Új Szó, 1971. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1971-11-02 / 259. szám, kedd

Termelékenység a Szovjetunióban KÉPVISELŐJELÖLT KÖLCSÖNÖS BIZALOM Őszinte tekintetű, fiatalos mozgású, középkorú asszonynyal ülök szemben. Meggyőző hangja, beszédstílusa elárulja, hogy személyében a közügyekben jártas, az ügyintézés formáit ismerő, a közéletben tevékeny szerepet betöltő egyénnel beszélgetek. Közvetlensége, az emberek problémáinak megértése közelhozta, a választők szívébe zárta Fehér Zdenka személyét, aki a Samoríni (Somorjaf Efsz állattenyésztési részlegének dolgozója és a Nyugat-szlovákiai Knb képviselőié. Eddigi munkájában miiulig az őszinte légkör kialakításán fáradozott. Az emberek bizalommal keresik fel képviselőjüket, aki szívesen segít, osztozik gondjaikban, és ha teheti, orvosolja is őket. Gyakran látogat választói közé, s megbeszéli velük a tennivalókat. — Igen, igen — jegyzi meg mosolyogva —, enélkül a képviselői munka szinte elképzelhetetlen. A kölcsönös bizalom alapfeltétele minden sikernek és eredménynek. Örvendek, ha sikerül célkitűzéseinket, választóim problémáit megoldani, mert akkor érzem Igazán, hogy jó munkát végeztünk. Olyat, amire nemcsak most, ďe a jövőben is büszkék lehetünk. Városunkban egy időben lelassult a lakásépítés üteme. De intézkedtünk .. . Azonnali intézkedésre volt szükség, mert nem volt kivitelező vállalat, mely vállalta volna az építkezési munkálatokat. A város vezetőinek Fehér elvtársnő személyes közbenjárása segítségével sikerült a Magasépítő Vállalat nitrai (Nyitraj üzemével rendezni ezt a problémát. Fehér elvtársnő már fiatalon aktív politikai és társadalmi tevékenységet fejtett ki. 1952-től a CSKP tagjellöltje, majd 1955-től rendes tagja. 1954-bén a knb képviselőjévé választották. 1957-tői egy választási időszakban pedig a Nemzetgyűlés képviselője volt. Jelenleg a Nyugat-szlovákiai Knb szociális bizottságának tagja. Érdemdús tevékenységet fejt ki a nőszövetségben, tagja a Szlovák Nőszövetség Központi Bizottságának. Több kitüntetés tulajdonosa. A párt megalakulása 50. évfordulójának alkalmából emlékéremmel tüntették ki. A nemzeti bizottságok 25 éves fennállása alkalmából a szlovák kormány kitüntetését kapta. A nőszövetségben végzett munkájáért is kitüntetésben részesítették. Munkahelyén, a szövetkezetben példásan dolgozik. Ezt elismerő oklevelek bizonyítják. Már többször járt a Szovjetunióban tanulmányúton. Ott sok barátot szerzett, akikkel most is aktív kapcsolatot tart fenn. Most, az új választások küszöbén., a Nemzeti Front a munkahelyén és a nép köré ben végzett sokéves, áldozatkész munkája elismeréséül a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőjének javasolja. — Milyen érzésekkel fogad ta a jelölést? — Kellemes érzés tudni, hogy az emberek bíznak bennem. Tudom, hogy a bizalom felelősséget is jelent. Munkámban felelősséggel tartozom választóimnak. Az emberek bizalmát, mint a szemünk fényét, őrizni kell. — Milyen tervei vannak? — Ha megválasztanak, szeretnék a Szlovák Nemzeti Tanács szociális bizottságában dolgozni. Szorgalmazni fogom városunkban a lakáskérdés problémájának rendezését, az üzlethálózat és a szolgáltatások fejlesztését, a csatornázási munkálatok mielőbbi befejezését. Áldatlan helyzet ural kodik az iskolák elhelyezése körül. Négy iskola van egy épületben összezsúfolva. Szeretnénk felépíteni a gimnázium számára egy új iskolaépületet, mégpedig uszodával. Az idegenforgalom fejlesztése megkívánfa, hogy városunkban szállodát építsünk. Számolunk Zlaté Klasy (Nagymagyar) és Eliašovce (Illésháza) község további tervszerű fejlesztésével is. Főleg a szolgáltatások és az üzlethálózat fejlesztése terén. ' — Hogyan tudfá összehangolni tevékenységét, munkáját, mint szövetkezeti dolgozó, közéleti vezető és háziaszszöny? — Köszönetet kell mondanom az efsz vezetőségének. Most kértem áthelyezésemet az állattenyésztésből a szőlészetbe, hogy időm maradjon a közügyek intézésére. Megértettek. A rendezett csalőtdi életet férjem megértő magatartása teszi lehetővé. Neki is köszönhetem, hogy aktív politikai tevékenységet fejthetek ki. Ilyen a képvielőjelölt, akit a Nemzeti Front megválasztásra javasol. Eddig is jó munkát végzett, s reméljük, hogy a jövőben sem fognak benne csalódni a választók. SV1NGER ISTVÁN A CSEND A Nemzeti Front közép-szlovákiai választási programjának érdekes mozzanata az a terv, miszerint a kerület gazdag erdeiben hegyi parkokat, úgynevezett csend-övezeteket hoznak létre, erdőket jelölnek ki üdülésre, turisztikára. A Banská Bystrica-i erdővállalat igazgatója tudósítónkkal közölte, hogy az üdülő-turisztikát szolgáló első hegyiparkot a Banská Bystrica-i Urpín hegyen létesítik a városi nemzeti bizottsággal karöltve. Vadat is telepítenek ide, őzet, szarvast, rókát, fácánt stb., amelyek elkerített területen lesznek, természeti állatkert jelleggel. A védett területek létrehozásában a közép-szlovákiai erdészeknek már gazdag tapasztalataik vannak. A Čierny Balog-i erdészetben van a nemzetközi viszonylatban is ismert, tudományos célokat szolgáló dobroči védett őserdő. A víglaši, kriváňi és hroneci erdészet gondoskodik a Polana komplexumról, amely szarvastenyészetéről híres, s ahonnan kiváló példáÖVEZETE nyokat telepítenek nemcsak a kerület, de az ország más vadászterületeire is. Ugyancsak az elmúlt évek jő vadvédelmi tevékenységét dicséri a Modrý Kameň-i Karikás, a lučeneci Petrovec és a Rimavská Sobota-i Meleghegy rezervátum és tenyészet. A közép-szlovákiai erdőkben gyakran okoznak gondot a szélviharok utáni döntvények, melyek rendszerint többéves nyomot hagynak. Az elpusztult Iücfenyő törzsekbe befészkeli magát a kéregbogár, amely a vihartól megmenekült erdőket is veszélyezteti. Ennek megelőzése végett a választási program kitűzi a lűcfenyő erdők monokultúra jellegének megváltoztatását. A lúcfenyő erdőkbe lomblevelű fákat telepítenek, amelyek mély gyökereket eresztenek s vihar esetén stabilitásukkal védik majd az erdőt. Ugyanakkor a lomblevelű fák feljavítják a lúcfenyők által sokhelyütt kimerült erdőtalaj összetételét is. Az 1971—1975. évi kilencedik szovjet ötéves terv középpontjában az életszínvonal további erőteljes emelése áll. A kilencedik ötéves tervben foglalt konkrét feladatok és a tervhez kapcsolódó — egyes részleteiben bizonyos fokig átalakításra kerülő — közgazdasági szabályozók a technikai haladás vívmányainak gyakorlati hasznosítását, s ezzel a termelékenység erőteljesebb emelését célozzák. A jelenlegi rendszer A terv első évében, 1971-ben az eddiginél is nagyobb figyelmet szentelnek a bérek és az alapbéren felüli személyi jövedelem alakulását szabályozó vállalati anyagi ösztönzési rendszerre, e rendszer átalakítására, javítására. Milyen irányú az anyagi ösztönzési rendszer átalakítása? A tervbe vett s az ipar nagy részében 1972ben bevezetésre kerülő módosítás után az ösztönzési rendszer a lehetőségek szerint, konkrétan, szabályozás-technikailag is összekapcsolja a vállalatoknál a személyi jövedelmek alakulását a termelékenység változásával. Főleg az alapbéren felüli keresetek nagysága függ majd jobban a vállalati munka termelékenységének alakulásától. A gazdasáíg reform bevezetésével életbe lépett, jelenleg is érvényes anyagi ösztönzési rendszer az iparban a vállalati teljesítményt tükröző úgynevezett fő mutatókra vonatkozó tervek teljesítéséhez köti a béren felüli keresetek alakulását. A költségként elszámolható bérek a termelési tervhez kapcsolódnak, az iparban általában relatív béralapszabályozás érvényesül. A központilag megállapított (döntően kötött árformájú) árak és a centralizált, kötöttpályás anyagi-műszaki ellátás feltételei között a vállalatok költségvetési befizetési kötelezettségeikre, a nyereségre, a termékértékesítési árbávételre, a fontosabb termékek választékösszetételére és a vállalatoknál megvalósítandó fejlesztésre kötelező állami feladatokat; e feladatokat kijelölő, a minisztérium és a középirányító szerv által a vállalatokra lebontott tervmutatószámokat kapnak. A tervmutatószámként előírt eszköz-arányos nyereség (rentabilitás), s emellett az értékesítési árbevétel-terv, vagy esetleg a nyereségösszegre vonatkozó tervelőírös 100 százalékos teljesítése a feltétele a vállalati érdekeltségi alapok tervszerinti képzésének. Bérkiegészítő ösztönzésre az anyagi ösztönzési alap, jóléti juttatásokra szociális-kulturálislakásépítési alap, a felülről jóváhagyott tervnek megfelelő belső felhalmozásra pedig termelés fejlesztési alap képezhető a vállalatoknál. Az ágazati minisztériumok és a középirányító szervek jelölik meg azokat a kulcsszámokat, terv szerinti előirányzatokat (a szovjet szakirodalomban: normatívákat), amelyek meghatározzák, hogy a fő mutatókra vonatkozó tervek teljesítésekor, illetvp a tervtől eltérő teljesítéskor mekkora érdekeltségi alapok képződhetnek. Az alapképzést és a felhasználást naturális kötelezettségek, elsősorban a választék-összetételre, továbbá az export-szállításokra, a műszaki fejlesztésre vonatkozó tervfeladatok teljesítése is befolyásolja. Az anyagi ösztönzés tehát — szervesen illeszkedve a gazdaságirányítási rendszer egészébe — a lebontott kötelező tervmutatószámok teljesítésére irányul! Az átalakítás elvi alapjai Az anyagi ösztönzési rendszer tervbevett átalakítása, a termelékenység alakulásának a rendszerbe való konkrét beépítése azon a feltételezésen alapul, hogy válalati szinten megbízhatóan elkülöníthető és nyomon követhető az értékesítési árbevétel növekedésének az a része, hányada, amely a vállalati termelékenység emelkedésének a következménye. A vállalati tevékenység mérésére sokféle módszer ismeretes. A termelékenység a bérezéssel és ösztönzéssel összefüggésben — az erre vonatkozó típusmódszertan szerint — a szovjet iparban általában az egy főre jutó bruttó termelési érték mutatójával kerül előírásra, s ennek növekedését kívánják a tervbevett módosításokkal ösztönözni, jutalmazni. Nyilvánvaló, ha egy vállalat kötelező termelési és értékesítési tervét, az erre jóváhagyott létszámmal kevesebb munkaerővel is teljesíti (ilyen értelemben létszámmegtakarítást ér el), növekszik az előbbieknek megfelelően értelmezett termelékenysége. A dinamikusan fejlődő szovjet népgazdaság egyes területein (elsősorban a távol-keleti,valamint a szibériai munkahelyek egy részén, a különösen gyorsan felfutó gépiparban és vegyiparban, valamint a korábbiakban viszonylag kevésbé fejlesztett kereskedelemben és szolgáltatásoknál) jelenleg kisebb vagy nagyobb méretű munkaerőfeszültség, létszámhiány van. A munkaerő probléma megoldására irányuló más intézkedések mellett például célirányosabb oktatási, szakmunkásképzési rendszer, munkahelyek és munkavállalók átcsoportosítása, az ehhez járuló különleges kedvezmények stb.) fontos fejlemény, hogy egyre szaporodik azoknak a vállalatoknak a száma, amelyek az előbbieknek megfelelően értelmezett létszámmegtakarítást preferáló anyagi ösztönzési módszerek kipróbálására irányuló kísérletekben vesznek részt. Ezek közül a scsekinói vegyikombinát létszámmegtakarító ösztönzési kísérlete a legismertebb. A kísérleti szabályozás lényege itt abban áll, hogy ha a tervfeladatokhoz kijelölt létszámnál kevesebb dolgozóval teljesítik a kötelező termelési és értékesítési előirányzatokat, a létszámkülönbözethez tartozó bérösszeg a kombinátnál maradhat. Az ehhez hasonló kísérletek gyorsan terjednek a szovjet iparban. Külön keretjogszabály és ösztönzési típúsmódszertan is megjelent a scsekinói rendszert alkalmazó vállalatok részére. Az egymástól egyes részletekben eltérő, de az alapirányzatban egyező, s mindig létszámmegtakarításból adódó termelékenységnövelésre ösztönző említett kísérletek tapasztalatait is felhasználták a jövőre életbe lépő ösztönzési szabálymódosítás előkészítéséhez. A scsekinói kísérletnél és a hasonló megoldásoknál nemcsak az ösztönző bérkiegészítő kifizetések, hanem tulajdonképpen a bérek is bizonyos fokig összefüggésbe kerülnek a vállalati szinten mért termelékenység változásaival. A szovjet szakirodalom szerint kívánatos lenne az olyan irányú fejlődés, hogy az anyagi ösztönzési rendszer kereteiben az ipar egészére érvényesüljön ez a tendencia, azaz: ne csak a prémium és a nyereségrészesedés, hanem — meghatározott keretekben — a dolgozók összkeresete is függjön a termelékenység alakulásától! Ennek megvalósítása a szovjet közgazdászok szerint úgy képzelhető el, hogy ágazatonként differenciált szorzókkal, normatívákkal írnák elő a jövőben a termelékenységi szint növekedé. sthez kapcsolható átlagbérnövekedés mértékét. E tekintetben még nem kristályosodott ki teljesen a szakértők és a gazdaságirányítási apparátus képviselőinek véleménye, de erre kijelölt vállalatoknál kísérleteket folytatnak az átlagbér növekedésének a termelékenység változásaihoz kapcsolt szabályozására. Két fő változat Elvi döntés született viszont arra nézve, hogy 1972-től az iparvállalatoknál a bérkiegészítő anyagi ösztönzési alap, valamint a jóléti és a fejlesztési alap nagyságát — a jelenlegi szabályok részleges módosításával a termelékenység alakulása is erősen befolyásolja majd! A befolyásolás módját és mértékét egyrészt az egyes ágazatok technológiai sajátosságainak, másrészt az előállítót termékekre irányuló országos szükségletnek, tehát a termékek fontosságának a figyelembevételével alakítják ki. A szabályozás részletei és konkrét mértékei még nem ismeretesek. A módosítások irányát és a differenciálás formáit, főbb megoldásait viszont kidolgozták és azokat a szakirodalom is ismerteti. Ezek szerint a termelékenységnek az érdekeltségi alapok nagyságára tett hatása, a befolyásolás módszerei több változatban valósulnak meg. Ezek mindegyike érinti a termékértékesítés és a termelékenység kölcsönös kapcsolatait. Éspedig úgy, hogy továbbra is a rentabilitás és a termékértékesítés árbavétele aZ alapképzés két „fő" mutatója. De a termékértékesítési árbavétel számításakor különválasztják az árbevétel növekedésének azt a hányadát, amely kimutathatóan a munka termelékenységének emelkedéséből adódik. S e hányadnak a különféle „kezelésén" alapulnak a szabályozás főbb változatainak eltérései. A szabályozás változatainak két fő iránya a következő. Az elmúlt három-négy évre visszamenőleg kiszámítják, hogy az értékesítési árbevétel növekedésének hányadrésze származik a termelékenység növekedéséből. S e hányad éves növekedési százalékának átlagát veszi az első fő változatban viszonyítási alapként; ez az úgynevezett alapnormatíva. Az első fő változat szerint a következő években a termelékenység növekedéséből adódó értékesítési árbavétell növekedés százalékos mértékét ehhez az alapnormatlvához viszonyítják s az így kapott — korrigáló szorzóként szereplő — hányadossal korrigálják az érdekeltségi alapok nagyságát kijelölő azon kulcsokat, amelyek a két fő mutató tervszerinti teljesítése esetén az érdekeltségi alapok nagyságát meghatározzák. A szabálymódosítások másik fő változata . szerint az előző évek értékesítésnövekedési ütemének átlagos mértéke adja az alapnormatívát. Ezután az alapképzés mereete megegyezik az előzővel, csak a szabályozó szorzószámok nagysága különbözik az első változat szorzóitól. / L. J. A kedvező időjárásnak köszönhető, hogy e hónapban 40 hektár területről takarítják be a cukorrépát a Öulov dvori (gyulamajori) Állami Gazdaság dolgozói. Bár a száraz idő nem nagyon kedvezett a cukorrépának, a műtrágyázással és öntözéssel Jó eredményeket értek el. A répa hektárhozama 320 métermázsa. (Felvétel: B. Palkovifi — CSTK)