Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)

1971-10-20 / 249. szám, szerda

India nem akar háborút Indira Gandhi európai körútra indul » TÁMADNAK A DÉL-VIETNAMI SZABADSÁGHARCOSOK 0) Delhi — Indira Gandhi indiai miniszterelnök kedden 250 hazai és külföldi tudósító előtt sajtóértekezletet tartott és bejelentette, hogy az índiai—pakisztáni határon kialakult feszült helyzet ellenére vasárnap elindul európai körútjára. Gandhi asszony hozzátette, hogy az ország teljes biztonságban van, mert a hadsereg készenlétben áll és India minden lehetőt megtesz, hogy elkerülte a háborút Pakisztánnál. A jahja Khan pakisztáni elnökkel való esetleges közvetlen kapcsolatfelvételre vonatkozó kérdésre válaszolva Indira Gandhi kijelentette, hogy nem sok megbeszélnivalót Ját a két ország között „A probléma nem India és Pakisztán problémája, hanem a pakisztáni katonai rezsim és Bangla Desh [Kelet-Pakisztán

j választott képviselői között áll fenn". Éppen ezért, ha Pakisztán valóban meg akarja mutatni, hogy csökkenteni szándékozik a feszültséget, először véget kell vetnie a hadsereg atrocitásainak a keleti országrészben, és meg kell teremtenie a feltételeket a menekültek biztonságos visszatéréséhez. Indira Gandhi indiai mininszterelnök-asszony keddi sajtóértekezletén közvetve megerősítette azokat a híreket, amelyek szerint India és a Kínai Népköztársaság hamarosan nagyköveteket cserél egymással. A KNK-t és Indiát az 1962-es határvita óta csak ügyvivő képviseli a másik kormánynál. Ujabb összetűzések az indiai—pakisztáni határon Oj-Delhi — Az indiai PTI hírügynökség jelentése szerint ismét összetűzésekre került sor az -indiai—pakisztáni határon. A pakisztáni hadsereg a keleti országrész határán tüzet nyitott indiai területre és az incidensből 45 perces tüzérségi párbaj keletkezett. India nem szenvedett veszteségeket. A hírügynökség értesülései szerint Kelet-Pakisztánban tovább tartanak az összecsapások a hadsereg és a független Bangla Deshért harcoló gerillák között. A hadsereg két nap alatt 32 katonát vesztett, pedig a harcokban első ízben sugárhajtású vadászgépeket is bevetettek a felkelők ellen. A határ közelében, Comilla térségében hétfőn a pakisztáni légierő négy vadászbombázója lakott településeket bombázott, a támadás több faluban súlyos emberáldozatokat követelt. Ugyanebben a térségben harcok folynak a hadsereg és a felkelők között és a katonák érzé' keny veszteséget szenvednek. A pakisztáni rádió jelentése szerint Comilla térségében hétfőn az indiai—pakisztáni tüzérségi párbajnak 29 pakisztáni áldozata volt és 41-en megsebesültek. Rao Farman Ali Khan vezérőrnagy, a kelet-pakisztáni kormányzó tanácsadója az AFP tudósítójának úgy nyilatkozott Daccában, hogy a városi ellenállás erősödése ellenére a pakisztánt haderő a fő figyelmet a határra fordítja. Saigon — Dél-vietnami szabadságharcosok hétfőn Long Khanh tartományban a saigoni rezsim két támaszpontja ellen indítottak támadást. A DNFF harcosai először tüzérségi tüzet zúdítottak a két támaszpontra, majd gyalogsági rohamot intéztek ellenük. A harcokban a védők 30 embert vesztettek, míg a hazafias erők veszteségét 12re becsülik. Az amerikai hadvezetőség szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a B—52-esek hétfőn Dél-Viet- • nam területén nem hajtottak végre akciókat. A saigoni hadsereg szóvivője kijelentette, hogy összecsapások voltak Dél-Vietnam legészakibb területein és a Mekong-folyő deltavidékén, de e harcok részletei nem ismeretesek. — Kambodzsa kedden parlament nélkül maradt, mivel éjfélkor érvénybe lépett Cheng Heng Phnom Penh-i államfőnek az az intézkedése, hogy az ötéves választási időszak lejártával felszámolja a szenátust és az alsóházat. Az utasítás értelmében a háború sújtotta országot ezentúl kormányrendeletekkel irányítják. Egy amerikai sugárhajtású repülőgép a kambodzsai határ közelében hétfőn véletlenül délvietnami támaszpontot bombázott és eközben 18 szövetséges katonát megölt — jelentette be Saigonban kedden az amerikai hadvezetőség. A közlemény szerint a Saigontól 95 kilométerrel északnyugatra történt bombázás során ezen kívül 7 saigoni katona súlyosan megsebesült, mások pedig kisebb sérüléseket szenvedtek. Az amerikai hadvezetőség vizsgálatot rendelt el. Arafat Kairóban Folytatódik a vita Kína ENSZ-képviseletéről Kairó — Az egyiptomi fővárosba érkezett hétfőn Jasszer Arafat, a palesztin gerilla-mozgalom vezetője. A MENA hírügynökség közlése szerint Arafat, aki a szaúd-arábiai Dzsiddából jött, több felelős egyiptomi politikussal tanácskozik majd a jordániai belső konfliktus megoldása érdekében indított egyiptomi—szaúd-arábiai közvetítő misszióról. Az Al Ahram úgy értesült, hogy az e célra kijelölt hadbíróság hétfőn kezdi tárgyalni Mohamed Favzi volt hadügyminiszter ügyét. Mint emlékezetes Favzi ügyét elkülönítették az Ali Szabri és társai ellen indított összeesküvési per tárgyalásától. A főügyész azzal vádolja Favzit, hogy háborús körülmények között a fenálló rendszer megdöntésére próbálta mozgósítani a hadsereg néhány egységét és ezzel hazaárulást követett el. Az Al Ahram jelentése szerint hétfőn szabadon bocsátottak 124 politikai internáltat, az internáltak utolsó csoportját. Mint emlékezetes, Szadat elnök elrendelte, hogy a mohamedánok szent böjti hónapja, a Ramadán előtt helyezzék szabadlábra az összes politikai foglyokat. Ez az Intézkedés nem érinti az Ali Szabri és társai ellen folyó összeesküvési per vádlottait. A szabadon bocsátott internáltak között vannak a Muzulmán Testvérek elnevezésű betiltott jobboldali szervezet volt tagjai. 1971. X. 20. New York — Mint már jelentettük, az ENSZ-közgyűlés hétfőn megkezdte a vitát a kínai ENSZ-képviselet kérdéséről. Az elsők között a két határozati javaslat előterjesztői: az albán külügyminiszter és az amerikai ENSZ-küldöttség vezetője ismertették álláspontjukat. A hétfői napon összesen 11-en szólaltak fel, ezek közül Tajvan, Oj-Zéland és Costa Rica képviselője az Egyesült Államok „két Kína politikája" mellett, míg Algéria, Kanada, Guinea, Irak, Mauritánia, Nigéria és Szomália ezzel szemben fogXommentárunk T

íz nappal testvérpártja, a CDU saarbrückeni kongresszusa után tartotta meg Münchenben a kereszténydemokraták, bajor testvérpártja, a CSU kongresszusát. E két párt, mint ismeretes, a nyugatnémet szövetségi parlamentben közös ellenzéki frakciót és szoros politikai tömböt alkot. A bajorországi Keresztényszociális Unió (CSU) egyben fennállásának 25. évfordulóját is ünnepelte, s a vasárnap este befejeződött kétnapos jubileumi kongresszuson részt vett Rainer Barzel, a CDU új elnöke ls. A kongresszus fő feladata az volt, hogy az 1973-as parlamenti választások megvívására kiala kítsa a két párt közös programját és közös jelöltet léptessen fel Willy Brandt kancellárral szemben. A müncheni tanácskozás alaphangját a szélső-jobboldali ellenzéki vezetők — Strauss és Stücklen — adták meg, akik egymást igyekeztek túlszárnyalni a szövetségi kormány bel- és külpolitikájának, valamint a gazdasági politikának a bírálatában. A kongresszus az NSZK összes jobboldali erőinek egybetömörítésére Irányult azzal, hogy a választások előtt „döntő harcot" indítsanak a bonni kormánykoalíció pártjai ellen. A kongresszuson vendégszónokként felszólaló Ranier Barzel éppúgy, mint Franz Josef Strauss, a CSU elnöke felszólították az uniópártokat: elszántan szálljanak síkra azért, hogy Bonnban ismét magukhoz ragadhassák a kormánygyeplőt. Azt hangoztatták, hogy Brandt kancellár eltékozolja Adenauer örökségét, s ezt a folyamatot a laltak állást, hangsúlyozva, hogy a kínai nép egyetlen jogos és törvényes képviselője a pekingi kormány. A hétfői ülésen Szaúd-Arábia küldöttségének vezetője meglepetésre módosító indítványt terjesztett elő, amely javasolja az úgynevezett albán határozati javaslat kiegészítését azzal a záradékkal, hogy ejtsék el a Tajvan kizárására vonatkozó részt. ENSZ-körökben nem tartják valószínűnek, hogy ez a módosító indítvány különösebb érdeklődést keltene. MEGALAKUL AZ ÚJ OSZTRÁK KORMÁNY Bécs — Kedden megtartotta utolsó ülését a Kreisky-kormány, amely ezt követóen benyújtotta lemondását. Az utolsó ülésen az 1972. évi költségvetésről tanácskoztak, s azt a parlament elé terjesztették megvitatásra és jóváhagyásra. A kormány az alkotmányos jogszabályok alapján mondott le, s a távozás csak formális jellegű. A múlt évi választás után hivatalba lépett kisebbségi szocialista kormányt ugyanis most többségi szocialista kormány váltja fel, miután az október 10-i választáson a szocialista párt megszerezte az abszolút többséget. A Minisztertanács ülését követően a déli órákban Bruno Kreisky Franz fonás köztársasági elnöknek átnyújtotta kormányának lemondását. Délután fonás elnök fogadta a kormány tagjait és megbízta őket az ügyek továbbvitelére az új kormány megalakulásáig. CDU/CSU nem szemlélheti paszszívan. Az unió-pártok — úgymond — hivatottak annak megakadályozására, hogy az NSZK „a Szovjetunió függvényévé váljék". Barzel azt igyekezett bizonygatni, hogy az SPD—FDP kormány az NSZK nyugati kapcsolatait lazítja, keleti kapcsolatait pedig erősíti. Azt állította, hogy a jelenlegi bonni koránnak az említését, ami elválasztja őket: az ellenzék vezetőjének személye körüli ellentéteket. Strauss ismét letette a garast amellett, hogy a CSU nagyobb szerepet kapjon a Jelenlegi ellenzék politikai irányvonalának a meghatározásában. Megvádolta Brandtot, hogy olyan célokat követ, amelyekért Németországban csak a kommuSzemben az enyhüléssel... mány „keleti politikájával megbontja az európai egyensúlyt." A nacionalista-soviniszta nézeteiről Ismert Franz Josef Strauss hasonló szellemben Intézett heves kirohanásokat a Brandt-kormány politikája ellen és ismételten kijelentette: a CSU nem hajlandó olyan politikát támogatni, amelynek az a célja, hogy „a világban azt a benyomást keltse, mintha már Németország nem létezne, hanem csak két német részállam volna." A két unió-párt elnökei egyértelműen azt hangoztatták, hogy a Német Szövetségi Köztársaság „megmentése" csak akkor lehetséges, ha ismét a CDU/CSU kerül kormányra. Barzel nem fukarkodott a dicsérettel és bókokkal általában a CSU és különösen annak vezére, Strauss címére. Hangsúlyozta a két párt együttműködésének feltétlen szükségességét a Brandt-kormány elleni hadjáratban, de igen diplomatikusan csak azt hangoztatta, ami a két pártot egybefűzi, vagyis a megrögzött ellenállást a kormánnyal szemben, de gondosan kerülte mindnisták küzdöttek, és hogy magára hagyta kényszeríteni Németország tartós kettéosztottságát, és hogy megkötötte a varsói és a moszkvai szerződést. Strauss a tőle megszokott szél-. sőséges stílusban fogalmazta meg a CDU/CSU programját, amely — szerinte — csakis mindannak a teljes elutasítása lehet, amit a Brandt—Scheel kormány csinál. Ezen belül a kormány elleni harcban a CSU fő feladataként jelölte meg: 1. szembeszállni a kormányt erőteljesen támogató újságíróknak a sajtóban, a rádióban és a televízióban elhangzó támadásaival: 2. harcolni a gombamódon elszaporodó baloldali radikális szervezetek ellen; 3. harcolni a szakszervezetek és hatalmas propagandagépezetük ellen; 4. harcolni az Egyesült Államok és a semleges országok azon körei ellen, amelyek nagyobb veszélyt látnak a tegnap Németországban, mint a holnap kommunizmusában; 5. de mindenekelőtt harcolni a Szovjetunió és azon vádak ellen, amelyek szovjet részről hangzanak el a CDU—CSU vezetői címére. A két szélsőjobboldali vezető tehát egy követ fújt a bonni kormány kül- és belpolitikáját támadva és teljes volt közöttük az egyetértés abban, hogy vissza kell térni a régi, már annyiszor csődöt mondott antikommunista politikához. A CSU most befejeződött kongresszusa csakúgy mint a CDU előzőleg lefolyt tanácskozása is tehát azt bizonyítja, hogy programjuk a régi, s egyáltalán nem veszi figyelembe az európai népek, közöttük az NSZK népének is növekvő vágyát és konkrét törekvéseit a tartós béke és biztonság megteremtésére. A müncheni kongresszus azonban egyúttal azt is bizonyította, hogy minden egységre szólító felhívás ellenére a hatalomért folyó harcban a CDU— CSU vezetőségében folytatódik a vetélkedés azért, ki játssza az első hegedűt az ellenzékben. A kongresszus nem tudott egységes álláspontra jutni abban, hogy Barzelt javasolják a CDU —CSU közös jelöltjeként a kancellári tisztségbe. Strauss tüntetőleg tartózkodó volt e kérdésben, s bár nyíltan nem utasította ei Barzel jelölését, tudtul adta, hogy a CSU támogatása nélkül az ellenzék egyik tagja sem lehet kancellárjelölt. Az elkövetkező időszakban nemcsak koncentrált támadásokkal, széles jobboldalt fronttal kell viaskodnia a Brandt— Scheel kormánynak, hanem eszközeiben nem válogató, a hatalom megszerzésére törő propagandával és uszításokkal is. A két ellenzéki kongresszus hangvétele ez Iránt nem hagy kétséget. i P. J. néhány U THANT, az ENSZ főtitkára visszavonhatatlanul úgy döntött, hogy mandátumának december 31-i lejárta után még átmeneti időre sem vállalja a főtitkári tisztséget. A főtitkár hétfői nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy nem osztja azok nézetét, akik szerint távozása válságot robbantana kl az ENSZ-ben. NEONÁCI FEGYVERRAKTÁRRA bukkant a francia rendőrség egy nagyszabású razzia során Párizs egyik elővárosában, Nanterre-ben. A rendőrök, akik mintegy 30 lőfegyvert, továbbá fasiszta zászlókat találtak a rejtekhelyen, 260 lakást fésültek át a razzia során, negyven személyt őrizetbe vettek. BARCELONÁBAN összecsapásra került sor a rendőrség és mintegy 6000 sztrájkoló munkás között. A dolgozók 20 elbocsátott társuk mellett vállaltak szolidaritást a munkabeszüntetéssel. Az összetűzésnek öt sebesültje van. Legalább harminc munkást őrizetbe vettek. TÁJÉKOZOTT ANGOL KÖRÖKBEN tökéletesen eredménytelennek minősítették Heath brit miniszterelnök és Lopez Bravo spanyol külügyminiszter múlt havi megbeszéléseit, amelyeket a két államfő a régóta vitatott gibraltári kérdésről folytatott. Heath mindenesetre elfogadta Lopez Bravo Madridba szóló meghívását. SPIRO AGNEW, amerikai alelnök hétfő este befejezte görögországi látogatásának első, hivatalos szakaszát. Agnew alelnök és Papadopulosz miniszterelnök összesen nyolc óra hosszat tartó megbeszéléseiről csak annyit közöltek, hogy azokon a két fél Görögországnak a NATO-szövetségben betöltött szerepéről tárgyalt. AZ INDIAI KORMÁNY elrendelte az ország szénbányáinak államosítását. Az intézkedéssel az eddiginél gazdaságosabb fejtési módszereket szándékoznak bevezetni, hogy a vas- és acélipar egyre növekvő szükségleteit fedezni lehessen. Az államosítási rendelkezés Bihar állam 211 és Nyugat-Bengália 3 szénbányáját érinti. HEINZ HOFFMANN, nemzetvédelmi miniszter vezetésével Irakból ötnapos látogatásra Szíriába érkezett az NDK katonai küldöttsége. Dr. TlMÁR MÁTYÁS, a magyar kormány alelnöke fogadta dr. Rudolf RohlíCeket, Csehszlovákia pénzügyminiszterét. Dr. Rohlíček vezeti azt a csehszlovák küldöttséget, amely pénzügyi kérdésekről folytat megbeszéléseket a magyar pénzügyminisztérium képviselőivel. WALTER SCHEEL nyugatnémet külügyminiszter hivatalos látogatásra Kamerunba érkezett. A nyugatnémet külügyminiszter Amadou Ahidjo köztársasági elnökkel gazdasági kérdésekről folytat tárgyalásokat. A japán parlament ülése Tokió — Szato Eiszaka japán miniszterelnök a parlament két háza előtt kijelentette: „Őszinte vágyam, hogy az Okinawa visszatéréséről szóló egyezményt a parlament mostani ülése gyorsan és simán jóváhagyja, s Okinawa visszatérése az anyaországhoz a jövő év folyamán mielőbb végrehajtható legyen." Alig mondta kl e szavakat, amikor a karzaton petárdák sorozata robbant, a rendőrség némi dulakodás után kivezetett két fiatalembert és egy lányt. Szato tovább folytatta beszédét, az ellenzéki képviselők közbeszólásainak pergőtüzében. A miniszterelnök kijelentette: minden alkalmat megragad arra, hc-gy tárgyaljon Kínával. Fukuda Takeo külügyminiszter méltatta a japán-amerikai kereskedelmi és gazdasági bizottság szeptemberi ülésszakának eredményeit, de beismerte, hogy gazdasági téren még fennállnak bizonyos súrlódások Japán és az Egyesült Államok közOtt.