Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)
1971-10-17 / 41. szám, Vasárnapi Új Szó
Angela Davis a tárgyalóterem ben, védőügyvédjeivel {Foto: C STK - DPI JERUZSÁLEM, A MEGSZÁLLT ; VÁROS | A zsidók, keresztények és mohamedánok szent városának sorsa, mely a történelem folyamán tizenhétszer pusztult el, a közelmúltban ismét a Biztonsági Tanács elé került. A város gazdag és hányatott történelme során — c mint ismeretes — volt már (Dávid király uralkodása alatt) Izrael állam fővárosa, majd Júdea fővárosa, később pedig a jeruzsálemi királyság székhelye is. Legújabbkori történelme során a török birodalomhoz is tartozott, majd az első világháborút követően 1947 ig Palesztina brit népszövetségi mandátum székhelye volt. Izrael létrejötte után 1948—49-ben az izrael—arab háború során az Űjvéros nagy része izraeli fennhatóság alá került, míg az Öváros Jordánia birtokában maradt. A várossal foglalkozó első ENSŽ-határozat 1947-ben született, mégpedig a palesztinai mandátumterület feloszlatásával kapcsolatban. Ez a terv különálló, nemzetközileg igazgatott városként számol Jeruzsálemmel, ahol a hatalmat az ENSZ által kinevezett kormányzó gyakorolja. Az elképzelést az ENSZ-közgvíilés 1947. november 29-én szentesítette. A határozat azonban írott malaszt maradt. Nemcsak azért, mert az izraeliek kezdettői fogva ellenezték', hanem elsősorban azért, mivel a zsidó állam és az arab országok között kitört fegyveres konfliktust követő fegyverszüneti megállapodás Izrael és Jordánia között a frontvonalat tekintette ideiglenes államhatárnak. Márpedig ez a város közepén húzódott... A Rhodos-szigeten létrejött megállapodás ily módon kettéosztotta a várost. A háborúskodás megszüntetése idején az ENSZ ismét foglalkozott a város sorsával, s előbb egyeztető bizottságot, később pedig Gyámsági Tanácsot hozott létre. Ez utóbbi feladata lett volna a város statútumának elkészítése. Az 1950 áprilisára elkészült tervezet „demilitarizált, semleges" övezetté nyilvánította a várost és környékét. A terv azonban csak terv maradt, mivel az érdekelt államokon kívül az ENSZ-közgyűlés sem fogadta el. A város kettészakítottsága tehát ténnyé vált, s a létesített nyolc kilométer hosszú „senki földjén", (mely helyenként a fél kilométert is meghaladta) egyetlen átkelőhelyet létesítettek a Mendelbaum-kapunál. A határon ENSZ rendfenntartó alakulatok vigyáztak a város megosztottságára. Izrael 195Q-ben, történelmi okokra hivatkozva, fővárosának nyilvánította Jeruzsálemet. (Néhány ország ezt nem volt hajlandó tudomásul venni, s Tel Avivban működteti képviseletét |. A hatnapos háború új helyzet elé állította a várost. A fegyveres hadműveletek első számú célpontja volt, s a város megszállásakor Dajan hadügyminiszter magabiztosan jelentette ki: .Visszatértünk ide. és soha többé nem fogunk távozni". Jellemző, hogy azóta a hivatalos Izrael is magáévá tette a Dajan-i elképzelést, s Izrael egy lapra tette fel Sharm-El-Sheik-et, továbbá a Golan-fennsíkot és Jeruzsálemet. Teljesen figyelmen kívül hagyják az izraeli vezetők, hogy a világszervezet 1967 júliusában két ízben is ügy határozott, érvénytelen minden olyan intézkedés, mely Jeruzsálem helyzetét akarja megváltoztam. A közel-keleti kérdés rendezésére tett iavaslalok sorában jelentős helyet foglalnak el a Jeruzsálemet érintő elképzelések is. A Vatikán a város nemzetközivé tételét indítványozta — más nyugati hatalmakkal együtt —, míg a Szovjetunió a közel-keleti kérd'st illetően lés ez Jeruzsálemre is vonatkozik) ragaszkodik a hatnapos háború előtti határokhoz. Az izraeli törvényhozás ez év júliusában az ailain. közigazgatás részévé tette a megszállt területeket is, s fittyet hány a világszervezetre és a nemzetközi közvéleményre, és továbbra sem hajlandó teljesíteni a világszervezet határozatát. A Biztonsági Tanács a közelmúltban Jordánia kérésére foglalkozott a „szent város judaizálását és annektálását" célzó önkényes intézkedésekkel, s felkérte Izraelt, érvénytelenítse a város statútumával ellenkező törvényt. A válasz most is tagadó volt, s kérdéses, a 60 nap letelte után, amikor is a világszervezet főtitkára jelentést terjeszt a Biztonsági Tanács elé Jeruzsálem helyzetéről, a kínos kérdés vaion elmozdul-e majd a holtpontról. A jelek azt mutatják, a jordániai belsó harc és az arab világ megosztottsága Izraelnek kedvez, s Husszein alkudozásaiban elszámította magát. Ezekután a világszervezeten múlik — s nem utolsósorban az Egyesült Államokon, Izrael fő védnökén —, hogy a közel-keleti kérdés rendezésére tett határozatoknak érvényt szerezve tisztázódjék Jeruzsálem helyzetp r A lig múlik el nap, hogy a világsajtó ne foglalkozna a kaliforniai börtönben raboskodó, a gyilkosság és összeesküvés hamis vádjával 1970. október 13-án letartóztatott Angela Davis sorsával. Megmentésére világszerte bizottságok alakulnak, s követelik a fiatal forradalmár néger filozófusnő szabadon bocsátását. Huga, Fania Davís-fordan európai útja során a határon túli milliók támogatására is apellál, hogv az országon belüli és a határokon túli milliók támogatásával igazságos lehessen a tárgyalás, a nemzetközi összefogás megmentse Angela Davis életét. George Jackson. a San Quentin-1 halott sorsa ugyanis jelzi a dzsungel törvényeit, s növekszik azok száma, akik a történtek alapján joggal féltik Angela Davis életét, egy Jacksonhoz hasonló előre kitervelt „szökési akció" megrendezésétől. Hogy miért a per, arra John Abt ügyvéd, aki Davis New York-i letartóztatása idején a védője volt, a Népszabadság munkatársának adott inter j jújában így nyilatkozott: — Egyszerű a válasz. Azok szemében, akik vádolják, Angela Davis olyan bűnt követett el, amelynél nincs súlyosabb. Ez a kivételes képességű fekete nő, aki kitűnően ismeri Kantot, Fichtét, Hegelt és a marxista filozófiát, hasonló képességű vetélytárs nélkül lett a kaliforniai egyetem professzora. íme: egy nég£r nő érvényesülése a fehér és maszknlin amerikai társadalomban. S ez a fekete nő ezek után elutasította ennek a társadalomnak az értékrendszerét, és saját népe legjobbjaival azonosította magát. Ö, akitől- konformizmust, a társadalomban való integrálódást nedyknek, a Du Pontoknak, a Nemoursoknak és más fehér szuperkapitalistéknak — mondta a Humanité munkatársának adott interjújában. Angela Davis letartóztatására egy váratlan esemény adott ürügyet... 1970 januárjában George Jacksont, akit 11 évvel korábban egy azóta sem bizonyított rablás vádjával meghatározatlan tartamú 'börtönbüntetésre ítéltek (ez gyakorlatilag életfogytiglanit is jelenthet, mivel az USA törvények szerint egy börtönbizottság a rabok magatartása alapján évente dönt arról, kit bocsássanak szabadon) másik két társával együtt egy börtönőr meggyilkolásával vádolták. A Soledadfivérek ügye — ahogy azóta nevezi őket az amerikai sajtó — Angela Davis figyelmét is felkeltette. Kapcsolatba került George Jackson fivérével, aki 1970 áprilisában az öccsét ért igazságtalanság miatt érzett. felháborodásában súlyos következményekkei járó meggondolatlan lépésre szánta el magát. Jonathan Jackson 1970. április 7-én fegyverrel hatolt be a San Francisco közelében levő Marin járás bírósági épületébe, hogv vártak, Paul Robeson és Du Bois útját választotta, š az Egyesült Államok Kommunista Pártjába is belépett. Ez az igazi bűne. amelyet nem tudnak neki megbocsátani. Hogy mi vezette őt a mozgalomba? Erre Angela Davis fiatal élete adja meg a választ. A forró Délen, a fajüldözéséről híres Alabama állambeli Birminghamben született. Nem a városszeli kalibarengetegben jött ugyan a világra, mint a négerek 90 százaléka, hanem a város jómódúnak mondott negyedében. Szülei módosak, apjának néhány benzinkútja volt, anyja pedig tanárnő. Tehát nem saját életkörülménye, hajiem gyermekkorának élményei indították el az eszmélés és az öntudatra ébredés felé. 1963 szeptemberében egy birminghami templomban négy riéger kislányt ölt meg a bomba, s bár tudták, kik követték el a hallatlan gaztettet, a gyilkosokat szökni hagyták. — ... Mi fehér gyerekekkel soha nem játszottunk — emlékezik vissza Angela huga. — A buszban külön helyünk volt, hátul. Külön fekete és fehér kutak és WC-k voltak. Az utca egyik fele fekete volt, a másik fele fehér, ez volt az élet rendje. Azoknak a feketéknek a házában, akik át mertek költözni a másik oldalra, bombát robbantottak a klanisták, a fajüldözők. -A rendőrfőnök is fajüldöző volt: egyetlen merénylőt sem fogtak el... A dinamitdombról — ahol a négerek politikai aktivitására is bombamerénylet volt a válasz — Angela Davis útja egy New York-i középiskolába, később pedig egy vidéki egyetemre vezet, ahol kitüntetéssel végez, s francia irodalomszakos tanár lett. Érdeklődése csak ezután fordul a filozófia felé . . . Párizs és Hamburg után egy dél-kaliforniai egyetemen fejezte be tanulmányait, s került 1969-ben — kétéves szerződéssel — a San Diego-i egyetem filozófiai tanszékére. Arigela Davist, aki nyitott szemmel járt a világban, nemcsak filozófiai ismeretei, hanem a szeme előtt lejátszódó társadalmi igazságtalanságok, négerüldőzés, faji megkülönböztetés stb. vezette el az Egyesült Államok Kommunista Pártjába. — Nem bocsátják meg, hogy fekete és kommunista vagyok ... Kommunista vagyok, mert hiszem, hogy a fekete lakosságnak, amely munkájával és vérével építi az országot, joga van az emberi méltóságra és a jobb életre, hogy olyan joga van az ország gazdaságára, mint Rockefellernek, a Kentöbb négor fogolyt kiszabadítson, s túszokat ejtve kiharcolja bátyja és társai szabadon bocsátását. A gyors akció során az ügyészt és három női esküdtet magukkal vittek. A bírósági épületből kilépve a rendőrség azonban tűz alá vette azt a Ford típusú teherautót, melyen menekülni próbáltak. A vad lövöldözés során Harold Haley bíró meghalt, s Jonathan Jackson is halálos sebet kapott. Ezt az ügyet próbálják most felhasználni An- gela Davis ellen. Gyilkosságban, lázadásban és összeesküvésben való bűnrészességgel vádolják, s a. kaliforniai törvények szerint ezen vádok bármelyikéért életfogytiglani börtön, vagy halálbüntetés jár... A vád szerint ugyanis a Jackson által használt fegyvereket Angela Davis vásárolta, s az előírásoknak megfelelően a saját nevén regisztráltatta. Azt mér nem is kutatják, hogy Jackson a személyi kapcsolatok révén Angela Davis hozzájárulása nélkül is eltulajdoníthatta a fegý- vereket. A vizsgálat eddigi adatai ugyanis semmiféle bizonyítékkal nem rendelkeznek arra vonatkozóan, hogy Angela Davis tudott volna a tervről. Az államügyész - — a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint — több ízben erősítgette Ugyan, hogy bizonyítékai vannak a vád alátámasztására, a védők ismételten hangsúlyozzák: a vád alaptalan, Angela Davis ártatlan, s a „faji és politikai elfogultság áldozata". És a világ közvéleménye nem a fajüldöző Reagan ügyészének hisz, hanem azoknak a védőknek, akik a duzsungel törvényével szemben az igazságot védik... A valóság ugyanis az, hogy Davist politikai okokból üldözik, s közönséges bűncselekmény vádjával törnek az életére... S minél erőteljesebben hallgatja a világ a hangját az igazságtalanságokkal szemben, annál több remény van arra, hogy a fiatal néger forradalmárnő, Angela Davis életét nem törik ketté . . Mert az élete ettől is függ! F. Z.