Új Szó, 1971. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1971-11-27 / 281. szám, szombat

VÄLASZTÄSOK KÜLFÖLDÖN Ahol „kiváltság a szavazás ..." Az Egyesült Államokban hi­vatalosan csak márciusban kez­dődik az elnökválasztási kam­pány, de Spiro Agnew alelnök nemrégen tett európai körútjá­ról hazatérve a „modern idők egyik legnagyobb elnökének" nevezte Richard Nixont, aki szerinte hivatott arra, hogy jö­vőre négyévi megbízatással is­mét az Egyesült Államok elnö­kévé válasszák. Eltekintve at­tól, hogy az alelnök hízelgő ki­jelentései akkor hangzottak el, amikor Nixon a vietnami halo­gató taktika bírálata és az amerikai segélyprogram elveté­se miatt nagyon kényes hely­zetbe került, ez ízléstelen nem hivatalos bevezetése volt a ta­vasszal kezdődő választási kampánynak, amikor az egyes pártok, azaz valójában a két fő párt vezetői között ádáz po­zícióharc kezdődik a Fehér Ház uralásáért. A választási harc során hangzatos ígéretek tör­ténnek a tömegek elámítására. A „tömegek megnyerésének" itt ugyanis egészen más értel­me van, mint a szocialista or­szágokban ... Őszinte szavak A néhai Joseph Kennedytől, a Dallasban meggyilkolt elnök atyjától, a Kennedy-dinasztia alapítójától származik ez az életbölcseleti kérdés: „Mi je­lentősége lehet a választójog­nak az éhező ember számára?" Valóban. Elgondolkodtató kérdés, amely a választ is ma­gában hordozza. A Wall Street Journal, a nagytőke lapja nem tett fel ilyen kérdést, hanem mindjárt nyílt és félremagya­rázhatatlan fejtegetésbe bo­csátkozott. „A szavazás joga kiváltság, amelyet ki kell ér­demelni. A társadalomnak bi­zonyos mértékben korlátoznia kell a választójogot, hogy elha­tárolja magát a csőcseléktől". Ez a valóságban például az 1961. évi választások során úgy festett, hogy az USA 17 déli körzetében a felnőtt lakosság­nak csak három százaléka ad­hatta le szavazatát, mert kü­lönféle cenzusokkal, terrorral, megfélemlítéssel, gazdasági nyomással és jogügyi manipu­lációkkal megfosztották a la­kosság túlnyomó többségét ele­mi jogainak gyakorlásától. így választanak ók Először is tudni kell, hogy az Egyesült Államokban nincs egységes választási rendszer, s ezért a választójog az egyes államok szerint eltérő. Például csak az idén egységesítették az aktív választási korhatárt, me­lyet 18 évre szállítottak le. Az Egyesült Államokban négyévenkint tartják a válasz­tásokat, éspedig meghatározott napon: a november első hétfő­jét követő kedden. Ilyenkor megválasztják az USA elnökét, alelnökét, kétéves megbízatás­sal a képviselőházat és hatéves megbízatással a szenátus egy­harmadát, továbbá az egyes ál­lamok kormányzóit, bírákat, a városi közigazgatás tagjait stb. Amerikai sajátosság, hogy tu­lajdonképpen nem a választá­soknak, hanem az ún. elővá­lasztásoknak van igazi jelentő­sége. Ezek államok szerint el­térőek, mindenesetre jelzik az egyes pályázók esélyeit. Az elő­választásokat hagyományosan New Hampshire államban a vá­lasztások évében, márciusban kezdik, s ezzel megindul a vá­lasztási kampány, azaz a pályá­zók küzdelme azért, hogy va­lamelyik párt elnökjelöltjévé válasszák őket. A két fő párt, a Demokrata Párt és a Köztár­sasági Párt nyári választási gyűlésén, kongresszussal felérő ún. konvencióján dönt elnökje­löltjéről. Mivel az Egyesült Ál­lamokban közvetett elnökvá­lasztás dívik, november elején elektorokat választanak, s de­cemberben ők választják meg az elnököt. Ez azonban formá­lis aktus, mert már az elekto­rok megválasztásakor eldől, melyik párt jelöltje fog győz­ni. A szavazás eredményeit ja­nuár 6-án jelentik be, az elnök pedig január 20-án déli 12 óra­kor foglalja el elnöki székét. A cenzusok, a különféle vá­lasztójogi korlátozások nem­csak az aktív választókat sújt­ják, hanem a választott tisztsé­gek elnyerését is jelentősen akadályozzák. Az USA elnöke például csak 35 éven felüli, fe­hér fajú, amerikai születésű (nem bevándorolt), protestáns férfi lehet, aki bizonyítani tud­ja, hogy legalább 14 éve az országban él. A választási gya­korlat még azt is megköveteli, hogy az elnökjelölt rokonszen­ves, megnyerő személy legyen. Nem követelnek tőle határozott programot: ellenkezőleg, jobb, ha a kampány idején csak ígér­get, s politikáját majd megvá­lasztása után a gyakorlatban alakítja kí. L. L. Kétmenetes többségi rendszer Franciaországban Franciaországban a köztársa­sági elnököt közvetett választá­si módszerrel a parlamenti képviselők, szenátorok, a me­gyék főtanácsainak és a tenge­rentúli területek nemzetgyűlé­seinek a küldöttei, valamint a községi és a városi tanácsok képviselői választják, hét évre. A parlament két kamarából: a nemzetgyűlésből és a szená­tusból áll. A nemzetgyűlés kép­viselőit közvetlen választáso­kon öt évre választják az úgy­nevezett kétmenetes többségi rendszerrel. A szenátorokat egy hasonló összetételű választói testület választja, mint az el­nököt, mégpedig kilenc évre, közben a tagok számának egy­harmadát három évenként meg­újítják. A kétmenetes választási rend­szert száz évvel ezelőtt vezet­ték be, és azóta az 1885—1889, 1919—1928 és 1945—1958-as évek kivételével azt rendszere­sen alkalmazzák. De Gaulle tá­bornok hatalomra jutása után, azaz 1958 óta állandóan ezt a választási rendszert alkalmaz­zák. Ez a választási rendszer teljes mértékben megfelel az uralkodó osztálynak, mert le­hetővé teszi, hogy így a balol­dali pártokkal szemben meg­szerezzék a mandátumok több­ségét, annak ellenére, hogy a baloldali pártok a széles töme­gek támogatását élvezik. így például 1968-ban az UDR (a Tö­mörülés a Köztársaság Egysé­géért) és szövetségesei meg­nyerték a leadott szavazatok 43,63 százalékát, ami nem egé­szen 3 százalékkal több, mint a baloldali pártok javára adott szavazatok (40,67 százalék) száma. Ennek ellenére az UDR és szövetségesei a nemzetgyű­lésben 457 helyet foglaltak el, míg a baloldali pártok csak 90 helyet. Amint látjuk, ez a rendszer nem biztosítja a dolgozók igaz­ságos képviseletét, s így érde­keiknek védelmét sem, hanem az uralkodó osztályok hatalmá­nak az eszköze. A kommunista párt éppen ezért követeli az arányos képviseletet biztosító választási rendszer felújítását, amely biztosította a pártok igazságos parlamenti képvise­letét. Az arányos képviseleti választási rendszert 1958-ban szüntették meg. A kommunisták hangsúlyoz­zák, hogy a nemzetgyűlésben az arányos képviseleti rendszer bevezetése lehetővé tenné a la­kosság minden rétegének igaz­ságos képviseletét, a lakosság legszélesebb rétegeinek érdek­védelmét, és nagyban hozzájá­rulna a parlament tekintélyé­nek növeléséhez. A megyékben és a községek­ben a kommunisták által java­solt arányos képviseleti rend­szer lehetővé tenné, hogy a közügyeket intéző szervekben érvényesüljön a különböző po­litikai irányzatok arányos kép­viselete és a dolgozó nép érde­keinek védelme. Ez a demokra­tikus választási rendszer utat nyitna a legkülönfélébb prog­ramok, gondolatok, nézetek ta­lálkozásának, és biztosítaná a dolgozók követeléseinek ér* vényre juttatását. —f— Megvalósítjuk választási programunkat Járásunkban már augusztus­ban és szeptember elején a Nemzeti Front aktívaértekezle­tein és gyűlésein foglalkoztak a választások politikai előkészí­tésével. Ezeken a tanácskozáso­kon mintegy 5000 polgár, az NF társadalmi szervezeteinek tag­jai vettek részt. Az NF bizott­ságai és a nemzeti bizottságok a választási bizottságokba több mint 4500 polgárt javasoltak. Majdnem 2000 polgár kapcsoló­dott be a 65 agitációs központ munkájába. A törvényben megszabott ha­táridőben valósult meg a jelöl­tek regisztrálása az illetékes választókerületi választási bi­zottságokban, és így járásunk­ban a helyi nemzeti bizottsá­gokba 1101, a városi nemzeti bizottságokba 184, a járási nem­zeti bizottságba 83, a Nyugat­Szlovákiai Kerületi Nemzeti Bi­zottságba 8, a Szlovák Nemzeti Tanácsba 4, és a Szövetségi Gyűlésbe 4 képviselőt választa­nak. A jelöltek kiválasztásánál figyelembe vettük járásunk la­kosságának szociális, politikai és nemzetiségi összetételét. A helyi nemzeti bizottságba jelölt képviselők közül 410 mun­kás, 328 szövetkezeti mezőgaz­dasági dolgozó, 214 értelmiségi, 122 egyéb foglalkozású. Ügyel­tünk arra, hogy fiatalokat is je­löljünk a hnb-okba, ahol a har­mincöt éven aluli képviselők száma 343 fő lesz. A nemzetisé­gi képviselet is arányos, 514 je­lölt szlovák, 585 pedig magyar nemzetiségű. A Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarájába Horváth Olgát, a sládkovičovói (Diószeg) Major István Cukorgyár munkásnőjét és dr. Ján Janik elvtársat, az SZLKP KB titkárát jelölte az NF járási bizottsága. A választások tiszteletére a szervezetek és kollektívák konkrét kötelezettségvállaláso­kat tettek a választási progra­mok realizálására, az életkör­nyezet javítására. Például a „Z" akció keretében a lakosság 43 819 brigádóra ledolgozását vállalta. A választási gyűléseken leg­inkább a községek továbbfej­lesztéséről, a kereskedelmi há­lózat bővítéséről, az élelmezés javításáról stb. szóltak, vagyis azokról a kérdésekről, amelyek a polgárokat közvetlenül érin­tik. A Nemzeti Front választási programját megértéssel fogad­ták, és részt akarnak venni e program realizálásában. MÜZSLAY VIDOR az SZSZK NF Galántai Járási Bizottságának titkára CSAK ÍGY TOVÁBB... A választások tiszteletére A községet hegyek dédelge­tik, és a Bodva folyó szeli ket­té, amely itt még inkább pa­taknak mondható. A falu vala­mikor bányászvároska volt. La­kosai Aranyidán és Luciabá­nyán dolgoztak. Ma már Jasov (Jászó) csak nagy község. Kis­sé félreesik a Košicét és Rož­ftavát összekötő főúttól. A kör­nyező bányák kincsei már ki­fogytak, és a bányászutódok a helyi tégla-, kályhagyárban és az alkoholmentes italt gyártó üzemben találtak munkát. Na­ponta négyszáz munkás jár be a Kelet-szlovákiai Vasműbe és más košicei gyárakba dolgozni. Ezt a völgyet vallja szülő­földjének Mártha Árpád, a he­lyi nemzeti bizottság titkára. Mennyire szereti szülőföldjét a lelkes fiatalember, az minden szavából sugárzik, amikor fa­luja fejlődéséről beszél. — Nézzék az épülő iskolát. A jövő év szeptemberében ad­ják át rendeltetésének. Húsz és fél millió korona befektetéssel építette az államunk. Köztársa­ságunk egyik legkorszerűbb is­kolája lesz, — mutatja a kí­vülről már kész impozáns épü­letet. Közben már tervezget is: hogy üzlethelyiség és más épü­let szabadul fel így, melyet egyéb célokra lehet majd fel­használni: klubhelyiségeknek a tömegszervezetek számára, az óvoda és bölcsőde bővítésére. Szeretne mindent megmutat­ni a vendégnek. Ami az idegen számára csak egyszerű épület vagy építkezés, az Mártha elv­társ számára a fejlődést, a fel­adatok sikeres megoldását je­lenti. — íme az új élelmiszerüzlet — mutatja. — Kezdetben a nemzeti bizottság költségveté­séből csak egy földszintes épü­letre futotta volna. A tanács kereste a megoldást, és tár­gyalásba kezdtünk a vendéglá­tóipar vezetőségével: hozzáépí­tettek egy emeletet és modern vendéglőt nyitottak. A szom­szédságában épül a tűzoltószer­tár. A költségvetésünkből csak földszintes épületre futná, a la­kosság azonban felajánlotta, hogy személyenként 8 munka­órát ledolgoznak az építkezés­nél. Sikerült megegyeznünk a textilesekkel is, akik az emele­ten modern méteráru-üzlethe­lyiséget építtetnek és rendez­nek be. Ezt azért tesszük, mert szeretnénk, ha a község köz­épületei legalább egyemelete­sek lennének, mint az új köz­ségháza és a művelődési ház. Szeretnénk, ha Jászó külsőleg is visszakapná városi jellegét. Hogy ezt a gondolatot mennyi­re megérti a lakosság, azt ml sem bizonyítja jobban, mint hogy az új házakat is emele­tesre építik. A hnb titkára nem áll egye­dül lelkesedésével. A Jasovi He­lyi Nemzeti Bizottság tagjai, ha lehetne, közelebb tolnák köz­ségüket a fő útvonalhoz, hogy többen látogassák szép csepp­kőbarlangjukat, a festői kör­nyezetben fekvő halastavat. Felhívták a környéken levS üzemek figyelmét a vidék ter­mészeti szépségeire, hogy épít­senek a község határában üdü­lőt, és a helyi nemzeti bizott­ság mindent megtesz, hogy az üdülők jól érezzék magukat. Az erdő lábánál már fel is épült a Kelet-szlovákiai Vasmű üze­mi üdülője, ahol állandóan telt liáz van. A halastó mellett au­tócamping épül, melyet a jövő évben még kibővítenek négy új üdülőház építésével. Az elmúlt választási időszak­ban 5 és fél millió koronát for­dítottak a Bodva szabályozásá­ra, hárommillió koronát pedig a bevásárló központ építésére. Az új kultúrház egymilliónyolc­százezer koronába került. A4 utak karbantartására 700 000 koronát fordítottak. A falu ve­zetőinek gondot okoz a község ivóvízellátása. A közeli László­forrás kitűnő vize Košice víz­ellátását szolgálja és a község számára más lehetőséget kell keresni. Az ötéves tervben sze­repel a község vízvezeték há­lózatának kiépítése is, melyet a jnb-vel közösen építenek. Jasov községben 560 család közül 180 család az utóbbi tíž évben épült új családi házbaft lakik, és kétszáz családnak van személyautója. A község lakó* sai minden ügyes-bajos dolguk­ban bizalommal fordulnak á nemzeti bizottsághoz. A tanács tagjai legjobb tudásuk és až adott lehetőségekhez mérten igyekeznek problémáikat meg­oldani. Ezt tették a múltban is, ezt akarják a jövőben is. A képviselők bemutatkozása al' kalmával bebizonyosodott, hogy Bernáth József, a hnb elnöké és Mártha Árpád titkár, vala­mint a többi 25 képviselőjelölt érdemes a falu lakosságánaK bizalmára. Képviselőik csaR egyet kötöttek a lelkükre. Csak így tovább a megkezdett úton. LÉVAY E. Fejlődik, terebélyesedik — Safárikovón (Tornaija) a választások tiszteletére szerve­zett brigádon összesen 1200 fia­tal és felnőtt vett részt, akik 4900 brigádórát dolgoztak le. Munkájuk értéke 74 600 koro­na. A brigádosok a városszépí­tési munkálatok keretében rendbetették a mintegy 3000 négyzetméter kiterjedésű váro­si parkot, a nemrég felépült strandfürdő környékére pedig 240 facsemetét ültettek ki. A tanulóifjúság seim tétlenkedett. Az őszi termésbetakarításnál 1600 brigádórát dolgoztak le, valamint négy tonna vasat és 0,7 tonna hulladékpapírt gyűj­töttek. (P. J ) Korszerű hűtőberendezés A közelmúltban adták át ren­deltetésének Kameničnán (Ke­szegfal va) egy száz vago« be­fogadóképességű gyümölcs és zöldség hűtőházat. Az építke­zéseket a helyi szövetkezet épí­tőcsojjortja végezte. Az épület beruházási költsége több mint 4 millió korona. A gépek besze­relését a Nové Zámky-i (Érsek­újvár) Renokov üzem vállalta. A szövetkezet gyümölcsösét a közeljövőben 200 hektárra szándékozik kiszélesíteni. Már az idei termést is itt helyezték el. A dolgozók az épület körül kerítést húztak és betonutakat létesítettek. NAGY GYULA Lučenec arculata az elmúlt években alapvetően megválto­zott. Alig 7 év alatt mintegy 516 millió koronát fordítottak a város fejlesztésére, 99 milliót pedig a város szépítésére. 1638 lakásegység épült, korszerűsí­tették a textil-, konzerv-, tégla­és seprűgyárat, a tejüzemet és a pékséget, s ezáltal új mun­kalehetőségeket teremtettek nemcsak a város, hanem a kör­nyék lakói számára is. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a város lakóinak száma 1964-óta 21308 főre növekedett. Lučenecet ne­vezhetjük a diákok városának is, napjainkban ugyanis 7000 diák tanul a város középisko­láiban. Az eltelt 7 év alatt négy 225 ágyas diákotthont, egy hat­tantermes iskolát adtak át ren­deltetésének, egy másik hattan­termes iskolában pedig a na­pokban kezdődik meg a tanítás. A város ipari üzemeinek to­vábbi korszerűsítése, újabb munkalehetőségek teremtése — ez a közeljövő egyik fő célkitű­zése. A meglevő üzemek mellett felépül egy csempegyár és egy új péküzem 440 millió korona ráfordítással. Gyorsul az útépí­tés és karbantartás, új benzin­kút, 76 millió korona értékben pedig két vasúti felüljáró épül. Üj lakónegyed épül a Vajan­ský utcában, a Pionír berekben, a Május 1 téren és Vidinán. A tervidőszak végére csupán a Pionír berek északi részén 1384, a Május 1 tér déli részén pedig 381 lakásegységet adnak át. A lakásépítés jó ütemű haladásá­hoz hozzájárul majd az Apátfa­lusi út mellett épülő, évi 500 lakás kapacitású panelüzem is. A meglevő lakások karbantar­tására évente több mint 13 millió koronát, gázvezeték épt tésére közel 1 millió, vízveze­ték építésére pedig 36 millió koronát fordítanak. A lakosság kereskedelmi el­látottságának javítására új üz­letek, raktárhelyiségek épülnek; Átadnak egy 11 millió 400 ezer korona beruházással épült, 95 ágyas új hotelt, 3 millió 350 ezer korona befektetéssel és 1 millió 340 ezer korona értékű társadalmi munkával befedik a. Tugár patak melletti piacot. Felújítják a Tátra szállót, a fürdőt, a Slovan éttermet, mely mellett egyúttal 1 millió 47Ó ezer korona befektetéssel téli­kertet is létesítenek. A fiatalság szórakozási és sportolási igényeinek kielégíté­sére ifjúsági klub létesül, 400 személyt befogadó tornaterem épül a Szlovák Nemzeti Felke­lés útján, a „Z" akció kereté­ben pedig tovább épül a téli stadion. Az óvodai férőhelyek és az iskolai tantermek hiányán javít majd a Pionír berki óvoda és bölcsőde, a 22 tantermes új is­kola, valamint az apátfalusi és sidinai 3 tantermes iskola. A régi iskolákba is bevezetik a központi fűtést. Az egészségügyi ellátás javí­tása és az idős emberekről való gondoskodás megszervezése sem maradt ki az új választási programból. 1976-ig 68-al gya­rapodik az orvosok száma, lét­rehozzák a nyugdíjasok klubját stb. A felsorolt eredmények s a megvalósításra váró feladatok szorgalmas munkáról és a vá­ros gyors fejlődéséről tanúskod­nak. KANIZSA ISTVÁN 1971.

Next

/
Oldalképek
Tartalom