Új Szó, 1971. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1971-09-26 / 38. szám, Vasárnapi Új Szó

A CÁPÁK, MINT BÖRTÖNÖRÖK Mexikónak rácsnélküli börtöne van. Az egykori amerikai börtönszigethez, az Alcatrazhoz hasonlóan a Tres Marias-t a Csendes­óceán partjáról 160 kilo­méterre fekvő három szi­getet az ország legbizton­ságosabb börtönévé építik ki. Ebből a börtönből a rabok nem szökhetnek meg. A szigeteken a rabo­kat nem zárják cellák­ba, hanem szabadon mo­zoghatnak és dolgozhat­nak. Megszökésük ugyanis lehetetlen, hisz a szöke­vénynek 160 kilométer tá­volságot kellene úszva megtennie a cápáktól nyüzsgő Csendes-óceánban. A szigetcsoporton 1607 ember él, közülük 917 rab. Csupán e szigetek legna­gyobbika, a Maria Madre lakott. A másik két sziget, melyek a Maria Magdalé­na és a Maria Cleofes ne­vet viselik, 1526, vagyis felfedezésük óta lakatla­nok. Csupán 1905-ben Por­firio Diaz mexikói diktátor rendeletére létesítettek fogolytábort a rendszer el­lenségeinek fogvatartására. Azóta e szigetek oly hír­hedté váltak, mint az Al­catraz Amerikában. Az utóbbi időben azon­ban sok minden megválto­zott. A mexikói kormány nem régen újságírókat "hf­vott meg a sziget megte­kintésére. A cellákat mo­tell-stílusban egy pálmák­kal beültetett udvar köré építették. A foglyok a szi­geten 50 kilométer hosz­szú utat, vízvezetékrend­szert építettek, amely ki­fogástalan ivóvízzel látja el a sziget lakosait. Egy kis villanyerőművet, valamint távbeszélő állomást ls lé­tesítettek, úgyhogy még a rabok ls telefonálhatnak a szárazföldön élő család­tagjaikkal. Ezen kívül 40 ágyas kórház működik, sőt Iskola ls létesült, ahol az írástudatlanok írni és olvasni tanulnak. A börtönlakók műhe­lyekben dolgoznak, ahol ruhákat, cipőket és gépko­csialkatrészeket készíte­nek. Számos képzőművé­szeti tárgy is készül itt. Más rabok viszont a me­zőgazdaságban, vagy ab­ban a kis gyümölcskon­zervgyárban dolgoznak, amely csupán a sziget la­kóinak ellátására szolgál. „Az emberek itt telje­. sen természetes környe­zetben élnek — mondotta Rafael Hernandez Ochoa, a mexikói belügyminiszté­rium titkára. Az a vélemé­nyünk, hogy a raboknak itt megvan a legjobb al­kalmuk arra, hogy vissza­találjanak a helyes útra. {VOLKSSTIMME) A LEGKERESETTEBB FÉRJ- ÉS FELESÉGTÍPUSOK — Világszerte arról be­szélnek, hogy a házassággal baj van és legfőbb ideje — itt már eltérőek a vélemé­nyek — megszüntetni a há­zasságot vagy átalakítani, megnehezíteni a házasság­kötést vagy megkönnyíte­ni a válást. Mi a véleménye erről? — kérdezzük a Louis. Martln Jentelt, a francia há­zassági tanácsadó intézet vezetőjét. Így válaszol: — A házasulandók többen vannak, mint valaha. A köz­véleménykutatások szerint a 16—24 éves fiúk és lányok 91 százaléka házasodni ké­szül. A házasság persze min­dig ls nagy kaland volt és az ls marad. De a kaland­keresők — Kolumbusztól a Hold-utazókig — mindig igyekeztek gondoskodni ar­ról, hogy minden esélyük meglegyen a sikerre, jől előkészítsék utazásukat. Eb­ben Igyekszik segíteni a Há­zassági Tanácsadó Intézet. — Milyen férjet keresnek leginkább a mai lányok? — Minden lány „sokat­ígérő" fiatalemberhez akar férjhez menni. Sokuk szá­mára a házasság a társa­dalmi előbbrejutás egyetlen kilátása. Továbbra ls nagy keresletnek örvendenek az orvosok. Növekszik a mér­nökök kereslete, viszont egyre kevésbé kapósak a katonatisztek. — Es ami a külsőt illeti? — Természetesen a maga­sak előnyben. A férfi min­denekelőtt legyen magas. — De hát a franciák át­lagmagassága 170 centi. MI lesz akkor, ha minden lány magas férjet akar? Igyekszünk tekintetbe ven­ni a menyasszony magassá­gát Is. Egyébként nem tu­lajdonítunk túl nagy jelen­tőséget ezeknek a külső vo­násoknak. Az emberek bi­zonyos divatos típusra „ad­ják be az igénylést", de az­tán nem egy típusba, hanem egy emberbe szeretnek bele. — És milyen a keresett nőtípus? — Karcsú, dinamikus, ele­gáns, mosolygós. — Szóval divatlap-szép­ség. Érzelmi és intellektu­ális igények nincsenek? — A családanya és a csa­ládapa modelljét egyre in­kább kiszorítják a reklámok által népszerűsített model­lek. — Tapasztalataikból az derül ki, hogy az emberek olyan személyekhez vonzód­nak, akik valóban megfelel­nek nekik? — Sajnos, nem. Nézzen csak körül: az emberek azért házasodnak, hogy bol­dogok legyenek, és egyálta­lán nem lesznek azok. Miért? Mert nem tudják, hogy mire lenne szükségük valójában. Ideális recept pe­dig nincs — személyenként változik, hogy a partnernél mennyi legyen a hasonló vagy eltérő, kiegészítő vo­nások száma. A partnerek legyenek annyira hasonló­ak, hogy megértsék egymást, és annyira különbözőek, hogy kiegészíthessék egy­mást. — No és most az alap­kérdés: vajon az önök mód­szereivel „tudományosan" összehozott házaspárok bol­dogabbak a többinél? — Erre adatokkal vála­szolok. A statisztikai adatok szerint Franciaországban tízévi házasság után ezer házaspár közül 37 vált el. Ezer olyan házaspár közül, amely igénybe vette a há­zassági tanácsadást, csak öt házaspár vált el, és hat kért további tanácsadást házas­ságuk fenntartása érdeké­ben. (ELLE) MARHAHÚS HIÁNY A SZARVASMARHA HAZÁJÁBAN Argentínában, a világ egyik legnagyobb szar­vasmarha-tenyésztő álla­mában a kormány rende­letére a lakosok havonta két héten át nem fo­gyaszthatnak marhahúst. A vágómarha felhajtás csökkenése miatt a hús­export — az ország e fontos devizaforrása — 1971 első négy hónapja alatt csaknem 50 száza­lékkal csökkent. A húspiac pangása an­nak a mély válságnak az egyik jele, amely az or­szág egész gazdasági éle­tére kiterjedt. Az idei év első felében a költség­vetési hiány háromszoro­sára emelkedett, és eléri a 427 millió dollárt. Ugyanakkor a létfenntar­tási költségek 21.7 szá­zalékkal emelkedtek. Míg a Lanusse tábor­nok vezette katonai kor­mány hivatalosan szük­ségállapot-programot hir­detett meg, hogy a gaz­dasági életet a dolgozók rovására próbálja meg fellendíteni (adóemelé­sekkel, a közszolgáltatá­sok árainak emelésével), egyre több argentin kö­veteli a rossz gazdaság­politika radikális megvál­toztatását. (NEUES DEUTSCHLAND) VIADAL - „MEGBOROTVÁLT" BIKÁKKAL A bikaviadal, bár nemzeti mítosza van, ki van téve annak a kísértésnek — akár­csak a közönséges show-üz­let —, hogy a kulisszák mö­gött manipulációk folyjanak körülötte. A mit sem sejtő fizető közönség a viadal ki­menetelének bizonytalan voltában találja a vonzó erőt, akárcsak a futballban. A bikaviadal-ipar hősei mil­liókat keresnek. A közönség szemében azt a vágyálmot testesítik meg, hogy létezik társadalmi felemelkedés egyedül azon az alapon, hogy valaki kész stílusosan, szépen az életét kockáztat­ni. Így jutott el a leghíre­sebb viador, El Cordobes, napszámos gyermekéből és tyúktolvajből a földbirtokos­ságig, akinek repülőgépe van, aki részvényplakettek­kel rendelkezik, akinek ho­telek hoznak hasznot és akit végül, mint a mesében, még Franco királyi kastélyába is meghívtak. De mennél híre­sebb és gazdagabb lesz va­laki, annál kevesebb ked­ve van a rizikóra. A „Fiesta Nációnál" nagy­jai csak olyan menedzserek­nek hajlandók kassza meg­töltő szerepre, akik biká­kat bizonyos meghatározott tenyésztőktől vásárolják. Olyan tenyésztőktől, akik­nek bikái izomkötegek he­lyett zsírpárnát hordanak bőrük alatt. A bikákat le­szállításkor „megborotvál­ják": a mesterségesen meg­rövidített és keskenyebbé tett szarvat vegyszerekkel színezik újra „természetes­sé", de ez a szarv már el­vesztette a halálos bizton­sággal való felöklelés ké­pességét. A matador lát­szólagos bátorsága már csak színjáték. Most a „Fiesta Nációnál" védelmezői hadat üzentek az ilyen eljárásoknak. San Se­bastianből vagy Bllbaóból a nagy viadalok után a meg­ölt bikák szarvának hegyét vizsgálatra a madridi állat­orvosi Intézetbe küldik. Azo­kat a tenyésztőket, akikről kiderül, hogy „borotváltak", tetemes büntetéssel sújtják. Ezért azután a tenyésztők most már nem hajlandók elvégezni azokat a „borot­válásókat", amelyekre egyébként már megállapo­dást kötöttek. A nagy mata­dorok soraiban aggodalom és ijedelem lett úrrá. El Cordobés azóta derékfájdal. mai miatt hirtelen nem tud fellépni és Antonio Ordner egyszerre eleget tett felesé­ge által már évtizede meg­fogalmazott kérésnek, hogy vonuljon vissza a veszedel­mekkel teli arénából. Az Ismeretlen matadorok számára természetesen a „borotválás" elleni kampány kevés változást hozott, ök eddig is igazi bikákkal szemben vitték a bőrüket vá­sárra. Az utolsó, aki az Idei nyáron meg is halt. Jósé Mata volt. Felszakított com­bokkal vérzett el a madridi különleges kórházba vezető több órás út alatt (SÜDDEUTSCHE ZEITUNG) CÉLF0TŰ A Moszkvában rendezett országos sportfotó kiállításon nagy sikert aratott a fenti derfis óvodai „sport" pilla­natfelvétel. SZENNYVÍZ MINT TÁPLÁLÉKFORRÁS Svéd kutatók szenny­vízből fehérje anyagokat nyertek. Dél-Svédország­ban az ariövi cukorgyár laboratóriumában olyan módszert dolgoztak ki, amellyel az egyes ipari szennyvizekben előfordu­ló keményítőanyagokból minkrobális fehérjeanya­gokat vonnak ki. A kü­lönböző élelmiszergyárak szennyvizeiben található burgonya, kukorica és rizshulladék szolgáltatja a keményítőt, amelyet azután felhasználnak, és élesztőseitekké alakfta nak át. Bizonyos esetek ben a nyert élesztőtermé kek értéke nagyon ma gas. Az eljárás gazdasá gi szempontból is igen hasznosnak mutatkozik. A kutatók remélik, hogy néhány anyag hozzáadá­sával az ilyen módon nyert élesztő tápértékét annyira fokozhatják, hogy az megfelel majd a tej tápériékének. (QUICK) NAPONTA 1000 ÖNGYILKOSSÁG Az Egészségügyi Világszervezet statisztikája sze­rint a világon naponta legalább ezren követnek el Öngyilkosságot. Ehhez a becslések alapján még hozzá kell számítani körülbelül 5000—10 030 öngyil­kossági kísérletet. Ezért az öngyilkosság megaka­dályozása a legfontosabb társadalomegészségügyi feladatok közé tartozik. Különösen a magányos és beteg emberek s ezek között is az idősebbek hajlamosak az öngyilkos­ságra. Ismereteink túlságosan hiányosak, semmint azokat a lelki zavarokat, amelyek alapján az ön­gyilkossági hajlam fellép, megfelelő orvosi beavat­kozással viszonylag gyorsan megszüntethetnénk, vagy legalábbis semlegesíthetnénk. Áldásosnak bizonyult azoknak az Sngyllkosság­mégelózfi központoknak tevékenysége, amelyek te lefonszolgálattal rendelkeznek. (DIE TAT) A 365 ABLAKOS VÁR Lengyelországban a kielecki tüldün tar­tózkodó turisták gyakran megtekintik az újázdl várat, melynek jelentős részét res­taurálták és Igy látogatható. A vár a XVII. sz. elsB felében olasz reneszánsz stílusban épült. A 4 tornya a négy évszakot, 12 vár­terma — a hónapokat és 52 szobája pedig a hetek számát akarta jelképezni. A várnak 365 ablaka volt. annyi, amennyi egy évben a napok száma. A várba leereszthető hídon keresztül lehetett bejutni, a híd mögött ma­gas kapn állt. A portálon márványba vésett kereszt és bárd látható, Krzysztof Ossoliüski váralapítónak a címere. A svéd háborúk Ide­jén a vár részben tönkrement. A fö falak, valamint a termek és lakószobák boltoza­tai a mai napig megmaradtak. A vár alatt még eddig nem vizsgált tömlöcök és folyo­sók húzódnak. (INTERPKESS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom