Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)

1971-10-21 / 250. szám, csütörtök

Miről ír a világsajtó? ÉLETKÉPES, TOVÁBB FEJLŐDHET Pillanatképek a Veľký Krtíš-i (Nagykürtös) járásból Az ország legkisebb és leg­fiatalabb járása a Vefký Kr­tíš-i. A megalakulása óta eltelt három év elég volt ahhoz, hogy dolgozói bebizonyítsák: kis já­rásuk életképes, meg tudja te­remteni a továbbfejlődéshez szükséges eszközöket. Ahhoz azonban, hogy ez a határszéli vidék Közép-Szlovákia többi já­rásához minden tekintetben felzárkózhassék — nemcsak önálló fejlődésre, hanem az át­lagosnál gyorsabb gyarapodás­ra van szükség. Ez a szocia­lista társadalomban a népgaz­daság eszközeiből megoldható. A társadalom segítsége ennek a járásnak jó beruházás: a dol­gozók itt nap nap után bizo­nyítják, jól sáfárkodnak azzal, amit a szocialista társadalom rájuk bízott. A járás szocialista fejlődésé­nek kezdete az 1948. év, ami­kor részletes geológiai kutatás után megkezdték a Kékkői Szénbányák feltárását. 1949­ben a CSKP IX. kongresszusá­nak határozata nyomán meg­alakultak az első EFSZ-ek Že­lovcén (Zsély), Kováčovcén (Kovácsi), Veiké Zlievcén (Nagyzellő), Vinicán (Ipoly­nyék és SeCiankyban (Ipolyszé­csényke). Fokozatosan a szo­cialista gazdálkodásra tért át a mezőgazdaság, amely ma már 90,3 százalékban kollekti­vizált, s 7370 embert foglal­koztat. A Dolina-bányán kívül létre­jött a gépkocsi-közlekedési vál­lalat, az autójavító üzem, a No­votex és a želovcei Kovohron szövetkezeti üzem. A járás te­rületén a felszabadulás óta csak a nemzeti bizottságok vo­nalán 373 millió koronát ruház­tak be. A közutakat 320 millió koronáért hozták rendbe és épí­tették újjá. Huszonnyolc új au­tóbuszvonalat létesítettek 301 járattal, befejezték a falvak választasi széljegyzet VÁLASZTÓKERÜLET Az adott képviselőtestület te­rületét úgynevezett választóke­rületekre tagolták. Ezeknek száma megfelel e testület meg­választásra kerülő képviselői számának. Ebből már nyilván­való, hogy minden választóke­rületben csak egy képviselőt választunk. Az ilyen egyman­dátumos választókerületek be­váltak eddigi választási gya­korlatunkban is és alapvető előnyük az, hogy a választások előtt lehetővé teszik a tökéle­tesebb megismerkedést a je­löltekkel, a választás után pe­dig a szoros kapcsolatot a meg­választott képviselővel. Ugyan, akkor a képviselő tisztsége be­töltéséért, gyakorlásáért job­ban felelősségre vonható meg­bízói által. Nem kevésbé fontos körülmény, hogy az aránylag nem túl nagy választókerüle­tekben a képviselő mélyreha­tóbban, tüzetesebben megismer­heti választói szükségleteit, problémáit és az itt nyert ta­pasztalatok alapján képviseleti szervében elősegítheti megoldá­sukat. A legfelsőbb képviselőtestü­letek választókerületeit úgy állapították meg, hogy érvényt szerezzenek a választójog egyenlősége alapelvének. Ez annyit jelent, hogy minden egyes képviselőjelöltre, illetve képviselőre hozzávetőleg azo­nos számú választó jusson. Egyben ügyeltek arra is, hogy a választókerületek területileg ne lépjék túj az egyes kerüle­tek, Prága és Bratislava köz­igazgatási határait. A választókeriiletekkel kap­csolatban még egy dolgot kell megjegyeznünk. Azt, hogy a Nemzetek Kamarájába a paritás elvének megfelelően 75—75 képviselőt választanak az SZSZK ban és a CSSZK ban egyaránt s ezért a több lakost számláló CSSZK ban egy-egy ilyen választókerületben több választó esik a képviselőjelölt­re, mint az SZSZK-ban. Dg>) villamosítását és kiépítették a telefonhálózatot. A járásban 22 millió koronás egészségügyi lé­tesítmények születtek. Érdekes, hogy míg 1945-ben a járás te­rületén csak öt orvos volt, ma már 61 él. Modrý Kameňban (Kékkőn) 1938-ban vetítették az első fil­met, "-áramfejlesztő segítségé­vel, mert villany még nem volt. Ma a járásban 16 állandó moz­góképszínház működik, és min­den faluban van 16 mm-es ve­títő. 21 kultúrház és 34 mű­velődési otthon, könyvtárakban pedig 85 000 kötetnyi könyv elégíti ki a lakosság kultúr­szomját. Az utóbbi időben lendületet vett az építkezés. Csupán a nemzeti bizottságok szakaszán idén 49 millió korona értékű munkál fejeznek be, és ebben az ötéves tervben a nemzeti bizottsági beruházások megha­ladják a 106í millió koronát. Az ötéves terv a központilag irányított ipar jelentős beruhá­zásaival is számol, mégpedig több mint egymilliárd korona értékben. Bővítik és korszerű­sítik a Dolina-bányát, számíta­nak a LIAZ autógyár javító­üzemének létrehozásával, va­lamint az élelmiszeripar jelen­tős fejlesztésével. A mezőgazdaság, amely eddig is jelentős eredményeket ért el, továbbra is a termelés legfontosabb tényezője ma­rad, de magasabb színvona­lon és korszerűbben termel majd. A vízszabályozásra nem kevesebb, mint 139 millió ko­ronát, a mezőgazdasági beru­házásokra pedig 470 millió ko­ronát irányoztak elő. A Velký Krtíš-i járásban ezekben a napokban a válasz­tási agitáció • az előbbiekben néhány mozzanatában érzékel­tetett választási program jegyé­ben folyik. Az agitáció a Nem­zeti Front programjában vázolt célok elérésére mozgósítja a járás dolgozóit. A dolgozók a programot nemcsak elismerés­sel, hanem tettekkel helyeslik: értékes felajánlásokat tesznek mind a termelés, mind a „Z" akció keretében, hogy a járás viszonyaihoz mérve jelentős, ám reális feladatokai maradék­talanul teljesíthessék. (vilcsek) k mezőgazdasági beruházások jól gyümölcsöztethetők Bizonyára nem hiábavaló, ha a közelgő választások előtt az iparhoz hasonlóan a mezőgaz­daságban elért eredményekről és az ötéves tervünk célkitűzé­seiről is tájékozódunk. Josef Nagr, földművelésügyi minisz­terhelyettes a Prágában meg­tartott sajtóértekezleten ezzel kapcsolatban rámutatott a me­zőgazdasági termékek hektár­hozamának lényeges növekedé­sére. A gazdasági állatok ho­zamával is elégedettek lehe­tünk — mondotta. Ennek elle­nére az ötéves terv a mezőgaz­dasági termelés intenzitásának további fokozását írja elő. Cé­lunk, hogy 1975 végéig szük­ségleteinket többé kevésbé a saját forrásainkból fedezzük. Ez azért is fontos követel­mény, mert az egy főre eső élelmiszerfogyasztás terén el­értük a világ legfejlettebb ál­lamainak színvonalát. Ennek megfelelően az egy főre eső hústermelést — az 1970. évi helyzethez viszonyítva 8 szá­zalékkal (82 kg), a tejtermelést 13 százalékkal (226 kg), a to­jástermelést 5 százalékkal (295 darab) fokozzuk. A növénytermesztésben elért eredményeket — pl. a főzelék­féléket tekintve — 17 százalék­kal gyarapítjuk. Míg a gabona átlaghozama az 1966—70 közöt­ti években hektáronként 27,1 métermázsára nőtt, az idei re­kordtermés jóvoltából ez a mennyiség országos viszonylat­ban meghaladta a 33 méter­mázsát. A terv azonban igényes és ezért hektáronként további 4 mázsa többlettermést ír elő. Ezek az eredmények is bizo­nyítják, hogy a beruházások és a mezőgazdasági dolgozók mun­kája nem veszett kárba és a kö­vetelmények figyelembe vétele esetében élelmiszeriparunkban további javulás várható. E kö­vetelmények közé tartozik első­sorban a munkatermelékenység 4—5 százalékkal történő eme­lése. A termelés hatékonysága és a szolgáltatások magasabb színvonala a kooperáció és a szakosítás meghonosításával biztosítható. Nagy problémát jelent a me­zőgazdasági célokra szánt föld­területek és a dolgozók számá­nak állandó csökkenése. Konk­réten ez azt jelenti, hogy míg a második világháború előtt egy mezőgazdasági dolgozó munkájával 4 embert táplált, 1969-ben már 12,7 emberre dol­gozott. Ez az eredmény csak a mezőgazdaság gépesítésével és az új technológiával volt elér­hető. Míg az 1954—59 közötti években a beruházásokat or­szágos viszonylatban 34,5 mil­liárd koronára becsülték, 1960 —68-ban ez az összeg majdnem 80 milliárd koronát tett ki és 1975-ig további 17 százalékkal kell fokoznunk a beruházáso­kat. Ebből csak a mezőgazda­Sági gépekre és gépberende­zésekre előirányzott összeg meghaladja a 16 milliárd koro­nát. A nagyüzemi állattenyész­tésre és az agrokémiai közpon­tok létesítésére szánt építkezé­sek csak az idén fél milliárd koronát emésztenek fel. Tény, hogy igényes beruházá­sokról van szó, mégsem sajnál­hatók a tetemes költségek, me­lyek a tapasztalatok szerint bő­ségesen megtérülnek. — km — Cjpaeothhmecko _ AEA0 mmmm A bolgár napilap kommentár­jában Nixon elnök bejelentette moszkvai látogatásával foglal­kozva megállapítja, hogy ha az Egyesült Államok a világ problémái békés megoldásának útját választja, akkor elkerülhetetlenül őszinte eszmecserét kell folytatnia a Szovjetunióval. A Szovjetunió nemcsak a szocia­lista államok megbecsülésének örvend, de Ázsia, Afrika, Latin­Amerika és a kapitalista országok legszélesebb néprétegei Is elismerik, jnert tudják, hogy a Szovjetunió mindent megtesz a legfontosabb nemzetközi problémák békés megoldása érde­kében, és ezért egyetlen fontosabb nemzetközi kérdés sem oldható meg a Szovjetunió részvétele nélkül, vagy a Szovjetunió akarata ellen. Ezért a világ békeszerető népei megelégedéssel és reménykedve tekintenek az amerikai elnöknek a Szovjet­unióba tervezett látogatása elé. A két nagyhatalom jóakaratá­tól függ bolygónk tartós békéje — jegyzi meg a bolgár lap. Az ismert szovjet napilap Nyi­kolaj Bragin tollából kommen­tárt közöl, Spiro Agnew ame­rikai alelnök görögországi láto­gatásáról. A cikkíró leszögezi, hogy az amerikai alelnök görögországi útjának fő célja a NATO görögországi pozíciójának a megerő­sítése. Az athéni rendszer mindamellett nem feledkezik meg óceántúli vendégét minduntalan figyelmeztetni a rezsim kom­munistaellenes beállítottságára és a NATO-hoz való hűségére, amiért az Egyesült Államoktól további katonai segítségre szá­míthat. A washingtoni segítségnyújtás ellen 177 volt görög minisz­ter tiltakozott, de az 1967-es katonai puccs résztvevői és se­gítőtársai még igyekeznek a diktátori rendszer uralmát min­den lényeges változás nélkül megőrizni. Az ilyen politika azonban csak a belpolitikai helyzet további kiéleződéséhez ve­zethet — állapltja meg N. Bragin — és a katonai junta poli­tikájának nemzetközi szinten való elítélésének újabb hullámát vonhatja maga után. A népszerű kairói napilap kommentárjában megállapítja, hogy az amerikai diplomácia nem képes pozitív szerepet ját­szani a közel-keleti válság megoldásában, mert végül is min­dig meghajol az amerikai kormány Izraelt támogató csoportja előtt. A lap Rogers amerikai külügyminiszter egyik legutóbbi nyilatkozatát kommentálva — mely szerint az Egyesült Álla­mok az egyiptomi-szovjet közlemény kiadása után revideálja az Izraellel szemben vállalt kötelezettségeit — megállapítja, hogy az Egyesült Államok kormánya a közel-keleti helyzetet a végsőkig igyekszik kiélezni. Az Egyesült Államok kormánya ezzel azt bizonyítja — foly­tatja az Al-Ahram —, hogy magukévá tették az izraeli agresz­szorok kibeszéléseinek lehetetlen logikáját, hogy így leplez­zék az Izraelbe való további fegyverszállításokat. Az .izraeli képviselők ebben a nyilatkozatban további amerikai fegyver­szállítások előjátékát látják. Az Egyesült Álamok saját közvetítőt szándékoznak küldeni a közeli-keleti konfliktusban részvevő országokba, de megfi­gyelők véleménye szerint a közel-keleti kérdés „ideiglenes­megoldását" célzó amerikai igyekezet zsákutcába jutott — jegy­zi meg a lap. EGY FALU — TIZ HÍR (Igor Grossmann felvétele) l. Már a IX. század elején lakott hely volt a trebišovi (Tőkete­rebes) járás legnagyobb közsé­geinek egyike, Leles (Lelesz). Neve állítólag szláv eredetű. Kaponya település, mely a fa­lutól alig 1,5 km-re fekszik, ma már közigazgatásilag Leles (Le­lesz) községhez tartozik. Ez a település nevét állítólag on­nan kapta, hogy emberi cson­tokra, koponyákra (koponya — kaponya) bukkantak itt. A köz­igazgatásilag községet képező falunak és településnek jelen­leg 2300 lakosa van. 2. Teljes pompájában ragyog még ma is a kastély, amely már 700 éves. A tatárok 1242-ben lerom­bolták, de később újra felépí­tették. Valamikor alagutak kö­tötték össze a kastélyt a kör­nyékbeli várakkal. Ezek az alagutak ma már beomlottak. Egyébként borzalmas esemény emléke fűződik a kastélyhoz: itt gyilkolták meg Gertrúd ma­gyar királynét. Ma a kastély ifjúságunkat szolgálja, mező­gazdasági szakintézet székel benne. 3. A múlt században sokan ki­vándoroltak a községből az „ígéret földjére", Amerikába. 1888-ban olyan nagy árvíz pusz­tított a községben, hogy so­kan csak az életüket tudták megmenteni. Ma már nem fe­nyegeti ilyen veszély a közsé­get és kivándorlásra sem gon­dolnak, hiszen óriásit változott az élet. 4. Országunkban az eüsök között, már 1949-ben megalakult a szö­vetkezet. Az első szövetkezeti elnök Cap István volt. A több mint húszéves efsz jól gazdál­kodik Elégedett Dobos Imre el­nök és a tagság is. 5. Két kultúrház is található a községben. Az egyik tulajdono­sa az efsz, a másik az állami gazdasághoz tartozik. Itt ka­pott helyet és otthont a SÍ51SZ ifjúsági klubja, mely Dobó Ist­ván nevét viseli. A klub elnö­ke Papp Barnabás. Egyébként a fiatalok örömére szolgál az is, hogy átépítették a mozit, mely ma már 35 mm-és, illetve szélesvásznú filmek vetítésére is alkalmas. 6. Az utóbbi három esztendőben jelentősen emelkedett a község lakosainak életszínvonala. Je­lenleg 70 személygépkocsi-tu­lajdonost tartanak nyilván. 7. A nyilvános telefonhálózatba is bekapcsolták már Kaponya települést. És 230 000 korona költséggel új iskolát építettek ezen a településen, amely nem­csak az oktatás ügyét szolgála ja, hanem a település lakossá* gának kulturális igényeit is Ki­elégíti. 8. Teljesül az anyák óhaja, ugyan­is, még ebben az évben befe­jezik a központi fűtés szerelé­sét az óvodában. Egyébként a korszerűség jellemző a község­re; új világítótesteket szerel­tek fel az utcákon, és sok-sok új, modern dolog bizonyítja a korszerűséget. 9. A választási programot már is­meri a lakosság. A község bel­területén, a Virágoskertben fürdőmedencét építenek majd. A postahivatal és a hnb is ij épületet kap. Kibővítik az üz­lethálózatot, és a Sárvégen vendéglátóüzemet létesítenek. 10. Nem szerepel a programban az új, 18 tantermes iskola felépí­tése, amin kissé csodálkoznak a lakosok. Szükséges, hogy a Nemzeti Front bizottsága és a jnb illetékes szervei ennek oká­ról kellően informálják a vá­lasztókat. HELMECI SÁNDOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom