Új Szó, 1971. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1971-09-22 / 225. szám, szerda

Kézzelfogható eredmények—reális távlatok JÄN AGRIKOLA mérnök a Martini Jnb alelnöke a választási programról Országszerte teljes ütemben íolynak a választási előkészületek. Felmérik az elmúlt időszakban elért eredményeket és kidolgozzák az új választási programot, Így tettek a martini járásban is. Az elért sikerekről és a jövő célkitűzéseiről be szélgettünk Ján Agrikola mérnökkel, a Martini Jnb alelnökével. Agrikola elvtárs bevezetőben hangsúlyozta, hogy a járásban nagy felelősségtudattal folynak a választási előkészületek. A jnb plenáris ülése augusztusban értékelte az elmúlt funkciós időszakban elért eredményeket. Az ülésen a járási nemzeti bizottság elnöke aprólékosan részletezte, mit végeztek, mivel foglalkoztak a nemzeti bizottságok a meghosszabbított választási időszakban. Az alelnök a továbbiakban kifejtette, hogy a pártszervek irányításával a nemzeti bizottságok munkája a gazdasági, a kulturális és a népművelési tevékenység koncepciós és távlati feladatainak teljesítésére irányult a járási nemzeti bizottság 1964 júliusában elfogadott programnyilatkozata értelmében. A járási nemzeti bizottság és szervei tevékenységükben a pártés az állami szervek határozataiból indultak ki. Az ezekből eredő feladatokat a járási pártbizottság munkatervével és határozataival összhangban befoglalták a nemzeti bizottságok szerveinek és képviselőinek munkatervébe. A járási nemzeti bizottság minden évben előkészítette, megtárgyalta és jóváhagyta a járás fejlesztési tervét, ellenőrzte a terv és költségvetés teljesítését, szervezte és jóváhagyta a községi, városi és járási kötelezettségvállalásokat, jóváhagyta a nemzeti bizottságok terveit, ellenőrizte a tanácsok, a komissziók és a képviselők tevékenységét. A nemzeti bízottságok az egész választási időszakban pontos nyilvántartást vezettek a lakosság észrevételeiről és javaslatairól, ezeket összefoglalva a járási nemzeti bizottságon tartották nyilván. A megjegyzéseket és indítványokat figyelem be vették az évi végrehajtási tervek kidolgozásánál és realizálásánál. A Jnb szervei és a járás nemzeti bizottságai a gazdasági, a szociális és a kultu rális-népművelési tevékenység valamennyi jelentős szakaszára kidolgozták a fejlesztési feladatok aprólékos tervét. A célkitűzéseket egész sor dokumentumban szögezték le. A jnb és a járás nemzeti bizottságainak képviselőit arra vezették, hogy aktív tevékenységet fejtsenek ki választási körzetükben, munkájukról, számot adjanak választóiknak és velük együtt értékeljék a városok és községek fejlesztésében elért eredményeket, serkentsék a lakosság kezdeményezését. E törekvés eredményei megmutatkoztak a jelentős évfordulók tiszteletére kibontakozódé széles körű kötelezettségvállalási mozgalomban. Az elmúlt választási időszakban ez számottevő tényezője volt a járás fejlesztésének. Az elért eredmények értéke pénzben kifejezve 419 millió korona, ebből az 1968—1969-es évekre 285 millió korona jut. Ez is azt mutatja, hogy a nemzeti bizottságok helyesen Játak el a válságos években, sikeresen visszaverték a szocializmus ellenségeinek támadását, amellyel a nép szocialista építőmunkában valő részvételének a formája ellen törtek. A járás nemzeti bizottságai tovább szervezték a nép önkéntes munkáját, amit a szocialista ember nevelése, a társadalmi tulajdonhoz való viszonya formálása egyik módszerének tartottak és tartanak. — A nemzeti bizottságok teljes mértékben beváltak mint a néphatalom és az államigazgatás szervei, melyek a szocialista állam érdekeinek nemcsak tolmácsolására, hanem megvalósítására is képesek, politikaihatalmi tényezőként biztosítani tudják a CSKP irányvonalának realizálását a városok és községek szocialista építésében — hangoztatta Agrikola elvtárs. — Majd így folytatta: — A bonyolult politikai és gazdasági feltételek között az 1968—1969-es években a nemzeti bizottságok mint egész az államgépezet rendszerének az a láncszeme varit, amely ellenállt az opportunista erők nyomásának. 1968ban a nemzeti bizottságokban való választási kampány alkalmával felsorakoztak a jobboldali opportunista erők. A nyilvános gyűléseken az úgynevezett „emberarcú szocializmus" jelszavával, az abszolút szabadság és demokrácia követelésével léptek fel, állást foglaltak a párt vezető szerepe ellen, nyíltan felléptek párttagok, a nemzeti bizottságok érdemes és bevált funkcionáriusai ellen, becsmérelték 25 éves szocialista építőmunkánk eredményeit, a helyi érdekeket a közösségi érdekek elé helyezték, s a nemzeti bizottságok tevékenységéből a lenini alapelvek kiiktatását követelték. A martini Járásban is felléptek a „nemzeti bizottságokat kommunisták nélkül" jelszóval és követelték, hogy ne jelöljék a nemzeti bizottságok érdemes tagjait. A jobboldali opportunista erők az államhatalom, az államigazgatás meggyengítésére, elsősorban a demokratikus centralizmus és a proletár internacionalizmus alapelvének likvidálására, a párt vezető szerepének felszámolására törekedtek, elutasították az osztályszempontokat, nem ismerték el a terv szerepét az irányításban, lebecsülték az ellenőrzés jelentőségét, meg akarták gyengíteni az állami szervek befolyását a vállalatok irányítására, kl akarták iktatni az állami szerveket a mezőgazdasági termelés irányításiból, a kulturális élet és az iskolaügy önigazgatását szorgalmazták stb. Habár egyes nemzeti bizottságok tevékenységében megnyilvánult a jobboldali opportunista hatás, a nemzeti bizottsá-, gok egészében jól megállták a helyüket. A nemzeti bízottságok képviselői a nehéz körülmények között is megteremtették a választók kezdeményezése fejlesztésének feltételeit. A kon szolidáciő fontos tényezője volt az 1969. évi 117-es alkotmánytörvény a képviselőtestületek funkciós időszakának meghoszszabbftásáról. Ez lehetővé tette, hogy a nemzeti bizottságokat tehetséges, a szocializmus ügye iránt odaadó elvtársakkal egészítsék ki, akik szem előtt tartották a járás és az egyes helységek fejlesztését. < A jnb alelnöke ezután tömör áttekintést adott a felszabadulás, főleg pedig 1948 februárja után a járásban végbement változásokról. Szlovákia Csehszlovákia Kommunista Pártja által meghirdetett iparosítási programjának fokozatos megvalósítása, a szocialista mezőgazdaság kiépítésé megváltoztatta a járás osztály- és szociális jellegét. A martini járás mezőgazdasági-ipuri jeliegűből ipari-mezőgazdasági jellegűvé változott. A burzsoá köztársaság idején nyolc üzem működött a járásban, melyekben megközelítően 2100 alkalmazott dolgozott, 1945-ben 11 üzem volt itt, körülbelül 2800 dolgozóval. Az idén a 35 új, illetve modernizált üzemben 22 416 ember dolgozik, a szocialista szektor 1231 munkahelyén (az egységes földművesszövetkezetek nélkül) 40 934 dolgozó, ebből 16 658 nő talál munkát. A gazdaság fő tényezői a gépipar, a faipar és a közlekadés, ezekben koncentrálódik a fő politikai erő — a munkásosztály. A járás valamennyi községét bekapcsolták az auíóbuszközlekedésbe. Huszonhat év alatt 37 százalékról 88 százalékra emelkedett az úthálózat portalanítása, 11 százalékról 63 százalékra nőtt a nyilvános vízvezetéket használó lakosság száma. A járás területén 20 alapiskola, 58 óvoda, gépipari és mezőgazdasági középiskola, 22 egészségügyi központ, 14 üzemi rendelőintézet, négy poliklinika, ideggyógyintézot, a martini orvosi fakultás mellei' kórház épült fel, ezenkívül sok más középület, internátus és más létesítmény készült el. Az 1970 végén nyilvántartott 24 743 lakásból 13 688 a felszabadulás után épült. A fejlődés e néhány kiragadott adata is meggyőzően bizonyítja, hogy az elmúlt huszonhat év nem a stagnálás, a sötétség időszaka volt, amint azt a jobboldali opportunisták és a szocialistaellenes elemek állították, hanem a dolgozók becsületes, szorgalmas, öntudatos munkájával elért nagyszerű sikerek évei. Agrikola elvtárs ezután elmondja, hogy a Nemzeti Front szervei és szervezetei kidolgozták az elkövetkező választási időszak programját. A nemzet! bizottságok tevékenysége az új választási időszakban a következő fö feladatok megoldására irányul: • a CSKP vezető szerepének megszilárdítása a társadalomban, a néphez fűződő kapcsolatának erősítése, a pártba, annak irányító és szervező erejébe vetett bizalom elmélyítése, a CSKP XIV. kongresszusa, az SZLKP kongresszusa, a kerületi és a járási pártkonferencia határozatának teljesítése a képviselőtestületek munkájában; <§ a szocialista állam tekintélyének megerősítése — a nemzeti bizottságok tevékenységében csakis teljesíthető, reális feladatok és ígéretek szerepelhetnek, melyek megvalósítására az ötéves terv biztosítja az anyagi feltételeket; a szocialista állam képviselőtestületeinek állandó kapcsolatot kell kialakítaniuk a választókkal; • a járás, a városok és a községek fejlesztésében a lakosság kezdeményezésének fokozása, a szocialista verseny szervezése, a fejlesztés reális céljainak kitűzése és ezek elérésében a lakossággal, az üzemekkel, az egységes földművesszövetkezetekkel és iskolákkal való együttműködés biztosítása: • az ötödik ötéves terv feladatainak valóra váltása — a nemzeti bizottságok szerveinek munkájában biztosítani az ötödik ötéves tervből eredő feladatok teljesítését a legfelsőbb pártszervek határozatainak szellemében; különösen nagy figyelmet kell szentelni a komplex lakásépítés feladatai meg valósításának, a szolgáltatások kibővítésének, az életkörnyezet megjavításának, az iskolaügy, az egészségügy, a testnevelés, a kultúra, a szociális gondoskodás fejlesztésének, a nők és az ifjúság problémái megoldásának, úgyszintén a munkafegyelem megszilárdításának és a munkatermelékenység növelésének. A szocialista társadalom fej lesztésében a munka formáinak és módszereinek tökéletesítésével egyidejűleg a nemzeti bizottságok és szerveik maximális igyekezettel szilárdítják a szocialista állam politikai-hatalmi funkcióját, aktív és Határozott harcot folytatnak az ellenséges osztálynézetek ellen. A választási program tartalmazza a járás jellemzését. Helyet kapott benne a munkaerő utánpótlás biztosítása, a felserdülő fiatalok elhelyezésének megoldása. Magában foglalja a járás üzemei fejlesztésének konkrét célkitűzéseit is. A mezőgazdasági termelés fejlesztésében a CSKP XIV. kongreszszusa határozataiból indulnak ki. A nagyüzemi technika és technológia már most túllépi a mezőgazdasági üzemek kiterjedése által adott kereteket, hatékonyabb alkalmazása a termelés koncentrálását és szakosítását követeli meg. Ezért az egységes földművesszövetkezetek és állami gazdaságok öszszevonásával nagyobb gazdasági egységek kialakítására törekszenek. A választási programban mégfelelő figyelmet szentelnek az erdőgazdaság fejlesztésének, mivel a járás területének jelentős részét erdőTengeteg borítja. Befoglalták a programba a vízgazdálkodás további rendezését, a vízvezetékés csatornahálózat kibővítését és az építőipar fejlesztését, melynek biztosítania kell a nagyszabású építkezések elvégzését. A választási program kitér a kereskedelmi hálózat kiépítésére, a vendégforgalom, a helyi gazdasági üzemek, a lakosságnak nyújtott szolgáltatások fejlesztésére is. A rövid áttekintés is képet nyújt arról, hogy az új válasz tási program megvalósítása to vábbi nagy lépést jelent majd a martini járás, a Szlovákia kertjének nevezett Túróc fejlődésében. GAL LA SZLO BELPOLITIKAI KOMMENTÁR KÉZLEGYINTÉSSEL NEM INTÉZHETJÜK EL Aránylag ritkán esik róla szó, pedig valamennyiünk javát szolgálná, ha küldetését és jelentőségét gyakran nem intéznék el egy vállrándítással, kézlegyintéssel. A polgári védelemre célzunk, amelyet a második világháborút felnőtt lejjel átélt korosztályok az akkori polgári légvédelemmel azonosítanak, míg a fiatalabbak jelentős hányada — valljuk be őszintén — még ennyit sem tud jellegéről, feladatairól. Ebben a sajnálatos tényben szerepet visz az az eléggé elterjedt nézet, hogy egyrészt következetesen gyakoroljuk a különböző társadalmi rendű országok békés együttélésének politikáját, s akkor minek van a polgári védelem, másrészt ezzel ellentétben — az olyan vélemény, hogy egy esetleges harmadik világégés ellen amúgy sincs védekezés. Márpedig a polgári védelem, amely fél évtizedes múltra tekint vissza, nem öncélúan jött létre. A fenti téves elképzelésekkel kapcsolatban elég két margójegyzetet tenni. Az első: a hidegháború iduszaka óta, kisebb-nagyobb visszaesésektől eltekintve, valóban enyhUi a nemzetközi helyzet, de vajon ez változtat-e az imperializmus jellegén, amely a háború eszközét sohasem adta fel? Mi ugyan jelenleg békében élünk, de struccként nem dughatjuk fejünket a homokba, és nent feledkezhetünk meg róla, hogy manapság is a világ nem egy táján farkasszemet néznek a fegyverek, úgynevezett lokális háborúk folynak, amelyek ezrével és százezrével szedik az áldozatokat. A második érv. hogy a katonai tudomány cáfolhatatlanul igazolja — egy esetleges nukleáris háború mindenképp óriási embervesztesége is csökkenthető, ha az elhárítás eszközeinek fejlesztése mellett megfelelő hangsúlyt kap a polgári lakosság védelme és védekezése is. Kimutatták példánl. hogy csupán az atombiztos óvóhelyek a nukleáris robbantástól sújtott területen megmenthetik a lakosságnak mintegy 92 százalékát. Ilyformán nem a véletlen műve például az. hogy a Német Szövetségi Köztársaság a polgári védelem céljaira évente átlagosan 450 millió márkát fordít. Vegyük tüzetesebben szemügyre, hogy a szocialista Csehszlovákia viszonyai között mi a polgári védelem szerepe, funkciója. Elsőrendű feladata felkészülni arra, hogy háború esetén védhesse a lakosság életét és egészségét, biztosítsa a politikai, az állami és más szervek zavartalan irányító tevékenységét és a népgazdaság menetét. Milyen a felépítése etu;ek a szervezetnek? Főparancsnoka a szövetségi belügyminiszter, aki rendelkezik a polgári védelem katonai alakulatainak rendszerével. Ez a — mondjuk fgy — polgári védelem hivatásos része, amely a béke éveiben az igényes felkészülés mellett más közérdekű feladatokat is ellát. Így pél dául bevetik a nagyobb katasztrófák, elemi csapások idején, de ezek az egységek nem egyszer segítséget nyújtanak bizonyos gazdasági feladatok teljesítésében is. Nemrég például gyakorlatozás keretében elvégezték a magasfeszültségű áramvezeték egy részének főjavítását stb. A polgári védelem másik, sokkalta szélesebbre ágyazott alkotó eleme maga a lakosság. Éppen ez az, amit sokan közülünk még nem tudatosítanak. Igaz, az ötvenes évek végétől a hatvanas évek derekáig nálunk a társadalmi szervezetek önkéntes instruktorai sokat tettek a polgári védelem tudnivalóinak tömeges terjesztésében, de azóta ismét teret hóditolt a ..kéz legyintéses" szemlélet. Ezzel is magyarázható, hogy a CSKP XIV. kongresszusa határozatában hangsúlyozottan foglalkozott a lakosság, elsősorban az ifjúság honvédelmi felkészülésének, a hadsereg és a nép egysége megszilárdításának kérdéseive). Ezen a területen a tudatos törekvést, a rendszeres munkát megalapozza a párt elnökségének fontos határozata is, amely a párt- és állami szerveknek meghagyja, liogy a gyakorlatban építsék ki a polgári védelem egységes rendszerét. E célkitűzés „nagyságrendjének" felméréséhez említsünk meg egyetlen adatot. A határozat számol azzal, hogy hozzávetőleg S millió embert készítünk fel a polgári védelemre. Ezek után bizonyára már kevesebb lesz a kézlegyintés ... GALY IVAN llllíll Kitíínő eredmények születtek hazánk szárazföldi kikötőgében A beavatatlan talán csak anynyit tud Čierna nad Tisouról (Tiszacsernyő), hazánk szárazföldi kikötőjéről, hogy ezen keresztül jönnek-mennek a vonatok, a különböző áruval megrakott szerelvények., Az, hogy az országhatár és Košice—

Žilina vasúti vonalon hét percenként áthalad egy-egy szerelvény. ma inár megszokotté vált. Azért teszek említést ezekről a szerelvényekről, mert ezek mindegyikéhez valami köze van a Čierna nad Tlsou-i átrakóállomás dolgozóinak. Ök biztosítják e vonatoknak továbbítását, illetve a tehervonatok kocsijaiban érkező áruk ki- és berakását. Az is ide kívánkozik, hogy az átrakóállomás feladatai évről évre nagyobbak. A megnövekedett tennivalók teljesítését értékelték az átrakóállomás dolgozói a vasutasnap alkalmából rendezett ünnepi gyűlésen, melyen a jól végzett munka érzései közepette ünnepelhettek a vasutasok. Az év elejétől több mint 57 ezer tonnával szárnyalták túl az áruátrakás tervét. Nyolc hőnap alatt a Szovjetunióból érkező, csaknem hétmillió tonna árut továbbították rendeltetési helyére. Az előző év hasonló időszakához viszonyítva ez közel százezer tonnával több. Az idén közel négyszáz szerelvénnyel többet indítottak útjára, mint az 1970. év hasonló időszakában. Gazdasági téren is figyelemre méltó eredményeket érnek el a Čierna nad Tisou-i vasutasok. A tervezett kiadásokból több mint egymillió koronát megtakarítottak, a bruttó jövedelem tervét pedig 2,3 millió koronával túlszárnyalták. Az átrakóállomás főnőkéinek, Bokor Imre elvtársnak, a CSKP KB póttagjának szavaival élve: a munkasikerek, a jő tervteljesítés a dolgozók fokozott munkalelkesedésének, a jobb munkafegyelemnek és az alaposan szervezett és értékelt szocialista munkaversenynek köszönhetők. Az állomás minden munkaszakaszának kollektívája bekapcsolódott a „Mindenki szocialista módon" mozgalomba. Csaknem 3200 dolgozó versenyez nap nap után azért, hogy becsülettel teljesíthessék a munkafelajánlásokat, s így az átrakóállomás megbirkózhasson az Igényes feladatokkal. Az állomás dolgozói a 209 felajánlásból már 191-et teljesítettek, melyek értéke meghaladja a hatmillió koronát. A vasutasnapi ünnepi gyűlésen részt vett a szomszédos csapi állomás küldöttsége is, amellyel a Čierna nad Tisou-i állomás szocialista versenyben áll. Uk.)