Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)

1971-10-17 / 41. szám, Vasárnapi Új Szó

105 éve játszanak a sakkvilágbajnoki címért TUDOMÁNY? A sakkozást Moutaigne, a franciák neves filozófusa három évszázaddal ezelőtt így parentálta el: „Netn elég­gé játék, nem eléggé szórakozás, nem eléggé tudomány ahhoz, hogy népszó rűségre tehessen szert. Olyan sok helyben való üléssel jár, hogy inkább káros, mint hasznos dolog az embe­rek számára." A fehér és fekete bábuk hódító me nete azóta valamennyi földrészen el söpörte ezt .a-jóslatot, de akörül fel­lángol oiykor még á vita, hogy a sakkozás egyáltalán a sport fogalmi körébe tartqzik-e? A Perzsiából származó játék hívei azt mondják, hogy a hatvannégy koc kis szellemi párbaj, ahol az ember hadvezér módjára támadásba vežény li tizenhattagú hadseregét, nemcsak tudomány- és művészet, hanem sport is ' _ ­Csakugyan? Két ember órákon át mozdulatlanul ül egymással szemben, egy szót #sem szólnak, csak időnként arrébb tesznek egy-egy bábut. Ez a tevékenység a sport fogalmába tartozik? Űgy tűnik, nagyon távol esik ez a kategória a stadionok és a sportcsarnokok vilá­gától. Tudomány? Akkor miért versenyez­nek egymással a néma lovagok? Művészét? A bábukat tologatni ...? Hát akkor mi is tulajdonképpen a sokak által rejtélynek tartott sakko­zás? Nem neveli az izmokat, de .. . A sakkrajongök szerint éz a játék ugyan nem neveli az izmokat, mint a súlyemelés és a birkózás, de az akarati-erkölcsi tulajdonságok tekin­tetében a többi sportággal egy sorban említhető. Akaraterő, bátor küzdő széllem. tudatos fegyéimezettség, gon ­dolati tervszerűség, győzelemre törés, határozottság és sok más tulajdonság kell a sakkozó eredményes szereplé­séhez, éppúgy, mint bármely más sportág versenyzőidnek. Gyakran á lövészethez hasonlítják: ott is mini­mális a fizikái megterhelés, s áz ered­ményességben nágv szeréphez jut az idegállapot... Azért persze a testedzés is hozzá­tartozik a sakkozók mindennapjaihoz. A versenyek napi ötórás játszmáihoz, az azokat követő, olykor éjszakába nyúló _ elemzésekhez megfelelő fizi­kai erőnlét kell*. Az élšakjkozók közül például Botvümik á turisztika híve, Kérész teniszezik. Szmiszíóv belekóš tolt már az ökölvívásbá is, a magyar Portisch gyakran látogatja az uszo­dákat. s Szpasszkij és Petroszjan is nagy jelentőséget tulajdonít a sport jótékony szerepének. Egyébként a legtöbb sakkozó azt vallja: a testi erőállapot, ha nem is a legfőbb, de fontos kellék a sikeres szerepléshez. Száz szónak is egy a vége: tehát a sakk tudomány, művészet és sport .együttvéve? Talán. Nem lehet azt mondani, hogy' ezek közül akármelyik is hiányzik belőle, mert a nagy sak­kozót alkotó művészi ihlet, tudomá­nyos felkészültség és a j6 sportoló legjobb versenytuiajdonságai jellem­zik A sakk jellegéről sokat lehetne vi­tatkozni, de nem ez a célunk. Inkább nézzük még a világbajnokságok kö­rüli problémákat. A téma annál is ér­dekesebb, mert Buenos Airesben játsz­áza a világbajnok-jelöltek döntőjét az amerikai Bobby Fischer és a szovjet Tigran Petroszjan. Három lépcsőfok (elenleg három lépcsofokori kell túljutnia - annak a versenyzőnek; aki szembe akar kerülni a világbajnok­kal A sorozat az. úgynevezett zónaver­senýekkel kezdődik. Földrajzi alapon a világon tíz zónát alakítanak, és a mezőny erősségétől függően egy-egy zónából 1—4 versenyző kerüi a zóna­közi döntőbe. A második lépcső: jelentő zónakö­zi döntő 24 résztvevője közül a leg­jobb hat jut továb, s.-hozzájuk csat­lakozik az exvilágbainok. illetve a világbajnoki versenysorozat •második­ja. Ez a nyolc sakkozó aztán,: máš sportágakból jól ismert kiesés! rend­szer szerint küzd az elsőségéit. Négy­négy versenyzőt párosítanak össze, a győztesek az elődöntőben találkoznak, végül pedig az elődöntő • nyertesei. kerülnek szembe egymással, Aki jobb nak bizonyul, páros mérkőzést vívhat a világbajnokkal Akinek több pénze volt A fentebb említett versenyrendszer a világbajnoki címért csak a második világháború után lépett érvénybe, mért előtte az volt,a gyakorlat, hogy ä mindenkori világbajnok maga dön­tött afelől, kinek a kihívását fogad­ja el. Ha nem tetszett az ellenfél, teljesíthetetlen anyagi követélések­kel vagy egyéb kifogásokkal térhe­tett ki a mérkőzések elől. Mjtit aho­gyan például az egyébként kétségte­lenül zseniális Lasker tette. Egyszer­egyszer kiállt ugyan, s megvédte cí­mét, de korántsem a legjobbakkal szemben. Szóval nein a legjobbak küzdhettek a világbajnoki címért, ha­nem azok, akiknek a legtöbb pénzük volt, illetve gazäag mecénásokkal rendelkeztek. Ezen a helyžéteíi az akkori világ­bajnok, Botvinnik javaslatára változ­tattak, és olyan rendszert alakított kí a FIOE (Fedération Internartonale des Échecs, a Nemzetközi Sakk Szö­vetség rövidítése), amelyben a világ­bajnoknak háromévenként meg kell védenie címét. Az első világbajnok: Steinitz Százöt évvel (jzelött játszottak-elő­ször a sakkvilďgba inoki címért. A prágai születésű Wilhelm Steinitz New Yorkba utazott, hogy összemérje ereiét Zukertorttal. A nagy víz túlsó partián egy pillanatra sem kételked­tek abban, hogy a kitűnő Zukertort legyőzi a fiatal prágai matematikust. Steinitz 10:5-re győzött. Zukertortot annyira megviselte a vereség, hogy búskomorságba esett, és 1868-ban be­le is halt bánatába. Steinitz vállalkozó szellemű világ­bajnok volt. Szívesen adott alkalmat minden jelentkezőnek a cím megvi­tatására. Három kihívót könnyedén elintézett, de a ' negyedikkel, Ema- nuel Laskerrel nem bírt. A derék vi­déki kántor gyermekét már a teena ger-kor küszöbén h'atalniába kerítette a fekete-fehér , mámor.' Á szülők Ber­linbe küldték egy kis kikapcsolódás­ra. A kis Emánuel egy sakkbajnok oldalán kapcsolódott ki. Megtanulta technikáját, trükkjeit, és attól fogva állandóan részt vett a nagy nemzet­közi tornákon. 25 évig Lasker Lasker 1894-ben mérkőzött a világ­bajnoki címért Steinitzcél. New York­ban kezdték, Philadelphiában folytat­ták, és Montrealban fejezték be. Las­ker 10:5-re győzött. A döntetlenekét akkor még nem számították. Két évre rá Steinitz, újra kihívta a csodagyereket. Most .10:? arányban vesztett. Lasker zsebre vágta a nye­reményt, és visszatért az egyetemre. 1902-ben elnyerte a matematika és a filozófia doktorának . címét. Aztán Amerikába utazott, a világbajnoki döntőn agyonvágta Marsalit (8:0), majd kiadta első elméleti munkáját. Lasker kereken 25 esztendeig védte világbajnokságát, akkor viszont 20 000 dollárért hajlandó, volt kockára ten­ni címét azifj'p kubai Raul Čapablán­ca ellen. Havannában ültek le a táb­la mellé. Négy napra rá Capablanca 4:0 ra vezetett'. Lasker ekkor panasz­kodni kezdett' hogy nem bírja a tró­pusi ' éghajlatot, s folytassák New Yorkbán a csatát.'Capablanca. elhárí­totta a jaavslatot, mire Lasker dühö­sen hazautazott. De,- a viiágbajnöksá gát Havannában hagyta. Euwe és a sziámi macskák Capablanca imponáló stílusban ke­zelte Lásker örökségét. Egyszer kije­lentette. magáról: „Van égy ' adottsá­gom. Máso.k idptién időkig töprerige riek, én égj pillanat alatt észreve szem, melyik a helyes húzás.'' 1927-ben Alekszander Aljehin azt Is észrevette, hogy nincs az a helyes húzás, améľynél ne akadna jobb, AÍje­hin elkéjiesztő kombinációit napjaink­ban is osedálják. — Fantasztikus, gi­gászi, lenyűgöző — mondta nemrég Bobby Fischer, aki ilyesfajta jelzőket egyébként csak saját- ijtékátiak mél­tatásánál használ. Hipnotizálja ellenfeleit állapítot­-.ták meg róla a partnerek, mert vala­miképpen csak meg kellett magya­rázni a vereségeket. A különös az volt, hogy utóbb ezt maga Aljehin is elhitte, mert 1937-ben két sziámi macskát vitt a Max Euwe elleni dön­tőre. Az a hír járta ugyanis, hogy a holland matematikus allergikus a macskákra. A kitűnő képességű Euwe mindenesetre jól leplezte. Sziámi macska ide, sziámi macska oda. 9:8­ra verte Aljehint, s ezzel Hollandia leghíresebb embere lett azokban az időkben. Dr. Max Euwe jelenleg 70 éves, és a Nemzetközi Sakk Szövet­ség elnöke. Szakcikkei, tudományos munkái a sakkirodalom legolvasot­tabb könyvel. 1948-tól csak a szovjet nagymesterek A második világháború után a Szovjetunióban sokmilliós sportággá váít a sakkozás. 1948-tól kezdődően a szovjet nagymesterek maguk között döntik el a világbajnokságok sorsát. Botvinnik, Bronstein és Szmisziov el­len védte meg címét, 1957-ben elvesz­tette, egy év múlva visszanyerte Szmfszlövtól. Tizenegy évvel ezelőtt kezdett ragyogni az ifjú Mihail Tal csillaga. Kombinációi, bravúros ötletei az egész sakkvilágot maguk­kal ragadták. Aztán az „öreg" Bot­vinnik visszaszerezte Táltól a címet. Később jött; Tigran Petroszjan, majd a jelénlegi világbajnok Borisz Szpasz­sz~kíj, áki jövőre találkozik a Fischer — Petroszjan világbajnok-jelöltek dön­tőjének győztesével A huszonhét világbajnoki döntő 18ttti óta huszonhét alkalommal ke­rült sor világbajnoki döntőre: 1866: Steinitz—Zukertort 10:5, 1889: Steinitz—Csigorin 10:6, 1890: Steinitz —Gunsberg 6:4, 1892: Steinitz- Csigo­rin 10:8, 1894: Lasker—Steinitz 10:5, 1896: Lasker—Steinitz 10:2, 1907: Las­ker—Marshall: 8:0, 1908: Lasker—Tar­rasch 8:3, 1909: Lasker—Janowski 8:0, 1970: Lasker—Schlechter 1:1, 1911: Lasker—Janowski 8:0. A két háború közötti világbainokok '-ŕ 1921: Capablanca—Lasker 4:0, 1927; Aljehiii—Capablanca 6:3, 1929: Aljehin-^Bogoljubov 11:5, 1934: Alié­Ilin—BogÖIjubov 8:3, 1935: Euwe —Al­jehin 9:8. 1937: Aljehin —Euwe 10:4. Á tyiásodik világháború utáni világ­bajíioki döntők -7- .1948 Botvinnik (•ötös tornán). 1951: Botvinnik—Bron­stein 12:12, 1954: Botvinnik -Szmisz­iov 12:12, 1957: Szmiszlov-'-Botvinnik 12,5:9,5, 1958: Botvinnik—SzmiszloV 12,5:10,5, 1960: Tal—Botvinnik 12,5:8,5, 1901: Botvinnik—Tal 13:9,- 1963: Pet­roszjan—Botvinnik 12,5:8,5, 1966: Pet­roszjan Szpasszkij 12,5:11.5, Szpasz­szkij -Petroszjan 12,5:10,5 TOMI VINCÉ A fekete-fehér táblás játék olyan népszerű gyakran rendeznek élősakk bemutatókat is. szerte a világon, hogy Üjra Petroszjan és Szpasszkij? Vagy Szpasszkij—Fischer világbajnoki döntő lesz a jövő esztendőben? Erre a kérdésre csak november elején kapunk választ. Felvételünk két évvel ezelőtt készült, amikor kisorsolták a Petroszjan (balról)—Szpasszkij (jobbról) döntőt. mmpi. ÚJ szó Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszt! o szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Lőrinci Gyula. Szerkesztőség: Bratislava, Gorkij utca 10. lelefon: 537-16, 512-23, 335-68. Főszerkesztő: 532-20. Titkárság: 550-18 sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39, tániró: 09300. iourno! X.odá­nivalal, Bratislava Volgogradská 8. Nyomja o Pravda NyomdavatlaTal brotis'ovai üzeme, Bratislava, Štúrova 4. Hirdetőirodai Bratislava, Jesenstéh; <2. Telefon: 551-83. Előfizetés: díj havonta 14.70 korona, a Vasárnapi Oj Sző negyedévre 13 korona. Terjeszti a Posta Hirlapsrolgálat Előfizetéseket elfoaad minden postahivatal és postai kézbesítő. Külföldi megrendelések: PN5 - Ostredná eipodicia tlače. Bratislava, Gottwaldovo námestie 18/Vlt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom