Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-08 / 31. szám, Vasárnapi Új Szó

i mli ri-mrT­Bl U­pi t Ti •• ,nini r nni. -•WľXi.iiÉ , II '•"" & mindenről i cu D Fi Ö30 Tanácsok a szabadsággal kapcsolatban A szabadságról megje­lent cikkeink kapcsán több levélből merített észrevé­tel és panasz alapján meg­állapítható, hogy több mun­kaadó vállalat és maguk a dolgozók sincsenek tisztá­ban a munkatörvénykönyv 1970. január 1-től hatály­ban levő megváltozott szö­vegű rendelkezésével az 1966. január 1. előtti mun­kaviszonyok és pótidők be­számításával a szabadság­igény hosszát illetően. A munkatörvénykönvv hatálybalépése előtt, azaz 1966. január 1. előtt elég­gé körülményes előírások szabályozták, hogy milyen esetben lehet a korábbi munkaviszonyokat egybe­számítani az érvényes mun­kaviszonnyal az ún. ked­vezményezett állásváltoz­tatások alapján. A munka­törvénykönyv 1966. január 1-től már megszabta, hogy az ezen időponttól kezdve minden munkaviszonyt be kell számítani az esetleges megszakításokra való te­kintet nélkül, de visszame­nőleg csak azt az időt is­merte el, amelyet az előb­bi munkajogi előírások alapján folyamatos munka­viszonynak lehetett elis­merni. Kivételt csak akkor ismert el a ínunkatörvény­könyv, ha a dolgozó mun­kahelyén már két éve dol­gozott és jó munkaeredmé­nyeket ért el. A gyakorlat bebizonyí­totta, hogy a munkaviszo­nyok ilyen két szempont­ból való beszámíthatósága felesleges bonyodalmat, fe­lesleges adminisztratív munkát jelentett és ennek alapján valósította meg az 1969/153 sz. törvénymódo­sítás a már említett válto­zást a munkatörvénykönyv 104. § -ában is. Az új rendelkezés alap­ján 1970. január 1-től kez­dődő hatállyal tehát min­den dolgozó esetében be kell számítani minden, a 18. életév betöltésétől kezd. ve ledolgozott időt, még abban az esetben is, ha a munkatörvénykönyv ha­tálybalépése előtti időre, tehát 1966. I. 1. előtti időre is esnek (a 103. § rendel­kezik egyébként részlete­sen, hogy milyen időket lehet beszámítani: a mun­kaviszonyokat, a katonás­kodás idejét, a sikerrel végzett tanulmányok ide­jét, a tudományos ašpiran­túra idejét, az efsz és egyéb termelőszövetkezeti tagságot és munkatevé­kenységet, a rokkant csa­ládtagról való gondoskodás idejét, az elhelyezkedés előtti járadék folyósításá­nak idejét, a kisgyermek­ről annak 3 éves koráig való gondoskodás idejét). A dolgozók érdeke, hogy a munkaadó vállalattal szemben a fentiek alapján igazolják a szabadságigé­nyük hosszát. A munkatör­cénykönyv 101. § 4. be­kezdése értelmében a hosz. szabb szabadságigényt a szabadság megkezdése előtt kell igazolni, de leg­később azon naptári év vé­géig, amelyre a dolgozó hosszabb szabadságát igényli. Több tévedés van az 5 hónapos várakozási idő és a 75 nap ledolgozása ér­telmezésében is. Az 5 ha­vi várakozási időt a mun­kaviszony elején egyszer kell teljesíteni. A 75 nap ledolgozása minden egyes évben feltétele a szabad­ságigény keletkezésének. Végül meg kell jegyezni, hogy az efsz-ek saját mun­karendjükben, saját felté­teleik szerint szabályozzák a szabadság kérdését és a munkatörvénykönyv ebben a vonatkozásban csak az efsz-tanoncokra és az efsz­nél munkaviszonyban levő dolgozókra vonatkozik. Dr FÖLDES JÓZSEF A rozsnyoi (Rožňava) járásban az alacsonyabb fekvésű helyeken dombos, nyílt erdőkben és erdőszé­leken, kertekben, gyümöl­csösökben egyaránt költő madár a sárgarigó (Orco­lus oriolus L.). Más nevein aranymálinkó, sármáringó, sárga velyhe, aranybegy, sármárinkó, aranyraarin­kó, aranymálú, aranymáié, szolgabíró, aranymálrigó, lórió, aranymál, aranymáj, pünkösdi madár. Az énekes madarak (Pas­seriformes) rendjébe, a sárgarigó-félék (Oriolidal) családjába tartozik. 24—25 cm hosszú. Az öreg hím élénk aranysárga, de az egész szárny, továbbá egy sárga végszegély kivételé­vel a farok és a kantár fe­kete. Az öreg tojó felső teste olajzöld, a farkcsík és a felső farkfedők sár­gásak. Az alsó test vilá­gosszürke, elöl és kétol­dalt feketés gerinccsíkok­kal. A testoldalak sárgás árnyalatúak, az alsó fark­fedők sárgák. A farktollak olajzöldek, a végük felé feketések, míg a tollak vége sárga. A két középső farktollon legtöbbször nincs sárga végződés. A fiatalok felső teste vifágos sárgászöld, világossárga tollvégződésekkel. Az alsó test fehér alapon feketés gerinccsíkokkal tarkázott. A csőr fakó barnáspiros, a láb kékes ólomszürke, a szivárványhártya sötét vér­piros. Európában a 63.° északi szélességtől délre a Föld­közi-tengerig költő madár, kivéve Görögországot. Köl­töző madár, a telet Dél-Af­rikában tölti. Nálunk ápri­lis végétől augusztus vé­géig látható. Művészi fészkét magasan a fára, a kihajló ág végső elágazására szövi. Rostok­ból, háncsból, fűszálakból összefont fészke az ágvil­láról kosárszerűen csüng le. Négy fehér tojását fel­tűnő, vörhenyes fekete pettyek díszítik. Fészekalja június elején teljes. Átla­gos tojásmérete 30,8X21,3 mm. A kotlási idö és a fiókák fészekben maradási ideje egyformán 14—15 nap. Fő tápláléka a rovar és rovarlárva. Különösen ked­veli a cserebogarakat, de mindenféle hernyót, még a szőröseket is megeszi. Nyár vége felé a gyümölcsösök megdézsmálásával némi kárt tesz, egészében véve azonban gazdaságilag fel­tétlenül hasznos és védett madár. R. T. Tisztesfü (STACHYS RECTA L. Č1STEC PRIAMY) (STACHYS ANNUA L.) A tisztesfü (babonafű, bakfű, hasznos tisztesfü, tar­lóvirág, tisztes huny ász) az ajakosvirágúak (Lamina­ceae) családjába tartozó, napos helyeken, nagy töme­gekben különösen búzatar­lókon termő, kellemes illatú, jó méhlegelőt is szolgáltató, egyéves, vagy évelő növény. Szára 30—40 cm magas, bokrosán elágazó, vagy ke­véságú, rövid fehér szőrök­kel fedett. Levelei kereszt­ben átellenesek, 2—4 cm hosszúak, lándzsásak, hegye­sek, fűrészes élűek. Virágai a hajtások végén nyúlánk füzérekben állnak, vajsár­ga színűek. Egész nyáron át virágzik. Gyűjtendő a növény föld feletti része üde virágzás­kor. Rendszerint sarlóval, vagy kaszával gyűjtjük és árnyékos helyen szárítjuk. A drognak kesernyés, kis­sé fanyar íze van. A drog glikozidát, csersa­vat, keserű anyagot, nyálkát és illóolajat tartalmaz. A szárított drognak aszt­maelleni, vese- és hólyag­gyulladás elleni tulajdonsá­ga van. A legrégibb gyógynövé­nyek közé tartozik. Anteni­us Mura, Augustus császár háziorvosa 47 féle betegsé­get gyógyított a tisztesfü le­veleivel és gyökerével. A há­zi gyógyászatban a forráza­tát vese- és hólyagbántal­maknál, és asztma ellen használták. Továbbá alkal. mázták vizelési nehézségek­nél görcsöknél és hisztéria ellen. Forrázatával a gyenge gyermekeket fürösztik, hogy megerősödjenek. Továbbá epilepsziás, hűléses megbe­tegedések ellen ls használ­ták. Régebben a babonás népgyógyászatban alkalmaz­ták. Például ha valakinek a kisgyermekeit nagyon megnézték és azután a gyer­mek rosszul lett, azt állí­tották, hogy megigézte. Ilyenkor a tisztesfü levében mosták vagy fürösztötték meg a gyermeket. E célra emberi vagy állati vizeletet is használtak, amellyel a gyermek arcát bedörzsölték. Más babona szerint ha vala­ki a boszorkányok hatalma alatt volt (rosszul aludt és nyomást érzett álmában a mellén), akkor ha forró víz­be tisztesfűt dobtak, a víz elhomályosodott, ez azt je­lentette, hogy a szenvedő boszorkányok hatalma alatt van. Ilyenkor szintén e fő­zetben kellett az elbaboná­zott személynek fürödnie és a babona hatalma eltűnt. Dr. NAGY GÉZA ORVOS A CSALÁDBAN Hogyan táplálkozzunk nyáron Sokan azt gondolják, nyáron nincs szüksége az embernek annyira táplálékra, mint ősztől tavaszig. Nincs igazuk. A mun­ka, sport, játék és egyéb tevé­kenység a melegben is alaposan igénybeveszi az embert. Az ál­lati eredetű fehérjék és a zsi­radék hiánya csökkentheti az ember testsúlyát. A C-vltamin hiánya a betegségek elleni véde­kezést gyengíti. Mindennek a je­lentősége különösen az ismétlő­dő nyári járványok miatt nem becsülhető le. Tehát a nyári hó­napokban a szervezet ugyanúgy igényli az ésszerű táplálkozást, mint máskor. Különösen fontosak a fehér­jék, amelyeket hús, tej, tejter­mékek és tojás formájában fo­gyasztunk. Megfelelő mértékben kell gondoskodnunk a szénhid­rátok. a zsiradékok, az ásványi anyagok és a vitaminok testünk­be juttatásáról ls. Ahhoz, hogy napi szükségletünket fedezzük, csak arra kell ügyelnünk, hogy étrendünk változatos legyen. Ne hiányozzék a nyári táplálékból — bármilyen módon elkészítve — a hús, a tej, a tojás és főleg nyers állapotban a gyümölcs és a zöldség. A KONZERVÉTĽL ELŐNYEIT is értékelnünk kell. A pástétom, leves, készétel, főtthús, gyü­mölcslé és más konzervált ter­mék lehetővé teszi, hogy nyara­lás idején komplett reggelit, tíz­órait, ebédet, uzsonnát és vacso­rát együnk. Helyesen veti fel azonban olvasónk, hogy a kon­zerv már sok megbetegedést oko­zott. Hibátlannak mondható az a konzerv, • amelynek fémdoboza szabályos alakú, nem domboro­dik ki a teteje, felülete tiszta­fényű, nem rozsdás vagy korró­ziós. Címkéjén vagy magán a do­bozon leolvasható legyen a gyár­tás napja. Felnyitva szép, egysé­ges konzistenciájú, az ismert ételnek megfelelő kellemes aro­májú, tipikus Illatú és ízű anya­ga Ingereljen elfogyasztására. Tilos a kidomborodott tetejű, bomlás jelelt mutató konzerv­doboz árusításai Gyanús az a doboz ls, amely felbontásúnál sziszegő hangot ad, vagy tartal­ma a benne levő ételnek nem megfelelő szagot áraszt, savany­kás vagy kesernyés mellékíze van. A jó konzervet lehetőleg azonnal fogyasszuk el. SOK A GYOMORRONTÁS . . . Nyáron igen fontos az élelmi­szerek gondos ellenőrzése, he­lyes tárolása, elkészítése és cso­magolása. Ez nemcsak a keres­kedelemre, hanem a háztartásra is vonatkozik. Gyakoriak a könnyen romló ételektől, a mér­ges gombáktól, bogyóktól vagy más növényektől eredő mérge­zések, amelyek rosszul is vég­ződhetnek. A melegben igen könnyen terjednek olyan fertő­ző betegségek ls, amelyeket be­teg állatoktól származó, vagy romlott ételekben elszaporodó kórokozók idéznek elő. Ne vásároljunk oly élelmi-. szert, amely hűtés nélkül meleg helységben vagy a tűző napon állt. Különösen veszélyes és nyá­ron könnyen romló ételek a rántott hús, a szalámis zsemle a majonézes tojás, a halsaláta, a cukrászsütemény. A húz! táp­lálkozásból is rekesszük ki a romlandó ételeket, különösen, ha nincs hűtőszekrény vagy rosz­szak a tárolási feltételek. Csak annyit főzzünk, amennyit a csa Iád elfogyaszt. Dr. SZÁNTÓ GYÖRGY '^•Filatelia • Augusztusban az oszt­rák postaigazgató^j4 két al­kalmi bélyeget bocsát kl. Az első (2,50 schilling ér­tékű) Kitzbühel város ala­pításának 700. évfordulójá­ra emlékeztet. A másik, ugyancsak 2,50 schilling névértékű, a bécsi nemzet­közi nagyvásár 50. évfordu­lóját idézi fel. • Az albán pusta idei bélyegkiadási terve: 4 bé­lyeg a Párizsi Kommün év­fordulójára, 3 bélyeg a fa­ji megkülönböztetés elleni nemzetközi harc éve alkal­mából, 6 bélyeg tulipán­motívumokkal és egy bé­lyeg Dilrer születésének 500. évfordulójára, továbbá az olimpiai előjátékok, a Kínai KP 50. éves évfordulója, a vándormadarak sorozata, a nemzeti balettmotívumokat megörökítő és az űrkutatás témájával foglalkozó bélye­gek. («) Gyakran előfordul, hogy a konyhában vagy a fürdőszo­bában eltörik vagy megreped egy-egy csempe. Tudjuk jól, hogy szakembert ilyen kisebb javításhoz nehezen kapunk, ezért próbáljuk meg házilag kicserélni az eltörött vagy sérült darabokat. 1. képünkön bemutatjuk, hogyan távolítsuk el a esem pét. Egy vastagabb szeggel vagy csavarhúzóval óvatosan kaparjuk ki a körülötte levő fúgából. résből a merevítő anyagot, azután az eltörött részt darabonként emeljük ki és tisztítsuk ineg a helyét. 2. A jól letisztított falra AL­KAPREN-nel vagy egyéb for­galomban levő műanyagra gasztóval ragasszuk fel az új csempét úgy, hogy a képen látható módon, egyenletesen elosztva kis csomókat te szünk a csempe hátlapjára, majd elkenjük rajta és rá­nyomjuk a falra. 3. A ráhelyezett csempeta pot puha ruhával, az ábrán látható nyilak irányában, dörzsölő mozdulattal nyom juk rá a falra. A réseket utólag töltjük ki, vagy festjük meg. 1 S

Next

/
Oldalképek
Tartalom