Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)

1971-10-22 / 251. szám, péntek

A párt internacionalista jellege A PROLETÁR INTERNACIO­NALIZMUSRA, a munkásosztály szolidaritására vonatkozó taní­tás a marxizmus—leninizmus egyik alapvető része. Ez a ta­nítás az osztályharcban szerzett tapasztalatok tudományos álta­lánosításából keletkezett. Ezek a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a proletariátus nemcsak önmagát, hanem az egész tár­sadalmat is csak akkor szaba­díthatja fel a tőke kozmopoli­ta egyesült erejének uralma alól, ha egybehangolja tevé­kenységét, kölcsönösen segíti egymást, áldozatkészen szervezi a forradalmi mozgalmat és har­cot saját országában, és az ilyen harcot és irányvonalat kivétel nélkül minden ország­ban támogatja. A marxista—leninista párt felépítésében és tevékenységé­ben a proletár internacionaliz­mus elve több tartalmú. A mun­kásosztálynak a burzsoázia el­len folytatott harca sikerének feltétele, hogy az adott ország munkássága egységes legyen, tekintet nélkül a nemzeti és nemzetiségi hovatartozásra. Ezt csakis minden nemzet és nem­zetiség összes jogainak elisme­résével érhetjük el. Ezeket a jogokat nemcsak szavakkal, ha­nem tényekkel is el kell ismer­ni politikai, gazdasági (ts kul­turális téren is. Minden nemzetnek joga van az önrendelkezésre, egészen az állami önállóságig. Ez az ön­rendelkezési jog azonban nem jelenti az önálló állammá való alakulás követelését. Lenin a nemzetiségi kérdés megoldásának ilyen értelmezé­séért nagy harcot folytatott az ún. ausztromarxizmus képvise­lőivel és másokkal, akik kizáró­lag a kulturális nemzeti auto­nómiát szorgalmazták. Az álla­mi rendezés azonban nem le­het azonos a munkásosztály for­radalmi pártjának felépítésével. A kommunista párt nem szerve­ződhet nemzeti elvek alapján, VÁLASZTÁSI s z é Ij e g y z e t i Kisebb községek választókerületei Említettük már, hogy válasz­tási rendszerünkben általában egymandátumos választókerüle­tek vannak. Figyelmeztetnünk kell viszont a szabály alóli egyetlen kivételre. Ez a kivé­tel a múltban az 1500 lakoson, jelenleg pedig a 3000 lakoson aluli községekre vonatkozik. Ezekben a helységekben a­helyi nemzeti bizottság meg­választásának három módozata lehetséges: 1. több választókerületben vá­lasztanak egy-egy hnb-képvise­lőt; 2. több közös választókerület mindegyikében több hnb-kép­víselot választanak; 3. egy közös választókerület­ben választják a hnb összes képviselőjét. A legmegfelelőbb módozatot a helyi nemzeti bizottság álla­pttja meg, tekintetbe véve az adott feltételeket. Elsősorban azt a célkitűzést tartja szem előtt, hogy a választások után megkönnyítse a képviselők és a választók kölcsönös kapcso­latát. Az eddigi tapasztalatok szerint az egészen kicsi közsé­gekben a leghasznosabb az ösz­szes hnb-képviselot egy válasz­tókerületben választani, míg az egymástól külön álló települé­sekkel rendelkező falvakban ajánlatos a településeknek meg­felelően néhány közös válasz­tókerület létesítése. A 2000— 3?100 lakost számláló nagyobb kiizségekben talán az első vál­tozat a legjobb, de minden esetben mérlegelni kell, hogy vajon megfelel-e a helyi nem­zeti bizottság feladatai teljesí­tésének. Még egy fontos tudnivaló ezzil kapcsolatban. A törvény a községek e kategóriájában csak a képviselők számának al­SŤ határát szabja meg, mégpe­dig így: 300 lakoson alul 9; 630 lakoson alul 11; 1500 lako­son alul 17 és 3000 lakoson alul 25 képviselő. (g) a több nemzetiségű államban is szükségszerűen internacionalis­ta jellegű. AZ ADOTT TÖRTÉNELMI VI­SZONYOK között a párt bizo­nyos autónom szervezete ala­kul ki, nincs szó azonban eb­ben az esetben sem nemzeti szervezetről, hanem területi szervezetről. Ilyen példákat ta­lálhatunk a Szovjetunióban, ilyen szervezet Szlovákia Kom­munista Pártja is. Ez a politi­kai szervezet azonban mindig egységes centralizált kommu­nista párt keretében működik. Csehszlovákia Kommunista Párt­ja a legelejétől fogva internacio­nalista alapokra épült, a Szo­ciáldemokrata Párt baloldalá­nak valamennyi szekciója szer­vesen egyesült keretében. A CSKP alapító és egyesítő kong­resszusán olyan párt alakult ki, melyben minden tagnak a cseh­nek, szlováknak, németnek, magyarnak, lengyelnek, ukrán­nak .és az országunk területén élő többi nemzetiség tagjainak azonos jogai és kötelességei vannak. A 30-as évek végén, amikor a német fasizmus megbontotta államunk egységét, amikor megalakult Szlovákia Kommu­nista Pártja, akkor sem volt az SZLKP különálló nemzeti párt, mindig Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának része volt. Be­tartotta az egységes pártveze­tés utasításait; és ebben a ve­zetőségben, csehek, szlovákok és más nemzetiségű kommunis­ták is dolgoztak. A felszabadulás után az SZLKP a mai napig Csehszlová­kia Kommunista Pártjának te­rületi szervezete. Tagjai nem­csak szlovákok, hanem a Szlo­vák Szocialista Köztársaság te­rüetén élő magyarok, csehek, ukránok és lengyelek is. Klement Gottwald 1945 au­gusztusában az SZLKP konfe­renciáján kifejtette a különbö­ző nemzetek és .nemzetiségek kommunistái egységének gon­dolatát: „Egy testnek, egy szív­nek érezzük magunkat. A CSKP egységes párt és az is lesz, mi­vel az egységben rejlik az erő." A CSKP harcainak eddigi tör­ténelme azt bizonyítja, hogy a különböző nemzetiségű kom­munisták igazi osztálytestvéri­sége volt a szocialista épí'és minden sikerének erőforrása. Ezzel szemben a jobboldali opportunizmus és revizionizmus irányvonala, amely 1968-ban csúcsosodott ki, és a pártépí­tés és a pártmunka internacio­nalista elve ellen irányult volt a legnagyobb veszély és a leg­nagyobb hiba, melyet az akko­ri pártvezetőség elkövetett. Bebizonyosodott, hogy az oppor­tunizmus a nacionalizmus szö­vetségese és az internacionaliz­mus ellensége. LENIN GYAKRAN RÁMUTA­TOTT, hogy a munkásmozgal­mat két egymástól elválasztha­tatlan veszély fenyegeti: a na­cionalizmus és az opportuniz­mus. Figyelmeztetett arra, hogy aki valóban becsületesen értel­mezi a nemzetközi munkásszo­lidaritást, annak határozottan harcolnia kell az opportuniz­mus ellen. A párt megtisztítása az op­portunizmustól egyúttal harcot jelentett a nacionalizmus és so­vinizmus irányzata ellen. Min­den becsületes kommunista örömmel fogadta a párt- és társadalmi válság megoldásá­hoz való osztályszempontú, in­ternacionalista hozzáállást. A XIV. kongresszus határozata bevezető részében megállapít­ja, hogy pártunk ezáltal foly­tatta legértékesebb hagyomá­nyát. A kongresszus köszönetet mondott azoknak az elvtársak­nak és élvtársnőknek, akik a nehéz, válságos Időkben is a proletár internacionalizmus szellemében léptek fel és ha­tározott harcukkal kialakítot­ták a feltételeket az áprilisi plénumon bekövetkezett döntő fordulat eléréséhez. Ami a bel­ső internacionalista kapcsolato­kat illeti, a dokumentum meg­állapítja: „A CSKP az állam szövetségi viszonyai között is megőrzi az egységes internacio­nalista párt jellegét, amely sza­vatolja a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság nemzeteinek és nemzetiségeinek testvéri együttműködési kapcsolatait, és az egész állam integrációs ere­je." A XIV. pártkongresszus meg­erősítette a szocialista hazafi­ság és a proletár internaciona­lizmus egybehangolása marxis­ta—leninista követelményének megvalósítását. A kongresszus beszámolója felszólítja a kom­munistákat, őrizzék meg és fej­lesszék tovább a nemzeti, de­mokratikus és forradalmi ha­gyományokat, a nemzeti törté­nelem haladó hagyatékát. Ez csakis a reakciós hagyományok elvetése útján lehetséges. A re­vizionisták és opportunisták tá­madását az jellemezte, hogy a politikai reakció a dolgozók nemzeti érzésére spekulált. Nemzeti hagyományként tüntet­ték fel azokat az ideológiai és politikai irányzatokat, amelyek a múltban reakciós szerepet töltöttek be: így pl. a masaryk­iztfiust, a burzsoá demokratiz­must, a ludák ideológiát, a nyu­gati életmód dicsőítését és a szovjetellenességet. A XIV. PÁRTKONGRESSZUS elítélte ezeket a káros politi­kai és ideológiai irányzatokat. Az alapszabályzat a párttagok kötelességévé teszi: „A párttag kötelessége, hogy tevékenyen előmozdítsa a proletár interna­cionalizmus és a szocialista ha­zafiság eszméinek érvényesülé­sét, megszilárdítsa a csehek, a szlovákok és a hazánkban élő nemzetiségek egységét; harcol­jon a nacionalizmus és a sovi­nizmus ellen, erősítse népünk testvéri kapcsolatait a Szov­jetuniónak és a szocialista tá­bor többi országainak népeivel, a világ proletárjaival és dol­gozóival; legyen engesztelhetet­len a szocializmus és a kom­munizmus, a béke és a népei: szabadsága ellenségeivel szem­ben." Az alapszabályzat is a prole­tár internacionalizmus elveinek érvényesítését hangsúlyozza, nemcsak a nemzetek és nemze­tiségek kapcsolatában, hanem a külső kapcsolatokban is. A fel­sorolt elvek közül a legalapve­tőbb pártunk és szocialista ha­zánk osztályegysége valamennyi ország proletár és forradalmi csapatával. A proletár interna­cionalizmus egyedüli helyes le­nini értelmezéséről van szó, amikor a nemzeti érdekek egy­behangolódnak a nemzetközi proletariátus érdekeivel. Pártunk kongresszusa konk­retizálta a szocialista országok­kal, elsősorban a Szovjetunió­val folytatott együttműködés és kölcsönös segélynyújtás for­máit a Varsói Szerződés és a KGST szervezete keretében. A KGST országok együttmű­ködése további elmélyítésének komplex programja rendkívül nagy jelentőségű dokumentum, mely alapján tovább fejlődik a szocialista világrendszer orszá­gainak barátsága és szövetsége. Minél erősebb lesz a szocia­lista világrendszer, annál jelen­tősebb segítséget tud nyújtani a szabadságért, és az imperia­lizmus ellen küzdő forradalmi csapatoknak és nemzeteknek. Minél erősebb lesz, annál haté­konyabb lesz béketörekvése, annál hatékonyabban tudja majd érvényesíteni a különbö­ző társadalmi rendszerű orszá­gok békés együttélésének poli­tikáját, annál sikeresebben fej­lődik a kapitalizmusból a szo­cializmusba való átmenet fo­lyamata. CSEHSZLOVÁKIA KOMMU­NISTÁI nem akarnak semleges megfigyelőként állni ebben a forradalmi mozgásban. Sőt, egészen egyértelműen a forra­dalmi imperialistaellenes irány­zat élcsapatában állnak. Ebben látjuk szocialista hazánk dolgo­zói nemzeti és internacionalista vágyainak valóra váltását. LUBOMfR BAKES (Rudé právo) Autósok örömére Nagy örömet szerzett az au­tósok számára a zvolení KO­VOHRON vállalat, amikor Lu­čenec (Losonc) városában az apátfalusi út mellett közel 5 millió korona beruházással iga zán korszerű, jő) felszerelt au­tójavító üzemet létesített. A nyár óta működő új autószer­víz máris nagy forgalmat bo­nyolít le. Szívesen felkeresik az autósok, mert az autószer­víz felszerelése a lehető leg­korszerűbb. Kanizsa István Chodovon a mezőgazdasági gépek kutatóintézetének labo­ratóriumában új nagyteljesítményű takarmánybegyűjtö és eló­készítogépet fejlesztettek ki, amely egy óra alatt 4—5 ton­na takarmányt sajtol 60 dkg-os pogácsákba. A képen a kuta­tóintézet dolgozói a gépet pró hálják ki. (Felvétel: K. JanuS — ČSTK) Ahova a Békemaraton útja vezet... PÁRTMUNKA SEŇA KÖZSÉGBEN Seňa (Szína) község leginkább arról ismert az ország ban, hogy ott fordulnak meg az évente megrendezésre ke­rülő Nemzetközi Békemaraton résztvevői; s a világhírű futó­versenyt mindig közvetíti a televízió is. Mivel nem sokkal a ver­seny után látogattunk el a Ko Sice-vidéki járásba tartozó falu­ba. mi is láthattuk a nagy verseny nyomait. Még soká olvas­hatók a betonútra festett BÉKE] MIER, MÍR, PA1X stb fel­iratok, de ez emberek emlékezetében is él a nagyszabású rendezvény nemes gondolata. A helyi sportegyesület is a Ma raton nevét viseli. Ezt DOMONKOS LÁSZLÓTÓL, az efsz mel­lett működő pártszervezet elnökétől tudtuk meg, akitől a szervezet munkája és a község fejlődése iránt érdeklődtünk. A 63 tagú szervezet elnöke panaszkodva mondja, hogy ez évben eddig sohasem voltak ké­pesek száz százalékos megjele­nést elérni a tagsági gyűlése­ken. Ennek egyrészt az az oka, hogy vannak olyan idős tagjai a szervezetnek, akik már ne:n járnak a gyűlésekre (ezeket otthon tájékoztatják a tanács­kozáson elhangzottakról), más­részt pedig a tagság egy részé­nek a passzivitása az oka a gyűlésekről való távolmaradás­nak. A passzívaknak pártbün­tetést javasolnak. Az átigazolá­sok során többen kiestek, de úgy látszik még több passzív tagtól meg kellett volna vál­niuk. Egyébként a tagsági ille­téket mindenki rendesen fizeti, de ez egymagában nem elég. Áldásos lenne, ha a tagok job­ban ismernék az alapszabályza­tot, hogy igazodhassanak is hoz­zá. Eddig 22 regisztrált tagjuk van, de ez a szám nem végle­ges. A pártbizottság kilenc ta­gú. Ez évben nem gyarapodott a pártszervezet tagjainak szá­ma, de a jövőben két, a trak­torállomáson dolgozó fiatal fel­vételével számolnak. Az egyik­kel már beszéltek is. Időszerű feladataik közül az elnök előbb a pártoktatás meg­szervezését említi. A propagan­disták iskolázáson vettek részt. A pártoktatás csoportokban tör­ténik majd. Külön csoportjuk lesz a gépparkban dolgozó kom­munistáknak, a többi szövet­kezeti tagnak, a tanítóknak és a nyugdíjasoknak. A pártokta­táson foglalkozni kívánnak a központilag kiadott témákon kí­vül egyéb időszerű kérdésekkel is. Az aktuális problémákat, feladatokat a tagsági gyűlése­ken is megtárgyalják. A XIV. pártkongresszus ha­tározatait nemcsak megtárgyal­ták, hanem lebontották a helyi viszonyokra alkalmazva. Ezt á tr.últ hónapban tagsági gyűlé­sen jóváhagyták. Az elnök sze­li int fontos lenne a határoza­tokat, illetve a belőlük . adódó feladatokat szétírni egyes szak­területekre: növénytermesztés, állattenyésztés, iskolák, köz­stgfejlesztés, tömegszervezetek stb. — Hogyan látja el a község­fejltsztés és a szövetkezet ered­ményei állandó növelésének kettős feladatát a pártszerve­zet? — kérdeztük Domonkos elvtárstól. Az elnök, aki egyben a szö­vetkezet gépesítője, kissé el­gondolkodik, hogy tömören és meggyőzően válaszoljon: — Egy időben volt falusi szervezet is, meg üzemi szer­vezel is a községben — mond­ja, majd gyorsan hozzáteszi: de féi év se telt el, s egyesíteni kellett a két szervezetet, mert a falusi szervezet nem műkö­dött jól. Minden hónapban nias probiéma szerepel a tagsági gyűlés programján: hol szövet­kezeti kérdés, hol meg községi probléma. Mostanában persze többnyire a község kérdéseivel foglalkozunk, hiszen választá­sokra készülünk. Már a válasz­tási programunk is elkészült. Ebből kiemeli az iskola épí­tésének befejezését, a sütőüzem létrehozásának saükségességét, — négy községet látnak majd el kényénél — a tűzoltószer­tár építésének befejezéséi. Ugyancsak be akarják fejezni — méghozzá 1972 végére — há­rom kilométeres szakaszon az út építését. Fontos lenne egy üzlet felépítése is, mivel Seňa határmenti község, s így na­gyon sok turista vásárol ná­luk. Ez a íeladat azonban a jednota járási vezetőségének lenne a gondja. Művelődési ház van a falu­ban, s ami annál is fontosabb: ki is használják. Különösen a választási kampány idején. Az agitációs központ már műkö­dik. A közeljövőben a fiatalok­kal — elsősorban azokkal, akik először járuinak az urnák elé — beszélgetnek el. A választá­sok előtt kultúrműsor megren­dezésére is sor kerül. Nagy gondot fordít a párt­szervezet a tömegszervezetek irányítására is. Ezek közül a legeredményesebb a CSEMA­DOK, melynek a községbe.! gazdag hagyományai vannak. Tánccsoportja rendszerint részt vesz az országos bemutatókon, versenv.eken is. Nemrég Vefká Idán (Nagyida) lépett fel a tánccsoport. A CSEMADOK te vékenýségét az utóbbi években pangás jellemezte. Mintegy másfél éve azonban ismét szép eredményeket ér el a fia­talokat és idősebbeket egyaránf magába tömörítő szervezet. Fő leg azóta, amióta a pártszerve­zet néhány tagját a tömegszer­vezet'ek munkájának támogatá­sával bízta meg. Ez az intézke­dés hozzájárult, a többi tömeg­szervezet tevékenységének fel­lendítéséhez is. Ennek ellenére Domonkos László einók szerint még igen sok a teendő a faluban. Ezek nagy része már a község rövi­desen megválasztandó új kép­viselőire vár, akik a pártszer­vezet irányításával és a lakos ság támogatásával érik majd el a kitűzött célt. FÜLÖP IMRE 1971. X. 21.

Next

/
Oldalképek
Tartalom