Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-08 / 31. szám, Vasárnapi Új Szó

JHnuver, az FBI igazgatnia és bírálAja, elé juttatták Angela Dauist, a néger polgárjogi mozgalom kiváló kommu nista harcosát; ók azok, akik provokációkat szerveznek a Fekete Párducok ellen, hogy koholt vádak alapján megtorlásokat csikarjanak ki a hatóságoktól, vagy Igazolják velük a rendőrség brutalitását. Az FBI ma már több mint egy hivatalos szerv: félelmetes arányúvá duzzadt, s Valósággal aUam az államban. Egy kis történelmi visszapillantás Az FBI megszervezésének gondolata egy nagy történelmi személyiség leszármazottjától ered. Charles Joseph Bonaparte egykori baltimore-i ügyvéd, majd későbbi igazságügyminiszter, Napoleon császár lerome fivérének unokája — a szegények védelmezője és a visszásságok ostorozója, kipellengérezője hírében állott. Ingyen védett szegényeket, s a hon >rúriumot aztán búsásan behajtotta gazdag ügyfelein. „Jó orra" vo t, nagyszerűen értett a tisztviselők hivatali korrupciójának felderítéséhez Az ő kezdeményezésére alakult meg 1908-ban az igazságügyminisztérium különleges osztálya ilyen esetek kivizsgálására, a korrupció elleni harc ra. Becsületes hazafias állampolgárok Jószándékú bejelentéseire építette munkáját és 23 ügynökkel kezdte tevékenységét. A „jószándékú bejelentések" idővel közönséges, a legtöbbször sötét szándékú besúgássá fajultak, az Igazságügyminisztérium égisze alatt különszervezetté vált FBI pedig napjainkban valóságos mammutlntézménnyé terebélyesedett. Ozelmeive! a „láthatatlan birodalom" jelzőt érdemelte ki, s ebben igazgatójának van oroszlánrésze... 1919-ben, tehát a szervezet működésének kezdeti időszakában, a háborút követő társadalmi lazulásban, amikor a hatóságok hadat üzentek az ún. „társadalomellenes" elemeknek, az FBI 24 ügybuzgó munkatársa vállalta, hogy száz nap alatt elkészíti 60 ezer (I) radikális és anarchista személy nyilvántartási dossziéját. Ezt a fiatalembert 1. Edgár Hoovernek hívták. Ma csak „diri" néven emlegetik; 52 éve szolgálja az FBI-lt, s 47 éve 6 e Clark vult igazsá giigyininiszter jét talun éppen „dossziégyártási képessége" indította el. Mindenkiről mindent tud, a legarcátlanabb, törvényellenes módszerektől sem riad vissza, s mindezt elnézik neki, mert sok mindenről tud, sokakat a zsebében tart. Ez a múltban sem volt titok, csak •az FBI módszereit fedte homály. Most ezekre is jórészt világosság derült, miután márciusban ismeretlen tettesek több száz dokumentumot tulajdonítottak el az FBI levéltárából. Ezeknek a bizalma jelentéseknek tekintélyes amerikai lapokban való szellőztetése kissé kényes helyzetije hozta a „láthatatlan birodalom császárát", ahogy Hoovert emlegetik, és a vele szoros kapcsolatban álló kormányköröket, ám csak az utóbbiak jöttek zavarba, Hoover nagyon biztos a dolgában. A leleplezések folytán egyes volt FBI-ügynökök nyelve is megoldódott. Sokat mondott egy bizonyos O'Bryan, aki az NSZK-ban állomásozó 113. hadtest kémelhárításánál dolgozott. Kiderült például, hogy az FBI rendszeresen megfigyeli az amerikai politikai személyiségeket, lehallgatja telefonbeszélgetéseiket, lehallgató készülékeket helyez el vezető személyiségek lakásaiban. így például az FBI 183 millió személy ujjlenyomatát őrzi, további 15 millió ujjlenyomat a Pentagonnál van. Besúgókat, provokatőröket szerveztek be az amerikai egyetemekre, a diákszervezetekbe, a négerek polgárjogi szervezeteibe stb. A leleplezésekkel Sámuel ]ames Ervin vezetésével egy parlamenti bizottságnak is foglalkoznia kellett. Kitudódott, hogy 18 000 amerikai polgárról vezet rendszeresen dossziét az FBI, s nz 1968-as Conus-akció óta bővülnek az adatok. Hogyan készülnek és gazdagodnak a dossziék, szemléltető példa rá William Rock egyetemi tanár esete. Egyszer az. utcán hangoskodó fiatalokkal találkozott, több tanítványát Is felismerte köztük. A vietnami háború ellen és a polgárjogok tiszteletben tartásáért tüntettek. Erős rendőri karhatalom állt velük szemben, riporterek és fényképészek hada özönlötte el a környéket, s természetesen az FBI emberei sem hiányoztak, csak nem mindenki tudott róluk. Rock professzort is fotoriporterek vették körül, egy „rádióriporter" pedig magnóra rögzítendő nyilatkozatot kért tőle. Például, mi a véleménye a kormányról stb. Rock professzor nem bizonyult jó riportalanynak, élete első nyilatkozatát kérték tőle, de azért tett néhány említést „azokról a washingtoni bürokratákról", ahogy a kormányt „tisztelte". Nagy meglepetésére később kellemetlen tálalásban, nyomtatásban látta viszont állítólagos nyilatkozatát, kiszínezve, eltúlozva bizonyos megállapításait, s kitudódott, hogy az FBI — az ő emberei voltak a „fotoriporterek" — a tanárról is dossziét állított fel. Rock professzor a megbízhatatlanok listájára került. Edgár Hoover emberei ma modernebb eszközökkel folytatják az ötvenes évek hírhedt McCarthy-bizottságának, az Amerika-ellenes tevékenységet Vizsgáló Bizottságnak „boszorkányüldöző" tevékenységét. Minden haladó vagy a kormány politikájától magát távol tartó szervezetet és személyt célba vettek. Az FBI agytrösztje Hoover szervezete úgy tud a roppant sok információs anyaggal dolgozni, hogy igénybe veszi a korszerű technikát. Komputerek, modern elektronikus' számítógépek segítségével ellenőrzi az amerikai közvéleményt. Ilyen számítóközpontja van például Maryland államban a Fort Hollabird erődben, két hatalmas számítóközpontja van még: Virginia államban a Fort Monroe és Texasban a Fort Hood. Lyukkártyákon tartják a megfigyelt amerikai polgárok adatait, lyukkártyákra táplálják beajövőjükre kiható tényeket. Sőt, az elektronikus számítógépek nemcsak az adatok tárolására .szolgálnak, hanem „gépi logika" érvényesítésével ki Is szűrik a lehallgatott és rögzített beszélgetésekből stb. azokat a részeket, amelyek államellenesnek nyilváníthatók és amelyek alapján megfelelő időben elrendelhetik az illetők letantóztatását. Az FBI-dossziék alapján választják ki a kormánytisztviselőket. Azzal ugyanis az eddigi leleplezések után már mindenki tisztában van, hogy az FBI ajánlása nélkül senkit sem vesznek fel állami szolgálatba. A jelölteket három kategóriába sorolják. Az elsőbe a megbízhatatlanok tartoznak, ezek ki is esnek az érdeklődési körből. A II. kategóriába tartozók azt a választ kapják: „majd hívjuk, ha megüresedik egy hely". A III. kategóriába tartoznak a megbízhatók, akiket akármilyen munkakörben azonnal alkalmaznak. Okét nevezik ..Joli

y Jocker"eknek. Miért? Meddig? Az FBI tevékenységével kapcsolatban sok amerikai felteszi ezt a kérdést. Persze csak magának, hangtalanul. Az eltulajdonított FBI-okmanyok egyike ugyanis így világított rá a Hoover-szervezet működésének hátterére: „ .. .ennek több oka van. ezek közül is az első, hogy növelni fogja az ezekben a körökben amúgy is paranoiás hangulatot és hozzásegít annak megértéséhez, hogy minden postaláda mögött egy FBI-ügynök van". Miután kitudódott, hogy McGowern, Muskie, McCarthy és Hughes szenátorok állandó megfigyelés alatt állnak, több képviselő és politikus szétnézett a 'maga dolgozószobájában és rájött, hogy különböző helyeken lehallgató készüléket helyeztek el Hoover emberei. Rájöttek erre a kormányzók és nevesebb szenátorok is, akiknek irodáját vörös telefon, azaz közvetlen vonal köti össze az elnök irodájával. A vörös telefonokban ravasz lehallgatókészíilékek voltak. Ilyeneket egyébként az FBI nyakkendőtűben, olajbogyóban, virágvázában, hamutartóban s egyéb fel nem tételezett tárgyakban is el tud helyezni. Az egyik kárvallott, Boggs képviselő a parlamentben gestapós módszerekkel vádolta meg az FBI-it és igazgatójának menesztését követelte. J. Edgár Hoover azonban háboríítatlanul ül posztján. Noha 70 éves korban kötelezően nyugdíjazzák az amerikai politikusokat, a 76 éves Hooverrel kivételt tettek. A Kennedyekkel hadilábon állt, nyílt ellensége volt az elnöknek, az igazságügyminisztert pedig nem egy alkalommal figyelmen kívül hagyta. Johnson elnök állítólag tartott Hoovertől és nem hagyott rá semmi rosszat mondani. Nixon pedig... Nixon egyébként az FBI „tiszteletbeli tagja". Ugyanis kitudódott, hogy 1937-ben a jogi kar elvégzése után az FBI szolgálatába jelentkezett, megfelelt, de üres helv híján eltanácsolták. Ogy látszik Nixnn is „kijön" a nagy Hooverrel. a 172 cm magas veszélyes öreggel, aki zsámolyra állva fogadja új munkatársait, hogy magasabbnak lássék. mint a valóságban. Houver: Csak azokat hallgatom le, akik megérdemlik. Sok szenátor, politikus, volt mU niszter kérte Hoover nyugdíjazását, eddig azonban eredménytelenül. Clark volt igazságügyminiszter, aki összetűzött Hooverrel, s akinek leleplező emlékirataira az FBI mindenható főnöke durva támadással válaszolt, ezt Irta a „láthatatlan birodalomról": „Ha egy bűnüldözőnek valamire szüksége van, akkor arra, hogy pártatlanul elemezze a tényeket és csupán a tényeket ... Sajnos, az FBI ideológiát szerv lett a múltban, s ez szemellenzőket helyezett rá . . " Hoover mammutszervezete ma 16 ezer ügynökkel dolgozik, köztük 7 ezer specialistával. Jől megszűrik az alkalmazottakat, mert anyagilag is csábító az FBI szolgálata: egy kezdő ügynök évi 11 és fél ezer dollár fizetést kap. Az FBI több mint negyedmilliárd dolláros, más források szerint 318 millió 600 ezer dolláros költségvetéssel rendelkezik, s ebből eddig még sohasem mertek lefaragni. Érthető, hogy Hoover kiskirálynak érzi magát a hetvenes évek Amerikájában. Ö a megtestesült konzervativiz mus. Ö volt az, aki megtagadta az amerikai elnökök utasítását, hogy több négert alkalmazzon az FBI ban. Érvelése a fajgyűlölők szokásos kifőgäsa volt: a négerek képtelenek megszerezni a szükséges minősítést. Esetleges utódlásával kapcsolatban különféle találgatások láttak napvilágot. Emlegetik többek között a fiatal és tetterős Richard Helmset, a CIA központi hírszerző szolgálat jelenlegi vezetőjét. Az FBI és a CIA között egyébként ádáz konkurrenciaharc folyik, előszeretettel törnek borsot munkatársaik egymás orra alá. Hoover jövőjét illetően talán a New York Times volt a legreálisabb: „Hoovernek mindent szabad. Mindazonáltal még hosszú az idő addig, amíg akad olyan elnök, aki le meri váltani /. Edgár Hoovert. Sőt az is valószínűtlen, hogy akad olyan elnök, aki meg meri mondani az öregúrnak, hogy fogja be a száját." L. L. kWutíLi Az FBI — állam az államban • Aki zsebében tartja az amerikaiak millióit • 47 áve az FBI élén • Elnökök mennek, Hoover marad • Az erőszak és zsarolás gépezete • Bűnüldözés helyett a haladás üldözése A

z Egyesült Államok mozgalmas belpolitikai eseményeivel, főként a Fehér Ház külpolitikájának tömeges bírálatával kapcsolatos tudósításokból véletlenül sem maradhat ki a Szövetségi Nyomozó Iroda, vagy közhasználatú rövidítéssel FBI (Federal Bureau o f Investigation). FBI-ügynökök szállják meg az egyetemeket, beférkőznek az Ifjúsági szervezetekbe, elvegyülnek a vietnami háború ellen tüntetők közé, neves tudósokat közelítenek meg, hogy kipuhatolják politikai nézeteiket, vagy kormányellenes, illetve annak vélt nyilatkozatokat provokáljanak ki belőlük, hogy aztán azzal zsarolhassák őket; ők azok. akik vésztörvényszék félelmetes szervezet mindenható ura. J. Edgár Hoover, akit munkatársai még egyszerűen J. E.-ként is szoktak emlegetni, amerikai viszonylatban is szédítő pályafutást ért el; nyolc elnököt és 16 igazságügyminisztert „élt túl" funkciójában, s erre felette büszke. „Ők mentek, de én maradtam", — mondogatja jogos büszkeséggel. Hogyan érte ezt el? Ogy, hogy „nélkülözhetetlenné" tette magát. Mivel és hogyan — ebben rejlik e titokzatos szervezet félelmetes ereje. Aki kezében tartja Amerikát Edgár Hoover 1924-ben, 29 éves korában lett a7. FBI Igazgatója. Karrier-