Új Szó, 1971. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1971-11-04 / 261. szám, csütörtök

Miről ír a világsajtó? PRAVDA A Pravda egyik utolsó számá­ban közölte azt az interjút, amelyet Maurice Schumann, francia külügyminiszter adott Brezsnyev nemrégen végetért a lap tudósítóinak Leonyid franciaországi látogatásáról. Schumann kifejezte, hogy Brezsnyev franciaországi látoga­tása beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Elfogadtuk a Szovjetunió és Franciaország együttműködésének alapelveit és a szovjet—francia nyilatkozatot. Aláírtuk a hosszúlejáratú gazdasági és együttműködési egyezményt. Ezek a dokumen­tumok szilárd alapot szolgáltatnak a két ország tartós együtt­működése számára — mondotta a francia külügyminiszter. A továbbiakban Murice Schumann kijelentette, hogy Francia­ország és a Szovjetunió egyetértése és együttműködése poli­tikájának állandó politikájává kell válnia a két ország kap­csolataiban és állandóan ható tényezőnek a nemzetközi élet­ben. Szeptember 28-án az ENSZ-közgyűlésen azt mondtam — folytatta a külügyminiszter — hogy az 1972-es évnek a euró­pai biztonsági és együttműködési értekezlet esztendejévé kell válnia. A Párizsban folytatott francia—szovjet tárgyalások után még több meggyőződéssel ismételhetem meg ezt a kije­lentést. Nnanoan Az ismert hanoi lap az ame­rikai szenátusnak azzal a dön­tésével foglalkozik, amely el­utasította Nixon elnök külföldi segélynyújtási programját. A lap megállapítja, hogy az elnök törvényjavaslatának az elutasítása nagyon kellemetlenül érintette Nixon kormányát. A szenátus döntésének fő okát mindenekelőtt az amerikai szenátusnak és az egész amerikai népnek a Nixon bel- és külpolitikájával való elégedetlenségében kell keresni. A szenátus döntésének azonban nem lesz nagy hatása az indokínai bábkormányok támogatására előirányzott katonai segélyprogramra — jegyzi meg a lap. A szenátus döntése kitörölhetetlen folt marad Nixon szám­láján és ez a közelgő elnökválasztások előtt nem a legjobb előjel az amerikai elnök számára — írja a vietnami lap. A Berliner Zeitung „A nők problémái egész társadalmunk problémái" címmel a nőknek az NDK-ban való helyzetéről kö­zöl kommentárt. Az NDK lakosságának több mint a felét nők alkotják. Az NDK képviselő szerveiben a képviselők harminc százaléka nő. ami a szocialista demokrácia megnyilvánulását jelenti, amely társadalmunk alapvető vonása — állapítja meg a lap. A termelésben minden hajrmadik dolgozó, a szak- és főis­kolák minden harmadik vagy negyedik végzett tagja nő. A szövetkezetekben a dolgozók negyvenkét százalékát nők alkotják. Az alkalmazott nők 70—80 százaléka a kereskede­lemben, az iskolaügyi szolgálatokban, egészségügyi intéze­tekben vagy a közszolgáltatásokban dolgozik. Sokat kell azonban még tenni, hogy a nők teljes mérték­ben kihasználják a szocialista társadalom nyújtotta jogaikat — írja a lap. Az NSZEP VIII. kongresszusa ezen a téren is fontos irányvonalakot fogadott el és ismét rámutatott, hogy a dolgozó nők specifikus problémáit nem tekinthetjük vala­milyen „női kérdésnek", hanem egész társadalmunk problé­máiról van szó és ezért azokat a társadalomnak, azaz nekünk, mindannyiunknak kell megoldani — szögezi le a lap. • HÚSZÉVES A POLGÁRI HONVÉDELMI SZÖVETSÉG A HAZA védelme minden állampolgár becsületbeli kötelessége BELPOLITIKAI KOMMENTÄR Tisztességes, hatékony munkát VÁLASZTÁSI széljegyzet A névjegyzékek ellenőrzése Választási törvényeink lehe­tővé teszik a választók név­jegyzékeinek (ezeket legkésőbb 30 nappal a választások előtt közszemlére teszik) ellenőrzé­sét minden állampolgár által. Jogukban áll tehát betekinteni a hnb helyiségeiben ezekbe a jegyzékekbe és természetesen figyelmeztetni minden hibára, pontatlanságra. Milyen hibákról vagy pontat­lanságról lehet szó? A leggyak­rabban talán arról, hogy valaki az adott helyen lakik, de nem szerepel a választók névjegyzé­kén, illetve szerepel a jegyzé­ken, de nem lakik helyben. A pontatlanságok közül többnyire a névelírás jön számításba. A figyelmeztetésre mód nyf­lik egészen a választás napjá­ig, természetesen a választók névjegyzéke kifüggesztésének, közszemlére tételének pillana­tától kezdve. Az illetékes helyi nemzeti bizottságnak köteles­sége, hogy a figyelmeztetés kérdésében 3 napon belül hatá­rozzon. Amennyiben a figyel­meztetést elfogadja, köteles a megfelelő kiigazítást eszközöl­ni a névjegyzéken. Ellenkező esetben viszont a figyelmeztető­nek jogában áll az elutasító döntést kifogásolni a szavazó­körzet szerint illetékes járásbí­róságnál. Ennek is 3 napon be­lül kötelessége a kérdést eldön­teni. Határozata kötelezi az adott nemzeti bizottságot és ezt a határozatot a figyelmeztető sem fellebezheti meg, vagyis az végérvényes. Ez a bírósági el­járás, amely igazodik a Polgári Perrendtartáshoz, illetékmen­tes. (g) Fennállásának 20. évforduló­ját ünnepli a Polgári Honvé­delmi Szövetség (ZVÄZARM). Megalakulása szorosan össze­függ azzal a győzelemmel, amit Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével a szocializ­mus aratott hazánkban. Az egy­séges honvédelmi szervezet megalakulását a szocialista tár­sadalom új politikai szervezete kialakításának és megszilárdí­tásának objektív igénye tette szükségessé. A PHSZ megalakulásától kezdve a dolgozó nép és a had­sereg újkori forradalmi hagyo­mányainak hordozója és foly­tatója lett. Ügy, ahogy 20 év­vel ezelőtt, a jelenben is a párt, nevezetesen a CSKP XIV. kong­resszusán elfogadott politikai irányelvek határozzák meg a szervezet további fejlődését A szövetség további fennál­lását ma is indokolttá teszi, hogy meg kell szilárdítani ha­zánk és az egész szocialista tá­bor, valamint a világbéke vé­delmét az imperialista erők szüntelenül növekvő fenyegeté­se ellen. A CSKP XIV. kongresszusá­nak határozata ezzel kapcso­latban leszögezi: „Az egész társadalom, a fegy­veres erők, a társadalmi szer­vek és intézmények állandó feladata az ország és népünk szocialista vívmányainak meg­bízható védelme. Ez csak a Varsói Szerződés országainak egységes igyekezetével érhető el, összhangban a tagállamok érdekeivel, a Szovjetunióval való megbonthatatlan barátság­ban és szövetségben. A párt véderőpolltikájának fontos ré­sze, hogy kimondottan osztály­és internacionalista alapokon elmélyítse a lakosság, különö­KÉPVISELÖJELÖLT MEGÁLLTA A HELYÉT A most még alig negyven­éves Bernáth József sok-sok éj­szakáját töltötte munkával, mint Jasov (Jászó) község nem­zeti bizottságának elnöke. Mun­kája azonban nem ér véget. Miért? Ez igen egyszerű: meg­állta a helyét és újból Jelölték. Több mint 18 éve a gép- és traktorállomás igazgatójának 111111 M I Bernáth József helyettese. Ez az a funkció, melyért fizetés jár. Azután kö­vetkeznek azok a funkciók, me­lyek nagyban igénybe veszik idejét, de betöltésükért fizetés nem jár. Ezeket a köz javára bérmentesen tölti be. A több mint kétezer lakost számláló község helyi nemzeti bizottságának elnöke. Ez tisz­teletbeli funkció. Ugyanakkor nem vitás, hogy egy ilyen nagy községben van mit tenni egész nap, nem még csak úgy melles­leg, a munkaidő után. Ezenkí­vül több mint hét éve a Košicei Jnb képviselője. Az utóbbi évek­ben pedig még a jnb tanácsá­nak tagja is volt. így aztán el volt látva tennivalóval. Ő azonban optimista. Ügy osztja be az idejét, hogy min­denre jut. Vezetése alatt a köz­ség egyre jobban fejlődik és szépül. Közben ő maga kiveszi részét a járás fejlesztéséből is. Választókerületének minden választóját ismeri. És őt is is­merik. Munkahelyén így mutat­nak rá: a mi képviselőnk. Iger\, négy funkciója van s mind­egyikben derekasan helyt áll. Tehát újból jelölték a hnb, és a jnb képviselőjének egyaránt. IVÄN SÁNDOR sen az ifjúság honvédelmi ne­velését és előkészítését, meg­erősítse a hadsereg és a nép egységét úgy, hogy a szocialis­ta haza védelme minden állam­polgár becsületbeli és hazafias kötelességévé váljon." A XIV. kongresszus határozatában fon­tos feladat hárul a Polgári Hon­védelmi Szövetségre is. E fel­adat a szövetség tagjaihoz kö­zel áll és számukra közérthető. Ezt bizonyítja a szervezet egész eddigi tevékenysége. És ezen a tényen az sem változtat, hogy a mi tevékenységünkben is elő­fordultak komoly hibák, prob­lémák és nehézségek. Ezt iga­zolja a szervezet húszéves te­vékenységének objektív érté­kelése is. Néhány megállapí­tásra szeretnék rámutatni. A szervezetnek egyik felada­ta, hogy előkészítse az ifjúsá­got a tényleges katonai szolgá­latra. Ez a munka jelentős, Igényes, de örömteljes is. Az ifjúság a szervezet gyakorló­tereit rendszerint a munkahe­lyen teljesített kötelességek után látogatja, tehát szabad idejében. Az előkészítés műsza­ki szempontból is nagyon igé­nyes. Hiszen a hadsereg egyre nagyobb követelményeket tá­maszt a fiatal férfiakkal szem­ben. Büszkék vagyunk arra, hogy munkánk eredményes, hogy a hadsereg érdekeit szol­gáló feladatokat teljesítik. Az alakulatok parancsnokai, a hadsereg parancsnoksága, de maguk az újoncok ls nagyra értékelik ezt a tényt. De fog­lalkozunk a tartalékok kötelé­ken kívül való előkészítésével is. Klubjainkban növelik szak­mai képességüket a tartalékos tisztek és altisztek, hogy ál­landó kapcsolatban legyenek az élet és a hadsereg szükség­Napjaink követelménye a felelősségérzet, az igényes­ség, a tisztességes és haté­kony munka. Nem újkeletű igények ezek. Negyedszázada formáljuk pozitív és negatív példákkal az emberek, a fel­növekvő nemzedékek gondol­kodását, munkához való vi­szonyát. Egyének és kollek­tívák ezreinek tevékenysége bizonyítja munkánk eredmé­nyességét. Naponta százezrek tudatosítják, hogy a közösség gyarapításával egyéni fel­emelkedésüket is szorgalmaz­zák. A kötelezettségválalások és a szocialista munkverseny eredményei azok iránt éb­reszenek megbecsülést, akik munkahelyükön nemcsak a feladatukat végzik el, hanem annál jóval többet tesznek. Azt is tudjuk, nemcsak ki­válóan dolgozó egyéneket ta­lálunk a munkahelyeken. A felelőtlenek, a hanyag mun­kát végzők csökkentik a kol­lektívák eredményeit. S ar­ról sem feledkezhetünk el, hogy nemcsak a fizikai, ha­nem a szellemi munkások is termelnek selejtet. A kár bár­hol keletkezik, a tervezés­ben, a termelésben, az irányi­tómunkában — egyaránt a közösség, a társadalom kára, s közvetve mindannyiunkat érint. £ppen ezért munkatár­saink felelőtlenségét egyet­len munkaszakaszon sem szemlélhetjük tétlenül. Egy üzemgazdász a közelmúltban azt mondta: „Egy műhelyben könnyebb megszervezni a munkaversenyt, mint elérni azt, hogy mindenki ésszerűen kihasználja munkaidejét. Eredményeink a versenyben részt vevő kollektívák áldo­zatkészségéből fakadnak, s valóban sikerül betartanunk a szállítási határidőket, sőt túl­teljesítjük a tervfeladatokat, de ugyanakkor a dolgozók egy rétege semmit nem tesz ezeknek az eredményeknek az eléréséért. Ha elérnénk, hogy a munkaidő alatt valóban mindenki tisztességesen dol­gozzon, akkor nem kellene a versenyző brigádoknak oly gyakran — a tervfeladatok teljesítése érdekében — haj­rázniuk". leteivel. Egyidejűleg ezekben a klubokban szilárdulnak a tar­talékos tisztek és az aktív ka­tonák kapcsolatai. Azonban szervezetünk a polgári honvé­delem szakaszán is igen fontos társadalmi szerepet játszik. Vessünk legalább egy futó pillantást a honvédelmi spor­tok szakaszára, hogyan képvi­selik szocialista hazánkat szer­vezetünk tagjai. A hatnapos sportjátékokon nyolcszor nyer­tük el a világméretben is leg­nagyobb győzelmi jelvényt. Az európai bajnokságokon motor­kerékpárosaink hétszer helyez­kedtek el az első, négyszer a második és háromszor a har­madik helyen. Ami lövészeinket illeti, egyetlenegyszer sem tér­tek vissza érem nélkül az olim­piai játékokról, sőt Mexikóban aranyérmet nyertek. Jelentős eredményeket ért el szövetségünk a gépkocsiveze­tők nevelésében is. Ez a fela­dat hasznos mind a hadsereg, mind a polgári lakosság és az intézmények számára. A gépko­csivezetők kiképzését ma már lényegében korszerűen felsze­relt oktatási technikával végez­zük, hazai gyártmányú új gép­kocsikkal, és szakképzett ok­tatókkal. Ezeket az eredményeket az egységes, hazafias honvédelmi szervezet érte el. Ez a szerve­zet szálka volt a szocializmus ellenségeinek, a jobboldali op­portunista és szovjetellenes erők szemében. Fel akarták morzsolni apró burzsoá egye­sületekre, de a szervezet meg­védte egységét. Ezért minde­nekelőtt szervezetünk szocializ­mushoz hű tagjainak jár kö­szönet. A szervezet konszolidá­lódott és készen áll arra, hogy teljesítse a CSKP XIV. kong­resszusából reá háruló köteles­ségeket. A Polgári Honvédelmi Szö­vetségnek ma Szlovákiában kb. 3200 alapszervezete és több mint 150 000 tagja van. Volt idő, amikor a létszám maga­sabb volt. Azonban az iskolai A felelőtlenséget nem lehet csupán szavakkal felszámolni. Szervezési intézkedésekkel olyan feltételeket kell kiala­kítani, melyek a munkaidő ki­használására kényszerítik azo­kat is, akik gyakran „lazíta­nak", amíg mások becsülete­sen dolgoznak. Az emberek döntő többségének létszük­séglete a munka bármily pró­zaian hangzik is, szereti a munkát. A munkahelyén csil­logtatja meg képességeit, itt szerez elismerést, mert hiszen mindenki erre vágyik, aki be­csületesen dolgozik. Felje­gyeztem egy 40 éves építő­munkás szavait: „En odahaza a faluban csak Józsi vagyok, aki valahol az építkezésen dolgozik. Itt viszont már messziről köszönt az építés­vezető, s a csoport tagjai úgy figyelnek reám, mint ha az apjuk lennék, pedig vannak nálam idősebbek is. Találnék közelebb is munkát, de innen nem megyek el, mert itt már nevet szereztem, magamnak, ismernek, megbecsülnek. S ezt az érzést nem lehet két­három százassal — dle még többel sem — megfizetni". Az idősebb munkások, mi­kor úgy érzik, hogy magas egy-egy termék ára, rendsze­rint azt mondják: „Mit gon­dolnak ezek, nem lopom én a pénzt". Ez egyúttal azt is kife­jezi, hogy az emberek döntő többsége természetesnek tart­ja, hogy becsületesen megdol­gozik a fizetéséért, s eileve el­itéli az ingyenélőket, a mun­kakerülőket. Igazságosnak tartják azt is, ha megbüntetiK a társadalmat és az egyéneket megkárosító tolvajokat. Azt vi­szont már kevesebben tudato­sítják, hogy aki nem használ­ja ki ésszerűen a munkaidejét, szintén megkárosítja a közös­séget. S a koronákat, melyek érdemtelenül kerülnek a „lá­zítók" zslebébe, mi ajándékoz­zuk a közös pénztárból, a mi pénzünkből. Lopni jellemtelen­ség, s nem mondható jellemes cselekedetnek a bűnrészesség sem. Értelmes ember önként nem vállalja. CSETŰ JÁNOS és az üzemi alapszervezetek megszüntetése bonyodalmakat okozott, mert elvesztettük ter­mészetes anyagi bázisunkat. Ez azonban már a múlté. Ma is­mét megalakíthatjuk alapszer­vezeteinket mindenütt, ahol adva vannak a honvédelmi-mű­szaki tevékenység feltételei. A XIV. kongresszus határozata teljes mértékben biztosítja ezt a lehetőséget. Szervezetünk fő feladatát ab­ban látjuk, hogy céltudatos és rendszeres politikai-nevelő te­vékenységgel, az összes kije­lölt feladatok teljesítésével vesz részt társadalmunk fej­lesztésében. E tevékenység megvalósítása során tántorítha­tatlanul ragaszkodunk a CSKP vezető szerepének alapelvéhez, politikai irányvonalához és szorosan együttműködünk a Nemzeti Frontban tömörült töb­bi társadalmi szervezettel. A CSKP internacionalista politi­kájának szellemében elmélyít­jük testvéri kapcsolatainkat a szocialista országok honvédelmi szervezeteivel, elsősorban a DOSAAP testvérszervezetünk­kel. Ennek tapasztalatait bát­rabban fogjuk érvényesíteni sa­ját feltételeink között. A szer­vezetnek minden lehetősége megvan a további fejlődésre, és e fejlődés legfontosabb szava­tolói az erkölcsileg szilárd, eszmeileg egységes marxista hazafiak. Tevékenységünk húszéves eredményeinek mérlegelésekor tudjuk, hogy ezekért a CSKP és a párt valamennyi szervét illeti köszönet. Őszintén kö­szönjük a pártnak a segítséget. Biztosítjuk pártunkat, hogy a szövetség tagjai teljesítik a párt által kijelölt valamennyi feladatot és a kommunistákkal — társadalmunk leghaladóbb erőivel — együtt lépnek a vá­lasztásokon az urnák elé. JURAJ GVOTH ezredes, az SZSZK Polgári Honvédel­mi Szövetsége Központi Bi­zottságának elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom