Új Szó, 1971. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1971-09-05 / 35. szám, Vasárnapi Új Szó

ÚJ szú MAI SZA MUNKBAN A cseiiszlovák—magyar antifasiszta összefogás újabb bizonyítéka (3. oldal) Gyógyítás barlangi levegővel (6. oldal) A távolsági gázvezeték építői körében (7. oldal) Ifjú szívekben él (8. oldal) Gyurika (10. oldal) Hat grófság sorsa (13. oldal) fc'vroi évre visszatérd kedves látvány. Mi, akik már kinőttük az iskola padjait, nem minden meghatódottság nélkül szemléljük az ünneplőbe \ öltözőt- gyermeksereget. Ilyenkor azért sem haragszunk, ha a fiatalok kissé hangosabbak, sőt jóleső érzéssel megyünk végig a tanulók zsivalyától hangos utcákon, s örömmel nyugtázzuk, hogy iskoláink felocsúdtak a vakáció csendjéből. A tanévnyitó nem tartozik az úgynevezett pirosbetös ünnepek közé. Különleges varázsa, fontossága miatt azonban mégis annak érezzük. S valóban: ünnepnap ez. Az ember mindig újat, többet akaró céljainak, tudásvágyának az ünnepe. Ismét több ezer fiatal lépi át az iskolák küszöbét, hogy azután pedagógusaink hathatós közreműködésével minél többet elsajátítsanak abból, ami elődeik, s a mai felnőttek tevékenysége folytán közkincs, műveltség, társadalmunk további fejlődésének alapköve. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy szocialista társadalmunkban milyen rendkívül fontos szerepe van az iskolának. Ez az egyik legfontosabb hely, ahol a jövőnket alakítjuk, lényegében itt dől el, hogy a következő évek és évtizedek szakmunkásai, mérnökei, orvosai milyen politikai, s erkölcsi arculattal, és szakmai felkészültséggel lépnek majd a termelőmunka vérkeringésébe. Pártunk nemrég lezajlott XIV. kongresszusa a jelentőségéhez mérten foglalkozott iskolaügyünk helyzetével, e területen is világos, igényes célokat szabott meg. Tudjuk azonban, hogy ez a határozat útkezdet. Megvalósításához, vagyis eredmények eléréséhez emberekre, s főleg tettekre van szükség. Ez a tény még inkább növeli az idei tanév fontosságát. A sajátos körülmények miatt oktató-nevelő munkánk szakaszán a megfelelő körülmények kialakítása után most látunk hozzá ahhoz, hogy a kongresszuson elfogadott helyes elveket a mindennapok gyakorlatává ültessük át. Joggal büszkélkedhetünk oktatásunk színvonalával, eddigi eredményeivel, ugyanakkor azonban látnunk keli azt is, hogy nem minden isko a teljesíti maradéktalanul azt a küldetését, amelyre szocialista társadalmunkban és a haladás érdekében hivatott. Mire e sorok megjelennek, többek között lapunk hasábjain is napvilágot látnak a központi iskolaügyi dolgozók és a pedagógusok nyilatkozatai oktató-nevelő munkánk időszerű feladatait illetően. Jó érzés olvasni ezeket a sorokat. Látszik, hogy az Illetékesek aprólékosan ismerik a helyzetet, tisztában vannak oktatásunk erényeivel, hibáival, s ami szintén fontos — perspektíváival is. Pedagógusaink már az elmúlt tanévben bizonyították, hogy támogatják pártunk politikáját, tudatosítják szérepüket, s tudásukat társadalmunk fejlődésének szolgálatába állítják. Az elmúlt hetekben közvéleményünk figyelme többek között az aratásra összpontosult. Mezőgazdasági dolgozóinkkal ellentétben pedagógu saink most a vetéshez látnak hozzá A tudás és a műveltség magjait igyekeznek minél jobban elhinteni a fiatalok között, hogy a megfelelő ápolás után a képzeletbeli aratás minél eredményesebb legyen. Most, amikor pedagógusainkat és a tanulókat köszöntjük, ehhez a felelősségteljes munkához kívánunk sok sikert SZILVASSY JÓZSEF A múltban előfordult, s olykor még ma is észlelhető kisebb-nagyobb problémák ellenére minden túlzás nélkül írhatjuk le, hogy a nemzet valamikori napszámosai ma szocialista társadalmunk megbecsült polgárai, akik egyre jobb körülmények között dolgozhatnak Munkájuk azonban csak akkor érlelheti meg a kívánt gyümölcsét, ha a különböző szervek és intézmények. s nem utolsósorban a szülök támogatását is élvezi. Ez is olyan terület, amely még sok megoldásra váró problémát tartogat erre a tan évre.