Új Szó, 1971. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1971-09-24 / 227. szám, péntek

NEM ELRABOLT KÉT ÉV A katonaság minden fiatal életében egy külön szakaszt jelent. Egyesek az életükből elrabolt két évnek nevezik a szolgálati időt. Persze ezt a nézetet csak néhányan vallják, akik nem éreznek kötelességet szocialista társadalmunk iránt, akik a saját kényelmüket sajnálják. A bevonulók egy részének a katonaság előtt az édesT anyja tisztította, rakta e-1 cipőjét, ruháját, és csinált rendet szétdobált tárgyai HŐzött. Ide azonban nem jöhet el az anyuka ezt elvégezni. így tehát a katonaságnál a fiának ezt már önállóan kell elintéznie. Megtanulja a rendet, az önmagával való törődést. „Megkomolyodik a katonaságnál" — szokták mondani. Ez igaz is, azonban még tovább haladva a pozitív tényezők felsorolásában, köztudott, hogy egyesek a katonaságnál egy űj, ezelőtt előttük ismeretlen szakmát is sajátítanak eí, valamint olyan dolgokat tanulnak meg, ami nagy előnyükre válik majd a polgári életben is. A ideológiai nevelésnek szintéu, nagy a jelentősége. A két év alatt a második év szeptembere az, amelyet a legnagyobb várakozás előz meg. Örülnek ennek az elsőévesek is, mert már ők lesznek az „öregek", azonban még nagyobb az örömük a másod éveseknek. Megkérdeztem három ma leszerelő katonát: milyen őrzésekkel, milyen tapasztalatokkal térnek vissza a polgári életbe? Mert a katonaság után az élet számukra igazában csak most kezdődik! Libárdi Ferenc farnái (Farnad) fiú a polgári életben mint mezőgazdasági gépjavító dolgozott. Víg kedélyű, de a feladatait mindig komolyan teljesítő katonák közé tartozott. A kiképzés alatt és az 5 hónapos altiszti iskolában is jól megállta a helyét. Mindig kezdeményező volt, s ha valamibe belekezdett, azt be is fejezte. E jó tulajdonságai és feladatai becsületes teljesítésére a parancsnokok Is felfigyeltek, és az iskola után egy raktár vezetését bízták rá. Sok helyen ezt a funkciót tisztek töltik be, ezért dicséretre méltó, hogy Libárdi Ferenc kitűnően helytállt. Mint elmondta, örül, hogy visszatér a polgári életbe. Azonban a katonaságnál eltöltött két évre mindig jó lesz visszagondolnia. Főleg azt értékeli a legjobban, hogy itt olyan nevelésben részesült, miszerint megtanulta munkájuk szerint becsülni az embereket, az önmagáról való gondoskodást, a rendet. Ezenkívül még elmondta, hogy nagyra értékeli a katonák kulturális fejlődéséről való gondoskodást. A kaszárnyában minden este filmet vetítettek, lehetővé tették számukra, hogy megtekinthessék a Martini SZNF Színház előadásait, valamint a városban történő más kulturális rendezvényekre is kaptak jegyeket. A polgári életben biztosan hasznára fognak válni az itt szerzett tapasztalatok. Szabó Gyula őrvezető Bielovcéról (Ipolybél) származik, a katonaság előtt a szövetkezetben dolgozott mint gépjavító. Már az első találkozás után olyan érzése van az embernek, hogy a jó katonák közé tartozik. Az altiszti iskola sikeres befejezése után úrvezetővé léptették elő. A polgári életben is már arra törekedett, hogy megmutassa, mire képes. Érre azonban legnagyobb leliftősége a katonaságnál volt. Mikor bekerült a taukvezetői altiszti iskolába, csak akkor tudta meg, nem Olyan egyszerű á tankot vezetni, mint az autót. S aki szakszerűen rendben akarja tartani a gépet, annak bizony kévés szabad ideje marad. Szabó Gyula tudja, sok függ a sofőröktől. Nem ismeri, mi az üzemképtelen gép. pedig megtett már 8000 km-t. Minden szabad idejét a tank kezelésére használja fel. Sikeresen tette le a vizsgái a másodosztályú tank vezetői specialista jelvény megszerzésére is. — Szerintem nem fölösleges évek ezek — mondotta beszélgetés közben — főleg nekünk, tankvezetőknek sok a dolgunk. Azonban ettől eltekintve nem mondhatok semmi rosszat. A szakaszunkban jó a kollektíva, összeszoktunk már, mint egy nagy család. Vannak közöttünk csehek, szlovákok, magyarok, és jól megértjük egymást. Nem r , Czikora József a nemzetiség szerint ítélünk, hanem mindig az elvégzett munka szerint. Itt a kalonaságnál megtanultam, az egységben az erő és az összefogás a fontos. Sok olyan dolgot megértettem, ami ezelőtt még ismeretlen volt előttem. Szerintem a katonaság is iskola, amely az embert előkészíti az életben előforduló nehézségek leküzdésére; valamint a mindennapi munka felelősségteljes elvégzésének fontosságára. Megtanul itt az ember önállóan dolgozni és felelősséget vállalni azért, amit elvégez. Ezeknek legjobban pedig majd a polgári életben vesszük hasznát. Czikora József őrvezető Šiatovská Bukovina-i (Sátoros) fiú, aki a bevonulás előtt a fifakovói (Fülek) Kovosmalt esztergályosa volt. Komoly, határozott szavait hallgatva hamar észre lehet venni, hogy becsüSzabó Gyula letes, embertisztelő féríival állok szemben. Már az altiszti iskolában a többiek példaképévé vált, a parancsnokok mindig a legjobb katonák között emlegették nevét és úgy döntöttek, hogy az iskola után egyike lesz azoknak, akik a fél évvel később bevonulókat fogják tanítani a tankvezetés „művészetére". Ezt pedig csak a legszorgalmasabbak és legrátermettebbek tudják elérni. A harci és a politikai feladatok kitűnő teljesítéséért őrvezetővé léptették elő. Közvetlenül a bevonulás előtt lett tagja a kommunista pártnak, s ezért a katonaságnál kellett bebizonyítania, hogy ezt valóban kiérdemelte. A bevonulás kezdetén, 1969-ben sokszor magyarázta a fiúknak a konszolidálódás fog galmát és szükségszerőségét. Később mint altiszt és kommunista, igyekezete mindig arra irányult, bebizonyítsa, nem a nagy szavakra, ígéretekre, hanem elsősorban becsületes munkára és összefogásra van szükség. — Én, mint párttag — mondja Czikora József —, nagyra értékelem azt, hogy a katonaságnál éltem át a konszolidációt. Összegyülemlettünk itt az ország minden részéről. Mindannyian fiatalon éltük át a 68-as eseményeket, tehát még kevesen rendelkeztünk olyan tapasztalatokkal, hogy rájöttünk volna arra, hogy rossz úton járunk. Az itteni helyes politikai nevelés mindannyiunkra nagy hatással volt, melyhez bizonyítékul hozzájárult a társadalmunkban bekövetkezett pozitív változás és a termelésben elért eredmények. Sokat fejlődtem jómagam is. Szerintem az ételnek kell, hogy ize legyen, az embernek pedig nézete, amely szerint előre halad és a társadalom javát szolgálja. A legértékesebb talán, amit a katonaságnál megtanultam, hogv az eredmények beszélnek helyettünk. S ezzel a nézettel kezdek a polgári életben fs a munkához. > > * így vélekednek hárman a most leszerelő katonák közül. Életkedvvel, önbizalommal, nagy tervekkel és újult erővel kezdenek hozzá ismét a polgári élethez. A munkahelyeken komoly és nagy feladatok várnak rájuk. S e feladatok elvégzéséhez segítségükre lesznek a katonaságnál szerzett tapasztalatok ís. BENYAK JOZSKP Nagy feladatok előtt A košicei Mélyépítő Vállalat dolgozói két évtized alatt szorgal inas munkájukká) jii nevet szerez tek a vállalatnak. Kvről évre na gyobb feladatokat teljesítettek: 1955 ben az építkezési munkák értéke 128,3 és 197U ben már 528,4 millió koronát tett ki. Ugyanezen idő alatt egy dolgozóra eső átlagos évi munkatermelékenység 38 ezer koronáról 1U<! 080 koronára emelkedett, s a dolgozók száma 3387-ről 5335 re nőtt. A Mélyépítő Vállalat dolgozót építették a Barátság vasútvonalat, a košicei repülőteret, a Košice— Šaca közti kétvágányú villanyvasutat, a várost a Kelet-szlovákiai Vasművel összekötő műutat stb. A dolgozók számos vízvezetéket létesítettek, amelyek kifogástalan ivóvízzel látják el Kelet-Szlovákia falvait. A Kelet-szlovákiai Vasmű számára is a vállalat építette az összes vízgazdasági berendezést. Csatornahálózatokat és vízszűrő állomásokat építettek Prešovban, Michalovcén, Trebišovban, a Magas-Tátrában és másutt. Poprádon felépítették a köztársaság egyik legkorszerűbb repülőterét. A Magas-Tátrában biztosították s gázvezetékek építését, ezenkvöl több gépkocsiparkoló helyet létesitet tek. A vállalat kivette részét az ipa ri építkezésekből is. Részt vett a Turňa nad Bodvou-i Comentgvár és a bnkovicel vízi erőmű épi lésében. Az 5. ötéves terv éveilieu sok munka vár a vállalat dnlgu xóira, mégpedig nemcsak Keict Szlovákiában, hanem Szlovákia más részein, sőt Csehországban in. Vladimír Vébr a vállalat megalapításának 25. évfordulója al kalmából elmondotta, hogy az 5. ötéves terv uagy termelési felada tokát ró a vállalatra. A termelést 1975-ben az 1970. évihez viszonyít va mintegy 41 százalékkal emei'k a munkatermelékenységet pedig több mint 35 százalékkal fokoz zák. A Košicei Magasépítő Vállalat dolgozóira Jiagy feladatok várnak a távolsági gázvezeték építésénél is, ahol — 18 hónap alatt — 5811 kilométer hosszú gázvezetéket kell lerakniuk. A vállalat műsza ki és szervezési szempontból egy aránt jól felkészült a feladatokMikulás Maíaseje Dicső harcok krónikája Összefoglaló mü a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéről Örvendetes, hogy az utóbbi években úgyszólván mindenütt megnőtt a munkásmozgalom iránt az érdeklődés. Egykor, saj nos, a munkásosztályról csak beszéltünk. A legilteté&csébVM is alig gondollak arra, hogy tanácsos lenne .feldoJ.go;í:w a. munkásmozgalom törté,

leťé , '« hogy létezik uyj ^kás fűik'/) is. A hilríí mosJa ví i i;\ • Níitjpi : Juli. A .párt meíi^LWÍláií Š0, ti. Epr-. Uniója .alka'.inából az, összafogaló művek mellgtt. már o'iy agy terülat Mnúa'tá.imn^dbiiát felelevenítő mono.gr 5''" ťL is ,megjelentek. S úgý tiiďjuk. hogy még további hasonló jellegű uiűvek várinak Kiadásra. A munkásmozgalom emlékéit a több: szocialista országokban is fokozott gonddal ápolják. Az MSZMP Párttörténeli Iiitézete például nemcsak összegyűjtötte, hanem három forrásanyag-sorozatban már publikálta is a magyar munkásmozgalom több mint száz esztendős történetének írott dokumentumait. Az 1848-tól a Tanácsköztársaság leveréséig terjedő időszak anyagát A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumát című nyolckötetes, a két világháború közötti időszak anyagút pedig a Dokumentumok a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéből című háromkötetes műben tette közzé, jelenleg az 1945 utáni párthatározatot összegyűjtő kötet kiadásán dolgoznak. Legutóbb a Kossuth Könyvkiadó gondozásában A Magyar forradalmi munkásmozgalom történele című háromkötetes párttörténeti szintézis jelent meg. A szerzői kollektíva észrevehetően arra törekedett (erre következtethetünk a könyv elméből is), hogy a témát ne leszűkítve tárgyalja, hanem a magyar munkásság osztályharcán keresztül mutassa be a párt, — egyben az egész magyar munkásmozgalom — történetét, fontosabb eseményeit, eredményét, tanulságát. A törekvés sikerrel járt. A kiindulópont 1848 és 1849. A szerzők meghatározzák, hogy a magyarországi munkásság osztállyá szerveződése szempontjából milyen jelentősége volt a forradalomnak és a szabadságharcnak. Rámutatnak arra is. hogy a létszámban csekély. Önálló osztályideológiával még nem rendelkező munkásság milyen szerepet játszott a forradalomban. Hangsúlyozzák, hogy a munkásság küzdelmét a magyar forradalmi demokrácia képvisejői: Petőfi, Táncsics. Vasvári és a többiek mindig lelkesen támogatták. A túlzásokat kerülő, végig reális mű felhívja a figyelmet a magyarországi szocializmus létrejöttének belső, a magyar társadalom fejlődésében gyökerező, és külső, a nemzetközi szocialista mozgalom megerősödésével kapcsolatos feltételeire. Az első kötetből kirajzolódik. hogy 1868-cal olyan történelmi folyamat kezdődött el, amelynek során — a kapitalizmus viszonyai között — létrejött a magyarországi munkásság önálló politikai szervezete. szocialista pártja. E fejlődés az Általános Munkásegylet megalakulásával (186R) kezdődött, és 1890-ben a Mar

ľiar országi Szociáldemokrata Párt megszületésével fejeződött be. A kötél nemcsak a fejlődést ábrázolja, hanem megismertet a szocialista munkáspárt megteremtéséért vívott küzdelem barnásaival is. Különösen Frankéi r.a'6 munkásságával foglalkozik behatóan. Egyben ismerteti az ország gazdasági fejlődésének adatait, és azt. hogy mi okozta a nyugat-európai országúhoz viszonyítva a lemaradást. A mű mentes a személyi kultusz éveinek elfogultságától,de ueiú esik a másik végletbe sem. A .szociáldemokrata mozgalmat is reálisan, jelentőségének megfelelően értékeli. Felvonultatja a szociáldemokrácia jelentősebb képviselőit, és körvonalazza az ellenzék magatartását. Többek között részletesen elemzi Szabó Krnln és Alpári Gyula munkásságát, küzdelmét. A Tanácsköztársaságról szólva is differenciál. A pozitívumok kiemelése mellett rámutat a negatívumokra, a párt épí tés és az agrárkérdés vonalán elkövetett hibákra. Történelmi tényekkel bizonyítja, hogy ha a tévedések gyöngítették is a munkáshatalom erejét, a vereség elsősorban a fegyveres intervenció , túlerejének tulajdonítható. A-szerzők részletesen foglalkoznak a kommunista párt újjászervezésével és a magyar munkásmozgalomnak az elnyomatás éveiben kifejtett tevékenységével. Elmondják, hogyan dolgoztak a kommunisták az illegalitásban, milyen hősiesen helytállt Sallai és Fürst, majd később Schönherz Zoltán, Rózsa Ferenc és sokan mások. Kifejtik, hogy a párt törekvését milyen stratégiai és taktikai elgondolások vezérelték, és mit teltek a kommunisták a munkásság életének a javítása és a felszabadulás érdekében. A kötet egyértelműen leszögezi, hogy a második világháborút megelőző években „A SzDP jobboldali vezetőinek politikája is segíti megfertőzni a lakosságot a nacionalizmus mérgével. Segíti az uralkodó osztályokat abban, hogy a magyar fasizmus területnövekedését nemzeti ügynek hirdessék s a dolgozókat, különösen az ifjúságot a nacionalista szenvedélyek felkorbácsolásával félrevezessék ... A nacionalista hullámverés ellen Magyarországon egyedül a KMP küzd következetesen. A Dolgozók Lapja még a müncheni egyezmény előtt a polgári demokratikus Csehszlovákia támogatásának szükségességét hangsúlyozta. Megbélyegezte a magyar uralkodó köröket, amelyek Csehszlovákia hátbatámadására készültek. Megállapította róluk: „azt akarják. hogy Magyarország az öt is fenyegető német imperializmus vazullusaként erre a becstelen szerepre vállalkozzék". Azzal, hogy a háború alatt a mi vidékünkön milyen munkásmozgalmi tetvékenység folyt, nem foglalkozik, megállapítja azonban, hogy „létrejöttek ezeken a területeken is a Kommunista Párt illegális szervezetei". A mű harmadik kötete a szovjet hadsereg felszabadító harcáról. az ország népének az újjáépítésért és a párt életében előállt torzulások kijavításáért végzett munkájáról, majd a közelmúlt éveinek sikeréről számol be. Elmondja, hogy a magyar kommunisták milyen küzdelmet vívtak a párt megújhodásáért, a munkáshatalom megszilárdításáért, valamint a forradalmi munkás-paraszt kormány törekvésének érvényesítéséért. A mintegy nyolcszázoldalas trilógia régi hiányt pótol. Áttekintő képet ad a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéről, egyben meggyőzően bizonyítja, hogy „a kommunista mozgalom a magyar munkásmozgalom elpusziíthata/Jan része, amely minden üldözéssel dacol, - mert igazi képviselője a dolgozók ügyének, a nép jövőjének", és a magyar nép életében elért sikerek döntő tényezője a tömegek építő munkája, az internacionalizmus, a párt következetes marxista—leninista politikája. BALAZS BÉLA (ČSTK) — Juraj Buäa, »* SZSZK fejlesztésügyi és műszaki minisztere fogadta a hivatalos látogatáson Csehszlovákiában tartózkodó dr. Gitnther Preyt, az NDK tudományos és műszaki miniszterét. A fogadáson részt vett Karol Šiška akadémikus, a Szlovák Tudományos Akadémia elnöke. Jelen volt Herbert Schlage, az NDK bratislavai főkonznlja is. Dr. Giinther Prey a baráti és szívélyes beszélgetés során főleg a szlovákiai tudományos és műszaki irányítás módszerei iránt érdeklődött. A kedves vendég azután J. Busa miniszter kíséretében ellátugatott a bratislavai Hegesztő Kutatóintézetbe. Jaroslav Zelko, a műszaki igazgató he* lyettese az intézet munkájáról iájékoztatta a látogatókat.