Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-07 / 186. szám, szombat

26. Az érdekelt országok által a szocialista világpiac fejlődésére kidolgozott kereskedelmi gazdasági prognózisoknak -- az általános globális prognózisok mellett (az ország áruforgalmának, exportjának és importjának fejlődésére, a növekedés ütemére, az árustruktúrára, a kereskedelem viszonylati megoszlására vonatkozó prognózisok stb.) — tartalmazniuk kell részprognózisokat is, mint például a fontosabb áruk és árucsoportok exportjának és importjának fejlesztésére és egyéb problémákra vonatkozó prognózisokat. 27. A szocialista világpiac fejlődésére vonatkozó hosszú távú kereskedelmi-gazdasági prognosztizálás közösen egyeztetett módszertani elveken alapul, és az érdekolt országok mind sokoldalúan, mind pedig kétoldalúan valósítják meg. A külkereskedelem fejlődésére vonatkozó prognózisokat a KGST-tagállamok sajátos feltételeiknek megfelelően állítják össze, számolva azzal, hogy tapasztalatcsere alapján, az érdekelt országok áttérnek egyes árukategőriák és egyes problémák vonatkozásában a szocialista világpiac fejlődésének együttes prognosztizálására. Azt az időszakot, amelyre a kereskedelmi-gazdasági prognózisok készülnek, a kérdés jellegétől ős a prognosztizálandó problémától függően határozzák meg. A kölcsönösen szállítandó termékek árának megállapítása és a külkereskedelmi árrendszer tökéletesítésének komplex tanulmányozása 28. A KGST-tagáliamok a közeljövőben kölcsönös kereskedelmükben a jelenleg érvényes árképzési elvekből indulnak ki, vagyis az arakat a világpiaci árak alapján határozzák meg, megtisztítva azokat a tőkéspiac konjunkturális tényezőinek káros hatásaitól. 29. A KGST-tagállamok az 1972 végéig egyeztetett program szermt, komplex módon tanulmányozzák a külkereskedelmi árrendszer tökéletesítésének kérdéseit. 7. fejezet A valutáris-pénziigyi kapcsolatok tökéletesítése A KGST-tagállamok úgy vélik, hogy a valutárispénzügyi és hitelkapcsolatoknak aktívabb szerepet kell látszaniuk a tervszerű gazdasági együttműködés további fejlesztésével és megerősítésével, valamint a szocialista gazdasági integráció fejlesztésével összefüggő feladatok megoldásában. Ennek érdekében a KGST-tagállamok az alábbiakban állapodtak meg: A kollektív valuta (transzferábilis rubel) 1. A KGST-tagállamok tanulmányozni fogják, valamint gazdasági és szervezési intézkedéseket tesznek a kollektív valuta (transzferábilis rubel) szerepének megszilárdítására és megerősítésére, abból a célból, hogy teljes mértékben betöltse a KGST-tagállamok nemzetközi szocialista valutájának alapvető (értékmérő, fizetési és felhalmozási eszköz) funkcióit, az együttműködés elmélyítésének és tökéletesítésenek, valamint a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének egyes szakaszaiban jelentkező feladatoknak megfelelően, továbbá biztosítják a kollektív valuta tényleges átutalhatóságát reális árfolyamát és aranytartalmát. A kollektív valuta (transzferábilis rubel) szerepének megerősítése és megszilárdítása olyan folyamat, amelynek szerves részét képezik mind a valutáris szférában, mind az anyagi termelés és a külkereskedelem sztérájában tett Intézkedések. 2. A kollektív valutában (transzferábilis rubelbén) történő elszámolások rendszerének meg kell felelnie a KGST-tagállamok közötti külgazdasági kapcsolatok tervszerű fejlesztése követelményeinek, biztosítania kell az elszámolások egyenértékűségét és az azonos jogokat az összes ország számára a kollektív valuta (transzferábilis rubel) felhasználásában. A KGST-tagállamok kollektív valutája (transzferábilis rubel) szerepe növelésének a szükséges gazdasági előfeltételekre és elsősorban a szilárd, sokoldalú külkereskedelmi forgalomra, valamint az áru- és valutatartalékok felhalmozáséra kell támaszkodnia. 3. A szocialista kollektív valuta (tcanszferábilis rubel) reális árufedezetének biztosítéka a KGST-tagállamok áruforgalmának tervszerű fejlődése, amely a világpiaci árak bázisán megállapított, egyeztetett szerződéses árakon bonyolódik le, megtisztítva azokat a tőkés piac konjunkturális tényezőinek káros hatásától. Ez biztosítja a kollektív valuta szilárdságát és a tőkés valutarendszer válságjelenségeitől való függetlenségét. 4. A KGST-tagállamok közötti kölcsönös kapcsolatok ban a kollektív valutának (transzferábilis rubel) hatékonyan kell szolgálnia a külgazdasági kapcsolatokat, bizto sítva a részvevő országoknak azt a lehetőséget, hogy közgazdaságilag megalapozott döntéseket hozzanak. Ez enriak megfelelően valósul meg, ahogyan a kollektív valuta funkciói, mint a KGST-tagállamok nemzetközi szo cialista valutájának a funkciói kibontako/.nak. 5. A kollektív valuta (transzferábilis rubel) szerepének megerősödésével, perspektívában felhasználható a harmadik országokkal történő elszámolásokban és a nemzetközi elszámolásokban szereplő egyéb valuták között olyan helyet foglalhat el, amely megíelel a KGSTtagállamok világgazdaságban betöltött szerepének és jelentőségének. 6. A KGST-tagállamok közötti kölcsönös gazdasági kapcsolatok tervszerű megszervezése reális feltételeket teremt ahhoz, hogy hosszabb időre biztosítsák a kollektív valuta (transzferábilis rubel) aranytartalmának és árfolyamának szilárdságát. Ezt elősegítik a Komplex Programban előirányzott azok az intézkedések is, amelyek a gyártásszakosítás és kooperáció fejlesztésével, az exportáruk mennyiségének növelésével és minőségének javításával, valuta- és árutartalékok képzésivel, a KGST-tagállamok belső piacainak árukkal való feltöltésével, valamint a KGST-tagállamok közötti külkereskedelmi áraknak és kereskedelmi formáknak a KGST XXIII. (külön) ülésszaka határozatának megfelelően történő tökéletesítésével kapcsolatosak. 7. A KGST-tagállamok rendszeres időközönként megvizsgálják a kollektív valuta (transzferábilis rubel) árfolyamata és aranytartalma realitása biztosításának kérdését. Ezzel kapcsolatban 1973 végéig elvégzik a kollektív valuta reális árfolyamát és aranytartalmát biztosító feltételek tanulmányozását. 8. A kollektív valuta (transzferábilis rubel) árfolyamának és aranytartalmának esetleges megváltoztatását közös egyeztetés alapján fogják végrehajtani, azonos mértekben biztosítva az összes KGST-tagállam érdekeit. 9. A KGST-tagállamok 1971—1973-ban intézkedéseket dolgoznak ki ás valósítanak meg a sokoldalú elszámolások kollektív valata (transzferábilis rubel) segítségével történő kiszélesítésére a kölcsönös külkereskedemi kapcsolatok minden fajtájára vonatkozóan — ideértve egyes olyan árukkal folytatott kereskedelmet is, amelyekre nem állapítanak meg kontingenseket —, valamint a KGSjTtagállamok közötti áruforgalom sokoldalú kiegyensúlyozásának kiszélesítésére. 10. A sokoldalú elszámolás és a sokoldalú kiegyensúlyozás kiszélesítését a megfelelő szakaszokban végrehajtandó intézkedésekkel összehangolva kell megvalósítani; ezek a népgazdasági tervek koordinálásának elmélyítésére, a gyártásszakositás és kooperáció fejlesztésére, a külkereskedelmi kapcsolatok megszervezésének tökéletesítésére irányulnak. 11. A kereskedelem és a sokoldalú elszámolások kiszélesítését elő kell hogy segítse a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank és a Nemzetközi Beruházási Bank rövid, közép és hosszú lejáratú hitelezési rendszerének lejlesztése. 12. A kollektív valuta (transzferábilis rubel] alkalmazási szférájának n KGST-tagállamokon kívüli kiterjesztését — e Komplex Program keretében teendő intézkedé sek mellett — a kereskedelmi és bankszervek arra IráT 9. fejezet Együttműködés a szabványosításban A KGST-tagállamok, nagy jelentőséget tulajdonítva a szabványosításnak, az alábbiakban állapodtak meg: 1. 1971—1980-ban a kidolgozandó módszertani elvek alapján meg kell valósítani a nemzetközi gyártásszakosítás és kooperáció útján történő gyártáshoz kijelölt és a KGST-tagállamok közötti kölcsönös szállítások tárgyát képező legfontosabb termékfajták — a nyersanyagtól a késztermékig (beleértve a tárat és csomagolást) —, a géprendszerek, berendezések és műszerek komplex szabványosítását, valamint az általános gépipari felhasználású legfontosabb gép-, főegység- és alkatrészfajták tipizálását és egységesítését. Biztosítani kell ott, ahol ez célszerű, a szabványosítási feladatoknak a tudományos-kutató és műszaki tervezési-szerkesztési munkák közé való felvételét, amelyekben együttműködnek a KGST keretében. 2. 1971—1975-ben korlátozott számú fő mutatót tartalmazó szabványajáülásokat kell kidolgozni azon termékek nemzeti szabványainak a korrekciójára, amelyek szerepelnek a KGST-tagállamok közötti gyártásszakosításban, kooperációban és áruforgalomban és amelyekre nincs szabványosítási ajánlás. El kell végezni a KGST szabványajánlások időszakos ellenőrzését és felülvizsgálatát abból a célból, hogy műszaki színvonaluk világszínvonalra emelkedjék. 3. 1973-tól kezdve ki kell dolgozni olyan KGST-szabványosítási műszaki-normatív okmányokat, amelyek meghatározzák a KGST-tagállamok közötti kölcsönös szállításokban szereplő ős a nemzetközi gyárszakosítás és kooperáció útján történő gyártáshoz kijelölt, gyártás alatt álló és forgalomba kerülő termékek műszaki jellemzőit, minőségi mutatóit abból a célból, hogy az említett okmányokat a kölcsönös szállítások alkalmával közvetlenül felhasználják. 1973-ig tapasztalatokat kell gyűjteni az említett okmányok — ezen belül a kooperáció és a szakosítás keretében gyártott termékek normáinak és szabványainak — alkalmazására, a megfelelő műszaki, gazdasági és jogi kritériumok meghatározása céljából, ideértve az okmányok kötelező voltának fokával és közvetlen felhasználásuk elveivel kapcsolatos kérdéseket. 4. 1971—1975-ben ki kell dolgozni és be kell vezetni olyan normatív szabványosítási dokumentációrendszert, amely a KGST keretében egységes elveket állapít meg a normatív okmányok készítésére és gyakorlati alkalmazására. előírja az okmányok optimális nomenklatúráját, tartalmát és formáját, valamint a normatív szabványosítási dokumentáció kidolgozásának folyamatait. 5. 1971—1980-ban ki kell dolgozni és be kell vezetni az összes KGST-tagállam számára az egységes műszaki tervezési-szerkesztési dokumentációrendszert, abból a célból, hogy a dokumentációk egyik országból a másikba való átadásakor na legyen szükség átdolgozásra, egyszerűsödjön a tervezési folyamat és csökkenjen a műszaki, tervezési-szerkesztési munkák munkaigényessége. 6. 1976-ig az összes KGST-tagállam számára egységes törési és illesztési rendszert kell létrehozni a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) ajánlásaival összhangban, biztosítva e rendszer 1980-ig történő fokozatos alkalmazásbavételét. I v7. A KGST keretében, 1971—1975-ben ki kell dolgoz-, ni az érdekelt országok számára a szabványosítás és a metrológia automatizált információs-irányító rendszerét az elektronikus számítástechnika segítségével, maximálisan felhasználva a KGST-tagállamokban meglevő eszközöket és rendszereket. 8. Fejleszteni és tökéletesíteni kell az érdekelt KGST-tagállamok együttműködését a metrológlában, a népgazdaságban és az áruforgalomban, a nyersanyagok, anyagok és késztermékek minőségi és mennyiségi értékelésénél alkalmazott mérések egyöntetűségének és s nemzetti mértékegység-etalonok pontosságának növelése végett. E célból: 8.1. 1971-től el kell kezdeni az egységes KGST-etalonrendszer létrehozásának munkáit a nemzetközi mér' tékegység-renndszer (SIj figyelembevételével, a szahványos vegyület- és anyagminták rendszerének, a szabvá-. nyos kézikönyvi adatok rendszerének, az egységes pontossági előírások és mennyiségi számbavételi módszereknek, valamint a nyersanyagok, anyagok és termékek minőségvizsgálati rendszereinek létrehozásával kapcsolatos munkákat. 8.2. El kell végezni a KGST-tagállamok nemzeti etalonjainak kölcsönös összehasonlítását. 8.3. Együttes tudományos-kutató munkákat kell szervezni a KGST-etalonok pontosságának a korszerű világszínvonalra való emelésére, az egységes szabványos kézikönyvi adatok és szabványos vegyület- ,és anyagminták kidolgozására, nagy pontosságú egyedi mérőberendezéseknek a KGST-tagállamok által történő együttes kidolgozásása és együttes felhasználására. 8.4. El kell végezni a mérőműszerek ellenőrzésére és vizsgálatára vonatkozó normatív műszaki dokumentációk egységesítését, hogy a KGST-tagállamok kölcsönösen elismerjék a műszerek egyes KGST-tagállamokban történő bélyegezési és hitelesítési eredményeit. 8.5. Ki kell dolgozni a KGST keretében folyó metrológiai tevékenységgel kapcsolatos jogi kérdésekre vonatkozó alapvető rendelkezéseket, ideértve a KGST-etalonok, a szabványos vegyület- és anyagminták, továbbá a szabványos kézikönyvi adatok jogi státusát. 8.6. A metrológiával kapcsolatos tevékenységben fetmerült pénzügyi kérdéseket a KGST keretében folyó- tudományos-kutató munkák általános finanszírozási elvei alapján kell megoldani. II!. R ESZ 10. f e j e z e t Az együttműködés fejlesztésének főbb irányai és feladatai az iparban Altalános rendelkezések 1. A KGST-tagállamok megállapodtak abban, hogy az együttműködés további elmélyítése és tökéletesítése, valamint a szocialista gazdasági integráció fejlesztése az ipar. területén elő kell hogy segítse: - a munkatermelékenység növelését és a termelés hatékonyságát biztosító legmagasabb tudományos-miiszaki gyártási színvonal elérését; — az országok népgazdasági struktúrájának olyan ésszerű fejlesztését, amely lehetővé teszi a természeti kincsek komplex felhasználását: — a nemzetközi szakosítás és kooperáció elmélyítését, korszerű technológiák kidolgozását és elsajátítását; — a termelés- és munkaszervezés haladó formáinak bevezetését. A KGST-tagállamok szükségesnek tartják, hogy teljesebb mértékben elégítsék ki az ipar fűtőanyag-energetikai, kohászati és egyéb nyersanyag-ágazati termékekben jelentkező növekvő szükségleteit az érdekelt országoknak az említett ágazatok fejlesztésére irányuló erőfeszítéseinek az egyesítése alapján — alkalmazva a sökoldalú és kétoldalú együttműködés különböző kölcsönösen előnyös formáit —, és fűtőanyag-energetikai és nyersanyagkészletek fogyasztói felhasználásának legésszerűbb és leggazdaságosabb módszereit. Az érdekelt KGST-tagállamok együttműködése a fűtőanyag-energetikai és nyersanyag-