Új Szó, 1971. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1971-11-02 / 259. szám, kedd

Ä Szovjetunió és Franciaország együttműködésének alapelvei SZOVJET — KUBAI KÖZÖS KÖZLEMÉNY Szombaton Párizsban Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének tagja és Georges Pompidou, a Francia Köztársaság elnöke aláírta „A Szovjetunió és Franciaország együttműködésének alapelvei" című dokumentumot. Szövege a következő: L. I. Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének tagja és Georges Pompidou, a Francia Köztársaság elnöke a két ország közötti barátság régi hagyományaira támaszkodva, attól az elhatározástól áthatva, hogy új lendületet adnak a Szovjetunió és Franciaország között De Gaulle tábornok 1966ban a Szovjetunióban tett látogatása után kialakult gyümölcsöző együttműködésnek, attól az óhajtól vezettetve, hogy fokozzák a két ország hozzájárulását Európa és az egész világ békéjének ügyéhez, és előmozdítsák az együttműködés fejlődését valamennyi állam között, L. I. Brezsnyev franciaországi látogatásának eredményeként elfogadták az alábbi elveket, amelyeken a két ország politikai együttműködése alapszik. 1 A Szovjetunió és Fran• • ciaország együttműködése megfelel a szovjet és a francia nép közös óhajának és kölcsönös érdekeinek. Az együttműködés alapja mindikét ország előnyeinek és kötelességeinek kölcsönössége. Q Ez az együttműködés nem irányul semmilyen más nép érdekei ellen, és semmiképpen sem érinti a két ország más államokkal szemben vállalt kötelezettségeit. O A Szovjetunió és Franciaország közötti egyetértés és együttműködés politikáját ezután is folytatják; e politikának a két ország közötti kapcsolatok állandó irányzatává és a nemzetközi élet állandó tényezőjévé kell válnia. 4

A két ország közötti az • ENSZ alapokmányában lefektetett elvek és rendelkezések tiszteletbentartásán alapuló politikai együttműködés célja előmozdítani a béke helyreállítását azokban az övezetekben, ahol konfliktusok vannak, a nemzetközi feszültség enyhülését, a vitás kérdések békés eszközökkel való rendezését, valamint a népek gazdasági fejlődését és életviszonyainak javulását. C Az európai és a nemzetközi biztonság megszilárdulásának és az államok közötti békés együttműködés kibontakoztatásának aktív előmozdítása végett, valamint az 1970. október 13-án kelt szovjet —francia jegyzőkönyv alapján, amely fontos szakaszt nyitott meg a szóban forgó együttműködés megszervezése szempontjából, tovább fejlesztik a két kormány politikai konzultációit mind a szokásos diplomáciai csatornák felhasználásával, mind pedig képviselőik külön találkozói révén. Ezek a konA kétoldalú kapcsolatok 1971. Moszkva — A világ összes békeszerető erői helyeslik és üdvözlik Leonyid Brezsnyev franciaországi látogatásának eredményeit — írja hétfői vezércikkében a Pravda. Leonyid Brezsnyev és Georges Pompidou tárgyalásain elhatározták, hogy még jobban elmélyítik és szilárdítják a két ország együttműködését és különösen politikai együttműködésüket, amely kizárólag békés célokat szolgál. Ez az együtműködés megfelel a szoviet és francia nép óhajainak és kölcsönös érdekeinek. Franciaország széles politikai és társadalmi körei kifejezték meggyőződésüket, hogy a francia—szovjet kétoldalú kapcsolatok a különböző társadalmi rendszerű államok egyenjogú együttműködésériek jó példáját jelenti — írja a Pravda. zultációk többek között lehetővé fogják tenni, hogy felkutassák a lehetőségeket az összeegyeztetett fellépéshez, különösen a nemzetközi szervezetekben és a nemzetközi tanácskozásokon olyan esetekben, amikor a két fél közös véleménye alapján ez hasznos lehet á béke ügye számára. i A Szovjetunió és Franciaország politikai együttműködése kifejezésre fog jutni többek között' — más érdekelt hatalmak jogainak és előjogainak kellő figyelembevétele mellett— annak a felelősségnek érvényre juttatásában, amelyet a két ország visel a világ előtt, továbbá mint az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, valamint annak a felelősségnek érvényre juttatásában, amely Európában hárul rájuk a második világháború" eredményeiből következően. Ha olyan helyzet keletkezik, amely a két fél véleménye szerint a békét veszélyezteti, megbontja a békét vagy nemzetközi feszültséget idéz elő, a Szovjetunió és Franciaország az 1970. október 13-án kelt szovjetfrancia jegyzőkönyvnek megfelelően fog eljárni. n Nagy jelentőségű a Szov' ' jetunió és Franciaország szoros együttműködése Európában az érdekelt államokkal a béke fenntartása területén és az enyhülést szolgáló irányvonal folytatásában valamennyi európai állam biztonságának, békés kapcsolatainak, együttműködésének megszilárdításában, az alábbi elvek következetes megtartása mellett: — a mostani határok sérthetetlensége; — a belügyekbe való be nem avatkozás; — egyenjogúság; — függetlenség; — lemondás az erőszak alkalmazásáról vagy ilyennel való fenyegetőzésről. O A Szovjetunió és Franca ciaország meggyőződése, hogy minden európai nép együttműködése ipari potenciálja fejlesztésében, a tapasztalatok és ismeretek cseréjében és a környezetvédelemben lehetővé teszi, hogy Európa fokozza gazdasági és tudományos-műszaki haladásának ütemét. Kommentárunk LEONYID BREZSNYEV, az SZKP Központi Bizottsága főtitkára párizsi látogatásának eredményét a legtalálóbban talán a Le Monde vezércikke jellemezte, melynek ezt a tömör címet adták: SIKER. A cikk megállapításai meggyőzhetnek bennünket arról is, nem „kincstári" optimizmusról van szó, hanem a valós tényeket kifejező, a két ország érdekeit szolgáló megállapodások tudatosításáról. A rendkívül szívélyes és baráti fogadtatás kifejezője volt a két nép közvetlen kapcsolatainak, a tiszteletnek és a megértésnek, melyek együttvéve a béke és biztonság ügyét szolgálják Európában éppúgy, mint a világon. Az eltelt időszak ugyanis bebizonyította, hogy a két ország együttműködése és kapcsolatainak fejlesztése áldásos a világ számára. Annak a politikai vonalnak a fejlesztését és megerősítését jelenti, melyet de Gaulle elnök 1966-os moszkvai látogatása során raktak le, s melyet Pompidou elnök tavalyi látogatása során újabb megállapodásokkal gazdagítottak. Ennek a politikának az eredményeként, mely — ahogy Pompidou elnök jellemezte — „bátorságot vegyített a józansághoz", soha nem remélt szintre jutottak a szovjet —francia kapcsolatok, s ma már példái lehetnek az eltérő társadalmi rendszerű országok közötti kapcsolatok fejlesztésének. Leonyid Brezsnyev párizsi útja, mely az SZKP főtitkárának első nyugati útja volt, logikus folytatása az együttműködés eddigi eredményeinek. S bár a szívélyesség és főleg a gazdasági kapcsolatok fejlesztése Q A Szovjetunió és Fran'* ciaország erőfeszítéseket fog tenni, hogy azokban az övezetekben, ahol a békét veszély fenyegeti vagy megbontották, mielőbb létrejöjjön a politikai rendezés az egyetemes béke érdekében. i rj A felek minden vonalon • »»• elősegítik az általános és teljes leszerelés, mindenekelőtt a nukleáris leszerelés problémájának megoldását, a világ katonai-politikai csoportosulásokra osztottságának megszüntetését, az ENSZ szerepének erősítését az alapokmányában lefektetett tételeknek megfelelően. j i A Szovjetunió és Francia• ' • ország kétoldalú kapcsolatait minden területen úgy építi, hogy azok jó példát adjanak a különböző társadalmi rendszerű államok egyenjogú együttműködésére. j A gazdasági és kereske' delmi csere fejlesztését a fennálló egyezmények, valamint az azokat kiegészítő 1971. október 27-i egyezmény alapján, az együttműködést a természeti erőforrások feltárásában, a tapasztalatcserét az iparban és műszaki téren a felek lényeges jelentőségűnek tekintik a két ország közötti kapcsolatok erősítése szempontjából. •i o Ösztönöznek minden • olyan mozzanatot, amely elősegítheti a szellemi értékek kölcsönös gazdagodását és fejlesztheti azokat az eszközöket, amelyek révén a szovjet és a francia nép rendszeresen jobban megismerheti egymás kultúráját és tevékenységét, figyelembe véve a két nép között e terülétén régóta kialakult kapcsolatokat, a két nép hagyományalt és barátságát. E célokat fogja szolgálni az egyetemi, a tudományos, a művészeti cserék további bővítése, a tájékoztatás, a két ország szervezetei, így ifjúsági szervezetei közötti kapcsolatok kiterjesztése. Ugyanez vonatkozik a két ország lakosai közötti érintkezésekre is, köztük ifjúsági találkozókra, kollektív vagy egyéni utazásokra hivatalos vagy nem hivatalos alapon. Az illetékes hatóságok támogatni fogják az ilyen irányú kezdeményezéseket. Moszkva — Alekszej Koszigin, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke október 26tól 30-ig baráti látogatást tett Kubában. A Kubai Köztársaság vezetői és népe testvéri szívélyes fogadtatásban részesítették Koszigint. A november 1-én nyilvánosságra hozott szovjet—kubai közös közlemény bejelenti: Koszigin baráti beszélgetést folytatott Fidel Castróval, Raul Castróval, és Osvaldo Dorticossal és más kubai vezetőkkel. A barátság és a teljes kölcsönös megértés légkörében folytatott megbeszélések során megvitatták a Szovjetunió és a Kubai Köztársaság testvéri barátságának és együttműködésének kérdéseit. Átfogó véleménycserét folytattak továbbá a kommunista világmozgalom és a nemzeti felszabadító mozgalom problémáiról, valamint az alapvető nemzetközi kérdésekről. A két fél mély megelégedéssel nyilatkozott a Szovjetunió és a Kubai Köztársaság aktív és sokoldalú gyümölcsöző együttműködéséről. A szovjet fél megerősítette, hogy kész a jövőben is sokoldalú támogatást nyújtani Kubának a szocialista vívmányok megerősítéséért. A szovjet fél ismét elítélte az Egyesült Államok Kuba elleni imperialista blokádját, és állást foglalt a guantánamói amerikai katonai támaszpont kubai területen való törvénytelen fenntartása ellen. A kubai vezetők őszinte köszönetüket fejezték ki a Szovjetuniónak a Kubának nyújtott állandó segítségért és támogatásért. Mint a közös közlemény leszögezi: a felek megerősítették azt a kölcsönös törekvésüket, hogy a jövőben is minden eszközzel erősítik és fejlesztik a Szovjetunió és Kuba testvéri barátságát, mégpedig a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus elveinek alapján. A szovjet és a kubai fél kifejezte teljes egyetértését a jelenlegi nemzetközi helyzet és a világon végbemenő társadalmi fejlődés értékelésében. A két fél ismét megerősítette azt a meggyőződését, hogy a Jelenlegi viszonyok között sürgető szükség van a szocialista országok és minden forradalmi erő egységének megszilárdítására. A tárgyaló felek elítélték az Amerikai Egyesült Államoknak az indokinai háború kiszélesítésére irányuló agresszív cselekményeit és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen folytatott cselekményeket. A Szovjetunió és Kuba teljes támogatásáról biztosította azt a küzdelmet, amelyet az arab népek vívnak az izraeli agresszió következményeinek felszámolásáért. A véleménycsere során a felek aláhúzták az európai biztonság szavatolásának nagy jelentőségét. A kubai fél támogatja a Szovjetuniónak és más szocialista országoknak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összehívására irányuló erőfeszítéseit. Állást foglaltak a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaságnak az ENSZ-be való egyidejű felvétele mellett, és megelégedésüket fejezték ki a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZjogainak helyreállítása fölött. Síkraszálltak a szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett végrehajtandó általános és teljes leszerelés és egy olyan világkonferencia összehívása mellett, amely megvitatná a leszerelés problémáival összefüggő valamennyi kérdést. A szovjet és a kubai fél megelégedéssel állapította meg, hogy Latin-Amerikában, Ázsiában és Afrikában a nemzeti felszabadító mozgalom hatalmas erővé vált. Szolidaritásukat fejezték ki a chilei népi egységkormánnyal és a perui kormány által megvalósított strukturális átalakításokkal. Elítélték azokat a gazdasági megtorlásokat, amelyeket az imperialisták alkalmaznak, hogy folytathassák a népek kizsákmányolását és elnyomását. A tárgyaló felek megértéssel nyilatkoztak a panamai népnek arról az óhajáról, hogy egész nemzeti területe felett érvényesíti teljes szuverenitását. szempontjából nem voltak kétségek, a politikai együttműködés lehetőségei szélesítését Illetően az elmúlt napokban a kételyek sem voltak ritkák. Annál meglepőbb hát, és ez is a tárgyalások eredményességét mutatja, hogy a közös közlemény és az aláírt gazdasági megállapodások mellett 13 pontban leszögezték a politikai együttműködés alapelveit is. Ezek a tavaly októberben megEzeknek az elveknek az elfogadása és megvalósítása nemcsak a szovjet—francia közeledés alapja, hanem a nemzetközi enyhülés alapvető tényezője is. Indokínában és Közel-Keleten egyaránt ezeknek az elveknek kell érvényt szerezni... A két fél álláspontjára jellemző egyébként, hogy a nemzetközi válsággócok megítélésében azonos, vagy közeli az álláspontjuk. Rendkívül jelentős eredKölcsönös érdekek... kötött politikai együttműködés elveit figyelembe véve kiterjesztik és konkretizálják a koordinált együttműködés lehetőségeit, amelyeknek kifejezett célja a feszültség enyhítése, a biztonság szilárdítása, valamint a békés együttműködés és a kapcsolatok fejlesztése. A találkozó időpontja — ez utóbbi szempontok figyelembe vételével — különösen kedvező volt. Olyan időpontban került sor a szovjet—francia csúcstalálkozóra, amikor Európa történetének fordulópontjához érkezett. Ahogy Leonyid Brezsnyev mondta: „A kontinensen felnőttek és megszilárdultak azok az erők, amelyek az enyhülést, a biztonság szilárdabbá tételét, az európai népek jobb jövőjét akarják. Az ehhez vezető út a határok sérthetetlenségének elismerése, az erőszak alkalmazásának, illetve az erőszakkal való fenyegetésnek az elutasítása, s az ezzel kapcsolatos elvek tiszteletben tartása, az egyenjogúság, a függetlenség és a más országok belügyeibe való be nem avatkozás". menynek könyvelhetjük el, hogy a nemzetközi konfliktusok azonos megítélése mellett a francia kormány támogatja a Szovjetunió által szorgalmazott európai biztonsági értekezlet öszszehívását, s a tárgyaló felek javasolták, hogy az érdekelt államok Helsinkiben kezdjék meg mihamarabb a konferencia előkészítését, melynek összehívása — a feltételezések szerint — 1972-re várható. A két ország szorgalmazza ugyanakkor a hatékony nemzetközi ellenőrzés alatt álló általános és teljes leszerelést, támogatják az öthatalmi értekezletre tett javaslatot, s a tárgyaló felek pozitívan értékelték a leszerelési világértekezlet összehívására tett szovjet javaslatot. Az együttműködés és megismerés egyébként mint a nemzetközi kapcsolatok elmélyítésének alapfogalma fejeződik ki a közös közleményben, mely hangsúlyozza: „Ha a népek közelebbről megismerhetik egymást, munkájuk gyümölcsének felhasználását, művészetüket és tehetségüket, akkor jobban tudatosíthatják azt a szolidaritást, amely összeköti őket a béke, a barátság és az együttműködés megszilárdítása érdekében". A tárgyalás eredményei, az együttműködés politikai elvei éppúgy, mint a megkötött hoszszú távú gazdasági együttműködés, valamint a tudományos, műszaki és kulturális kapcsolatok további fejlesztésére tett intézkedések egyaránt azt bizonyítják, hogy a'z érdekelt felek még hatékonyabbá kívánják tenni a jövőben kapcsolataikat. Leonyid Brezsnyev párizsi látogatása során tehát nem a kezdetről volt szó, hanem a folytatásról, a kapcsolatok új, a nemzetközi politika szempontjából is hatásos szakasza megkezdéséről. A kontinensünkön tapasztalható biztató folyamatok után — beleértve az európai biztonsági értekezlet összehívása feltételeinek érlelődését is — aligha lehet kétséges, hogy Moszkva és Párizs összehangolt közös akciói éppen a most elfogadott politikai együttműködés alapelvei alapján kiszélesíthetik és elmélyíthetik Európa és a világ pozitív folyamatait. EZ AZ ÚJ SZAKASZ, ahogy azt a tárgyalások is igazolták, a kapcsolatok fejlettebb formáira épülnek és a béke érdekében tett közös akciók erősítésének útján haladnak. A Szovjetunió eltökélt szándéka — Leonyid Brezsnyev szavaival élve —, hogy „továbbhalad ezen az úton, bármilyen módon alakuljanak is kapcsolatai más országokkal és bármilyen hangsúlyeltolódások is jöjjenek létre a nemzetközi színtéren". FONOD ZOLTÁN