Új Szó, 1971. október (24. évfolyam, 233-257. szám)

1971-10-15 / 245. szám, péntek

Az L—410 Turbóiét utasszállító repülőgép JÓ REPÜLÉST BELPOLITIKAI KOMMENTÁR MIBŐL? Kan elég burgonya és gyümölcs Ezzel fogadott Anton Kaču­rak elvtárs, a Kr. Chlmec-i (Királyhelmec) Zöldség ésGyü­mölcsfelvásárló ós Értékesítő Üzem igazgatója. Szívesen hal­lottuk a biztatást, mert éveken át hiánycikk volt a burgonya. — Az Idén 7800 tonna bur­gonyát kapunk a burgonyater­mesztőktől. Ebből már 4745 tonna burgonyát átvettünk, il­letve értékesítettünk. Mégpe­dig 1600 tonnát saját, közel húsz üzletünkben, s 3145 ton­nát a Jednotának, illetve a vendéglátóiparnak szállítunk. A téli ellátás céljaira 600 ton­na burgonyát tárolunk. Annak ellenére, hogy a prešovi járá­son kívül a többi járás felvá­sárlóüzeme nem szállította a tervezett mennyiséget, elegen­dő burgonya van raktáraink­ban. Szerelnénk, ha kisfogyasz­tóink és az üzemek október 20-ig átvennék tőlünk a szük­séges burgonyát. Még most, amikor jó minőségű árut kap­nak. — Mi a helyzet a zöldségei­látás terén? — Ezen a téren fogyatékos­ságok mutatkoznak. A terme­lők elhanyagolják a zöldségfé­lék értékesítését. Tudjuk, hogy a cukorrépa, a kukorica be­gyűjtése jelentős erőt köt le, de a mezőn hagyott zöldség egyre többet veszít értékéből. A termelőüzemeknek a zöldség esetében is a gazdasági, szer­ződések értelmében kellene el­járniuk saját és a fogyasztók érdekében. Káposztát igényel a piac, termelőink viszont kés­nek a szállítással. Ha így megy tovább, kénytelenek leszünk máshonnan beszerezni a ká­posztát. Természetesen a mi termelőink rovására. — Almából lesz elegendő a téli időszakban? — Kiváló minőségű, magyar­országi jonatánalmából 160 ton­nát tárolunk a téli időszakra, s jelenleg ls kapható üzlete­inkben... (>•<) VÁLASZTÁSI s z é Ij e g y z e t WSmmmmmaemmmmm MEGBÍZATÁSI IDŐTARTAM Említettük már. hogy bár az alkotmány annak idején négy évben állapította meg a kép­viselőtestületek megbízatásá­nak időtartamát, 1968-ban. majd 1969-ben a kialakult helyzet­re való tekintettel először 1969 végéig, majd 1971. december 31-ig kellett meghosszabbítani ezt az időtartamot. Ez gyakor­latilag annyit jelent, hogy a képviselők — amennyiben megmaradtak tisztségükben — négy év helyett több mint hét éve gyakorolják mandátumu­kat. Ezt a rendkívüli esemé­nyek magyarázzák és indokol­ják, de milyen lesz a helyzet a továbbiakban? Egy tavaly nyáron elfogadott alkotmányjogi törvény rögzítet­te a fontos változást, hogy ezentúl minden képviselőtestü­letet nem négy, hanem öt év tartamára fogunk választani. Ez természetesen vonatkozik az idei választásokra is. Mi ennek az oka? A megbí­zatás időtartama meghosszabbí­tásának kiindulópontja, hogy a párt XIV. kongresszusán jóvá­hagyott alapszabályzat értel­mében a pártkongresszusokra is ötévenként kerül sor. A vál­tozást az indokolta, hogy a kongresszus értékeli a népgaz­daság és az egész társadalom fejlesztésének az előző kong­resszustői eltelt időszakát és célravezetőbb, ha ez az érté­kelés felöleli az ötéves terv egész tartamát. Ennek megfelelően valóban helyes volt úgy rendezni a megbízatási időtartamot is, hogy a képviselőtestületeket mindig a pártkongresszus ntán válasszák. Ez a megoldás lehe­tővé teszi, hogy az államha­talmi és igazgatási szervek te­vékenységükben igazodjanak a Csehszlovákia Kommunista Párt­ja kongresszusán kitSzött irány­vonalhoz. fg) Október 4-e óta hazánk légi­útjain a Csehszlovák Légifor­galmi Vállalat gépein kívül a legfiatalabb repülőtársaság, a bratislavai SLOV-AIR gépei is közlekednek. Kezdetben a Bra­tislava—Prága, a Prága—Kar­lovy Vary, valamint a Prága— Kunovice közti vonalon Októ­ber vége felé sűrűbbek lesz nek a Bratislava és Prága kö­zötti - járatok s a légitársaság gépei Košicére is szállítanak majd utasokat. A tervek sze­rint az év végéig több más vá­ros is kap repülőjáratot. A SLOV-AIR kapta meg hazai repülőgépiparunk első négy „L—410 Turbóiét" típusú utas­szállító gépét. A tizenhét utas befogadására alkalmas gép a kisebb repülőtéren is leszáll­hat. Ezért remény van arra, hogy a közeli években a na­gyobb jelentőségű járási szék­helyekre is rendszeres járato­kat létesítenék majd. Kilátás van arra is, hogy a jövő év elején LüŐeneéet (Losonc), ké­Nemrégen cikket olvastam „Érdemes-e hatvanon túl is él­ni és dolgozni" címmel. A cikk írója közismert emberek, nagy személyiségek életét és mun­kásságát méltatta. Olyanokét, akik az alkotó munkában is megőrizték fizikai és szellemi frisseségüket, magas kort él­tek meg, és maradandó műve­ket alkottak. Vajon hogyan vélekedik er­ről a mai ember? Azaz egysze­rű ember, aki nem alkot nagy műveket az utókor számára, csupán becsületes két keze munkáját adja a társadalom­nak. Végh Ágoston nemrég töltötte be a 77. életévét. A városszéli Trnávkán mindenki ismeri a köztiszteletben álló szenes bá­csit, akit jó munkája, ember­szeretete tett népszerűvé. Min­denkihez van egy jó szava, sohasem panaszkodik, mindig jókedvű, derűlátó. S talán en­nek köszönhető, hogy korát meghazudtolva, szinte fiatalos frisseséggel dolgozik ma is. — Hogy érdemes-e ma so­káig élni — dolgozni? Érde­mesebb, mint valaha. — Ha­jaj... mennyi szegénységet, nyomort, koldust, meg szeren­csétlen embert láttam én vala­ha. Most az élet szebbik, job­bik oldalát élvezzük ... ma jó élni, jó látni, hogy gyarapod­nak az emberek. Gyakran meg­kérdezik tőlem a 20 évvel fia­talabbak: „Guszti bácsi, nem unja még a munkát? Mikor fog megpihenni?" Sokan nem akar­ják elhinni, hogy a munka nem árt az embernek, csak használ. Én például azért nem mara­dok otthon, mert attól félek, hamar meghalok. Sohasem tét­lenkedtem. Arra én nem szü­lettem. Nekem az élet értelmét mindig a munka jelentette. De azért ne higgyék, hogy mindig csak dolgozom. Este nagyon szeretek olvas­ni. Nálunk az Üj Szó megindu­lása óta egyetlen nap sem hi­ányzott az asztalról. Reggel hat órakor én vagyok az első vevő a trafikban. Kérés nélkül ki­szolgálnak. Persze járathatnám a lapot, de nem fosztom meg magam attól az élvezettől, hogy munkásember létemre mindennap megvehetem ked­venc újságomat. Nagy" dolog ez kérem! Aki nem élt a régi vi­lágban, fel sem tudja fogni, hogy ez mit jelent! Néha-néha nem vetem meg a jó borocskát sem. Ha elfe­ledkezem magamról, a nóta is kikívánkozik belőlem. Tetszik-e ismerni a „Hajmási Pétert"? Azt dalolgatom a legszíveseb­ben. Ha ilyenkor hazamegyek, az én jó Mariskám csak a ka­lapomra néz, s azt mondja: „Guszti, Guszti, te benyakal­sőbb Žilinát is bekapcsolják a repülőjárat-hálózatba. Érdeklő­dés mutatkozik a Nitra—Mar­tin— Kamenica nad Cirochou közti járat iránt is. A cseh or­szágrészekben legkevesebb 10 új járat megindítására számí­tanak. Persze ahhcz, hogy a rendszeres járatok megindul­hassanak, korszerŕísíteni kell a vidéki repülőtereket. Erre pedig csak folyamatosan kerül­het sor. Az új légijáratok megindítá­sával párhuzamosan a SLOV­AIR légitársaság utazási irodá­kat nyit azokban a városokban, amelyekben gépei leszállnak. A repülőjegyek árai ugyanolya­nok lesznek, mint a Csehszlo­vák Légiforgalmi Vállalatnál. Az új légitársaság azt is ter­vezi, hogy a jövőbep a fő tu­ristaidényben külföldre rendkí­vüli járatokat indít, főleg a Magas-Tátrából Bécsbe és Bu­dapestre. Kosicéről Kijevbe stb. —nj— BÁCSI tál!" Néha ez is kell az ember­nek, de mindig csak annyit igyon, hogy ember maradjon. Tizennégy éves korában szol­galegénynek adták, de a váro­si fiú hamar búcsút mondott a földeknek, réteknek. Gyári munkás akart lenni. 1912-t ír­tak, amikor átlépte az akkori Apolló kapuját. Ott élte át a két világháborút, amíg a gyár a szeme láttára a lángok mar­talékává vált. A felszabadulás után a Béke-üzemben dolgozott, és 65 éves korában onnan ment nyugdíjba. Csakhamar rájött azonban, hogy odahaza nem élhet. Nem tudott mit kezdeni a szabad idejével. Alkalmi munkát vállalt a széntelepen. Itt láthatjuk öt nap nap után. Guszti bácsi mindennapi éle­tünk kedves színfoltját jelenti, és mi tiszta szívvel azt kíván­juk, még sokáig éljen jó egész­ségben. GÁL ETA A CSKP XIV. kongresszusá­nak határozata felhívta pártunk és társadalmunk figyelmét szo­cialista államunk tökéletesíté­sének fontosságára. A párt a szocialista állam marxista—le­ninista értelmezéséből indul kl. A szocialista állam a dolgozó nép legtömegesebb szervezete, a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és a többi dolgozó politikai szövetségén alapszik. A szocialista állam a munkás­osztálynak a szocialista forra­dalomban aratott győzelme eredményeként keletkezett. A győztes forradalom szétrombol­ja a burzsoázia politikai rend­szerét és kialakítja saját állami szervezetét, amely pótolhatat­lan eszköz ahhoz, hogy a munkásosztály betölthesse tör­ténelmi küldetését — a szocia­lista társadalom felépítését. Csak a szocialista államban alakul ki az alapfeltétele an­nak, hogy a társadalom túlnyo­mó többsége valóban részt ve­hessen az állam igazgatásában. A szocialista állam védelmezi a nép alapvető osztályérdekeit — megszünteti az ember kizsák­mányolását, biztosítja a terme­lőforrások és eszközök társa­dalmi tulajdonát, a munka ered­ménye szétosztása szocialista elveinek biztosítását, a nép igazi szuverenitását. Ezért csak a szocialista ál­lamban vehetnek részt a széles De sokszor, de sok helyen es de sok ember szájából elhangzik a kérdés: miből? Olyan esetekben és olyan em­berekkel kapcsolatban hang­zik el ez a kérdés, amikor valami olyan szerzeménnyel lepi meg környezetét, mely­nek értéke koránt sincs arány­ban az illető mindenki által nagyjában véve ismert jöve­delmével. Honnan és miből a rengeteg pénz a villának is beillő új házra, rövid időn be­lül egy autóra, s egy év múl­va, mivel a nagylány férjhez megy, hozományként egy újabb több százezer korona értékű villára? Hyenkor a közvélemény joggal teszi fel a kérdést: mindez miből? Nehogy akár a legcseké­lyebb félreértés is támadjon: nem a jól kereső emberekről van szó, illetve azokról a csa­ládokról, amelyekben többen is keresnek, s így havonta több ezer korona a bevételük. S tegyük hozzá rögtön: tisz­tességes úton keresik ezt a csekélynek nem mondható összeget, melyből aztán okos beosztással sok mindenre te­lik. És nincs szó azokról a kisebb jövedelmű családokról sem. amelyek ha valami na­gyobb összegű vállalkozásba kezdenek, akkor életük más területén bizony meghúzzák a nadrágszíjat. Amelyekben, ha történetesen házat építe­nek. amit államunk is támo­gat, néhány évig csak a leg­szükségesebbre telik, sót, az adósság sem kerüli el a há­zatáját. E kérdésről szólva egyik olvasónk nagyon talá­lóan jellemezte a helyzetet, sőt véleményünk szerint a közvéleménynek adva a han­got, többek között ezt írja: „Nehogy azt gondolják, hogy a ?. irigvség beszél belőlem. Nem! Nem irigylem a dolgo­zóktól az egyéni boldogulá­sukat, életszínvonaluk emel­kedését, ha becsületes mun­kával keresik mei? kenverii­ket. takarékoskodnak bútor­ra. lakásra, autóra". Hát ez az, amiről szó van, hoRv lehet tisztességes úton, takarékos életmóddal is sok mindenhez hozzájutni, és ezl senki senkitől nem irigyli. (Tekintsünk most el az örö­kös irigvkedőktől, akik ép­pen saját tehetetlenségüket, vagy pazarló életmódjukat új^y akarják leplezni, hogy a másik legkisebb gyarapodása mögött is különféle spekulá­ciókat és törvénybe ütköző manipulációkat vélnek felfe­dezni.) Ám annak ellenére. néprétegek az állam életében, mivel az összhangban áll a nép alapvető osztályérdekeivel élet —, politikai, szociális és kultu­rális szükségleteivel. A szocia­lista demokrácia a nép széles körű érvényesülésének lehető­ségét jelenti az állam felada­tainak teljesítésében. Ezek a feladatok egyértelműen a szo­cialista társadalom felépítését szolgálják. A szocialista állam mecha­nizmusa a dolgozó nép képvi­seleti testületeinek rendszerén alapszik. Ezek a testűletek gyakorolják az államhatalmat. A többi állami szervét a képvi­seleti testületek alakítják ki, ellenőrzik és szabják meg jog­körüket. Ezért a dolgozók képviselői­nek kiválasztása rendkívül nagy jelentőségű az állam feladatai­nak érvényesítését és a szocia­lista társadalom egész politikai rendszerét illetően. Milyen tehát a szocialista vá­lasztási rendszer feladatai? A választási rendszer elsősor­ban azt biztosítja, hogy a vá­lasztások a szocialista állam további míegszilárdítását jelent­sék. A megválasztott állami szervek szavatolják, hogy a szo­cialista állam tántoríthatatla­nul teljesítse a munkásosztály és a többi dolgozó osztályjel­legű szervezetének küldetését a hogy ez a döntő többség, még­is az éremnek ez csak az egyik oldala. Mert az érem másik oldaián — ha elenyé­sző kisebbségben is — ott vannak a harácsolók, a gát láslalanok. akik senkitől és semmitől sem riadva vissza, törnek kitűzött céljuk felé: minél többet megkaparintani, s ha lehetne, akkor a fél vi­lágot a magukénak tudnák. Hogy hogyan és milyen esz­közökkel, milyen módon? No, hisz éppen abban van gátlás­talanságuk, hogy az ilyen „kicsiségek" nem érdeklik őket. Ok azok, akik azt vall­ják, hogy a „van" határozza meg az ember társadalmi helyzetét. Ok azok, akiknek életelvük és gyakorlatuk a régi szólás-mondás: Kaparj kurtái Hogy az embereknek mi a véleménye róluk és ma­gatartásukról? „Ugyan kérem — legyintenek fölényesen — irigy emberek mindig voltak. Tehetek én arról, hogy más­nak nincs? Egyrészt vannak foglalko­zási ágak, másrészt az egyes cikkek hiánya szinte meleg­ágyai a korrupciónak, a jog talan haszonszerzésnek, az ön. csúsztatásnak. Ha valaki nem kap meg valamit, amire pedig feltétlenül szüksége van, akkor csúsztat. Szemér­mesen borítékban, vagy egé szen nyíltan az illető marká­ba nyom egy vagy két darab százast, s mit les/, islen?­ami előbb még nem volt, mosjf egyszeriben lesz. Sőt, választ­hat is az illető, annyi van be­lőle. Aztán itt a borravaló a legkülönfélébb foglalkozású embereknél. Szándékosan nem említünk most konkrét fog lalkozást, mivel foglal kozásuktól eltérően a borra­valóban egyek. Azt — mini egy másik olvasónk irja — „... ha nem is kérik, de el­várják. S ebben mi is hibá­sak vagyunk — folytatja ol­vasónk. — Elrontottuk okét s most úgy vannak, mint a morfinisták: egyre több ká­bítószerre van szükségük". Nem vagyunk moralisták, akik bölcs és szent igéket hirdetünk. Ám a harácsolás olyan jelenség, amely merő­ben ellentétes a szocialista erkölccsel. Éppen ezért min­den eszközzel harcolni elle­ne a legelemibb kötelessé­günk. Ne feledjük: a mi zse­bünkből veszik ki a tisztes­séges úton megkeresett koro­nát és éppen ezért a mi bő­rünkön élősködnek. BATKY LÁSZLÓ nép és a szocializmus építése érdekeinek megfelelően. Ezenkívül a választási rend­szernek biztosítania kell a szo­cialista demokrácia egyik főjél­lemzőjét — a képviseleti testü­letek és a nép szoros kapcso­latát. Ezien a téren biztosítani kell a képviseleti testületek olyan összetételét, mely a tár­sadalom osztálystruktúráját, az osztályok, a szociális rétegek és csoportok jelentőségét tükrözi és egyúttal azt, hogy a képvise­leti testületek a képviselők út­ján szoros és állandó kapcso­latban állnak a néppel, megszi­lárdítva népünk osztályszövet­ségét, a munkásosztály és él­csapata — Csehszlovákia Kom­munista Pártja vezető szere­pét. A szocialista választási rend­szernek integráló szerepe van. Ez azt jelenti, hogy a polgárok túlnyomó többsége egyre szé­lesebb körben, sokoldalúan részt vesz a közéletben, a dol­gozó nép osztályérdekeinek ér­vényesítésében, az állam poli­tikájában. A szocialista demok­rácia átgondolt államszervezet, melyben minden polgár öntu­datosan teljesíti kötelezettségét a társadalommal szemben, tel­jles mértékben megérti azt, hogy csakis a szocialista társada­lom szavatolhatja biztonságát, szociális és politikai jogait, me­lyek elképzelhetetlenek bármi­ň SZENES SEGÉDANYAG A PÁRTOKTATÁSHOZ A csehszlovák választási rendszer alapelvei

Next

/
Oldalképek
Tartalom