Új Szó, 1971. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)
1971-09-18 / 222. szám, szombat
A bratislavai Ruha- és Textilipari vállalat Nagymegyeren iCalovo, Dun. Streda-i járási a Vnbvel szoros együttműködésben új ruha- és textilülletet nyitott, melyet a Dunaszerdahelyi IDun. Streda) járási Építőipari Vállalat dolgozói építettek 1 495 000 korona költséggel. (ČSTK — S. Petráš fel v. ) Az igényesség fontos követelmény B 1 lial Barna elvtárs, a fülekpüspöki (Biskupice) falusi pártszervezet elnöke éppen akkor tért haza munkából, amikor bekopogtattam hozzájuk. Az utcai szobában vártam rá, míg elfogyasztotta ebédjét, aztán készségesen rendelkezésemre állt, hogy elbeszélgessünk a község pártszervezetének tevékenységéről. A javakorabeli, erős testalkatú ember egyébként a füleki (Filakovo) Kovosmalt ipari tanulói ntézetének főmestere. Éppen két évtizede tölti be ezt a tisztséget, közben esti iskoláí>an leérettségizett. Számos egyéb funkciója mellett mint regisztrált párttag már több mint egy évtizede a fülekpüspöki helyi pártszervezet elnöki tisztségét tölti be. A beszélgetés elején megemlíti — nem dicsekvésképpen, hanem azért, mert a pártszervezet és a helyi nemzeti bizottság működését ez ls jellemezte —, hogy a községben az 1968—1969-es válságos időszakban semmiféle jobboldali opportunista megnyilvánulás nem volt. Fülekpüspökin minden évforduló vagy más ünnepség alkalmából, így például 1968. augusztus 28-án, a Szlovák Nemzetj Felkelés évfordulóján is a csehszlovák zászló mellett kint lobogott a vörös zászló is. A községben nem jelent meg egyetlen ellenséges hangú röpirat, falragasz vagy felirat. A párttagokkal folytatott beszélgetések jelentősen hozzájárultak a szervezet tevékenységének aktivizálásához. Paszszivitás miatt több párttagot töröltek — ezek magas életkor, betegség vagy egyéb ok következtében már hosszabb Ideje nem vettek részt a pártmunkában. Az átigazolás óta a szervezet tevékenysége élénkebbé, színvonalasabbá vált. Az öttagú pártbizottság a kidolgozott munkaterv szerint irányítja a pártszervezet munkáját, a bizottsági üléseket és a taggyűléseket pontosan megtartják, a gyűlések tartalmasak, konkrét kérdésekkel foglalkoznak és a jelenlevők aktívan részt vesznek a tanácskozásban. A pártszervezet aktivitásával kapcsolatban tesz említést Bial elvtárs arról, hogy a regisztrált párttagoknak az eddiginél fokozottabb mértékben be kellene kapcsolódniuk lakóhelyükön a pártmunkába. Fülepüspökiben negyvenkét regisztrált párttag lakik. Közülük eddig csak nagyon kevesen vesznek részt a község pártéletében. Arra a kérdésre, hogy a pártszervezet igényll-e a nyilvántartott párttagok bekapcsolódását és mit tesznek ennek érdekében, a pártelnök elmondta, hogy több regisztrált tagot pártfeladattal bízlak meg, ezen kívül a tlzesblzalmiak személyesen meghívják őket minden egyes taggyűlésre. Ez ideig azonban viszonylag kevés regisztrált párttag vesz részt a gyűléseken. A CSKP XIV. kongresszusából eredő feladatok megvalósítása, valamint a belpolitikai életünk közelgő nagy eseménye, a képviselőtestületi választások előkészítése feltétlenül megköveteli a regisztrált párttagok tevőleges részvételét a falusi pártszervezet munkájában. A tizenkét tagú pártszervezet erejét megsokszorozza, há a községben élő valamennyi kommunista becsülettel eleget tesz e fontos pártkötelezettség teljesítésének. A pártszervezetben elhatározták, hogy a nyilvántartott párttagokat nemcsak konkrét feladatokkal bízzák meg, hanem az év végén összegezni fogják, hogyan valósítják meg ezeket, miképpen veszik kl részüket a politikai munkából, s ezt az értékelést elküldik minden egyes nyilvántartott párttag alapszervezetének. Az előttünk álló időszak kétségkívül elég lehetőséget ad arra, hogy a regisztrált párttagok is aktív munkát végezzenek. A választások előkészítésével rendszeresen foglalkozik a fülekpüspöki falusi szervezet. Mélyrehatóan értékelték mind a helyi nemzeti bizottság képviselőinek, mind a felsőbb szervekben működő képviselőiknek az elmúlt választási időszakban kifejtett munkáját és ezzel kapcsolatban javaslatot tettek, hogy kivel számolnak az elkövetkező választási időszakban is. A képviselők munkájának értékelése két gyűlést vett Igénybe. Hasonló alapossággal készítik elő a képviseleti szervekbe az új jelöltek javaslatát, hogy a listára valóban a legmegfelelőbb, a legalkalmasabb emberek kerüljenek. A regisztrált párttagok részvételére különösen az agitációs központ tevékenységében számítanak. A politikai agitáció a választási kampány legfontosabb része, mely arra irányul, hogy a választókat a Nemzeti Front jelöltjeinek támogatása mellett megnyerjük a CSKP politikájának - támogatására, a szocialista építőmunkában a XIV. kongresszuson kitűzött további feladatok megvalósítására is. „A választási időszakot jól ki akarjuk használni politikai és gazdasági célkitűzéseink elérésére — hangoztatta Blal elvtárs. — E célból nemcsak a párttagokat, hanem a tömegszervezetek pártonkívüli tagjait is aktivizálni akarjuk." Az elkövetkező időszak feladatai nyomatékosan kiemelik valamennyi tőmegszervezet tevékenysége felélénkítésének, illetve megszervezésének sürgős szükségességét. A jelentős akciók előkészítéséből eddig kiváltképpen a nőszövetség tagjai vették ki hathatósan a részüket. A nők dicséretre méltó munkát végeztek egyebek között a CSKP XIV. kongreszszusa előtti Időszakban, a párt megalakulása 50. évfordulója, Lenin századik születésnapja ünnepségeinek előkészítésében és más jelentős események alkalmából. Nem kétséges, hogy a nőszövetség agilis tagjai a választások jó előkészítésében is hatékony segítséget nyújtanak a pártszervezetnek. A Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség tevékenysége is ígéretesen kezd kibontakozni. Eddig hatvanhárman jelentkeztek á szervezet tagjainak sorába. A választási előkészületek kiváló alkalmat nyújtanak a szervezet aktív működésének fejlesztésére. A pártszervezet a választási előkészületek során úgyszintén jelentős segítségre számit a község egyik legaktívabban működő szervezete — a CSEMADOK helyi csoportja részéről. A pártszervezet a választási előkészületek folyamán nyilvános pártgyülést készít elő, amelyen a lakossággal közösen megbeszélik inajd a község életének legfontosabb problémáit. A falusi pártszervezet évzáró gyűlésén egyéb feladatok mellett célul tűzték, hogy ez évben legalább négý üj tagjelöltet felvesznek a pártszervezetbe. A község életének egyes szakaszain, például az egységes földművesszövetkézetben, a helyi nemzeti bizottságban, a tömegszervezetekben és másutt a párt vezető szerepének elmélyítése feltétlenül megkívánja a pártszervezet taglétszámának bővítését. Az egységes földmüvesszövetkezetből most van folyamatban egy fejőnő tagjelöltségl felvétele, ezenkívül több fiatal dolgozóval foglalkoznak tagjelöltségi felvételük előkészítésével összefüggésben. B eszélgetésünk folyamán Bial elvtárs különös súllyal említette az igényesség követelményét, amelyet a pártszervezetnek és minden egyes tagjának következetesen érvényesíteni kell munkájában. A cél nemcsak a párttagok számának a növelése, hanem mindenekelőtt a kommunisták aktivitásának fokozása. „Elsősorban önmagunkkal szemben kell igényeseknek lennünk, hogy a többiek munkájával szemben is igényesebb mércét állíthassunk fel" — hangoztatta beszélgetésünk végén a pártszervezet elnöke. GAL LASZLO Eduard Pavlaéka felvétele Miről ír a világsajtó? • inunir Iinrilll A » Noo ol e Vremja" című szovn SS l/f Ili- II U LM í A jet lap egyik legutóbbi számáIiUVUJL llUlVIJH >??" elemzi, hogy a szakadár Peking politikája miben egyezik a nemzetközi imperializmus és a Kínában még létező burzsoázia törekvéseivel és érdekeivel. A két világrendszer párviadalában, annak a stratégiai feladatnak a végrehajtásában, hogy fellazítsák és bomlasszák a nemzetközi forradalmi folyamatok fő erejét alkotó szocialista közösséget, a maoisták gyakorlatilag az imperializmus eszközévé váltak - jegyzi meg a cikkíró, és hozzáfűzi, hogy az imperializmus ma Peking segítségével akarja elérni mindazt, amire éveken keresztül a saját erejéből próbált törekedni. A nagyhatalmi és világuralmi törekvésektől megszállott kínai vezetők — folytatódik a cikk — céljaik elérésében a fő akadályt a szocialista országok és az egész nemzetközi kommunista mozgalom szilárd tudományos alapokra fektetett forradalmi összeforrottságában látják. Az imperialisták és a pekingi vezetők céljai különbözőek ugyan, de a célok eléréséhez vezető út lényegében azonos: harcot kell folytatni mindenekelőtt a szocialista világ legerősebb és legszilárdabb láncszeme, a Szovjetunió ellen. Az antikommunizmus ideológiai és politikai alapját alkotó szovjetellenesség tehát a jelenlegi kínai vezetőség ideológiájának és politikájának magvává vált. A maoista politika szocialistaellenes, a szocializmussal szemben ellenséges irányzata nemcsak abban nyilvánul meg, hogy párhuzam tapasztalható Peking és a világimperializmus vonalvezetése között, hanem abban is, hogy a pekingi vezetők állásfoglalása és politikája elvileg azonos a Kínai Népköztársaságban mindmáig létező kínai burzsoázia álláspontjával és politikájával. Peking külpolitikai vonalvezetése — húzza alá a cikk — sok mindenben ismétli Csang Kaf-seknek azt a politikáját, amely a kínai burzsoá, földesúri reakció osztályérdekeit képviseli. Jóllehet Mao olyan tanítómesternek minősítette Csang Kaj-seket, akitől csak azt lehet megtanulni, mit nem szabad csinálni, mégis szívesen követi e „tanítómester" nyomdokait. A csangkajsekisták és a kínai vezetők is területi igényeket támasztanak a Szovjetunióval és más szomszédaikkal szemben. Kína világszerepét illetően a maoisták is és a csangkajsekisták Is nagyhatalmi álláspontra helyezkednek. A Novoje Vremja a továbbiakban megjegyzi: a maoisták az elmúlt évtizedben többször is engedtek az amerikai imperializmus nyomásának és megelégedtek a végnélküli „komoly figyelmeztetésekkel". Az amerikai imperialisták jóindulatának elnyerésére olyan arányú szovjetellenes hadjáratra ragadtatták magukat, amelyet egyetlen imperialista állam sem tett. Ráadásul Peking a 60-as években mindent megpróbált, hogy feszültséget, vagy akár összetűzést provokáljon az Egyesült Államok és a Szovjetunió között azt remélve: kívül maradhat a történteken. A pekingi politika egybeesése a nemzetközi kommunistaellenességgel és a kínai burzsoá földesúri reakció külpolitikai programjával arra enged következtetni, hogy ez a három politikai reakciós csoport (maoisták, nemzetközi antikommunizmus, a kínai burzsoá-földesúrl reakció), a meglévő, sőt időnként komoly ellentmondások ellenére sok mindenben azonos álláspontra helyezkedik a szocialista világrendszerrel szemben. Az amerikai dollár válságával, m m Nixon elnök legutóbbi drasztlNEUESDELTSCHIAND ku s intézkedéseivel foglalkozik a Német Szocialista Egységpárt központi lapja. A cikkíró rámutat, hogy Nixon bejelentése tulajdonképpen egy állami csalás beismerése. Közismert tény, hogy a kapitalista világ valutarendszere a megkötött egyezmények alapján arra kötelezi az Egyesült Államokat, hogy a dollárt bármikor és bárhol átváltsa. Ezzel szemben Nixon elnök felfüggesztette a dollár aranyra való átválthatóságát. Nem vitás az sem, hogy az Egyesült Államok kihasználta előnyös helyzetét. Az inflációs dollárral manipulálva lényegében nyugati szövetségesei vállára ts bizonyos terheket rótt, ami a külföldi támaszpontrendszerek és az indokínai háború finanszírozását illeti. Kényes kérdés, de tény, hogy Washington egyszerűen fedezetlen papírdollárokka) árasztotta el nyugati gazdasági partnereit. Nixon intézkedései nyomán persze felmerül a kérdés: milyen lesz a dollár helyzete, ha mindenütt lebegő árfolyamra helyezik. Vajon kl Járul hozzá az agresszív hôború további pénzeléséhez. A válasz szinte magától adódik: a válságintézkedések mindenekelőtt az amerikai dolgozókra rónak súlyosabb terheket. Arkagylj Maszlenyikov, a ^Hh PkJgS VV #§ JJI moszkvai Pravda indiai tudósl*Bu9rfaP| I ffl piln tója arról számol be, hogy Indira Gandhi kormánya egyre nagyobb súlyt helyez a kisipar fejlesztésére. A tudósító leszögezi: az indiai kormány abból indul ki, hogy a kisipari termelés fellendítése és támogatása az állami szektorral együtt valóban a gazdasági fejlődés hatékony eszközévé válhat. Az elmúlt öt esztendőben szinte kétszeresére emelkedett Indiában a kisiparosok száma. A kisipari üzemekben ezekben az években a termelés is rohamosabb ütemben emelkedett, mint az országban általában. Ez a fejlődés csak azzal magyarázható, hogy a kormány ösztönző intézkedéseket léptetett hatályba. A kisiparosok 128 iparágat látnak el, s erről a területről szinte kitiltották a nagytőkét. Ugyanakkor e kisüzemeknek kedvező kölcsönöket is nyújtanak a bankok, sőt ami a nyersanyag beszerzését illeti, állami támogatásban részesülnek. A kisipar problémája, illetve helye és szerepe az ország fejlődésében szorosan összefügg India legfontosabb gazdasági és politikai erőinek harcával. Mind a mai napig nem tisztázódott, vajon a pillanatnyilag támogatott kisiparnak sikerül-e kiegyensúlyoznia a monopóliumok nyomását, s képes lesz-e valóban progresszív szerepet betölteni az ország gazdasági életében. Ugyanis több ország történetének a tanulmányozása során arra a következtetésre jutunk, hogy a kisipart rendszerint elnyeli a nagytőke, s aránylag rövid időn belül szinte teljesen megsemmisíti. Ezekre a kérdésekre persze csak a jövő adhat konkrét választ, Illetve annak a politikai koncepciónak a kibontakoztatása, amely Indira Gandhit és kormányát hatalomra juttatta. Nem vitás, hogy az ország gazdasági helyzete sok tekintetben bonyolult, így tehát a tájékozódás is bizonyos nehézségekbe ütközik. Viszont tény, hogy Indira Gandhi és kormánya a kisipar hathatós támogatásával nemcsak gazdasági, hanem politikai célokat is követ, s ez a cél nem lehet más, mint a monopóliumok és a külföldi tőke érdekeltségek elleni küzdelem.