Új Szó, 1971. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1971-09-05 / 35. szám, Vasárnapi Új Szó

i • • •••' í.'i li^sIS-" k JEVGENYIJ GLUSCSENKO DÉL-JEMENI ÚTIJEGYZETE A kráter kialudt • Viharos történelmi múlt — nyugodt jelen • Egy ősi foglalkozás alkonya A szállodai szobában naphosszat egyenletesen zúg a légkondicionáló készülék, s ha az ember nem nyit ajtó és ablakot, észre sem veszi az adeni hőmérséklet változásait. Csak azt tudom, hogy odakinn az utcán süt a nap, sehol egy félhő, 6 legfeljebb eső okozhat váratlan meglepetést. Öt óra felé, azaz mintegy tízórás „munka" után lemegy a nap, szinte félrebillen az égen. Ilyenkor az utcák is megelevenednek, több az autó, s a •ok jámbor ember, aki eddig a tornácon aludt, most felül és belecsodálkozik a nagyvilágba. Még a kecskék is életjelt adnak magukról, és szorgalmasan nekilátnak öreg újságpapírok rágcsálásának. Csodálatos és titokzatos lények ezek a hosszú fülű kecskék. Papírral, oly.kor gyékénnyel ós ruberoiddal is táplálkoznak, csak messziről látnak zöldet jól záró kerítés mögött, a puszta köveken vagy lépcsőkön alszanak, mégis tejelnek. Semmit sem igényelnek gazdáiktól, még a vízcsapokat is maguk nyitják meg. öt óra tájban az árnyas oldalon kihűlnek a 6ziklák s az adeniak • f elmásznak, hogy megpihenjenek. Innen nézegetik az utat, az autókat meg az öblöt. Sziklák városa Adenban sok a szikla. A városnak a felénél nagyobb része ls a sziklák tövében épült. Stimer Point az óceán partján, azon a helyen épült, ahol a sziklák szinte utat engedtek az építőknek. Maga Aden vagy a Kráter egészen elfért egy tűzhányó kráterében. A tűzhányó külső oldalán épült fel Maala, csak Hormaksar és SheikOsman terül el síkságon. Azelőtt sehol sem láttam olyan várost, amelynek egyes kerületei ily pontosan elhatárolódnának egymástól. Ilyennek bizonyult a sziklák akarata. A legősibb városrész a Kráter. Isten tudja mikor keletkezett. Három oldalról ötszáz méter magas sziklaperemek védik, s csak keskeny kijárata van a tengerre. A kráter benépesülése idején a kialudt vulkán egy szigeten volt. Később, századok múlva a sekély vizű sáv elmocsarasodott, s így alakult a félsziget. Később járatot vágtak a sziklákban, de már előtte, kb. a X. században alagultat fúrtak. A járatot később kiszélesítették, s most rajta keresztül vonul a Krátert a többi városrésszel összekötő út. Az alagút valaha az egyetlen szárazföldi, helyesebben föld alatti kivezető út volt Adenből, így is hívták: al Bab al-Bur, azaz „szárazföldi átjáró". A XVIII. században a „vízbordók kapujának", most pedig a „tevék alaqútjának" nevezik, mert még nemrégen rajta keresztül vonultak a városba a tevekaravánok. Mint minden ősi város, Aden is sokat látott és tapasztalt. Leggyakrabban a szomszédok támadásait kellett átvészelnie. Időszámításunk előtt 24ben az iseni Augustus császár küldte ide 10. légióját, mert tévesen feltételezte, hogy a város környékén aranyat, mirrhát és tömjént fejtenek, 6 ez pedig akkoriban értékes árucikk volt. A légió azonban ott veszett az arábiai sivatagban, Augustus pedig más tervbe kezdett. A középkorban portugál kalózok zaklatták az adeniakat, s ezért nagyon örültek az adeniak, amikor 1538ban az Adeni-öbölben megjelent a török hajóhad, mert azt hitték, hogy hitsorsosaik segítséget hoztak nekik. Bín Daud emir, a város kormányzója kész volt élelmiszerrel ellátni a török hadat, sőt maga is felkereste a tengernagyot, hogy üdvözölje őt és háláját fejezze ki neki. Sohasem tért vissza. A hitsorsosok habozás nélkül felakasztották őt a vitorlarúdra, aztán partraszálltak és rabolni kezdtek. A törökök 1630-ig voltak a város urai. Száz év alatt falat emeltek a kráter peremén és óriási bronzágyúkat helyeztek el rajta, amelyek hoszszú időn át szegeződtek a tengerre, de az angolok 1839-ben mégis előretörtek. A brit katonák leszedték, kitisztították és ajándékba küldték az ágyúkat Viktória királynőnek. Most ott állnak a Towerban. A török fal helyére pedig más falat építettek az angolok. Az angol megszállás éveiben Aden újjáépült. Ez nem Volt nehéz, mert a házak agyagból vagy nádból, tetejük pálmalevelekből készült. A városnak akkor alig ezer lakosa volt. Sok arab halászattal foglalkozott, fával, hallal, vlzze látta el a Mekkába induló zarándokok hajóit, a zsidók ipart űztek, az indiaiak kereskedtek. Az ősidőkből csak a VIII. században elpusztult mecset minaretje és mintegy kétezer éves víztárolók maradtak fenn. Arany, tömjén, nargilé A Kráter épületei Jórészt a múlt században épültek. Architektúrájukkal nem keltenek érdeklődést. Többnyire Amikor a tömegek megmozdultak a brit imperialisták ellen. Az adeni kikötő. A tenger előterében üzemanyagtöltő-állmások. egy-kétemeletes, angol—Indiai stílusú épületek. Az utóbbi időben ugyan a bankok és a külföldi társaságok pazar kivitelezésű modern épületeket is emeltettek, Aden mégis keleti város marad. Az utcai élet a Kráterban a legélénkebb. A lakosság nemzeti viseletben Jár, mert ezt a nagy forróságban kényelmesebbnek tartja az európai öltözetnél. A földszinten mindenütt kisebb-nagyobb üzletek. Az utcákon jellegzetes egzotikus illat terjeng. Minél közelebb kerülünk forrásához, annál erősebb. Egy, kis üzletbe vezet utunk. A polcokon aromatlkus gyanták, zsákokban tömjén. A tömjén és a mirrha itt nagyon olcsó. Az „illatszer-kereskedés" mögött mikroszkopikus „ABC-áruházak" — ruha, divatcikkek, játékszerek, edények, órák, levelezőlapok és egyéb csekélységek kaphatók bennük. Vagy európai, főként angol, vagy japán gyártmányok. Szinte hónapról hónapra több a japán áru. A viszonylag olcsó, masszív, modern formájú, 6őt automatikus Szeiko órák állják a versenyt a drága Rolex és Omega gyártmányokkal, sőt ők kerekednek felül. A Toyota autóról, a Sony tranzisztoros rádiókról és a Santo magnetofonokról is ezt mondhatjuk, nein szólván a textilcikkekről. • ö o XI A kaszárnya hegy alatt terült el a tulajdonképpeni Stimer Point és az adeni kikötő, amelvjből Aden egykori brit gyarmat is élt. Stimer Point nagyablakú, viktoriánus épületekből áll. A házak oldalán vonulnak a feketére festett, a múlt 6zázad utolsó évtizedeiben épült vízvezeték- és lefolyócsövek. A kikötő közelében lakott az angol kormányzó, ugyanitt ütöttek tanyát a bankok és társaságok. 1967 júniusáig az adeni kikötő a világ egyik legélénkebb kikötője volt Havonta 130—150 hajó fordult meg itt. A hajók átkeltek a Szuezi-csatornán, üzemanyagot vettek fel, azután tovább tartottak India, Singapore és Ausztrália felé. A csatorna bezárása után minden megváltozott. A hajók megkerülik Afrikát, s Aden nem esik útjukba. Ma csak ötödannyi hajó fordul meg az adeni kikötőben, mint azelőtt, ezek is olyanok, amelyek állandó útvonalon közlekednek a kelet-afrikai és ázsiai partvidék mentén. Eltűntek a turisták és megszűnt a vámmentes kereskedelem is. Stimer Point üzletesei már közel négy éve naphosszat várják az elmaradó turistákat. Szinte lasszóval halásszák az elvétve felbukkanó vevőket, kiteregetik egész portékájukat és élvezik ilyenkor a kereskedés izgalmát. Egy. igazi kereskedőnek azonban igen hamar elmegy a kedve, ha a vevő mindjárt megadja az első felkínált árat. Az alkudozás nem maradhat el. A kereskedő Ilyenkor ironikusan mosolyog, csóválja a fejét, bizonygatja portékája ismeretlen tulajdonságait, megpróbálja széttépni textiláruját, hogy bizonyítsa tartósságát stb., de azért a végén valamit enged. Ez művészet, ez életük értelme. Az üzletek neve is elárulja, hogy a turisták, a tengerészek kedvét keresik: „Kenyai üzlet", Vörös-tengeri üzlet", „Trafalgarsquare", vagy „Csendes Don"^,Névai magazin", „Ogyesszai bazár". Néha betérnek az Adenba elvetődött tengerészek. A kereskedők ugyanis elözönlik a partot, éles szemmel megállapítják a matrózok nemzetiségét, aztán akár a nyelvüket törve mindent megpróbálnak, hogy becsalják őket üzleteikbe. Meneküljön ilyenkor, aki tud. Egyébként Ilyenkor a kereskedők rámutatnak egymás hibáira, küzdenek a kulturált kiszolgálásáért. Ám hiába — Szuez nélkül a kereskedelem már csak a múltnak az árnyéka . Kikötő és csatorna Az angolok ugyan meghódították a Krátert, mégsem telepedtek ott le. Maala, Hormaksar és Stimer Point az óceán partján, síkságon keletkezett. Az adeni kaszárnyák a század elején épültek, amikor a katonai bázisnak igen nagy jelentősége lett Anglia Ismét jellegzetes arab valami: a nargilék, vízipipák boltja. Egyes monumentális példányok rézből, mahagóni fából, kerámiából készültek. A nargilé szívás az időtöltés legjobb módja. Ez nemcsak dohányzó készülék, hanem társadalmi tényező is: összehozza az arabokat. Magam is láttam tekintélyes dél-jemenieket, amint törökülésben egymás társaságában órákat töltöttek el a vízipipa mellett. Kráter központjában van az aranyművesek három csendes utcája. Ezek a sárga műhelvúizletek este, lámpagyújtáskor ragyogni kezdenek. Itt nem beszélnek angolul, helyi igényeket elégítenek ki. Különösen a lefátyolozott nők tanúsítanak nagy érdeklődést a páratlan szépségű ékszerek Iránt. Egyébként elképzelhető, milyen nehezen ismerkednek meg egymással a fiatalok, ha a lányok fedett arccal járnak, külön tanulnak, s csak külön napokon fürödhetnek zárt medencében, amikor a másik nem képviselői oda nem léphetnek be. A házasságokat a szülők akarata szerint, közvetítők segítségével kötik. Az évszázados szokások ellenére az igazi emberi érzelmek, a kölcsönös szerelem illegálisan virágzik. A szerelmesek rátalálnak egvynásra, s időnkint úgy értekeznek, mint a detektívregények hősei: megbeszélt jelek nyelvén. számára. Akkor még nem voltak légkondicionáló készülékek, e ezért a város legszellősebb helyét szemelték kt építkezés céljaira a tenger fölött. A kaszárnyák egykori lakóira nem sok emlékeztet. Legfeljebb egy felírás az elhagyott ebédlőben: „Sör csak az étteremben fogyasztható". 1967 novemberében jött a parancs, s az angol katonák négy nap alatt kiürítették a kaszárnyát. Azóta a légierő kórházával együtt kong az ürességtől.