Új Szó, 1971. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1971-09-22 / 225. szám, szerda

Kézzelfogható eredmények—reális távlatok JÄN AGRIKOLA mérnök a Martini Jnb alelnöke a választási programról Országszerte teljes ütemben íolynak a választási előkészüle­tek. Felmérik az elmúlt idő­szakban elért eredményeket és kidolgozzák az új választási programot, Így tettek a martini járásban is. Az elért sikerekről és a jövő célkitűzéseiről be szélgettünk Ján Agrikola mér­nökkel, a Martini Jnb alelnöké­vel. Agrikola elvtárs bevezetőben hangsúlyozta, hogy a járásban nagy felelősségtudattal folynak a választási előkészületek. A jnb plenáris ülése augusztusban értékelte az elmúlt funkciós időszakban elért eredményeket. Az ülésen a járási nemzeti bi­zottság elnöke aprólékosan részletezte, mit végeztek, mivel foglalkoztak a nemzeti bizott­ságok a meghosszabbított vá­lasztási időszakban. Az alelnök a továbbiakban ki­fejtette, hogy a pártszervek irányításával a nemzeti bizott­ságok munkája a gazdasági, a kulturális és a népművelési te­vékenység koncepciós és távlati feladatainak teljesítésére irá­nyult a járási nemzeti bizottság 1964 júliusában elfogadott prog­ramnyilatkozata értelmében. A járási nemzeti bizottság és szer­vei tevékenységükben a párt­és az állami szervek határoza­taiból indultak ki. Az ezekből eredő feladatokat a járási párt­bizottság munkatervével és ha­tározataival összhangban befog­lalták a nemzeti bizottságok szerveinek és képviselőinek munkatervébe. A járási nemzeti bizottság minden évben előkészítette, megtárgyalta és jóváhagyta a járás fejlesztési tervét, ellen­őrzte a terv és költségvetés teljesítését, szervezte és jóvá­hagyta a községi, városi és já­rási kötelezettségvállalásokat, jóváhagyta a nemzeti bizottsá­gok terveit, ellenőrizte a taná­csok, a komissziók és a képvi­selők tevékenységét. A nemzeti bízottságok az egész választási időszakban pontos nyilvántartást vezettek a lakos­ság észrevételeiről és javasla­tairól, ezeket összefoglalva a járási nemzeti bizottságon tar­tották nyilván. A megjegyzése­ket és indítványokat figyelem be vették az évi végrehajtási tervek kidolgozásánál és reali­zálásánál. A Jnb szervei és a járás nemzeti bizottságai a gaz­dasági, a szociális és a kultu rális-népművelési tevékenység valamennyi jelentős szakaszára kidolgozták a fejlesztési felada­tok aprólékos tervét. A célkitű­zéseket egész sor dokumentum­ban szögezték le. A jnb és a járás nemzeti bizottságainak képviselőit arra vezették, hogy aktív tevékenységet fejtsenek ki választási körzetükben, mun­kájukról, számot adjanak vá­lasztóiknak és velük együtt ér­tékeljék a városok és községek fejlesztésében elért eredménye­ket, serkentsék a lakosság kez­deményezését. E törekvés ered­ményei megmutatkoztak a je­lentős évfordulók tiszteletére kibontakozódé széles körű köte­lezettségvállalási mozgalomban. Az elmúlt választási időszakban ez számottevő tényezője volt a járás fejlesztésének. Az elért eredmények értéke pénzben ki­fejezve 419 millió korona, eb­ből az 1968—1969-es évekre 285 millió korona jut. Ez is azt mu­tatja, hogy a nemzeti bizottsá­gok helyesen Játak el a válsá­gos években, sikeresen vissza­verték a szocializmus ellensé­geinek támadását, amellyel a nép szocialista építőmunkában valő részvételének a formája ellen törtek. A járás nemzeti bi­zottságai tovább szervezték a nép önkéntes munkáját, amit a szocialista ember nevelése, a társadalmi tulajdonhoz való vi­szonya formálása egyik mód­szerének tartottak és tartanak. — A nemzeti bizottságok tel­jes mértékben beváltak mint a néphatalom és az államigazga­tás szervei, melyek a szocialis­ta állam érdekeinek nemcsak tolmácsolására, hanem megva­lósítására is képesek, politikai­hatalmi tényezőként biztosítani tudják a CSKP irányvonalának realizálását a városok és köz­ségek szocialista építésében — hangoztatta Agrikola elvtárs. — Majd így folytatta: — A bonyo­lult politikai és gazdasági fel­tételek között az 1968—1969-es években a nemzeti bizottságok mint egész az államgépezet rendszerének az a láncszeme varit, amely ellenállt az oppor­tunista erők nyomásának. 1968­ban a nemzeti bizottságokban való választási kampány alkal­mával felsorakoztak a jobbol­dali opportunista erők. A nyil­vános gyűléseken az úgyneve­zett „emberarcú szocializmus" jelszavával, az abszolút szabad­ság és demokrácia követelésé­vel léptek fel, állást foglaltak a párt vezető szerepe ellen, nyíltan felléptek párttagok, a nemzeti bizottságok érdemes és bevált funkcionáriusai ellen, becsmérelték 25 éves szocialis­ta építőmunkánk eredményeit, a helyi érdekeket a közösségi érdekek elé helyezték, s a nem­zeti bizottságok tevékenységé­ből a lenini alapelvek kiiktatá­sát követelték. A martini Járás­ban is felléptek a „nemzeti bi­zottságokat kommunisták nél­kül" jelszóval és követelték, hogy ne jelöljék a nemzeti bi­zottságok érdemes tagjait. A jobboldali opportunista erők az államhatalom, az államigazga­tás meggyengítésére, elsősor­ban a demokratikus centraliz­mus és a proletár internacio­nalizmus alapelvének likvidálá­sára, a párt vezető szerepének felszámolására törekedtek, el­utasították az osztályszempon­tokat, nem ismerték el a terv szerepét az irányításban, lebe­csülték az ellenőrzés jelentősé­gét, meg akarták gyengíteni az állami szervek befolyását a vál­lalatok irányítására, kl akarták iktatni az állami szerveket a mezőgazdasági termelés irányí­tásiból, a kulturális élet és az iskolaügy önigazgatását szor­galmazták stb. Habár egyes nemzeti bizott­ságok tevékenységében meg­nyilvánult a jobboldali opportu­nista hatás, a nemzeti bizottsá-, gok egészében jól megállták a helyüket. A nemzeti bízottságok képviselői a nehéz körülmények között is megteremtették a vá­lasztók kezdeményezése fej­lesztésének feltételeit. A kon szolidáciő fontos tényezője volt az 1969. évi 117-es alkotmány­törvény a képviselőtestületek funkciós időszakának meghosz­szabbftásáról. Ez lehetővé tet­te, hogy a nemzeti bizottságo­kat tehetséges, a szocializmus ügye iránt odaadó elvtársakkal egészítsék ki, akik szem előtt tartották a járás és az egyes helységek fejlesztését. < A jnb alelnöke ezután tömör áttekintést adott a felszabadu­lás, főleg pedig 1948 februárja után a járásban végbement vál­tozásokról. Szlovákia Csehszlo­vákia Kommunista Pártja által meghirdetett iparosítási prog­ramjának fokozatos megvalósí­tása, a szocialista mezőgazda­ság kiépítésé megváltoztatta a járás osztály- és szociális jel­legét. A martini járás mezőgaz­dasági-ipuri jeliegűből ipari-me­zőgazdasági jellegűvé változott. A burzsoá köztársaság idején nyolc üzem működött a járás­ban, melyekben megközelítően 2100 alkalmazott dolgozott, 1945-ben 11 üzem volt itt, kö­rülbelül 2800 dolgozóval. Az idén a 35 új, illetve moderni­zált üzemben 22 416 ember dol­gozik, a szocialista szektor 1231 munkahelyén (az egységes földművesszövetkezetek nélkül) 40 934 dolgozó, ebből 16 658 nő talál munkát. A gazdaság fő té­nyezői a gépipar, a faipar és a közlekadés, ezekben koncentrá­lódik a fő politikai erő — a munkásosztály. A járás vala­mennyi községét bekapcsolták az auíóbuszközlekedésbe. Hu­szonhat év alatt 37 százalékról 88 százalékra emelkedett az úthálózat portalanítása, 11 szá­zalékról 63 százalékra nőtt a nyilvános vízvezetéket használó lakosság száma. A járás terüle­tén 20 alapiskola, 58 óvoda, gépipari és mezőgazdasági kö­zépiskola, 22 egészségügyi köz­pont, 14 üzemi rendelőintézet, négy poliklinika, ideggyógyin­tézot, a martini orvosi fakultás mellei' kórház épült fel, ezen­kívül sok más középület, inter­nátus és más létesítmény ké­szült el. Az 1970 végén nyilván­tartott 24 743 lakásból 13 688 a felszabadulás után épült. A fejlődés e néhány kiragadott adata is meggyőzően bizonyítja, hogy az elmúlt huszonhat év nem a stagnálás, a sötétség időszaka volt, amint azt a jobb­oldali opportunisták és a szo­cialistaellenes elemek állítot­ták, hanem a dolgozók becsüle­tes, szorgalmas, öntudatos mun­kájával elért nagyszerű sikerek évei. Agrikola elvtárs ezután el­mondja, hogy a Nemzeti Front szervei és szervezetei kidolgoz­ták az elkövetkező választási időszak programját. A nemzet! bizottságok tevékenysége az új választási időszakban a követ­kező fö feladatok megoldására irányul: • a CSKP vezető szerepének megszilárdítása a társadalom­ban, a néphez fűződő kapcso­latának erősítése, a pártba, an­nak irányító és szervező erejé­be vetett bizalom elmélyítése, a CSKP XIV. kongresszusa, az SZLKP kongresszusa, a kerületi és a járási pártkonferencia ha­tározatának teljesítése a képvi­selőtestületek munkájában; <§ a szocialista állam tekin­télyének megerősítése — a nemzeti bizottságok tevékeny­ségében csakis teljesíthető, reá­lis feladatok és ígéretek szere­pelhetnek, melyek megvalósítá­sára az ötéves terv biztosítja az anyagi feltételeket; a szocialis­ta állam képviselőtestületeinek állandó kapcsolatot kell kiala­kítaniuk a választókkal; • a járás, a városok és a községek fejlesztésében a la­kosság kezdeményezésének fo­kozása, a szocialista verseny szervezése, a fejlesztés reális céljainak kitűzése és ezek el­érésében a lakossággal, az üze­mekkel, az egységes földműves­szövetkezetekkel és iskolákkal való együttműködés biztosítása: • az ötödik ötéves terv fel­adatainak valóra váltása — a nemzeti bizottságok szerveinek munkájában biztosítani az ötö­dik ötéves tervből eredő fel­adatok teljesítését a legfelsőbb pártszervek határozatainak szel­lemében; különösen nagy fi­gyelmet kell szentelni a komp­lex lakásépítés feladatai meg valósításának, a szolgáltatások kibővítésének, az életkörnyezet megjavításának, az iskolaügy, az egészségügy, a testnevelés, a kultúra, a szociális gondosko­dás fejlesztésének, a nők és az ifjúság problémái megoldásá­nak, úgyszintén a munkafegye­lem megszilárdításának és a munkatermelékenység növelésé­nek. A szocialista társadalom fej lesztésében a munka formáinak és módszereinek tökéletesítésé­vel egyidejűleg a nemzeti bi­zottságok és szerveik maximá­lis igyekezettel szilárdítják a szocialista állam politikai-ha­talmi funkcióját, aktív és Hatá­rozott harcot folytatnak az el­lenséges osztálynézetek ellen. A választási program tartal­mazza a járás jellemzését. He­lyet kapott benne a munkaerő utánpótlás biztosítása, a felser­dülő fiatalok elhelyezésének megoldása. Magában foglalja a járás üzemei fejlesztésének konkrét célkitűzéseit is. A me­zőgazdasági termelés fejleszté­sében a CSKP XIV. kongresz­szusa határozataiból indulnak ki. A nagyüzemi technika és technológia már most túllépi a mezőgazdasági üzemek kiterje­dése által adott kereteket, ha­tékonyabb alkalmazása a ter­melés koncentrálását és szako­sítását követeli meg. Ezért az egységes földművesszövetkeze­tek és állami gazdaságok ösz­szevonásával nagyobb gazdasá­gi egységek kialakítására tö­rekszenek. A választási prog­ramban mégfelelő figyelmet szentelnek az erdőgazdaság fej­lesztésének, mivel a járás terü­letének jelentős részét erdő­Tengeteg borítja. Befoglalták a programba a vízgazdálkodás to­vábbi rendezését, a vízvezeték­és csatornahálózat kibővítését és az építőipar fejlesztését, melynek biztosítania kell a nagyszabású építkezések elvég­zését. A választási program ki­tér a kereskedelmi hálózat ki­építésére, a vendégforgalom, a helyi gazdasági üzemek, a la­kosságnak nyújtott szolgáltatá­sok fejlesztésére is. A rövid áttekintés is képet nyújt arról, hogy az új válasz tási program megvalósítása to vábbi nagy lépést jelent majd a martini járás, a Szlovákia kertjének nevezett Túróc fejlő­désében. GAL LA SZLO BELPOLITIKAI KOMMENTÁR KÉZLEGYINTÉSSEL NEM INTÉZHETJÜK EL Aránylag ritkán esik róla szó, pedig valamennyiünk ja­vát szolgálná, ha küldetését és jelentőségét gyakran nem intéznék el egy vállrándítás­sal, kézlegyintéssel. A polgá­ri védelemre célzunk, ame­lyet a második világháborút felnőtt lejjel átélt korosztá­lyok az akkori polgári légvé­delemmel azonosítanak, míg a fiatalabbak jelentős hányada — valljuk be őszintén — még ennyit sem tud jellegéről, fel­adatairól. Ebben a sajnálatos tényben szerepet visz az az eléggé elterjedt nézet, hogy egyrészt következetesen gya­koroljuk a különböző társa­dalmi rendű országok békés együttélésének politikáját, s akkor minek van a polgári védelem, másrészt ezzel el­lentétben — az olyan véle­mény, hogy egy esetleges har­madik világégés ellen amúgy sincs védekezés. Márpedig a polgári véde­lem, amely fél évtizedes múlt­ra tekint vissza, nem öncélú­an jött létre. A fenti téves el­képzelésekkel kapcsolatban elég két margójegyzetet ten­ni. Az első: a hidegháború iduszaka óta, kisebb-nagyobb visszaesésektől eltekintve, va­lóban enyhUi a nemzetközi helyzet, de vajon ez változ­tat-e az imperializmus jelle­gén, amely a háború eszközét sohasem adta fel? Mi ugyan jelenleg békében élünk, de struccként nem dughatjuk fe­jünket a homokba, és nent fe­ledkezhetünk meg róla, hogy manapság is a világ nem egy táján farkasszemet néznek a fegyverek, úgynevezett loká­lis háborúk folynak, amelyek ezrével és százezrével szedik az áldozatokat. A második érv. hogy a katonai tudomány cáfolhatatlanul igazolja — egy esetleges nukleáris há­ború mindenképp óriási em­bervesztesége is csökkenthe­tő, ha az elhárítás eszközei­nek fejlesztése mellett meg­felelő hangsúlyt kap a pol­gári lakosság védelme és vé­dekezése is. Kimutatták pél­dánl. hogy csupán az atom­biztos óvóhelyek a nukleáris robbantástól sújtott területen megmenthetik a lakosságnak mintegy 92 százalékát. Ily­formán nem a véletlen műve például az. hogy a Német Szö­vetségi Köztársaság a polgári védelem céljaira évente átla­gosan 450 millió márkát for­dít. Vegyük tüzetesebben szem­ügyre, hogy a szocialista Csehszlovákia viszonyai kö­zött mi a polgári védelem szerepe, funkciója. Elsőrendű feladata felkészülni arra, hogy háború esetén védhesse a lakosság életét és egészsé­gét, biztosítsa a politikai, az állami és más szervek zavar­talan irányító tevékenységét és a népgazdaság menetét. Milyen a felépítése etu;ek a szervezetnek? Főparancsnoka a szövetségi belügyminiszter, aki rendelkezik a polgári vé­delem katonai alakulatainak rendszerével. Ez a — mond­juk fgy — polgári védelem hivatásos része, amely a bé­ke éveiben az igényes felké­szülés mellett más közérdekű feladatokat is ellát. Így pél dául bevetik a nagyobb ka­tasztrófák, elemi csapások idején, de ezek az egységek nem egyszer segítséget nyúj­tanak bizonyos gazdasági fel­adatok teljesítésében is. Nem­rég például gyakorlatozás ke­retében elvégezték a magas­feszültségű áramvezeték egy részének főjavítását stb. A polgári védelem másik, sokkalta szélesebbre ágyazott alkotó eleme maga a lakos­ság. Éppen ez az, amit sokan közülünk még nem tudatosí­tanak. Igaz, az ötvenes évek végétől a hatvanas évek de­rekáig nálunk a társadalmi szervezetek önkéntes instruk­torai sokat tettek a polgári védelem tudnivalóinak töme­ges terjesztésében, de azóta ismét teret hóditolt a ..kéz legyintéses" szemlélet. Ezzel is magyarázható, hogy a CSKP XIV. kongresszusa határoza­tában hangsúlyozottan foglal­kozott a lakosság, elsősorban az ifjúság honvédelmi felké­szülésének, a hadsereg és a nép egysége megszilárdításá­nak kérdéseive). Ezen a területen a tudatos törekvést, a rendszeres mun­kát megalapozza a párt el­nökségének fontos határoza­ta is, amely a párt- és állami szerveknek meghagyja, liogy a gyakorlatban építsék ki a polgári védelem egységes rendszerét. E célkitűzés „nagyságrendjének" felméré­séhez említsünk meg egyetlen adatot. A határozat számol azzal, hogy hozzávetőleg S millió embert készítünk fel a polgári védelemre. Ezek után bizonyára már kevesebb lesz a kézlegyin­tés ... GALY IVAN llllíll Kitíínő eredmények születtek hazánk szárazföldi kikötőgében A beavatatlan talán csak any­nyit tud Čierna nad Tisouról (Tiszacsernyő), hazánk száraz­földi kikötőjéről, hogy ezen ke­resztül jönnek-mennek a vona­tok, a különböző áruval meg­rakott szerelvények., Az, hogy az országhatár és Košice— Žili­na vasúti vonalon hét percen­ként áthalad egy-egy szerel­vény. ma inár megszokotté vált. Azért teszek említést ezekről a szerelvényekről, mert ezek mindegyikéhez valami köze van a Čierna nad Tlsou-i átra­kóállomás dolgozóinak. Ök biz­tosítják e vonatoknak továbbí­tását, illetve a tehervonatok ko­csijaiban érkező áruk ki- és berakását. Az is ide kívánko­zik, hogy az átrakóállomás fel­adatai évről évre nagyobbak. A megnövekedett tennivalók teljesítését értékelték az átra­kóállomás dolgozói a vasutas­nap alkalmából rendezett ün­nepi gyűlésen, melyen a jól végzett munka érzései közepet­te ünnepelhettek a vasutasok. Az év elejétől több mint 57 ezer tonnával szárnyalták túl az áruátrakás tervét. Nyolc hő­nap alatt a Szovjetunióból ér­kező, csaknem hétmillió tonna árut továbbították rendeltetési helyére. Az előző év hasonló időszakához viszonyítva ez kö­zel százezer tonnával több. Az idén közel négyszáz szerel­vénnyel többet indítottak útjá­ra, mint az 1970. év hasonló időszakában. Gazdasági téren is figyelem­re méltó eredményeket érnek el a Čierna nad Tisou-i vasuta­sok. A tervezett kiadásokból több mint egymillió koronát megtakarítottak, a bruttó jöve­delem tervét pedig 2,3 millió koronával túlszárnyalták. Az átrakóállomás főnőkéinek, Bokor Imre elvtársnak, a CSKP KB póttagjának szavaival élve: a munkasikerek, a jő tervtelje­sítés a dolgozók fokozott mun­kalelkesedésének, a jobb mun­kafegyelemnek és az alaposan szervezett és értékelt szocia­lista munkaversenynek köszön­hetők. Az állomás minden munka­szakaszának kollektívája be­kapcsolódott a „Mindenki szo­cialista módon" mozgalomba. Csaknem 3200 dolgozó verse­nyez nap nap után azért, hogy becsülettel teljesíthessék a munkafelajánlásokat, s így az átrakóállomás megbirkózhasson az Igényes feladatokkal. Az ál­lomás dolgozói a 209 felaján­lásból már 191-et teljesítettek, melyek értéke meghaladja a hatmillió koronát. A vasutasnapi ünnepi gyűlé­sen részt vett a szomszédos csapi állomás küldöttsége is, amellyel a Čierna nad Tisou-i állomás szocialista versenyben áll. Uk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom