Új Szó, 1971. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1971-09-26 / 38. szám, Vasárnapi Új Szó

LÁNYOK A PÁLYÁN Nem mindennapos esemény színhelye volt a tvrdošov­cei (Tardoskedd) labdarúgópálya: bemutatkozott a SZISZ helvii szervezetének női futballcsapata. Ellenfelük a SZISZ beäeňovl (Nyitrabesenyő) szervezetének csapata volt. Négyszáz főnyi közönség nézte végig az érdekes és küz­delmes mérkőzést. Igazságos döntetlen volt a végered­mény. A lányok főleg a küzdőszellemért érdemlik meg a dicséretet. Remélhető azonban, hogy a következő idény­ben már gólképesen fognak harcolni a bajnoki ponto­kért. Bogdány Géza SZÁZÉVES Vrútky, ez a Martin tő­szomszédságában levő, sokarcú, csendes város, vasúti gócpont. Itt üzemel a Keletf Vasútvonal Igaz­gatóság egyik legnagyobb javító- és karbantartó mű­helye, az úgynevezett DE­PO, mely az idén ünnepli fennállásának századik év­fordulóját. Az egykori kis műhelyek helyén ma már modern, tágas szerelőcsar­nokokban végzik a vasúti vontató és vontatott kocsik javítását. Az évforduló ün­neplését a műhely dolgozói jó munkaeredmények el­érésével akarják méítóvá tenni. Az év elején a dol­gozók 82 százaléka bekap­csolódott a szocialista munkaversenybe. Az első félévben a Keleti Vasútvo­nal Igazgatóság hasonló műhelyei között foíyó ver­senyben a második helye­zést érték el. Az 51 kollek­tív és 534 egyéni kötele­zettségvállalás több mint 75 százalékát már teljesí­tették és így 700 000 koro­na értekkel gyarapították népgazdaságunkat. Dicsé­retre méító, hogy az üzem­ben jelenleg 31 munkacso­port versenyez a „Szocia­lista munkabrigád" címért. Mindezekért és az elmúlt száz év alatt végzett be­csületes munkáért köztár­sasági elnökünk Munkaér­demrenddel tüntette kl a vállalatot. Benyák József CSUPA FARAGVÁNY Karlovy Varyban a Dvo­fák-parkban, a Sadov-for­rás mellett található a für­dőváros legrégibb fedett sétánya. Felvételünkön ls ellenőrizhető ennek a sé­tánynak Jellegzetesen ere­deti mivolta: fából farag­ták minden részét, az osz­lopait, tetejét, még a leg­kisebb díszeket is. Csupa faragvány. Kovács Árpád FliSTPRÖBÁVAL A kőzetek kialakulásá­nak ismeretére támaszkod­va a Szlovák Barlangkuta­tó Társaság rožňavai (Rozsnyó] csoportjának tagjai megállapították, hogy a Pelsőci-fennsík rendkívül értékes baríang­képződményt rejteget. Több éves kutatómunka után a csoport tagjai 1965-ben megkezdték a feltárás munkálatait. Szorgalmasan dolgoznak azóta ls. Szabad Idejüket felhasználva rend­szeresen végzik ezt a ve­szélyes és fáradságos mun­kát. A feltárást Kunova Teplica (Kúntapolca) köz­ségtöl északra eső Zúgó­hegy alól kiömlő patak forrásának és medrének lemélyítésével, kiszélesíté­sével kezdték. Az eddig kivájt, több mint 80 méte­res alagútból a köveket apró vaskosarakban, tér­den és hason kúszva hord­ják a külszínre. Csak na­gyon kis erejű robbantá­sokkal törnek előre, ne­hogy a légnyomás kárt tegyen a barlang felépí­tésében. Minden kivájt mé­ter után izgatottan vizsgál­ják a rések léghuzatának alakulását. Füstprőbát vé­geznek, Igy győződnek meg arról, hogy a huzat nem a felszín, hanem a hegy gyomra felé húzódik. Hosszú percekig hallgatják az általuk gerjesztett hang, vagy a víz csobogásának visszhangját. Remélik, hogy előbb-utóbb eléjük tárul a Zúgó forrásának alvilági csodája. Bafji Arpád ÖRVENDEZNEK Kicsinek bizonyult Streda n./Bodrogom (Bod­rogszerdahely ) községben a klubhelyiség, melyet a SZISZ helyi szervezetének fiataljai használnak. Bosz­szankodtak is emiatt ele­get. De most örvendeznek, mert megkapták a régi óvodaépület egy részét. Nagyon megörültek a már nem Is új helyiségnek, azonnal munkához láttak. Ugyanis csak kellő átaía­kítás és rendezés, takarí­tás és csinosítás után lesz használható a helyiség. Ettől a munkától azonban nem riadnak vissza a fia­talok. Különösen olyan kö­rülmények között, hogy számukra kellő támogatást nyújt a hnb és az állami gazdaság vezetősége ls. örvendeznek a fiatalok, mert véleményük szerint a helyiség elég tágas. Dusík Veronika VETELKEM A Csehszlovák Rádió ma­gyar szerkesztősége Szlo­vákia néhány járásában is­kolák közötti vetélkedőt szervez. Az a cél, hogy a tanulók megismerjék saját járásuk múltját, jelenét és jövőjét. Természetesen ez­által a rádióhallgatók is megismerkednek hazánk különböző tájaival és az ott élő fiatalok gondiaival, problémáival, munkasike­reivel. Már a Rimavská So­bota-1 (Rimaszombat) és a rožňavai (Rozsnyó) járá­sokban lezajlottak ezek a vetélkedők. Mosl a Dun. Streda-i (Dunaszerdahely) Járásban készülnek hason­ló vetélkedőre a fiatalok. A SZISZ-alapszervezetek fiataljai lázasan készülőd­nek: tanulmányozzák járá­sunk munkásmozgalmi ese­ményeit, a felszabadulás óta tapasztalható fejlődés tényeit, érdeklődnek nap­jaink eseményei Iránt és a jövő terveit kutatják. A beavatottak ugyanis tud­ni vélik, hogy a vetélkedő kérdései majd ezen témák köréből kerülnek kl. Ogy mutatkozik a felkészülés, hogy nem fecsérlik feles­leges dolgokra idejüket a fiatalok. A SZISZ-alapszer­vezetek vezetői ls előrelá­tó gondossággal készítik fel a fiatalokat erre a ve­télkedőre. Így a siker sem maradhat el. Öváry Péter KICSI, DE... Kicsiny fai u Celáry (Csa­lár) az Ipoly mentén, alig 500 lakosa van. Büszke azonban ifjúságára. A fia­talok csak ez év márciusá­ban alakították meg a párt­szervezet és a hnb segít­ségével a SZÍSZ helyi alap­szervezetét, de azóta tevé­kenyen dolgoznak. Vállal­ták, hogy parkot létesíte­nek. Adott szavukat be ls tartották. Az aratási és cséplésl munkálatokból ls kivették részüket. Leg­utóbb pedig elhatározták, hogy futballcsapatot szer­veznek. Már be ls nevez­tek a Járás III. osztályú csapatainak bajnoki fordu­lójába. Eddig három mér­kőzést játszottak. Mindig szép eredménnyel. Járási méretben a második he­lyen szerepel a csapat ne­ve. A falu lakosai szívesen támogatják a csapatot. Egy-egy mérkőzésre há­romszáz szurkoló ls el­megy. Példás a fiatalság összetartása. Vezetőik. Ba­kay Pál és Ádám Ödön, szívesen foglalkoznak ve­lük. Hltnica László GYERMEKPORTRE Németh István felvétele PILLANTÁS A VÖLGYBE Az 1278 méter magas Babina-hegy hágójáról, ahol a képen látható felvétel készült, a Gölnic völgyébe lehet pillantani. Ebben a völgyben 1953-ban nagyméretű víztá­rolót létesítettek. Majd a következő esztendőben a tó és a Gölnic-patak vizének hasznosítására vízerőművet épí­tettek. Hosszú csővezetéken érkezik a víz, mintegy 250 mé­teres eséssel a völgybe, és innen felhasználás után visz­szaszivattyúzzák a villanymfi fölötti tartályba. A hágóról autóút vezet le a festői, hangulatos völgyben levő tóhoz, ahol nyaralőtelep és táborozási lehetőség vár­ja a turistákat. Harczos Andrásné A felvételt Dénes László készítette iÖ KENYÉR IFJ!) SZERKESZTŐK Moldava nad Bodvou (Szepsi) városában a helyi hang­szóróban minden pénteken délután és szombaton dél­előtt a „Pionír híradó" műsorával jelentkeznek a felvé­telen látható fiatalok. Műsorukban beszámolnak a Pionír­ház tevékenységéről, munkájáról és a pionírok munka­sikereitől. Az ifjú „szerkesztők" tevékenységét Sztupák Ilona nevelőnő szervezi, irányítja, aki nemrégiben, a Lučeneci Pedagógiai Intézetben (Losonc) elvégzett ta­nulmányai után került a Pionírház dolgozói közé. Farkas Rózsa Néhány évvel ezelőtt Ma­lé Šárovce (Kissáró) köz­ség szövetkezete mellék­termelési ágazatként sü­tödét létesített, hogy a szö­vetkezet doígozól korán reggel megkaphassák a friss, fzletes kenyéradag­jukat Azóta nemcsak az egész község, hanem a kör­nyék szövetkezeteit ls ők látják el kenyérrel, mert pirosra sütött, ropogós hé­jú, kétkilós, gömbölyű ke­nyerüknek aligha van pár­ja messze környéken. A sütöde vezetője Kotera István. Munkatársai Com­pál István, Öbert Ernő és Molnár Béla. Két műszak­ban dolgoznak. 24 óránként tíz sütést végeznek. Tel­jesítményük 1100—1200 kenyér naponta. Sütödéjük sohasem hűl ki. Náluk nincsenek szabad szomba­tok, vasárnapok. A ragyogó tisztaságú előkészítő helyiségben, 35 fokos hőségben, halk dü­börgéssel zakatolnak a da­gasztógépek. Compál Ist­ván a soros „richtolő" a kemenceajtónál tettre ké­szen figyeli az órát. „Itt percre, pontos időre tör­ténik minden" — mondja. Más magyarázatot ő sem tud adni arra, hogy miért olyan jó a sütödéjük ke­nyere. Varga Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom