Új Szó, 1971. november (24. évfolyam, 258-283. szám)

1971-11-14 / 45. szám, Vasárnapi Új Szó

VASÁRNAP 1971. november 14. NAP kel — Bratislava: 7.01, nyugszik: 16.09 óra­kor. ' Košice: 6.45, nyug­szik: 15.53 órakor. ALlZ — IRMA nevű kedves olvasóinkat • 1716 ban halt meg GOTT­FRIED WILHELM LEIBNIZ német objektív idealista fi­lozófus, sokoldalú termé­szettudós és kiváló mate­matikus (szül.: 1646) • 1831-ben halt meg GEORG WILHELM FRIEDRICH HE­GEL német filozófus, a klasszikus német filozófia képviselője (szül.: 1770) 19 1906-ban született MARTIN GREGOR érdemes mfivész, szlovák színész és rendező. A tények beszélnek Tudósítóink, levelezőink választási előkészületekről szóló írásain vörös fonalként húzódik végig az, hogy beszámolnak falujuk, vagy városuk elmúlt választási időszakban tanúsított fejlő­déséről. Számokat, tényeket sorakoztatnak fel arról, mi­lyen eredményeket értek el az elmúlt hét évben. Gyako­ri, hogy egyes tudósítók írá­saikban szinte a számok gar­madáját sorolják fel az elért eredményekről, úgyhogy eze­ket az írásokat, a bennük szereplő számokat kényte­lenek vagyunk erősen meg­szűrni, nehogy a sok szám között elvesszék a lény,eg, a tuljadonképpeni mondaniva­ló. Az, hogy az olvasó valós képet kapjon a fejőldés leg­kifejezőbb adatairól. Beszédes számok mind­azok, amelyeket közlünk. Mert: ezek a számok elvi­tathatatlan tények, amelyek önmagukról beszélnek. Té­nyek, amelyek arról szólnak, hogy az elmúlt hét év so­rán a zökkenők, hibák és ki­térők ellenére is tovább vit­tük a szocializmus ügyét, a szocializmus építésében újabb sikereket értünk el. Fonto­sabb ezt annál is inkább hangsúlyozni, mivel az 1968 —69-es években sokan két­ségbevonták, sőt egyenesen tagadták a szocializmus épí­tésében elért sikereinket. Márpedig az elmúlt évek eredményeinek mostani ösz­szegezése éppen az ellenke­zőjét bizonyítja. Hiábavaló ellenségeink minden törek­vése, a tényeket letagadni nem tudják. Mert az elmúlt években épült gyár és üzem ott van a maga valóságában, mint ahogy ott vannak a ma­guk valóságában a falusi csa­ládi házak, az autók, a tévé­készülékek, hűtőszekrények, s ki tudná hirtelen felso­rolni, hogy, még mi minden más. Ezért járnak el nagyon he­lyesen az agitációs közpon­tok is, amelyek fényképek­kel, grafikonokkal, statisz­tikai adatokkal dokumentál­ják az elmúlt választási idő­szak eredményeit. Nem utol­só sorban ez a legjobb pro­paganda: a tényeket senki kétségbe nem vonhatja, mi­vel a tények önmagukért be­szélnek. (bl) A következő tartalmából A SZOCIALIZMUS EPÍTESENEK TÖRVÉNYSZERŰSÉGEI (}án ŠuliC cikke) A NÉPPEL A NÉPÉRT (Kulturális dolgozóink a választásokról.) Ma még nincs, holnap már lesz Nincs bosszantóbb, ha az ember elhatározza: most pedig vásáro­lok egy olyan meleg téli cipőt, amilyet a szomszéd lábán láttam s az üzletben az elárusító kijelenti: nincs kérem. Nem kisebb a bosszúságunk akkor sem, ha az edényboltban, a bútorüzletbon vagy másutt „fizetnek ki" bennünket ezzel a terveinket, elképzelé­seinket felforgató, könyörtelen szóval. Az úgynevezett „akasztófa­humorral" rendelkező embertársaink lehet, hogy panaszunkra azt válaszolnák: töröljük ki a magyarázó szótárból a „nincs kérem" szavakat, és akkor a problémák megoldódnak. Az indítvány egysze­rűnek látszik, sajnos azonban nem eredményezne javulást a keres­let és kínálat mérlegének egyensúlyba hozásában. Másutt kell ke­resni a megoldást: új, az eddiginél hatékonyabb termelési munka­módszerek bevezetésében, a meglevő gyártási berendezések korsze­rűsítésében, új munkagépeknek a termelésbe való beállításában és a munkaverseny még szélesebb alapokra való helyezésében. A vá­lasztásokkal lényegében betetőzzük a társadalom konszolidálódásá­nak folyamatát, ami egyúttal azt ls jelenti, hogy — képletesen szólva — nem kell (mint egy süllyedő hajón ) napjában lyukakat tömni, hanem ide-oda történő kapkodás nélkül, tervszerűen való­síthatjuk meg azokat a feladatokat, melyeket társadalmunk további fellendítése érdekében a CSKP XIV. kongresszusa tűzött ki. Az 1968—69-es évek után nagy körültekintéssel kidolgozott ötödik öt­éves terv egyik alapvető célja a hazai piac ipari és fogyasztási cikkekkel való ellátásának biztosítása, és olyan értékek létrehozása, melyek fedezik az elengedhetetlenül szükséges behozatal költségeit. Ennek elérése érdekében mozgósítanunk kell azokat az össztársa­dalmi értékek gazdagítására létrehozott erőket, melyeket a már megkezdett műszaki-tudományos forradalom keretében hívtunk élet­re, a termelés irányításában pedig a régit, az elavultat új, haladó módszerekkel kell helyettesítenünk. A feladat megvalósítását nehe­zíti az a követelmény, hogy mindezt a munkaerők minimális növe­lésével és a lehető legkisebb anyagi ráfordítással, vagyis a minde­nütt megbúvó tartalékok feltárásával és a közvetlen termelésbe való bekapcsolásával kell elérnünk. Munkánk eredménye nem a frázisok pufogtatásában, hanem a már említett hiánycikkek meg­szüntetésében lesz majd lemérhető. Az ötödik ötéves terv folyamán — az előző ötéves terv 36 száza­lékos termelést-növelő intézkedéseivel szemben — 50 százalékkal kelt emelnünk a fogyasztási cikkek előállítását, és jelentősen növe­kedik a kivitel is mind a szocialista, mind a kapitalista államokban. 1975-ig a felsorolt intézkedéseken kívül új ipari üzemek is épülnek, és az eddiginél szervezettebb kooperációs hálózatot építünk ki a Cseh Szocialista Köztársaság üzemeivel. Jelentősen nő a testilipari termelés, a bőr- és cipőgyárak pedig az eddiginél 43 százalékkal termelnek többet. 1975-ben már 49 millió pár lábbelit állítanak elő. A Szlovák Szocialista Köztársaság három kerületének 37 járása számottevő értékekkel gazdagszik. Közel 30 millió korona ráfordí­tással korszerűsítik a tűrii (Tany) Len- és Kenderfeldolgozó üzemet, befejezik a Duslo negyedik gyárépítési szakaszát, a komárnói (Ko­márom) járásban 1972—74 között felépül az évi 2,5 millió pár láb­beli készítésére méretezett cipőgyár, Tlmafén (Tolmács) a csiszolt üvegkészítmények gyártását növelik. Bővítik a štúrovói (Párkány) papírgyárat, s a felsorolást hosszan folytathatnánk. Hazánk a világ gazdag országai közé tartozik. Ha a terveket valóra váltjuk, néhány év múlva törölhetjük a kereskedelem szótárából a „nincs kérem" ma még használatos választ. KOMLÖSI LAJOS Választások az MDK-hara Ma, november 14-én a Német Demokratikus Köztársaság vá­lasztópolgárai az urnákhoz járulnak, hogy megválasszák kép­viselőiket a Népi Kamarába és az NDK kerületi gyűléseibe és tanácsaiba. A választásokat széles körű előkészületek előzték meg. Az ország egész területén a munkahelyeken, az üzemekben, a földművesszövetkezetekben, a hivatalokban és a lakónegyedek­ben megtartott választási gyűléseken több mint 3500 jelölt mu­tatkozott be a választóknak. A jelöltek javaslatát a Nemzeti Front bizottságai végezték, és jelölésüket a választók képvise­lőinek a választási körzetekben megtartott konferenciáin erő­sítették meg. Az 500-tagú Népi Kamara dönt az NDK fejlesztésének alap­vető kérdéseiről, jóváhagyja a törvényeket, megerősíti a nép­gazdasági terveket és a költségvetést. A Népi Karamában öt politikai párt van képviselve: a Német Szocialista Egységpárt, Németország Kereszténydemokrata Szövetsége, Németország Liberális Demokrata Pártja, Németország Nemtzeti Demok­rata Pártja és Németország Demokratikus Parasztpártja, továbbá a nagy tömegszervezetek, mint például a Szabad Né­met Szakszervezeti Szövetség, az ifjúsági szövetség, a nőszö­vetség stb. Az eddig 500 képviselő köziil 216 volt munkás. 71 szövetkezeti paraszt és mezőgazdasági dolgozó, 87 alkalma­zott, 119 értelmiségi és 7 egyéb foglalkozású. A múlt választási időszakban elfogadott legjelentősebb tör­vény az NDK szocialista alkotmánya, amelynek 2. cikkelye rög­zíti, hogy „minden politikai hatalom a dolgozóké". A népi ha­talom legfontosabb eszközei a népképviseleti szervek. A Né­pi Kamara, az egész köztársaság legfelsőbb államhatalmi szerve, a helyi képviseleti testületek, a kerületi gyűlések és tanácsok, saját körzetükben gyakorolják az államhatalmat. A Népi Kamara közvetlen végrehajtó szerveként megválasztja az Államtanácsot, amely a parlament plenáris ülései közötti időszakban gondoskodik a törvények és rendeletek végrehaj­tásáról. Az NDK választási rendszerét szüntelenül tökéletesítették, elmélyítették demokratikus jellegét. E rendszer legfontosabb elve, hogy a választásokat nem az állami adminisztratív szer­vek irányítják, hanem a lakosság által demokratikus módon megválasztott választási bizottságok. A választás maga szabad, általános, közvetlen és titkos, s négyévenként tartják meg. A Nemzeti Front közös jelölőlis­táján a pártok és a nagy tömegszervezetek jelöltjei szerepel­nek. A mostani választásokra a jelöltek mintegy negyedét az NSZEP, tíz-tíz százalékát a többi négy párt, mintegy 12 száza­lékát, a szakszervezetek, a többit pedig a nőszövetség, az if­júsági és kulturális szervezetek javasolták. A választások előtt 9000 választási bizottság munkájában az NDK mintegy 100 000 lakosa vett részt, s ezenkívül az agitáto­rok további százezrei segítették tevékenységüket. Ma az or­szágban 21 500 választási helyiség nyitja meg kapuit. Válasz­tásra jogosult minden 18. és megválasztható minden 21. évét betöltött állampolgár. Megválasztottnak azt a jelöltet tekintik, aki a legtöbb szavazatot kapja. PROTICS JOLÁN —> A Nagy u^iooen Szocialista Forradalom 54. évfordulójáról a bratislavai dolgozók ünnepi nagygyűlésen emlékeztek meg, amelynek szónoka fán Janik, az SZLKP KB elnökségének tagja, a KB titkára volt. fCSTKJ] A prágai Klementínumban november 8-án megnyitották a „Lenin és Október" c. könyv-, fém/kéo- és kordokumentum kiállítást. (ČSTKf A szovjet fővárosban nagy sikernek örvend a gótikus művét szet csehszlovák remekeinek kiállítása. (CSTKl E heti karikatúránk Anglia a Közös Piac kapójában — Szeletelve vagy egy darabban parancsolja?! (Kukrinyikszi rajza a moszkvai Pravdában) KK'tywnn

Next

/
Oldalképek
Tartalom