Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)

1971-10-20 / 249. szám, szerda

összefognak a parttagok és a pártonkívüliek Községeinket látogatva min­dig találkozom olyan érdekes­séggel, különösséggel, ami máshol nincs. A košice-vidéki járásba tartozó Paňovce (Pány) községben például két ilyen ér­dekességre hívta fel figyelme­met Komjáty András, a helyi földművesszövetkezet mellett működő üzemi pártszervezet el­nöke és Laky István, a párt­bizottság tagja, a hnb elnöke. Az egyik érdekesség az, hogyan lett új üzlete a falunak. A köz­ség épített új üzletet, majd el­adta a Jednotának. Az érte ka­pott pénzt pedig útjavításra fordította. Az sem mellékes, hogy májusban bontották le a régi üzlet épületét, s novem­berben a helyén már állt az új létesítmény. A másik figyelemre méltó érdekesség az, hogyan jutnak adáserősítő tv-antennához a pa­ňovceaiak. Az antennát is sa­ját erejükből felépítik, majd pénzt kapnak érte. Egyébiránt erre azért van szükség, mert a faluban csak a budapesti tele­vízió műsorát tudják fogni, a bratislavaiét nem. Leleményességért tehát nem kell a szomszédba menniük. És lelkesedésért, aktivitásért sem. Ezt bizonyítja a falu gyors fejlődése is, hiszen 1948 előtt még villanyhálózat sem volt a faluban. Azóta a lakóházakon kívül híd épült, autóbuszjárat létesült. A most záruló válasz­tási időszakban is megvalósult a célkitűzések java része. Csu­pán azt nem teljesítették ere­deti terveikből, amihez nagyobb állami támogatásra lett volna szükségük. Nem szabályozták a helyi patakot és nem épült fel az új iskola. Megvalósult vi­szont a halastó kibetonozása, az óvoda tatarozása, a műve­lődési ház kibővítése, a te­mető bekerítése, és a közsé­gen átvezető út aszfaltozása. Ifjúsági klubot is létesítettek. Most épül egy középület,'mely­ben otthonra talál majd a tűz­oltószertár és a helyi nemzeti bizottság. Az agitációs központ tervéből említést érdemel az a népgyűlés, melynek célja a vá­lasztási program ismertetése, a helyi iskolák tanulóinak a vá­lasztások tiszteletére megren­dezendő ünnepi műsora, az SZNF résztvevőjének és a he­lyi fiataloknak a találkozója, az ötéves tervről való beszél­getés stb. Az új választási program már elkészült. Alaposan át­gondolt, részletes programot terjeszt a pártszervezet, a Nem­zeti Front és a nemzeti bi­zottság a község lakossága elé, mely szívesen részt vesz a ki­tűzött célok megvalósításában. Ez derül kl abból a támoga­tásból is, melyet a tűzoltószer­tár és a hnb építkezéseinél tanúsít a lakosság. Ha minden jól megy, a választásokig át is adják rendeltetésének az új létesítményt, mely 600 000 ko­ronát fog érni. A választási program fő célja a gazdaság fejlesztése, a dolgozók életszín­vonalának emelése, a szolgál­tatások javítása. A program külön foglalkozik a lakásépí­tés kérdésével. A községben fő­leg magán lakásépítkezéssel számolnak, de 1972-ben egy szövetkezeti lakóház építését is megkezdik. További üzlet nem épül az elkövetkező időszakban, mivel az nem lenne kifizetődő. Az ipari és textilárut, valamint a lábbelit a község lakossága a szomszédos čečejovcén (Csées) és Moldaván (Szepsij vásárolja. Ugyanez vonatkozik a hentesárura is. Hetente egy­szer a faluban is kapható hús­áru r.. Nem feledkeztek meg a választási program az új isko­la építéséről sem. Erre annál is inkább szükség van, mivel a ré­gi iskola több mint száz éves. A tanítás két, egymástól mint­egy 400 méterre levő tanterem­ben történik. Üj iskolán kívül tanítói lakás felépítésére is szükség lenne... A választási programban szerepel a helyi könyvtár kihasználásának bizto­sítása is. Számol továbbá gya­logjárók építésével, árkok ren­dezésével. Az ivóvíz javítása ér­dekében tervbe vették a patak szabályozását, ami mezőgazda­sági szempontból is nagyon fon­tos ... A választási program célul tűzte ki a negyedévenként megrendezendő népgyűléseket, beszélgetéseket. Abban, hogy a község szép eredményeket ér el, nagy szere­pet játszik a pártszervezet is, mely jelenleg a választások előkészítésén kívül nagy gon­dot fordít a pártoktatás meg­kezdésére és a tömegszerveze­tek munkájának további javítá­sára. A pártművelődés egy kör­ben folyik majd ebben az év­ben, de a szervezet néhány tag­ja Moldaván magasabb szintű iskolázáson vesz részt. A tö­megszervezetek közül a legjobb eredményeket a SVÄZARM éri el, melynek a tagjai között nemcsak fiúk, hanem lányok is vannak. Ifjúsági szervezet is működik a faluban, mely rendszeresen rendez teaesteket. Tagjai az olvasókörben is részt vesznek. A Nemzeti Front je­lölőlistára fiatalok is felke­rülnek. A főleg tojástermesztésre be­rendezkedett szövetkezetben a pártszervezet vezető szerepe biztosított. A pártvezetőség minden fontosabb döntést meg­tárgyal. A szövetkezet elnöke kommunista, a párt elnöke pe­dig tagja a szövetkezet vezető­ségének. Ugyancsak párttag az agronőmus is. Az efsz szép gaz­dasági eredményeket ér el. Bi­zonyos, hogy a községben az új választási időszakban to­vábbi sikerek születnek. FULOP IMRE VÁLASZTÁSI széljegyzet Egy hazában — egy célért Fennállásának 20. évfordulóját ünnepli az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége A Nemzeti Front szerepe 0) választási törvényeink el­mélyítik a Nemzeti Front sze­repét a választások előkészíté­sében és az egész következő megbízatási időszakban. Az első feladatok egyike, ami már megtörtént, a választási bi­zottságok megválasztása. (Ez a feladat korábban a képviseleti szervekre hárult). Továbbá, amint azt már előbbi széljegy­zetünkben említettük, az NF szervezetei ajánlják a jelöltek szélesebb körét, majd területi szervei kiválasztják és az ille­tékes választási bizottságoknál regisztráltatják a képviselője­lölteket. A kiválasztásnál több szem­pont jön tekintetbe. Elsősorban ügyelni kell arra, hogy az ösz­szetétel politikai és osztályvi­szonylatban megfeleljen a tár­sadalom struktúrájának. Ez je­lenleg azt jelenti, hogy a kép­viselőjelöltek arányos hányadát tegyék ki a termelésben dol­gozó munkások és szövetkezeti parasztok. Ezen túlmenően nagyon fon­tos követelmény, hogy már a kiválasztással biztosítsuk a jö­vő képviseleti szerveiben a nők, a fiatalok, a különböző korosz­tályok létszámukkal és társa­dalmi szerepükkel összhangban álló képviseletét. Ezt annál is inkább hangsúlyoznunk kell, mivel e tekintetben az eddigi összetétel távolról sem volt ideális. A helyzeten feltétlenül változtatnunk kell már csak azért is, mivel a nők például a lakosság nagyobb hányadát ké­pezik és az idei választások­ban 1 millió 800 ezer fiatal járul első ízben az urnák elé. A mondottakat így összegez­hetjük: a Nemzeti Front terü­leti szerveinek úgy kell kivá­lasztaniuk a képviselőjelölte­ket, hogy a megválasztott kép­viseleti szervek minden tekin­tetben eleget tehessenek kül­detésüknek. (g) Hazánk, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság több nem­zetiségű állam. Szocialista al­kotmányunk kimondja, hogy a két államalkotó nemzet, a cse­hek és a szlovákok mellett tel­jes jogú polgárokként élnek a nemzetiségek is, amelyeket Szlovákiában főleg magyarok és ukránok (ruszinok) alkotják. Az 1970. december 1-i országos népszámlálás előzetes adatai szerint összesen 59 ezer lakos vallotta magát ukrán nemzetisé­gűnek hazánkban. Az ukrán nemzetiség aránylag kompakt területén, a kelet-szlovákiai ke­rületben a bardejovi, humennéi, prešovi, Stará Lubovňa-i és svid­níki járásban él. Csehszlovákia Kommunista Pártjának a marxizmus—leni­nizmus és a proletár nemzetkö­ziség elvein alapuló következe­tes nemzetiségi politikája lehe­tőséget és módot nyújt arra, hogy minden nemzet és nem­zetiség a leghatásosabban fej­lessze kultúráját és iskolahá­lózatát, részt vegyen a politikai é6 társadalmi élet irányításá­ban, képviselői számarányuk­nak megfelelően legyenek a vá­lasztott és - végrehajtó szervek­ben. Ezek az elvek jutottak kifejezésre akkor is, amikor húsz évvel ezelőtt, 1951 őszén a párt- és állami szervek ja­vaslatára megalakult a Cseh­szlovákiában élő ukrán (ruszin) dolgozók kultúrszövétségé (Kul­túrny zväz ukrajinských pracu­júcich v ČSSR — KZUP), amely küldetésében, tevékenységében, valamint szervezeti felépítésé­ben a CSEMADOK ukrán meg­felelője. A KZUP jelenleg mintegy 10 000 taglétszámmal rendelke­zik, közel 300 alapszervezete van, amelyeket 6 járási bizott­ság irányít a Presovon székelő Központi Bizottság alapszabály­zata és irányelvei alapján. Az elmúlt 20 év mérlegét meg­vonva elismeréssel nyugtázhat­juk, hogy az ukrán dolgozók kultúrszövetsége mindig ott volt, ahol a párt a társadalom leg­égetőbb politikai, gazdasági és kulturális kérdéseit oldotta meg. Aktív szerepet játszott a szo­cialista öntudat fejlesztésében, a csehszlovák hazafiság és pro­letár nemzetköziség szellemé­nek megteremtésében. A KZUP helyi szervezetei számos kultúrestet, olvasókon­ferenciát, tudományos előadá6t, ismeretterjesztő — és egyéb népművelési rendezvényt tar­tottak a falvakban és városok­ban, hogy terjesszék az újat, a haladót, a szépet. Külön emlí­tést érdemel a szövetség akti­vitása a művészeti érdekkörök megszervezésében. A dal- és táncegyüttesek százait hozta létre, és évente megrendezi ezek járási találkozóját Svid­niken. Az ukrán dráma és iro­dalom fesztiválját Medzilabor­cén évente rendezik meg. Ezen­kívül számos foto- és képzőmű­vészeti kiállítást, népművészeti alkotások bemutatóját rendezte meg az elmúlt húsz év során. A szövetség sokat fáradozik a tudományos-ismeretterjesztés elmélyítésén is. Külön tudo­mányos társaság gondoskodik az ukrán dolgozók ilyen irányú fejlődésének biztosításán. Az ukrán dolgozók politikai és ideológiai nevelésének nem könnyű feladatából a szövetség által kiadott újságok, folyóira­tok oroszlánrészt vállalnak. A „Nové žitta" — Oj élet — címen megjelenő hetilapon kí­vül a KZUP gondozásában jele­nik meg a „Druino vpered" c. havilap, a „Dukla" c. irodalmi folyóirat és a „Veselka" c. gyer­meklap. Az 1970-ben megtartott VII. országos konferencián a szö­vetség határozottan elítélte azo­kat, akik 1968—69-ben helyte­len útra tértek, és megvált a jobboldali, antiszocialista néze­tek hordozóitól. Egységesen és félreérthetetlenül hitet tett Csehszlovákia Kommunista Párt­ja vezetőségének 1969 áprilisa óta követett politikája mellett, és jelenleg is a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak szellemében fejti ki aktív tevé­kenységét a nemzetiségi kul­túra területén. TÓTH GÉZA SZÓLJON HOZZÁ...! Levicén (Léva) és Nové Zámkyban (Érsekújvár) a já­rási nemzeti bizottságokon számos időszerű helyi és já­rási méretű, a kereskedelem­mel kapcsolatos kérdésre kap­tnnk választ Michal Pavela elvtárstól, a Levicei Járási Nemzeti Bizottság kereskedel­mi osztályának vezetőjétől és Balogh Károly elvtárstól, a Nové Zámky-i kereskedelmi osztály helyettles vezetőjétől. Vásárcsarnokot építenek Michal Pavela elvtárs, a já­rási kereskedelmi osztály ve­zetője elmondotta, hogy a le­vicei járásban, illetve Levi­cén nem a legkielégltőbb az üzlethálózat, mivel néhány élelmiszerboltot lebontottak. Egy új, 24 millió koronás be­ruházást igénylő áruház épí­tését tervbe vették ugyan, de egyelőre kihagyták az öt­éves tervből. Megtudtuk tőle, hogy az üzlethálózatot az 1966 ban kidolgozott koncep­ció szerint fejlesztik. Az épí­tőanyag drágulása következ­tében bizonyos mértékben módosították az eredeti terve­ket .A Jednota mégis számos üzletet épített, illetve korsze­rűsített a járásban. Az egyik legjelentősebb akció a 20 millió koronás beruházást igénylő Rozkvet Szálloda fel­építése volt. Az Amfiteátrum környékén új élelmiszerboltot építettek, a Soltész utcán pe­dig a régit korszerűsítették. Az előzetes tervek szerint 1975-ig véglegesen megoldhat­ták volna az üzlethálózat problémáit, ha az építőanyag ára és a beruházási pénzösz­szeg nem „szólt volna köz­be". A levicei járásban jelen­leg kb. 80 százalékra építet­ték ki a kereskedelmi hálóza­tot A járás egyik legjelentősebb kereskedelmi építkezéséről szólva Michal Pavela elvtárs elmondotta, hogy Rybník nad Hronom községben 4,5 mil­liós beruházással a „Z"-akció keretében új üzletközpont épí­tésébe kezdtek. Továbbá a részletes területi terv szerint 7 pavilonból álló üzletközpon­tot építenek Levicén. Az épít­kezés megvalósításában részt vett a járás valamennyi ke­reskedelmi szervezete. Még nem fejeződtek be a tárgya­lások, mivel még vannak szer­vezetek, amelyek nem rendel­keznek a szükséges anyagi eszközökkel. Az üzlethálózat eléggé kor­szerűtlen, kiöregedett, kivéve az élelmiszerboltokat. Az élel­miszerboltok esetében eléggé kedvező a helyzet. Az utóbbi években sok gondot fordítot­tak a megfelelő üzlethálózat kiépítésére. Ez elsősorban a a lakótelepekre vonatkozik. Jóval kedvezőtlenebb a hely­zet az iparcikkeket árusító üzletek esetében. A helyisé­gek többnyire régiek és nem felelnek mteg a kereskedelmi céloknak. A járási kereskedelmi osz­tály többször kérte a minisz­tériumot, hogy rendezze az építkezési beruházások kér­dését, mivel valóban számos kereskedelmi ágazat üzletei, így például a háztartási bol­tok, a bútorüzletek és a dro­gériák helyiségei -nem kielé­gítőek. A CSKP megalapítása 50. évfordulójának és a XIV. párt­kongresszus alkalmából tett szocialista kötelezettségválla­lásokkal és a kitüntetésekkel kapcsolatban közölte, hogy három járási hatáskörű ke­reskedelmi szervezetük van, — a Jednota, a Zdroj ven­déglátóipari vállalat és az élelmiszeripari vállalat. A többi kereskedelmi szerveze­tet a kerület irányítja, s így részletesebb áttekintésük ezen a téren nincs. A járás kereskedelmi szervezetei kö­zül leginkább a Jednotát le­het kiemelni, melynek ko­moly szocialista kötelezett­ségvállalása van és a szocia­lista munkaverseny is jó szín­vonalú. Az élelmiszerkereske­delmi vállalat az első fél év­ben a szocialista versenyben elért eredményeiért elnyerte a vállalati igazgató és az FSZM összüzemi bizottsága vándorzászlaját. A vendéglátóipar legjobb munkakollektívái közül a Santovkai (Szántó) kaliba dolgozóit emelte ki, akik szocialista kötelezettségválla­lásaikat jóval túlteljesítették. Fogyatékosságok az ellenőrzésben Michal Pavela elvtárs ki­tért az üzleti elárusítói tevé­kenység további fellendítésé­vel kapcsolatos problémákra is. Elmondta, hogy a levicei járásban is számos probléma akad az elárusítói lelkiismere­tesség és a készségesség te­rén. Náluk is elég gyakoriak az elárusítók visszaélései és bizony az Állami Kereskedel­mi Ellenőrző Hivatal számos elégtelenségre derít fényt. Nézete szerint a vezető gaz­dasági dolgozók körében fo­kozni kellene a tömegpoliti­kai munkát. Ezáltal kiküszö­bölhető lenne az is, hogy ezek a vezető dolgozók keveset érintkeznek a kereskedelem­ben dolgozó elárusítókkal. Eb­ből adódik; hogy az elárusí­tóknak számos esetben hely­telen a vásárlókkal szemben tanúsított magatartása. További fogyatékosságként említette az elégtelen ellenőr­zést és a leleplezett vétségek elleni intézkedések elégtelen­ségét. A vétséget elkövető -el­árusító sok esetben csak fi­gyelmeztetésben részesül, és ez nem mindig hatásos. Hiányosnak ítéli továbbá azt is, hogy a járási ellenőr­zést végző csoportban kevés a szakember. Ahhoz, hogy iga­zán kellő szakmai szinten és megfelelő szakszerűséggel vé­gezzék az ellenőrzést a ke­reskedelemben, több szakmai­lag jól felkészült ellenőrre lenne szükség. Ugyancsak fontosnak tartja a belső el­lenőrzést az üzletekben. Az újabb problémák közül a levicei járás pékségeinek fo­gyatékoságait említette. El­mondotta, hogy az utóbbi idő­ben leromlott a kenyér minő­sége, sőt a szállításban is ko­moly hibák tapasztalhatók. Szavaiból kiéreztük, hogy a következő időszakban min­dent megtesznek a fogyatékos­ságok kiküszöbölése érdeké­ben. Elkészítették a munkatervet Balogh Károly elvtárs, a No­vé Zámky-i (Érsekújvár) Jnb kereskedelmi osztályának he­lyettes vezetője elmondotta, hogy az élelmiszerkereskedel­mi vállalatoknál a szállítási problémákon kívül nemigen mutatkoznak különösebb fo­gyatékosságok. Az elosztás te­rén azonban gyakori az inga­dozás. Nézete szerint a keres­kedelmi hálózat terén már több probléma akad. A keres­kedelmi szervezetek tevé­kenysége az építővállalatok tervteljesítésétől függ. Ezen a téren nagyon lényeges az építkezések határidőben tör­ténő átadása. Balogh elvtárs közölte, hogy a kereskedelmi szervezetek elkészítették munkatervüket, mégpedig az­zal a céllal, hogy biztosítsák az évi feladatok teljesítését. Továbbá összeállították a XIV. pártkongresszus irányelvei al­kalmazásának munkatervét is. A kiskereskedelmi forga­lom 1975-ig 23—30 százalékkal növekszik. A szolgáltatások további ja­vításával kapcsolatos temati­kus kérdéseinkre több választ kaptunk. Sorsolással a követ­kezők nyertek tárgyi ajándé­kot: Pravda: Anna Križanová mérnök, Poprád (Kérjük neve­zettet, küldje be teljes címét a Pravda szerkesztőségébe), Rádi: Anna Buckóvá, Parti­zánske, Slovenka: Anna Ha­náčková, Kochanovce, Oj Szó: Göbő Sándorné, Levice, Nő: Klinčák Klára, Rožňava. A nyerteseknek gratulálunk. GINZERY ARP A D

Next

/
Oldalképek
Tartalom