Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)

1971-10-17 / 41. szám, Vasárnapi Új Szó

Persze, hogy agitációs központról lesz szó. Mert hiszen a választások nemcsak a nemzeti bizottságok vagy a Nemzeti Front funkcionáriusainak az ügye. Az üzemekben dolgozó sok ezer munkás is fog szavazni. Toguk van tehát beleszólni a polgári és közéleti problémákba is. Eme gondolatokkal nyitottunk be a minap a fifakovói (fülekil Kovosmait üzemi bizottsága elnökéhez, Befiő Jozef elvtárshoz. . — Igen, mi jól tudjuk, hogy dolgozóinknak ki kell venniük a részüket a választás előtti kampányból. A gyár klubjában már jó néhány hete működik az agitációs központ. Főleg esténként nagy ott a forgalom". Menj, és nézd meg. hogyan készülünk a választásokra! Bóna elvtárs majd kalauzol. Öt mint a pártalapszervezet elnökét és az üzemi lektorcsoport tagját bízták meg az agitációs központ felügyeletével. Az üzemi pártbizotlság elnöke rögtön a telefonkészülékhez nyúlt, egy pár szót váltott valakivel, s néhány perc. múlva az illető megjelent az ajtóban. Kettesben máris bandukoltunk az árnyas ligeten át, amely egykor Herold földbirtokosé volt. Persze, a szép emeletes kastéllyal együtt. — Ma itt magyar tanítási nyelvű gimnázium van — mutat a kastély felé Bóna elvtárs. — Amott, az a néhány épület pedig szlovák iskola. Jól megértjük egymást — szlovákok, magyarok egyaránt. S látod azokat az új utcákat? Valamennyi az utóbbi tiz év alatt épült. — Ez a mi üzemi klubunk, s benne az agitációs központ. Fár nappal ezelőtt nyilvános pártgyűlést rendeztünk. A meghívott százhetven egyénből csak négyen hiányoztak. Ketten közülük szolgálati úton voltak. Persze, nagy részük nem volt párttag. A választási törvényt ismertettük, majd a burzsoá és a szocialista demokrácia közötti különbségről volt szó — informál kalauzom, mielőtt az impozáns épületbe léptünk. A központ vezetőjét, Imrich Žilka elvtársat az irodában találtuk. írógépében egy meghívó szövege, félbehagyva. A meghívó a fiataloknak szólt, egy vitaestre. A gyár hangszóróin keresztül hívják fel majd a fiatalok figyelmét, de a brigádvezetők, SZISZ-tagok személyesen is meglátogatják a fiatal dolgozókdt, s meghívják őket a központba. Az esti szeminárium főcélja, hogy a fiatalok megismerkedjenek az egykori választások hátterével és a mai választásokkal. Él még Filakovón jó néhány kommunista, aki jó! emlékszik a régi dzsentrivilág és az első republika választási hűhóira, a zajos, gulyáspartis, lacipecsenyés választási dáridókra. A vitaest résztvevői azután megnézik a „Restauráció" című filmet, amely sok kézzelfogható bizonyítékot nyújt a fiataloknak a korteskedő nagyurak furfangos csínyjeiről. akik a kiéhezett választóiknak fűt-fát Ígértek a szavazás előtt. Bezzeg, mihelyst beültek a tapétás ajtók mögé a szolgabírói vagy alispáni székbe — „megfeledkeztek" ígéreteikről, és csakis a tekintetes vármegye céljait szolgálták. Azok pedig — amint lói tudjuk, mindig a dolgozó nép ellen irányultak. Ne mélázzunk a múlton! Térjünk vissza a konkrét valóságba. — Aztán eljönnek-f majd a fiatalok? — tudakozódunk. A táncklubunk a jövő szombaton és vasárnap táncversenyt szervez. Az pedig minálunk mindig komoly társadalmi esemény. Hiszen, a legjobb táncospárok önnek majd Zilínárél, LuCenecről (Losoncról), de a magyarországi Balassagyarmatról — sőt, még az ismert Dunaújvárosból is. Kiállításokat is igen gyakran rendezünk. A földszinten mo6t nyitottunk meg egyet — üzemünk jelenéről, eredményeiről. de a gyár és a város jövőjéről is. A célunk ugyanis az, hogy ne csak az illetékes funkcionáriusok, — De el ám! Nemrégiben, amikor a CSKP ötvenedik évfordulóját ünnepeltük, több mint százötven fiatal volt kíváncsi a munkásosztály harcaira. Minden érdekelte őket — mondja Žilka elvtárs, majd hozzáteszi: — Biztos vagyok benne, hogy most sem lesznek kevesebben, mint akkor. — A fiatalokat ..idevezényelni" talán nem is olyan nehéz. Hiszen van tanoncintézetük is. Ha az igazgató erélyes... — érvelünk. — Az kizárt dolog — tiltakozik a központ vezetője — a tanulók számára külön akciókat rendezünk az iskolájukban. Az idevezénylésről itt szó sem lehet! Persze, számukra nemcsak előadásokat, szemináriumokat szervezünk, de szórakozási lehetőséget is nyújtunk nekik: teaesteket, társadalmi és sportjátékokat és más értékes rendezvényeket. Példát akar? Kérem! de a munkások és lakosok is tudják, hogy milyen lesz a gyár és a város öt vagy tíz év múlva. De jöjjön le, s mondja meg iól csináljuk-e? Zilka elvtárs meghívásának eleget tettünk. Az egyik panelsor „Legjobblaink" cím alatt sok érdekes adatot tár a látogató elé. A szélsőn található a fényképe Fodor István esztergályosnak, a XIV. pártkongresszus küldöttjének. aki állandóan 125 százalékra teljesíti tervét. A másik fényképen a Jurij Gagarin Szocialista Munkabrigád tagiai láthatók, akik az elmúlt félévben 80 ezer koronát takarítottak meg a termelésben. A következő panelon pedig az üzem fejlődése, jövője, rengeteg új épület, lakóház s az új tanonckörzet képei szerepelnek. Mikor ismét Žilka elvtárs dolgozószobájában voltunk, a „házigazda" kinyitotta a SZÍ krénvt, amelyből egy csomó autentikus bizonyítékot, fényképeket, eredeti dokumentumokat vett elő. A gyűjtemény nagy része az 1936 augusztusában lezajlott füleki sztrájkról tanúskodik. Az egykori magyar nyelvű kommunista sajtótermékből, a „Kassai Munkás"-ból kivágott cikk hirdeti, hogy Fil'akovón 1700 munkás sztrájkolt és csendőrök szállták meg a gyárat. Egy röpirat (szintén magyarul j felhívja a fiatalokat — lépjenek be Csehszlovákia Kommunista Pártjába, mint az egyedüli pártba, amely harcol a munkások jogaiért és könynyebb, jobb életéért. Néhány dokumentum arról tanúskodik, hogy a munkások bére akkoriban alig érte el a havi 300 koronát. — Ezekből az anyagokból már rendeztünk kiállítást májusban — a CSKP 50. évfordulója alkalmából —, de hasznosnak találjuk ismét megrendezni. Főleg azért, hogy az emberek ne feledjék el a múltat, s hogy a fiatalok vegyék tudomásul, milyen nehéz sorsuk volt egykor szüleiknek és nagyapáiknak. Az eddigi 15 rendezvényünkön több mint 3 ezer személy vett részt. Nagyon helyes! Hadd tudja meg mindenki, hogy Fil'akovón csak az utóbbi tíz év alatt több mint 650 új lakás épült, s majd 400 lakást építenek ebben az ötéves tervben is. Hogy a városnak ma' háromszor annyi lakosa van, mint a háború előtt. Nem túlozunk, ha azt állítjuk, hogy az. aki húsz éve nem járt ebben a városban — eltéved, mert az új utcasorok és elegáns villák szinte „kinőttek" a város minden részében. Azt is tudja minden idősebb polgár, hogy azelőtt alig volt három-négy autó a városban. S ma? Majdnem 270 személyautó és még több motorbicikli van. Többnyire azoknak — akiknek apái és nagyapái 35 évvel ezelőtt a CSKP felhívására sztrájkba léptek. Kell-e még az egyre emelkedő életszínvonalról több bizonyíték? Amikor Bóna László elvtárssal ismét a parkon át bandukoltunk viszszafelé, azt mondta: — Remélem, meggyőződtél róla, hogy a választások ügye nálunk nemcsak a nemzeti bizottság dolga. Mi is igyekszünk. Már azért is, mert a vnb több mint 30 jelöltje a gyáriak közül kerül ki. Azonkívül még vagy kétszáz a környékbeli falvak hnb-jeibe. Na, és ha vannak jelöltjeink, illik, hogy legyen saját agitációs központunk is. Nem igaz? Beleegyezően bólintottam. Jó lenne, ha minden üzemben olyan agitációs központ lenne, mint Fiíakovón. S ami a fő — az emberek szívesen járnak oda. BÁTORI JÁNOS NEM ISMERI a KÖZÖMBÖSSÉGÉT Ügy sürgött-forgott a szövetkezeti konyhán, mintha a 100 személynek való főzés magától értetődő lenne számára. Öröm volt nézni, milyen ügyesen dolgozott. Az első pillanatban egy kissé meglepődtem. Ezt a találkozást másképp képzeltem el... Ez lenne hát Eva Kostalová, a Nové Zámky-i (Érsekújvár) Jnb közkedvelt képviselőnője? Az ajtóban állok, nézem, miként önti a gőzölgő levest a hordozható termoszokba. — Ha vár egy kicsit, akkor beszélgethetünk — mondja munka- közben. Tudja brigádosaink vannak a šuranyi mezőgazdasági műszaki iskolából. A kertben segítenek a termés betakarításánál. Már az ebédlőben ülnek, és éhesek mint a farkasok. A sarokba húzódtam és figyeltem. Igaza volt Milan Mudroch mérnöknek, a Jatovi Efsz elnökének, amikor azt mondta: — A mi Évánk? Ügyessége ötnek is elég lenne, mert minden munkához ért. Ezért főz jelenleg, és vezeti a szövetkezet konyháját. Az igazat megmondva ez a szimpatikus 32 éves asszony, három gyermek anyja felbecsülhetetlen a jatovi szövetkezet számára. Ha férfira van szükség, és nincs, Eva Košfálová megy helyette. Ért a mezőgazdasági munkákhoz, hiszen fiatalkora óta ezt végzi. 1950—59-ben, mielőtt Jatovba jött volna, a Nové Zámky-i GTÁ-n dolgozott mint gazdasszony. Már azokban az években bekapcsolódott az ifjúsági szervezetek munkájába. A CSISZ kerületi • bizottságának aktív funkcionáriusa és tagja volt. Itt ismerkedett meg férjével is. 1958-ban együtt léptek be a kommunista pártba. Egy év múlva összeházasodtak, és végérvényesen letelepedtek Jatovban. A férj átvette az agronómus funkcióját, ő pedig mindig ott dolgozott, ahol szükség volt rá. Néha az irodában is, többnyire azonban a növénytermesztésben vagy az állattenyésztésben. A gépesítő brigádot is vezette. 1960 óta tagja a Szlovák Nőszövetségnek, 1961 óta pedig a Szlovák Vöröskeresztnek. A Nőszövetség járási bizottságán jelenleg a mezőgazdasági bizottság elnökének funkcióját tölti be. 1970 szeptemberében kooptálták a jnb iskolai bizottságába. Hol vesz ez az asszony ennyi lendületet és időt? Gondolataim fonalát a következő szavakkal szakította meg: — Már vége az ebédnek, beszélgethetünk. Remélem, megiszik egy csésze feketét? Levetette fehér kötényét és kiment. Nemsokára hatéves fiát, Vladkot kézenfogva tért vissza. — Hol vannak a többi gyerekek? — kérdem, miközben a legifjabb Košfállal ismerkedem. — Eva és Ján az iskolában van. — Vallja be őszintén, hogy bírja mindezt erővel? A családra, a szövetkezetben végzett munkája, társadalmi funkcióira és képviselői munkájára gondolok? — Igaz, nagyon sok ez. Mint képviselő, gyakran vagyok távol az otthontól. De aranyat érő anyósom van, aki készségesen megfőz, és a férjem is megértő. Segít nekem, mert tudja, hogy mindannyiunk jólétéért csinálom. — Hallottam, hogy a Nőszövetség képviselőnek javasolta a kerületi és a helyi nemzeti bizottságba? Ez nagy kitüntetés! — Tudom, és ezért értékelem is. Azt is tudom, hogy ez még nagyobb aktivitásra kötelez. A jelenlegi ötéves tervben sok feladat vár megvalósításra. Ezenkívül az én választókörzetemben van néhány probléma, amit minden esetben meg akarok oldani. Például: Jatov, Tvrdošovce (Tardoskedd), Palárikovo és Zemné (Szimő) határán keresztül folyik a Cergat-patak. Az utóbbi időben azonban már nem is patak, hanem szennycsatorna, a Duslőból beleengedett savaktól. A patak mellett gyerekek is járnak," és állatokat legeltetnek. Félünk, hogy még valamelyik gyerek beleesik. Nemrég hozzánk közel a patakba ugrott egy őzike, és amikor kijött, úgy nézett ki, mintha megnyúzták volna. Erről a problémáról már a jnb plénumán is tárgyaltunk. A patak néhány helyen túl közel folyik a falukhoz, és félünk, hogy megmérgezi a kutakat. — Mit akar még tudni Košfálová képviselőnkről?— üdvözölt a kérdéssel Imrich Pokus, a Jatovi Hnb titkára és folytatta: — Ennek az asszonynak mem közömbös a járásban előadódó problémák egyike sem. Emellett példásan neveli gyermekeit, és mint képviselő részt vesz minden gyűlésen. Hozzászólásai tárgyilagostik, és ez nagy segítséget jelent mindennapi problémáink megoldásában. Ezt bizonyítja a következő eset is. A nőszövetség helyi szervezete védnökséget vállalt a štúrovói gyermekotthon felett. Ez a szép tett is Košfálová érdeme. Ha szükség van rá, asszonyaink brigádokra járnak az otthonba. Mint képviselő személyesen is sokat tett annak érdekében, hogy a gyermekotthont kellően ellássák berendezéssel. Szövetkezetünk kései zöldségterméséből asszonyaink minden évben különfé'le csalamádét készítenek a gyermekotthon fakói számára. Ez olyan tett, amit az egész járásban nagyra értékelnek. Még mint az SZN helyi szervezetének elnökét ismertem Košfálovát. Az egész elmúlt időszakban a hnb képviselője volt. Aláhúzom, jó képviselője. Éppen ezért Javasoljuk az idén jelöltnek. Ügy vélem, hogy ez az asszony megfelelő helyen van. Szöveg és kép: }. Sluka •MM mmmmmmmmmmmmmmmmmm^mmmmmmmmm wmmmmmmmmm Eva Košfálová fiával, Vladkoval