Új Szó, 1971. november (24. évfolyam, 258-283. szám)
1971-11-23 / 277. szám, kedd
K' , lement Gottwald az első világháború lövészárkaiban érlelődött az osztályharc katonájává. Az Aurórán eldördült lövések, melyek új korszak kezdetét jelentették az orosz nép életében, az olasz fronton is vissziisngzottak, ahová Klement Gottwaldot elvezényelték. A Nagy Október jelszavait ugyanolyan lelkesedéssel fogadta, mint az oroszországi eseményekre vonatkozó többi hírt, mivel ezek megmutatták a dolgozó ember fejlődésének távlati útját A szovjet hatalom forradalmi intézkedései Oroszország szociális és politikai életének valamennyi területét érintették. Lenin kormányának első lépései, a háborús vérontás befejezésére kifejtett törekvései, a forradalom radikális beavatkozása a hagyományos tulajdonjogi viszonyokba és az addig elnyomott nemzetek helyzeté igazságos megoldásának deklarálása élénk visszhangot keltett a fiatal Klement Gottwaldban. aki már saját bőrén tapasztalta a társadalmi egyenlőtlenség következményeit. A Piave mellett elesett több tízezer katona — ez volt Klement Gottwald utolsó tapasztalata, mely megsokszorozta a gyűlöletét az imperialista háborúval és azzal a társadalmi rendszerrel szemben, amely a háborút előidézte, valamint a munkásmozgalomnak azzal a képviselőivel szemben is, akik támogatták az ilyen rendszert. Megragadta az első alkalmat és megszökött. Klement Gottwald ahhoz a munkásnemzedékhez tartozott, amely öntudatosan és teljes mértékben megértette az elért nemzeti szabadság és csehszlovák államiság osztál ytkorlátozottságát. Ezért, amikor 24 évesen újból dolgozni kezdett, feltétel nélkül a Szociáldemokrata Párt baloldalához csatlakozott. Miután 1920-ban az általános decemberi sztrájkban a munkásság vereséget szenvedett, céltudatosan és logikusan a kommunizmus pozícióira helyezkedett, és a CSKP megalakulása után belépett a pártba. Harmincegy éves párttagsága után a párt legfelsőbb szervében 1952 decemberében elmondott utolsó beszédében kijelentette: ,,Állandóan hangsúlyozni kell az összes párttagnak és elsősorban a fiataloknak: elvtársnő, elvtárs, a párt minden .. . Csakis a párt volt a biztosítéka annak, hogy népünk felszabadul. Csakis a párt szavatolja, hogy az urak soha többé nem kerülnek hatalomra. Csakis a párt szavatolja népünk számára a boldog, szocialista jövőt." A' elszigetelt kerületben működött, a Goltwald által vezetett kommunista sajtó fontos integráló szerepet töltött be a mozgalomban. Gottwald látta a szlovák dolgozók nehéz szociális helyzetét, megértette a nemzetiségi kérdés jelentőségét és a CSKP nemzetiségi politikájúnak fo. gyatékosságait. Ezért helytelenítette a szlovákok és a többi nemzetiség egyenjogútlan helyzete.. megoldásával kapcsolatos problémák lebecsülését, és megalkuvás nélkül bírálta a ludár kok és a nemzetiségi kisebbségek burzsoá pártjainak nacionalista, konzervatív, politikai koncepcióját. Klement Gottwald ebben' az időben írt cikkei tanúskodnak arról, milyen érzéssel és alkotó módon értelmezte ezt a problémát s egyben bizonyítékai annak, hogy a legbonyolultabb kérdéseket is meg tudta oldani. a burzsoázia fölött, és hatalomra jusson a proletárdiktatúra. Ez természetesen nem jelenti, sőt kizárja az orosz példa egyszerű lemásolását. Az orosz példából azt a módot kell felhasználnunk. ahogyan a bolsevikek — élükön Leninnel — megoldották az egyes problémákat és kérdéseket. Az adott tdőszakban tehát kijelenthetjük. hogy a bolsevizálás az orosz tapasztalatok f elhasználását jelenti, a konkrét, az ország által meghatározott helyzetben, tekintettel az orosz, vagy bolsevik munkamódszerre." 1926 májusáig szerkesztette Gottwald a Pravda chudoby-t, melyet közben Pravdának neveztek el és napilap lett. Gottwald politikai személyiséggé fejlődött, akivel összekapcsolódott a szlovákiai forradalmi mozgalom sorsa. Ezért teljesen természetes volt, hogy a szlovák kommunisták 1925 szeptemmunkásosztálynak nemcsak az a feladata, hogy saját osztályát, hanem a tömegeket is felszabadítsa az osztálykizsákmányolás és a nemzetiségi elnyomás alól. A fasizmus " és a háború elleni harc és a gazdasági világválság éveiben Klement Gottwald a munkásosztály egységéért harcolt. Ezért küzdött akkor is, amikor Moszkvából Irányította a kommunista mozgalmát, a csehszlovák nép egész fasisztaellenes és nemzeti felszabadító harcát. Gottwald állandóan szem előtt tartotta Lenin jelszavát: „Arccal a tömegek felé!" A jelsző következetes érvényesítése nélkül nem is tudta elképzelni a kapitalizmus elleni harc sikerét, a szocialista forradalom győzelmét és a szocialista változásokért folytatott küzdelmet. Gottwald a dolgozó nép szükségleteinek és követeléseinek megértését tartotta kiindulóKLEMENT GOTTWALD MÜVE ÉS HAGYATÉKA z a mély meggyőződés, hogy minden erejét a pártmunkának és a forradalmi mozgalomnak kell szentelnie, személyes érdekeit és szükségleteit a párt érdekei, nek kell alávetni, valamint a szocializmus és a kommunizmus a világ első szocialista országában nehéz körülmények között megvalósuló humánus eszméi iránti szeretet vezette Gottwaldot ahhoz az elhatározáshoz, hogy forradalmár legyen. Elfogadta a CSKP Banská Bystrica-i kerületi vezetőinek meghívását és 1921. szeptember 21én Szlovákiába érkezett. Először Banská Bystricán tevékenykedett. A Hlas ľudu szlovák kommunista újság adminisztrátora és egyúttal szerkesztője lett. Elsősorban a folyóiratnak szentelte figyelmét. Vezetésével a lap a párt szervezői és politikai munkájának jelentős segítője volt. Aktívan tevékenykedett a munkás- testnevelési egyletek szövetségiében, az ifjúsági mozgalomban és részben a nők proletár mozgalmában. 1922 januárjában a Spartak főszerkesztője lett. Rendkívül szorgalmas és szerény volt, keveset beszélt, de annál többet tett. Állandóan mű. velődött. Klement Gottwald 1922 őszén Vrútkyra érkezett, s a Hlas Ľuduu, és a Spartakon kívül elvállalta a Pravda cfiudoby, a párt szJovákiai sajtószerve, valamint a Proletárka című folyóirat szerkesztését is. Gottwald továbbra is aktívan dolgozott a proletárok testnevelési mozgalmában, a pártban és a munkanélküliek körében. Szlovákia Kommunista Pártja sajtóbizottságának tagja lett. Ebben az időszakban, amikor a -CSKP Szlovákiában négy egymástól Klement Gottwald vrútkyi tartózkodása idején kezdte meg további jelentős tevékenységét a kultúra területén és az értelmiségiek körében. Szlovákiában a kommunista mozgalom azon első funkcionáriusai közé tartozott, akik megértették, hogy az értelmiség és a diákság haladó képviselőit meg kell nyerni a párt soraiba, vagy legalábbis a párt ideológiai és politikai hatása alá kell vonni őket. A szlovák kommunista folyóiratokat a szocialista diákok szabad egyesülete tagjainak rendelkezésére bocsátotta, akik 1924-től davisták néven váltak ismertté. Ide tartoztak V. Clementis, F. Urx, f. Pontčan, D. Okály és mások, köztük a Szlovákia területén tevékenykedő tanítók — L. Novomeský és P. filemnický, akik a Pravda chudoby mellékletében, a Proletár vasárnapban és más szlovák kommunista lapokban tették közzé irodalmi alkotásaikat, valamint politikailag egyértelműen elkötelezett cikkeiket. Gottwald törekvésének megvoltak a pozitív eredményei. Megszilárdult az együttműködés és az őszinte barátság Gotwald, Novomeský, Urx, Jilemnický és más szlovák kommunista értelmiségiek között. G ^ttwald a munkának élt. Nagy értéknek tekintette az időt. Minden percet kihasznált és szinte fizikai fájdalmat okozott neki, ha úgy érezte, hogy kénytelen az időt valami hiábavalóságra fecsérelni. Nem frázis, mikor kijelentjük, hogy Gottwald Leninnek nemcsak lelkes csodálója, hanem tanítványa is volt. Gottwald számára Lenin és művei elválaszthatatlan volt a Lenin által megalapított bolsevik párttól és államtól. Lelkes csodálója volt Leninnek, tanításának és a Szovjetuniónak. Az elsők és a legtiatalabbak közé tartozott, akik megpróbálták megfogalmazni pártunk politikájának új koncepcióját, felhasználva ehhez a szovjet kommunisták tapasztalatait. Első volt, aki ezt a he : lyes koncepciót kidolgozta és a párt mindennaoi életéban alko- , tóan érvényesítette. „A bolsevizálás nem egyszeri aktus a párt fejlődésében — írta Gottwald. — A bolsevizálás szüntelen, sohasem kész folyamat a párt fejlődésében, ugyanúgy, ahogy áUandó és befejezetlen a társadalom fejlődése. A bolsevizálás a szó legszorosabb értelmében azoknak a tapasztalaknak az értékelését és azoknak a módszereknek a felhasználását jelenti, melyek lehetővé t°tték az orosz kommunista pártnak, hogy győzzön berében Gottwaldot küldték ki a CSKP III. kongresszusára. Mint a szlovákiai küldöttség egyik vezető személyisége helyet foglalt a kongresszus elnökségében és felszólalásában beszélt a kommunista mozgalmunk bolsevizálásával kapcsolatos feladatokról. Megválasztották a CSKP Központi Bizottsága, a Politikai Bizottság és a szervező bizottság tagjává, 1926 májusában a központi agi tációs és propagációs bizottság vezetője lett. Klement Gottwald a CSKP vezető funkcionáriusává fejlődött és továbbra is őszinte, szoros kapcsolatok fűzték a szlovákiai forradalmi mozgalomhoz. Amikor a párt vezetősége lemondott a nemzetiségi kérdés megoldásáról és megelégedett az önrendelkezési jog kinyilatkoztatásával, Gottwald a marxizmus—leninizmuson alapuló és a mi viszonyainknak megfelelő kiindulópontot kereste és megfogalmazta a CSKP žilinai konferenciájának Itiáltványát. Abban az időben, amikor a vezetők között a kapitalizmus ideiglenes stabilizálása következtében többen eltértek az offenzív osztályharctól, amikor opportunista és baloldali frázisokkal leplezték azt, hogy nem tudták kiépíteni a munkásság egységfrontját, Gottwald aktívan részt vett a munkásság és a dolgozó nép egységének kialakításában. K. Gottwald vezető típus volt. Amikor 1928-ban a pártban mély válság tört ki, körülötte csoportosultak azok a fiatal funkcionáriusok, akik harcot hirdettek az opportunizmus éllen. A párt becsületes tagjait és funkcionáriusait megnyerte a válságból kivezető, általa megfogalmazott út számára, melyet a Kommunista Internacionálé is egyértelműen támogatott. CSKP V. kongreszszusán 1929 februárjában, melyen győzött a bolsevik irányzat, Klement Gottwaldot állították a mozgalom élére. Vezető lunkciókat töltött be a Kommunista Internacionáléban is. A csehszlovákiai kommunista mozgalom új stratégiai-taktikai irányvonalának kezdeményezője és kialakítója volt, részt vett a párt első programjainak kidolgozásában, többek között a CSKP nemzetiségi és parasztpolitikája programjának kidolgozásában, melyet 1931-ben a VI. kongresszuson terjesztettek elő. Gottwald a forradalmi munkásság vezetője volt. Tudta, azonban, hogy a társadalom leghaladóbb osztályának, a pontnak a nép öntudatának növelésében és egysége kivívásában. Ezért hangsúlyozta a gazdasági világválság éveiben a munkásoknak, hogy találják meg a közös nyelvet, ezért szorgalmazta a fasizmus és a háború veszélyének éveiben a munkásosztály akcióegységét, az antifasiszták, a demokraták és az összes haladó erő széles népfrontjának kialakítását. A Kommunista Internacionálé VII. kongresszusának a fasizmus és a háború elleni harcra vonatkozó politikai irányvonalát alkalmazta a csehszlovákiai viszonyokra, mivel tudta, hogy „minél nehezebb a pillanat, annál nagyobb felelősséget érez minden kommunista nemcsak a munkásság sorsáért, hanem a nemzet és a haza sorsáért is." A gottwaldi pártvezetőség fokozott figyelmet szentelt a nemzetiségi kérdésnek és azt követelte, hogy ezt a kérdést már a burzsoá demokrata államban következetesen megoldják. Tudta, hogy e probléma megoldásának elodázása a szlovákiai reakciós jobboldali politikai erők malmára hajtja a vizet. I # gy már a harmincas évek második felében — és ebben nagy érdeme van Klement Gottwaldnak — kommunista pártunk jelentős politikai erővé vált, amely programszerűen harcolt a munkás, az osztály, a nemzeti és a csehszlovák állami érdekek egységéért. A harmincas évek második felében a demokratikus politikai jogok és a szabadság elmélyítéséért, valamint a Szovjetunió felé orientálódó külpolitikáért folytatott harca kiindulópontot jelentett a nemzeti és demokratikus forradalom programjának kiharcolásában. Ez a harc a kommunisták érdemeként győzelemmel végződött, megalakult a népi demokratikus Csehszlovákia, melyben a csehek és szlovákok — amint Klement Gottwald mondta —, végleg és megmásíthatatlanul meghatározták a belpolitikai élet irányvonalát. Amikor a csehszlovák állam hajója megbízható kikötőt talált a nemzetközi politikában — a Szovjetunióval való szoros barátságban, együttműködésben és hűségben. A csehek és szlovákok — mondotta — drágán megfizetett tapasztalatok alapján választották e?t az utat. A nemzeti és demokratikus forradalom programja lett Klement Gottwald, a pártvezér, a politikus, az államférfi tevékenységének alapja abban a harcban, melyet a nemzeti demokratikus forradalomnak szocialista forradalommá való át» alakulásáért folytatott. A nemzetközi kommunista mozgalom általánosan érvényes tapasztalatai és a marxista elmélet öszszekapcsolása a CSKP stratégiájával és taktikájával volt az a döntő tényező, amely lehetővé tette a haladó társadalm erők offenzív előnyomul áss i a reakció ellen és a munkásosztály győzelméért folytatott harcban 1948 februárjában. A Győzelmes Február a kommunista párt nagy győzelme volt, s elképzelhetetlen Klement Gottwald személye nélkül. Űj korszak kezdődött a csehszlovák nép életében. Az új társadalom építésének korszaka, amely történelmi szempontból rövid idő alatt teljesíthette a dolgozók legszebb álmait és vágyait. Klement Gottwald felhívta a figyelmet, milyen veszélyt jelent az önelégültség. Figyelmeztetett, hogy az új élet építése nehezebb, mint a régi lerombolása. Az új helyzetben újból hangsúlyozta, azt a párt története során igazolt elvet, hogy új sikerek nem érhetők el akcióképes, a marxista—leninista tanítást következetesen betartó forradalmi párt nélkül. Klement Gottwald felhívta a kommunistákat, használják fel azokat a legjobb tapasztalatokat, melyeket a párt a kapitalizmus elleni harcban szerzett, de ugyanakkor határozottan megkövetelte, hogy . a nemzetközi kommunista mozgalom, és elsősorban a Szovjetunió tapasztalatait is felhasználják. Klement Gottwald állandóan figyelmeztetett arra, hogy minden kommunistának becsületes munkát kell végeznie a szocialista társadalom érdekében. Elvetette a parancsolgatást és hangsúlyozta a türelmes politikai tömegmunka elveit. Meggyőződése volt, hogy csak az a kommunista érhet el eredményeket, aki szoros kapcsolatban áll a néppel, a szülőfölddel. Szolgálni kell a népet, tanulni kell tőle, de egyúttal magas fokú öntudatra kell nevelni és tettekre vezetni. Klement Gottwald tudta, hogy ezeket az elveket csak akkor érvényesíthetjük a mindennapi életben, ha a párt kitűzi és következetesen végrehajtja a szocializmus építésének mozgósító, tehát reális programját. Klement Gottwald történelmi érdeme, hogy a pártot ilyen program kidolgozására vezette. A CSKP IX. kongresszusán 1949ben kidolgozták a szocializmus alapjai felépítésének programját. A kommunisták és vezetésükkel a többi dolgozó ezt a programot az első ötéves tervek éveiben teljesítette, de akkor Klement Gottwald már nem. volt köztük, 1953-ban utolsót dobbant a szíve. A visszatérés Klement Gottwaldhoz, műveihez és hagyatékához nagyon időszerű. Állandóan tanulnunk kell tőle. Ezt emelte ki a CSKP XIV. kongresszusa is, amikor kitűzte azt a feladatot, hogy az elkövetkező években ki kell dolgoznunk a fejlett szocialista társadalom építésének komplex programját, s így szervesen folytatjuk azt a művet, melyet Klement Gottwald kezdett meg. /. Matejka, Klement Gottwald első életrajzának írója ezt mondja: „Gottwald után egy hatalmas megkezdett építkezés maradt. Ö lerakta a szilárd alapokat. Nagy terveket hagyott maga után. Az építkezés állványain azonban nem mindig álltak olyan emberek, akik méltók voltak a nagy mesterhez. Mindig újak és újak sorakoznak azonban fel, hogy befejezzék a megkezdett müvet. Kiapadhatatlan az ország népének ereje. Minden nemzet megőrzi szívében azokat az értékeket, melyekből erőt merít. Ezek alkotják kulturális kincsét. Ezekből fejlődik. Ezekben keresi büszkeségét és öntudatát. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság történelmében nagyon becses értéket őriz -» Klement Gottwald művét. Emléke olyan mélyen gyökerezik az emberek tudatában, mint az öreg fa, amely büszkén terjeszti ki hatalmas koronáját a napsütötte szülőföld fölé. Sem vihar, sem zivatar nem tudja kitépni abból a földből melyben életét kezdte." VILIAM PLEVZA