Új Szó, 1971. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)
1971-09-18 / 222. szám, szombat
A választások előkészítése áldozatkész politikai és szervező munkát követel Számottevő szociális intézkedések A népgazdaság kedvező fejlődése lehetővé teszi konkrétan bizonyítani, hogy igen komolyan érvényesítjük azt az elvet: ahogyan ma dolgozunk, úgy élünk holnap. Míg két évvel ezelőtt az Infláció fenyegető veszélye ellen küzdöttünk, ebben az évben leszállíthattuk néhány Iparcikk árát, és így évente átlag másfél milliárd koronát takaríthattunk meg a népnek. Az érdemek szerint javultak bányászaink bérviszonyai ls. Évi 550 millió koronás bérmódosítással javítottuk az egészségügyi dolgozók fizetését. Látni kell tehát, hogy a termelés és a munkatermelékenység növekedésének kísérője a Jövedelem emelkedése, hogy a stabilizált árszint mellett az iparban az átlagbérek ez év első hét hónapjában több mint négy százalékkal nőttek. Ezzel bizonyítható tehát, hogy ami hasznos a társadalom számára, az hasznos a kollektíva és az egyén számára ls. A CSKP Központi Bizottsága — a szövetségi kormánnyal és a Csehszlovák Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Központi Tanácsával együtt tegnapelőtt az elért gazdasági eredmények alapján elhatározhatta, hogy néhány olyan népjóléti jellegű intézkedést tesz, amely a XIV. kongresszus irányelveiből ered. A jóváhagyott intézkedések kedvezően befolyásolják legöregebb és fiatal polgártársaink milliň'iak az életét. Elsődleges fontosságúnak tartjuk a javulást népesedés terén és a gyermekes családok szociális és gazdasági helyzetének megjavítását. Ezek az intézkedések javítják helyzetüket a gyermekek megszületésénél és lehetőséget teremtenek arra, hogy kedvezőbb feltételek között gondoskodhassanak a gyermekekről. A jóváhagyott javaslat lényege az, hogy az ún. nevelési segély folyósítását a második és további gyermekek születésénél az eddigi egy év helyett két évre meghosszabbítják. Ezzel egyidejűleg a szülési segélyt az eddigi ezer korona helyett kétezer koronára emelik. Erre a célra évente nagyjából egymilliárd koronát fordítanak. Ez a jelentős lépés azt szolgálja, hogy megteremtsük a népszaporulat javítását célzó optimális gazdasági és szociális feltételeket. A nevelési segély meghosszabbítása lehetővé teszi, hogy az anyák — a tudományos ismeretekkel összhangban — fokozottabb mértékben gondoskodhassanak csecsemőkorú gyermekeikről, és ezzel egyidejűleg a társadalmi eszközökből javítjuk azoknak az anyáknak az anyagi helyzetét, akik ez alatt az idő alatt nem dolgoznak. Ezzel anyagilag is szeretnénk kifejezni, milyen fontosnak tartjuk az anyák hivatását. Bizonyosan általános Jóváhagyással találkozik az ls, hogy ezt a nevelési segélyt minden anya megkapja, beleszámítva azokat ls, akik eddig nem voltak munkaviszonyban. A szülési segély javasolt növelése, ami figyelembe veszi a csecsemőkelengye beszerzésével kapcsolatos kiadásokat, szintén nem csekélység. A múlt évben született 220 000 gyermekre számítva ez 220 millió koronát Jelent. Számolunk azzal, hogy ezt az első szakaszt követően az ötéves tervidőszakban gazdasági lehetőségeinkhez mérten fokozatosan tovább javítjuk a gyermekes családok anyagi helyzetét, további segítséget nyújtunk a fiatal pároknak a családalapításhoz. Azonban nemcsak a szociális és gazdasági kérdések megoldásáról van szó. A kívánatos populációs fejlődés érdekében igényes feladatokat kell megoldani a lakásépítésben és különösen a dolgozó gyermekes anyáknak nyújtott szolgáltatási ágazatok fejlesztésében és más téren is. Ezeknek a kérdéseknek az eddiginél jelentősen nagyobb figyelmet kell szentelniük a nemzeti bizottságoknak, de a vállalatoknak, szövetkezeteknek és társadalmi szervezeteknek is, mivel ez fejezi kl a gyermekes családokról történő szocialista gondoskodást. A populációs fejlődés lovasának nagy politikai és erkölcsi jelentősége is van. A mi társadalmunkban olyan légkört és olyan feltételeket kell kialakítani, hogy az anyaság a társadalmi értékelés minden fokán a megfelelő tiszteletben és gondoskodásban részesüljön és az első helyet foglalja el. Továbbá hogy fiatal nemzedékünk ezzel egyidejűleg teljes mértékben tudatában legyen a népeink jövőjéért vlseít hazafiúi és társadalmi felelősségének. A Központi Bizottság, a szövetségi kormány és a Csehszlovák Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Központi Tanácsa elhatározta egyes nyugdíjak öszszegének az emelését is. A XIV. kongresszus döntéseinek értelmében ez év október 1-től felemelik minden volt munkás és alkalmazott 1957. január 1. előtt elismert öregségi és rokkantsági segélyét. Ugyanez vonatkozik a szövetkezeti parasztok 1982. április 1. előtti nyugdíjjogosultságára is. A felsorolt nyugdíiak elvileg egységesen havi 120 koronával emelkednek. Azoknál a foglalkozásoknál. amelyek ma a II. munkakategőrfába tartoznak 200 koronával. az I. kategóriába tartozóknál pedig 300 koronával. Ez azt jelenti, hogy minden régi nyugdíjas évente közel 1500 koronát kap, azoknak a jövedelme pedig, akik nehéz vagy vészéi ves munkahel veken dolgoztak évi 2400 —3800 koronával nő. Ennek arányában emelik az özvegyi nyugdíjakat is. Egyideiűleg emelik a későbbi időszakban megállapított legalacsonyabb nyugdíjakat, éspedig az egyedülállóknál a mai 500 koronáról 550 koronára, a családosoknál pedie a jelenlegi havi 850 koronáról 900 koronára. Ez az emelkedés kb. félmillió régi nyugdíjast és 400 000 alacsony nyugdíiú állampolgárt érint, vagvis az összes nyugdíjasoknak mintegv egvharmadát. A módosítással kapcsolatos kéltségek évente kb. 1 milliárd koronát igényelnek. Ezekkel az intézkedésekkel társadalmunk teljesíti erkölcsi kötelességét a már nyugállományban levő dolgozóink legöregebb korosztályával szemben, mivel ezt a kategóriát a múltban igen gyakran megkerülték. Ebből az alapelvből indul ki a módosítás módszere is. Meggyőződésünk, hogy ez politikailag helyes megoldás, és kedvezően fogadják mind a nyugdíjasok, mind az egész társadalom, mint a reális szocialista humanizmus kifejezését. Mérlegelve azokat az intézkedéseket, amelyeket a nyugdíiasok munkalehetőségeinek kibővítése érdekében fogadtunk el és amelyek ez év kezdetétől érvényesek, valamint az 1969hen megvalósított nyugdíjmódosításokat, elmondhatjuk, hogy társadalmunk szüntelenül javítja a nyugdíjasok anyagi helyzetét. A kongresszusi határozatokkal összhangban azt tervezzük, hogy az ötéves tervidőszakban tovább javítjuk a nyugdíjbiztosítási rendszert. Helyénvalónak tartom megemlíteni, hogy az évi költségvetésből már ma kb. 25 milliárd koronát fordítunk állampolgáraink népjóléti és nyugdíjbiztosítására. A szocializmus vívmányai ezen a téren túlszárnyalják mindazt, ami nálunk a múltban volt, de azt is, amit eddig a legfejlettebb tőkés államok elértek. Népünk munkaeredményeinek köszönhető, hogy ezekkel a határozatokkal újfent blzonytíhatjuk szocialista társadalmunk humanizmusát, bizonyíthatjuk. hogy figyelmünk központjában az ember és az emberélete áll. Tudjuk, hogy még számos megoldatlan kérdés maradt. Az életszínvonal emelkedésének ütemét közvetlenül meghatározza a termelés növekedése és a gazdaság hatékonyságának fokozódása. Munkánk eredményei szerint a szociálpolitika területén további lépéseket tehetünk. A döntő feltétel társadalmunk konszolidálása volt A szerzett tapasztalatok és a konkrét eredmények alapján joggal állíthatjuk, hogv a kedvező gazdasági fejlődés döntő fontosságú feltétele a társadalom politikai konszolidációja, a párt vezető szerepének következetes felújítása és a vezetőségnek 1969 áprilisa óta folytatott értelmes taktikája és stratégiája volt. A jobboldali és az antiszocialista erők hibájából — akik könnyelműen kockáztatták szocialista építésünk 25 éves eredménveit, 14 milliós népünk sorsát, állami és nemzeti létünk alapvető garanciáit — országunk a katasztrófa határára került. A párt és elvszerű politikájának az érdeme, hogy a bizonytalanság, az aggodalom és a megrázkódtatások korszaka ma már a múlté. A párt vezetősége becsülettel teljesítette azt az ígéretet, melyet 1969 áprilisában a pártnak és a népnek tett, nevezetesen hogv politikai küzdelemben legyőzi a jobboldalt, kivezeti az országot a felfordulásból és biztosít ia a nyugodt életet és munkát. Társadalmunk teljes mértékben visszatért a szocialista feilődés útjára, és ezen az úton halad biztos léptekkel előre. Az emberek saiát tapasztalataik alapján gvőződnek meg arról, hogy szocialista államunk biztosítja számukra a létbiztonságot, a szociális, iogi és személvi biztonságot és a békés életet. Az utóbbi évek bonyolult küzdelmeiben jelentős szerep jutott a Nemzeti Front szerveinek, a képviseleti testületeknek, a társadalmi és érdekszervezeteknek is. Miután ezeket megtisztították a lobboldall elemektől, a szocializmus ellenségeitől, tevékenységüket a szocializmus szellemében újítotKözponti Bizottságával együtt a mai ülésen javasoljuk a Szövetségi Gyűlés elnökségének, hogy ez év november 26—27-re írja ki a választásokat a Szövetségi Gyűlésbe. Egyidejűleg javasoljuk, hogy a Cseh és a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottságai javasolják a nemzeti tanácsoknak, hogy ugyanarra a napra írják kí a képviselőválasztásokat a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanácsba és a nemzeti bizottságokba. Ez a javaslat abból a tényből indul ki, hogy a párt elvszerű és megfontolt politikája, a Nemzeti Front szervezeteinek és valamennyi becsületes állampolgárnak az önfeláldozó munkája eredményeképpen 1969 áprilisa óta gyors ütemben felújult a szociailsta társadalom politikai biztonsága, felújult a jogrend. Ez kialakította a feltételeket ahhoz, hogy demokratikus úton újítsuk fel a képviseleti rendszer összetételét minden fokon. A választások — csakúgy mint a párt életében a XIV. kongresszus — végleg lezárja a társadalom és az állam életében annak a politikai válságnak az időszakát, melyet a jobboldali és antiszocialista erők tevékenysége okozott. Az állami szervek és a nemzeti bizottságok munkájában és tevékenységében új fejezet kezdődik. Az általános választásokat és előkészítésüket bizonyára mindnyájan a legközelebbi hónapok legfontosabb belpolitikai feladatának tekintjük. Végülis nem valami elszigetelt kampányról van szó, hanem arról, hogy részt vegyünk a párt XIV. kongresszusa határozatának teljesítésében, hogy valóra váltsuk a kongresszusi határozatnak azt a részét, amely kötelességünkké teszi, hogy tovább fejlesszük, elmélyítsük és tökéletesítsük a szocialista demokráciát. A választások előkészítése sok önfeláldozó politikai és szervező munkát követel. Bízunk benne, hogy ennek során a kommunisták százezrei, valamint a képviselő-testületek politikailag nem szervezett funkcionáriusai, a Nemzeti Front részei, valamint a társadalmi és érdekszervezetek és a többi politikai pártok tagjainak százezrei ismét bizonyságot tesznek felelősségtudatuk magas színvonaláról. Bízunk benne, hogy a választások alkalmából mindnyájan újfent bizonyságot teszünk szocialista hazafiságunkról, s mindnyájan hozzájárulunk ahhoz, hogy az általános választásokon a dolgozók manifesztatív módon tanúsítsák bizalmukat Csehszlovákia Kommunista Pártjának politikája Iránt, hogy a választások népünk szocialista egységének meggyőző bizonyítékává váljon. Ebben az értelemben a választások egyben bebizonyítják a Nemzeti Front és valamennyi szervezetének életképességét és akcióképességét is. Különösen nagy feladatok hárulnak a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomra és a Szocialista Ifjúsági Szövetségre. Nem lépünk „üres kézzel" a választók elé ták fel és realizálják azt a célt, hogy a dolgozók részt vegyenek országunk igazgatásában és irányításában. Ma a Nemzeti Front minden szervezete arra ösztönzi tagjait, hogy részt vegyenek a XIV. kongresszus Irányvonalának teljesítésében. Úgyszólván minden helyen megválasztották a Nemzeti Front új szerveit, amelyek politikai, szociális és korösszetételüknél fogva valóban a népet képviselik. Jelentősen nőtt ezekben a szervekben a munkások, a nők és a fiatalok száma. Sokkal nagyobb számarányban vesznek részt a munkában a politikai pártokban nem szervezettek is. Értékeljük azt, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusának döntéseit saját tevékenységük feltételei között támogatják és megvalósítják a nem kommunista pártok is. Ezáltal a CSKP által vezetett Nemzeti Front keretében kialakultak dolgozóink szocialista egysége további elmélyítésének a feltételei. Az Itt elmondottakból és az általunk ismert más tényekből is arra következtethetünk, hogv belpolitikai helyzetünk kedvező és jó. A jobboldaliak, a hazai és külföldi ellenség jóslatai nem váltak be. Azt állították, hogv a párt és az állam vezetősége elszigetelődik, hogy a nép nem támogatja politikánkat, s nem tudunk majd megbirkózni a gazdasági problémákkal. Borús jóslataik csupán jámbor óhajok maradtak; lebecsülték Csehszlovákia Kommunista Pártjának erejét és képességeit, lebecsülték népünk politikai érettségét, hazaszeretetét és a szocializmus iránt érzett odaadását. A választások új fejezetet nvitnak Tisztelt BarátaimI Az 1969 április óta eltelt Időszak fejlődésének eredményei, h r>4rt Xtv. kongresszusának visszhangja és a jelenlegi helyzet lehetővé tette a CSKP Központi Bizottságának, hogy a Csehszlovák Nemzeti Front A választásokat megelőző időszak alkalmat ad arra, hogy elkészítsük népünk munkája eredményeinek mérlegét a szovjet hadsereg által tőrtént felszabadulásunk időpontja óta, a szocializmus építésének időszakában. Nem lépünk a választók elé, mint mondani szokás „üres kézzel". Egész mai életünk a CSKP politikájának helyes voltát bizonyítja. Mindaz, amit a párt vezetésével elértünk, a szocializmus nagy előnyeit tanúsítja, azt, hogy sokoldalúan túlszárnyalja a burzsoá társadalmi rendszert. Különösen a fiatal embereknek mutatjuk meg, hogy mi mindent tudtunk történelmileg rövid Idő alatt elvégezni, milyen szolid alapokat teremtettünk a további eredményes fejlődésünk számára. A München előtti Csehszlovákiában a burzsoázia mint uralkodó osztály uralmának két évtizede alatt sem volt képes a termelőerők jelentősebb fejlesztésére. A termelési állóalapok értéke 20 év alatt csak 122 milliárddal nőtt és 1937-ben összesen 652 milliárd korona volt. A döntő fontosságú iparágak léte a külföldi konszernektől és monopóliumoktól függött. Éppen ezért sújtotta a gazdasági válság a csehszlovák gazdasági rendszert sokkal nagyobb mértékben, mint más országokét. A parasztsággal és az értelmiséggel szilárd szövetségben álló, a szocialista építés útját választó munkásosztály kormányzatának 20 esztendeje alatt megvalósítottuk a szocialista iparosítás programját. 1948 óta kilencszeresére nőtt a termelőeszközök gyártása, és ma megbízható alapja a többi iparág és a mezőgazdaság fejlesztésének. Jelentősen nőtt a gépipar, a vegyipar, valamint az elektromos energiagyártás hányada. A termelési állóalapok értéke 1948 óta 800 milliárd koronával nőtt és elérte az 1600 milliárd koronát. Iparosítottuk az építőipart, meg? Drsítottuk az építkezési beruházásokat és a lakásépítést. A szövetkezetesített mezőgazdaságnak egyre több gépet és műtrágyát szállítottunk, ami lehetővé tette a nagyüzemi technológia érvényesítését. A nemzeti jövedelem 1970-ben majd négyszer nagyobb volt, mint 1937-ben. Az Ipari termelés az elmúlt évben az 1937 évi termelésnek több mint hétszerese volt. A burzsoá rendszer képtelen volt egyetlen súlyos szociális probléma megoldására. A gazdasági válság éveiben 1 millió ember volt munka nélkül, ami azt jelenti, hogy minden ötödik munkaképes állampolgár munka nélkül volt. Mivel Itthon nem tudtak megélni, 1920— 1937-ben több mint félmillió ember hagyta el hazáját, — ennek több mint 60 százaléka Szlovákiából —, hogy külföldön keressen munkát. A nép döntő többsége szociális bizonytalanságban és nyomorban élt. A szocializmus országunkban felszámolta a munkanélküliséget, minden állampolgár számára biztosította a jogot á munkára, a művelődésre, a népjóléti és nyugdíjbiztosításra és az ingyenes egészségvédelemre. A munkahét nálunk ötnapos, világviszonylatban is nálunk valósítottuk meg az egyik legrövidebb munkaidőt. Az élelmiszer és a közszükségleti cikkek fogyasztásában a világ első 10 állama közé tartozunk. Szociális biztosításra 1970-ben nyolcszor annyit költöttünk, mint 1937-ben. A burzsoá rendszer a demokratizmussal dicsekedett, a valóságban azonban a tőkések, a kivételezett gazdagok osztályérdekeit szolgálta, lehetővé tette, az embernek ember által történő kizsákmányolását, durván eltiporta a polgárjogokat. Emlékezzünk csak vissza, hányszor lőttek rá a munkásokra és a parasztokra, akik nem akartak egyebet, mint megvédeni puszta életüket saját maguk és családjuk számára. Nálunk, a munkások és parasztok államában a képviseleti szerveket a nép választja, s ezek a szervek a dolgozók érdekelt védik. Az állampolgárok képviselőik révén közvetlenül részt vesznek a politika gyakorlásában, megvalósításában és ellenőrzésében. A képviseleti szervek valóban a nép képviselőiből tevődnek össze és mint minden államhatalom hordozói, szilárdan a nép szolgálatában állnak, kifejezve az állampolgárok igazi érdekelt és szükségletelt. A Nemzeti Front fejlett rendszere lehetővé teszi a dolgozóknak, hogy a politikai pártok és a társadalmi szervezetek révén részt vegyenek a közérdekű munkákban, a társafFolytatás a 3. oldalon) 1971.