Új Szó, 1971. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1971-09-02 / 208. szám, csütörtök

Elkötelezetten az ifjú nemzedéken ISKOLAÜGYI DOLGOZÓK NYILATKOZATA AZ ÚJ TANÉV ALKALMÁBÓL Megnyíltak az iskolák. Falai közfitt ismét gyermekkacaj, játékos zsibongás visszhangzik, de a mai csengőszó már a komoly munka kezdetét jelzi. A pedagógusok új elhatározásokkal! és tervekkel, a szünidei pihenés alatt fogant és érlelődött szándékokkal léptek az új tanévbe. Tanévkezdéskor ezekre az elképzelésekre voltunk kíváncsiak, ezért megkértUnk közülük néhányat, mondják el, milyen célkitűzésekkel fogadják az új tanévet s az oktató-nevelőmunka szempontjából mit tartanak a legfontosabb teend önek? Íme, a válaszok. SZAMOS LÁSZLÓ központi tanfelügyelő, az SZSZK Oktatásügyi Minisztériumának dolgozója Nehéz feladat néhány sorban vázolni az új tanévvel kapcsolatos teendőket, terveket, célkitűzéseket, hiszen a megoldásra váró problémák igen sokrétűek. Ezért csak a leglényegesebbeket foglalnám össze, azokat is távirati stílusba sűrítve. A minisztérium nemzetiségi főosztálya ténykedése soráh azokból az irányelvekből indul ki, melyeket az Oktatásügyi Minisztérium a párt XIV. kongresszusának határozata, illetve a múlt tanév eredményeinek elemzése alapján dolgozott ki. Ezzel az iránytűként szolgáló útmutatással az iskolaügy vezető dolgozói megismerkedhettek a napokban lezajlott szlovákiai értekezleten, s a napilapokból, rádióból, tv-ből tudomást szerezhetett róla tanítóságunk is. Nem szándékozom ezeket a feladatokat részletesen taglalni, ám szükségesnek tartom, hogy — fontosságukra való tekintettel — legalább tömören összefoglaljam őket. A minisztérium feladatul szabta az oktatás és a nevelés egységesítését, a pedagógiai tevékenység igényesebbé és hatékonyabbá tételét, az ifjúság marxi—lenini szellemben való formálását, a pedagógusok nagyobb elkötelezettségét az iskolában és a közéletben egyaránt. Fontos követelményként jelölték meg az ifjúsági és pionírszervezetek céltudatosabb munkáját, a fiatalok szabad idejének jobb kihasználását. Azon fáradozunk, hogy ezeket az égető feladatokat a minisztérium irányelveivel összhangban egységesen valósíthassuk meg az életben. Szeretném, ha a magyar tannyelvű iskolák pedagógusai a választások előkészítése során fokozott aktivitásukkal is bizonyítanák a párt és a köztársaság iránti hűséget és odaadást. Újdonság a polgári neveléstan bevezetése a gimnáziumokban, mely a tanulók eszmeipolitikai ismereteinek a bővítését célozza. Az új tantárgy oktatói kellő felkészülésben részesülnek és — tankönyv helyett — sokszorosított szövegek állnak majd rendelkezésükre. Az oktató-nevelőmunka színvonalának növeléséről szólva feltétlenül említést kell tennünk a szlovák nyelv oktatásáról is. Ugyancsak újdonság, hogy már az alapiskolák első évfolyamában bevezetik a szlovák nyelv tanítását, éspedig játékos formában, hogy ezzel megalapozzák a tanulók szlovák nyelvtudását. A diákok szlovák nyelvi ismereteinek bővítése, érvényesülésük és a továbbtanulás érdekében már az alapiskola hetedik évfolyamától kezdve egyes tantárgyakban sor kerül a szakkifejezések szlovák nyelven történő oktatására. Az új tanévben reánk háruló feladatoknak ez csak a hányadrésze, valóra váltásuk azonban valamennyinél lényegesebb. VOJTECH ZUZAK, a jnb isko laügyi szakosztályának vezetője (Galanta) Az elmúlt tanév eredményeinek értékelésénél szakosztályunk dolgozói a CSKP XIV. kongresszusának határozatából indultak ki s ez az elemzés, valamint az iskolák pártfunkcionáriusainak és vezető dolgozóinak a minap Bratislavában megtartott értekezletén elhangzott irányelvek utat mutatnak számunkra. Szakosztályunk sokrétű és igényes feladatait az alábbiakban foglalnám össze: az eszmei-politikai nevelés fokozása és minőségének javítása; az oktató-nevelőmunka hatékonyságának növelése; a pedagógusok politikai és szakismereteinek bővítése, anyagi helyzetük és körülményeik javítása. Ezek a célkitűzések így, persze, nagyon általánosan hangzanak, konkretizálva, munkatervbe foglalva azonban felölelik az iskolák valamennyi égető kérdésének a megoldását: a pionírszervezet tevékenységének jobbá tételét, az igazolatlan mulasztások és a bukottak számának csökkentését, a káderképzést, a világnézeti nevelést — hogy valóban csak a leglényegesebbeket említsem. Vegyes lakosságú járásról lévén szó, az eddigieknél még fokozottabban kell szorgalmaznunk a proletár internacionalizmusra nevelést. Választásokra készülve, a pedagógusokat arra ösztönözzük, hogy segítsék e jelentős esemény előkészítését, közgyűlések szervezésével, alkotó vitákkal, célszerű kulturális műsorokkal igazi választási légkört teremtsenek. Szeretnénk, ha ez az atmoszféra áthatná a járás valamennyi iskolájának életét. JANOA IVAfv iskolaigazgató f Bratislava) Iskolánk tanulói niflr évek óta szorgalmasan gyűjtik, kutatják a munkásmozgalom történetével kapcsolatos dokumentumokat, melyekből a múlt tanévben igen szemléletes kiállítást rendeztünk. Az ideológiai munkát, a diákok eszmeipolitikai nevelését ezeknek a hagyományoknak a szellemében folytatjuk, hiszen a tradíció kötelez. Igen jól működik iskolánk pionírszervezetie és aktívak, lelkesek az ifjúsági szer-, vezet tagjai is. Pedagógusaink munkájának, fáradozásának van látszata, hiszen a Vörös csillag nyomában címmel, az iskolák között megrendezett versenyben pionírszervezetünk helyi-városi viszonylatban első lett. De nem is ez a lényeges; a munkából, az áldozatkészségből tett vizsga, jóleső érzése — felbecsülhetetlen. Tehát van mire építeni, van mire alapozni' Az új tanévben tantestületünk tagjai — eszmei-politikai ismereteik elmélyítése érdekében — áttanulmányoznak különféle tudományos és politikai irodalmi termékeket, hogy ezeket ki-ki a saját tantárgya keretében felhasználhassa. A pedagógusok pártoktatásáról a jövőben sem feledkezünk meg, hiszen a tanítók példamutatása, elkötelezettsége, pártos kiállása nem vesztett időszerűségéből. Hasznos tevékenységet fejt ki iskolánkban a kommunista szülők aktívája, melynek tagjai rendszeres megbeszélésre jönnek össze. Ezek a szülők nagy segítséget nyújtanak az Iskolának, kiváltképp a tudományos világnézeti nevelés terén. A kongresszusi határozatok értelmében, valamint az iskolaügyi dolgozók értekezletén elhangzott útmutatások alapján iskolánkban biztosítottuk a polgári neveléstan és a honvédelmi nevelés szakszerű oktatását, s arra törekszünk, hogy új tartalommal töltsük meg a politechnikai oktatást, serkentve ezáltal a tanulók munkára nevelését. Az oktatásügyi miniszter egyik legutóbbi beszédében felhívta a figyelmet a bukások aránytalanságára is. A bukottak számának csökkentése, a gyengébb előmenetelű és hátrányos helyzetű tanulók segítése érdekében „tanulószobákat" létesítettünk. Internacionalista érzelmek, a nemzetköziség elmélyítésének gondolata vezérelt bennünket, amikor megalakítottuk a tanulók régi álmát, a barátság klub ját. Iskolánk diákjai már évek óta kapcsolatokat ápolnak szov jet és magyarországi fiatalok kal. A barátsági klub tagjai időnként összejönnek, hogy el beszéljék egymásnak levelező partnereik örömeit, gondjait, s a „dokumentumokból", tehát a lapokból, levelekből, emléktár gyakból, könyvekből kiállítást rendezzenek. A klub tagjai hasznos és figyelmet érdemlő tevékenységet fejtenek ki, me lyet az új tanévben természetesen szeretnénk még tartalma sabbá tenni. KALINA VIDOR pedagógus, az iskolai pártszervezet elnöke (Dunajská Streda) A kongresszusi határozatok irányt mutatnak az iskolák számára, eligazítják a pedagógusokat a nevelési rendszerben és a politikai-eszmei nevelőmunkában, ezért rendkívül fon tosnak tartjuk felhasználni azokat ténykedésünk során. Ám kiindulópont az iskolák pártszervezetei számára is, hiszen kijelöli az egyetlen járható utat, amikor hangsúlyozza: „A kongresszus a pártszervek, va lamint az iskolák pártszervei nek feladatává teszi, hogy hatékony politikai munkát végez zenek a tanítók körében s meg követeljék az iskolák és isko laügyi szervek vezető dolgozóitól a politikai aktivitást". A kongresszusi határozat s az ennek alapján kidolgozott minisztériumi irányelvek a nevelési célkitűzéseket illetően tulajdonképpen nem tartalmaznak meglepetéseket. Elsősorban a munkára nevelés, a szocialista öntudat, a világnézeti nevelés és az internacionalista szellem kialakításának feladatára gondolok. Régi feladatok ezek, csakhogy az utóbbi években szinte megfeledkeztek róluk vagy inkább lebecsülték jelentőségüket, a nevelés terén sokan „lazítottak", aminek aztán áldatlan következményei lettek. Azért oly fontos nyomatékosan hangsúlyozni jelentőségüket. HRITZ ISTVANNÉ pionírcsapatvezető I

Podunajské Biskupice) Ténykedésem szempontjából mérvadónak tekintem a pártkongresszus határozatát, mely komoly és mélyértelmü szavakat intézett a fiatalokhoz: „Csehszlovákia Kommunista Pártja értékeli az ifjúság természetes lelkesedését és érdeklődését minden halidó iránt és az ifjúsággal kapcsolja öszsze országunk kommunista jövőjét". A kongresszus határozatai az iskolákban most telítődnek meg élettel, ugyanis a napokban kidolgozott új munkaterv már a dokumentum szellemében fogant. Örömmel vettem tudomásul, hogy a párthatározat jelentős teret és figyelmet szentel a pionírszervezet munkájának és rendkívül célszerűnek tartom a SZISZ és a pionírszervezetek közti együttműködés elmélyítését célzó törekvéseket is, melyek számos konkrét formában, főleg egymás segítésében és támogatásában nyilvánulnak meg. A SZISZ-szervezet például védnökséget vállal a pionírszervezet felett, gondoskodik a rajzvezető-utánpótlásról, közös akciókat rendeznek. A jó munka megalapozása érdekében arra törekszem, hogy pionírszervezetünk mindjárt a tanév elején felvegye a kapcsolatot az ifjúsági szervezettel. A pionírokkal való foglalkozás sok türelmet, kitartást és formalitástól mentes munkát igénvei. A kötetlen, „Spontán" beszélgetések. Játékok, tréfás vetélkedők és egyéb rendezvények pozitív érzelmi hatásokat váltanak ki a gyermekekben. S tulajdonképpen ez a cél: szórakozva, játszva oktatni. de főleg nevelni a tanulókat. íme egy kis keresztmetszet a tervekről, szádékokról, célkitűzésekről, melyek az eddig elért eredményekre, a pedagógusok .lankadatlan aktivitására épülnek. As új tanév alkalmából aligha kívánhatunk mást, mint hogy pedagógusaink türelemmel és kitartással váltsák valóra mindazt, amivel előbbre akarják vinni.a szocialista emberré formálás felelősségteljes művét. Kfvánjnk, hogy erőfeszítéseiket és jószándékó törekvéseiket a nemes feladatok «1 érésében siker koronázzál i .. 70L6YESSY MARIA Tóthpól Gyula felvétele A TUDÁS ES A2 AKARAT ALKOTASA Ahol 02 ember legyőzte a természetet £ Harmincéves a tátrai drótkötélpálya 0 Több millió látogató a Lomnici csúcson Gépek, szerkezetek, műszaki létesítmények keletkezésének évfordulójáról nem szoktak megemlékezni, de a Tatranská Lomnicát a Lomnici-csúccsal összekötő drótkötélpálya „születése napja" mégis - megérdemel egy rövid méltatást. Harminc év óta szállítja 2634 méter magasra a Tátra rajongóit. 1936 tavaszán végezték el az „ünnepélyes kapavágást", bár a drótkötélpálya létesítésének ötletét már 1932-ben felvetették. A kezdeményezés érdemét többen is saját maguknak vindikálták, azonban csak annyi bizonyos, hogy abban az időben Jozef Országh volt a tartományi elnök és testvére, Juraj Ország volt a Tatranská Lomnica-i fürdő igazgatója és így került kapcsolatba a Magas-Tátrát rendszeresen látogató külföldi vedégekkel. Az igazgató tanulmányozta a műszaki fejlesztés lehetőségeit is, de lehet, hogy valaki felhívta figyelmét a nagy lehetőségre — a felvonóra, ahogy a drótkötélpályát kezdetben emlegették. Megvalósítása könnyűnek látszott, hiszen a mindenható testvér, a tartományi elnök „patronálhatta" a vállalkozást és csakhamar kiszámították, hogy a tervezett 32 millió korona költség rövid idő alatt megtérülne. Igen reálisan úgy vélték, hogy egy ilyen létesítmény jelentős mértékben hozzájárulna a Magas-Tátra népszerűségéhez. Néhány érdekesség Az építkezésen 200 munkás, 20 mérnök és technikus dolgozott, olyan emberek, akik kitartottak az első perctől a nagy mű befejezéséig és példás fegyelemmel, kifogástalanul teljesítették nap nap után a feladatokat. Maga a munka leírhatatlanul nehéz, bonyolult és igényes volt, különösen amíg felépült a két kisegítő kötélpálya. Hátizsákban hordták az építőanyagot. Egy kilométerért 2 koronát kaptak, tehát a napi keresetük elérte a 100 korónát is, hiszen egy nap alatt kétszer, sőt háromszor is megfordultak Lomnic és a Kőpataki tó között. Sokkal nehezebb volt a második szakasz. Az építésre alkalmas időjárás Itt csak néhány hónapig tart. Szélviharban, villámok fényénél, mennydörgéstől kísérve haladt a munka. A villám elől a sziklák mögé vagy a 2300 méter magasban kivájt barlangba rejtőztek és szerencsére egyetlen baleset sem történt. 1937. december 22-én pontosan 12 órakor a függővasút elindult az első vendégekkel Tatranská Lomnlcáról a Kőpataki tóhoz. Az alsó pályaudvar a tengerszint felett 898 méter, a Kőpataki tónál levő állomás pedig 1764 méter magasban van. A szintkülönbség 866 méter. A kötélpálya hossza légvonalban 4030 méter, pályahosszúsága 4140 méter. Egyetlen európai kötélpálya sem szállítja fel az utasokat ilyen hosszú szakaszon átszállás nélkül. A kilenc tartóoszlop közül a 7-es számú a legmagasabb: 37 méter. A 30 férőhelyes kabin súlya az első szakaszon 2200 kg, de a teljes berendezéssel 4,5 tonna és 18 perc alatt teszi meg az utat. Kétségtelen, hogy az első szakasz felépítése a csehszlovák technika nagy sikere volt és az akkori sajtó nagy elismeréssel Irt a kivitelezőről, a chrudimi Welsner cégről, Valamint Viliam Schinko és Ján Marvan mérnökökről, az építkezés vezetőiről. Pályatest a levegőben A legnagyobb nehézséget azonban a második szakasz építése jelentette, különösen a tartókötél szállítása a Lomnici csúcsra. Súlya többször tíz ton. na. De ezt a legnehezebb szakaszt is felépítették és 1939 őszén — holott a világ felett véres vihar felhői tornyosultak — a Lomnici csúcson felcsavarták a tartókötelet a csőrlődobra. A második szakasz hossza légvonalban 1665 méter és pályahossza 1870 méter. A második szakaszon egyetlen "tartóoszlop sincs, tehát valóban „pályatest a levegőben". Az egész drótkötélpálya hossza 5695 méter és 1722 méteres szintkülönbséget hidal át, ezen a téren mind a mai napig páratlan Európában. 1941 júliusában helyezték üzembe a drótkötélpálya mindkét szakaszát. És bár háború tombolt a világon, a csehszlovák technika nemzetközi elismerést vívott ki. Üs az elmúlt harminc év alatt százmillióknak tette lehetővé, hogy megcsodálják a Magas-Tátra felhőkkel koronázott csúcsait. JOT-EF JAJJÍK Németh Frigyes, az Okoči (Ekecsl Efsz fejője nemrég nemzetközi sikert aratott a Leningrád melletti Puskin Kolhozban. Az NDK. lengyel és csehszlovák fejők közötti versenyben megszerezte az elsőséget. A képen Németh a fejőgépet mutatja be gyermekeinek. (Felvétel: Ján LofaJ — CSTK)