Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-07 / 186. szám, szombat

Az egyes kérdések koordinálásának Időszakát a részt vevó országok egyeztetik. A jelenlegi szakaszban a hoszszú távú koordinációt a népgazdaság legfontosabb ágazataira és termékfajtáira vonatkozóan a KGST-országok általában az 1985-lg terjedő időszakra végzik el. A koordinálandó terület sajátosságaitól függően más időszakot is meg lehet állapítani. 13. A hosszú távú terveket a KGST-tagállamok sokoldalúan vagy kétoldalúan, a közöttük létrejött megállapodástól függően olyan kérdésekben koordinálják, amelyekben valamennyi vagy néhány KGST-tagállam kölcsönösen érdekelt. Azok a problémák, amelyekre vonatkozóan a hosszú távú terveket koordinálják, általában az alapvető gazdaságpolitikai, valamint tudományos és műszaki politikai kérdések kölcsönös konzultációkból és a prognosztizálási együttműködésből következnek, továbbá az ötéves tervek koordinációja során vetődnek fel. 14. A hosszú távú terveket az érdekelt országok tervező szerveinek képviselői kétoldalú és sokoldalú konzultációk útján koordinálják, bevonva a tudományos-műszaki, a külkereskedelmi és a megfelelő ágazati szerveket és szerezeteket. A sokoldalú alapon történő koordinálás a KGST szerveiben is folyik. A hosszú távú tervek koordinálását az országok közvetlenül összehangolják a nemzeti távlati tervek előkészítésével és kidolgozásával. 15. Azokra a problémákra vonatkozóan, amelyek megoldásának útját a koordináció' során meghatározták és amelyek megoldására a konkrét intézkedéseket egyeztették, az országok általában hosszú lejáratú, sok- és kétoldalú együttműködési megállapodásokat kötnek, vagy elősegítik, hogy az említett kérdésekkel kapcsolatos hosszú lejáratú szerződéseket az arra jogosult gazdálkodó szervezeteik megkössék. Az említett megállapodásoknak és szerződéseknek komplex jellegűeknek kell lenniük, tartalmazniuk kell a kölcsönös kötelezettségeket, az ezek teljesítésével kapcsolatos feltételeket, intézkedéseket, figyelembe véve a nem-teljesítésért vagy nem megfelelő teljesítésért viselt anyagi felelősséget, a vizsgált problémák sajátosságait és népgazdasági jelentőségét. Abban az esetben, ha a felek megegyeznek, hogy a kölcsönös együttműködés jellege és feltételei a jövőben megváltoztathatóak, akkor a hivatkozott megállapodásokban és szerződésekben fel kell tüntetni e változtatások végrehajtásának rendjét. 16. A KGST-tagállamok 1972-ben a következő terüle teken kezdik el a hosszú távlatra szóló tervek egyeztetését: 16.1. fűtőanyag-energetikai bázis, beleértve az atomenergiát is; 16.2. nyersanyagbázis a vas- és színesfémkohászat, a vegyipar, a cellulóz-papíripar, a könnyűipar számára, beleértve a geológiai feltáró munkákat is; 16.3. a vas- és színesfémkohászat legfontosabb termékfajtái; 16.4. petrolkémia és a vele összefüggő legfontosabb termékfajták; 16.5. a tudományos-műszaki forradalom fejlődését meghatározó komplex gép- és készülékrendszerek. A konkrét problémákat az érdekelt országok egyeztetni fogják. 17. A KGST-tagállamok: — 1971—1972-ben egyeztetik a távlati Időszakban koordinálásra kerülő problémák körét, és meghatározzák ezek kidolgozásának rendjét és határidőit, valamint megoldásuk útjait és módszereit; — a KGST-tagállamok központi tervező szerveinek elnökei annak megfelelően, ahogyan a távlati tervkoordináció keretében a problémákat kidolgozzák, megvizsgálják e koordináció eredményeit, hogy a problémák megoldása végett, az elért megegyezés alapján, az érdekelt országok megfelelő szerződéseket és megállapodásokat köthessenek. Az ötéves tervek koordinálásának tökéletesítése 18. A KGST-tagállamok az ötéves tervek koordinációját úgy tekintik, mint az együttműködés tervszerű fejlesztésének egyik alapvető módszerét és tartós, valamint kölcsönösen előnyös gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolataik kialakításának egyik legfontosabb eszközét. ,E koordináció az együttműködés azon kérdéseinek a körét öleli fel, amelyek meghatározó jelentőségűek a KGSTtagállamok gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatainak fejlődése szempontjából, és fontos szerepet játszanak az ötéves népgazdasági tervek összeállításánál. 19. A KGST-tagállamok az ötéves népgazdasági terveket a továbbiakban is nemzeti terveik kimunkálásával szoros összhangban fogják koordinálni. A tervkoordináció során az ötéves időszakra szóló együttműködés alapvető kérdéseire vonatkozó döntések egyeztetését rendszerint azelőtt fejezik be, mielőtt az országok illetékes szervei elé az ötéves tervjavaslatokat jóváhagyásra benyújtják. E tervjavaslatok kidolgozásakor figyelembe veszik a tervkoordináció során elért megállapodásokat, biztosítják a tervkoordinációból eredő megállapodások teljesítéséhez szükséges feltételeket és eszközöket. 20. Az ötéves tervek koordinálása a továbbiakban is kétoldalúan és sokoldalúan történik, azoknak a problémáknak a vonatkozásában, amelyek együttes megoldásában a KGST-tagállamok érdekeltségüket fejezik ki. A koordinálandó problémák körét és kidolgozásuk mélységét a KGST-tagállamok kölcsönös megállapodás alapján határozzák meg. Ennek során lényegében az alábbi kérdéseket vizsgálják és egyeztetik: 20.1. a tudományos-technikai haladás és a tudományos-műszaki .együttműködés alapvető irányai: 20.2. a gyártásszakosítás és a kooperáció fejlesztése a termelés ésszerű méretű megszervezésére a legkorszerűbb technológia alapján; ennek során nagy jelentőségű lesz a fokozatos áttérés — ott, ahol ez célszerű — az egyeztetett egységes termékrendszerekre; 20.3. egyes olyan létesítmények beruházásainak koordinálása, amelyekben kölcsönös az érdekeltség, és amelyekben együttműködnek, figyelembe véve az új termelőkapacitások létesítésében a maximális hatékonyság elérését, valamint a legfontosabb iparágak fűtőanyag- és nyersanyagbázisának bővítését és fejlesztését; 20.4. a kölcsönös áruszállítások és szolgáltatsok nomenklatúrája, volumene és határideje, figyelembe véve e szállítások gazdasgi feltételeit. 21. A KGST-tagállamok az ötéves tervek koordinációja során tájékoztatni fogják egymást az általuk kidolgozandó ötéves terv tervezetének legfontosabb vonatkozásairól és általános irányairól. Konzultációt folytatnak a külgazdasági kapcsolatok kölcsönös érdeket képviselő kérdéseinek tervezett fejlesztési koncepcióiról. 22. Az ötéves tervek koordinációjának befejezéseként a KGST-tagállambk központi tervező szerveinek vezetői jegyzőkönyvet írnak alá. Az érdekelt országok a munkák befejezésének más formáiban is megállapodhatnak, többek között kormányközi egyezmények megkötésében is. A tervkoordináció során és annak befejezését követően az egyeztetett kérdésekre vonatkozóan — azok jellegének megfelelően — a felhatalmazott gazdálkodó szervezetek kormányközi megállapodásokat vagy szerződéseket fognak kötni. 23. A KGST-tagállamok 1972—1973-ban a KGST keretében kidolgozzák az 1976—1980 közötti időszakra szóló tervek koordinációjával kapcsolatos munka programját. Egyes iparágaknak és termékfajtáknak az érdekelt országok által történő együttes tervezése 24. Az érdekelt KGST-tagállamok megvalósítják egyes iparágak és termékfajták együttes tervezését — a tervező tevékenység területén kifejtett együttműködés új formáját — azzal a céllal, hogy egyesítsék erőfeszítéseiket az élenjáró tudományos-technikai eredmények gyorsabb elérésére, emeljék a munka termelékenységét, versenyképesek legyenek a világpiacon ős jobban kielégítsék a kiválasztott ágazatok, illetve termelési ágak termékei iránt jelentkező szükségleteket. Az együttes tervezésnek elő kell segíteni az iparilag kevésbé fejlett KGST-tagállamokban a legkorszerűbb termelési ágak gyorsabb fejlődését. Az együttes tervezés felöleli a termelés előkészítését, továbbá magát a termelést és az értékesítést. Ugyanakkor az együttes tervezési tevékenység vonatkozhat a fent említett munkafázisok bármelyikére is. "r sított, gazdaságilag hatékony Ss korszerű, nagy terme! Skenységű technológiai berendezésekkel ellátott üzemeket. 67." 1971—1973 folyamán javaslatokat kell kidolgozni a vegyi szálak, ezen beiül a polimerekből közvetlen fonási módszerekkel készülő szálak gyártásának szakosítására és kooperációjára nagy teljesítményű, folyamatos működésű típussorok létesítésével. 68. 1972 végéig javaslatokat kell kidolgozni a vegyi szálak és főbb alapanyagaik előállítására szolgáló új technológiai folyamatok kidolgozásának tudományos-műszaki együttműködésére. 69. 1971—1972 folyamán hosszú távra szóló javaslatokat kell kidolgozni az aminosavak, vitaminok és az állattenyésztés takarmányaihoz szükséges egyéb adalékanyagok és megfelelő, a takarmánykiegészítők gyártásához szükséges kiinduló termékek gyártásának széles körű szakosítására és kooperációjára, figyelembe véve a megfelelő kémiai és biokémiai adalékgyártó kapacitásoknak az érdekelt országok közös erőfeszítéseivel történő építését, a nyersanyagforrások maximális és komplex felhasználásával. 70.1972 végéig javaslatokat kell kidolgozni az érdekelt KGST-tagállamoknak a petrokémial nyersanyagalapú, takarmányélesztő-gyártás megszervezésében kifejtett együttműködésére. 71. 1971—1972 folyamán javaslatokat kell kidolgozni az országok textil-, bőr-, bútor- és nyomdaipara tartós színezékekben (csávás, aktív és diszperz), valamint segédanyagokban mutatkozó szükségleteinek gyártásszakosítás alapján történő kielégítésére. 72. Koordinálni kell az országoknak ásványi műtrágyák gyártásfejlesztésével és új, hatásos vegyi növényvédő szerek létrehozásával kapcsolatos erőfeszítéseit azzal, hogy 1980—1985-re az országok mezőgazdasági szükségletei kielégítést nyerjenek, mind a műtrágyák és mezőgazdasági növényvédő szerek együttes mennyisége, mind a választék szempontjából, főleg az országok saját gyártásából és kölcsönös szállításaiból, gyártásszakosítás és kooperáció révén. Ugyanakkor különös figyelmet kell fordítani a klórmentes kálimíitrágyák gyártására. 73. 1971—1975 folyamán javaslatokat kell kidolgozni az egyes háztartási vegyi cikkek gyártásának az érdekelt KGST-tagállamok közötti szakosítására és kooperációjára, szem előtt tartva olyan javaslatokat is, amelyek biztosítják a KGST-tagállamok szükséges választékú és minőségű felületi-aktív anyagokban felmerülő igényeinek kielégítését. 74. A KGST-tagállamok vegyipari, cellulóz- és papírIpari nyersanyagszükségleteinek minél teljesebb feltárása, valamint optimális termelési kapacitások létrehozása céljából az érdekelt országok anyagai alapján 1972-tg ki kell dolgozni egyes vegyipari és cellulóz-papíripari nyersanyagágazatok hosszú távú fejlesztésének alábbi prognózisait: — foszfortartalmú nyersanyagok és foszforalapú termékek (kidolgozza a Szovjetunió); — petrolkémiai nyersanyagok (kidolgozza Románia); — titánoxid (kidolgozza a Szovjetunió); — cellulóz- és papíripari nyersanyagok (kidolgozza Magyarország). Könnyűipar, üveg- és kerámiaipar 75. 1971—1975-ben javaslatokat kell kidolgozni a közszükségleti cikkek gyártásának szakosítására és kooperációjára, beleértve a könnyűiparban, a fafeldolgozó és nyomdaiparban gyártott új termék- és anyagfajtákat és az ezen ágazatokhoz szükséges kellékek gyártását, valamint az üveg- és kerámiaíparban gyártott termékeket. 76. 1971—1973-ban prognózisokat kell kidolgozni az 1985-ig terjedő időszakra a textilipar vsgyiszál, különösen szintetikusszál-szükségleteiről, ezek szé'.esebb körű alkalmazásáról és e prognózisokat Időnként pontosítani kell. 77. 1971-ben javaslatokat kell kidolgozni egy nemzetközi tudományos-műszaki központ esetleges létesítésére a műbőrök gyártásának megszervezésével és felhasználásukkal kapcsolatos problémák megoldása céljából. 11. fejezet Az együttműködés fejlesztésének fő irányai és feladatai a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban A lakosság állandóan növekvő szükségleteinek és az ipar nyersanyagigényének kielégítését szolgáló mezőgazdasági és élelmiszer-termelés töretlen növekedésének biztosítására a KGST-tagállamok — az együttműködés elmélyítése és tökéletesítése, a szocialista gazdasági integráció fejlesztése és minden tagország gazdasági és természeti adottságainak leghatékonyabb kihasználása alapján — szükségesnek tartják a mezőgazdasági és élelmiszer' ipari termelés intenzívebbé tételét, a tudományos-műszaki eredmények bevezetését, a társadalmi termelés hatékonyságának és a munka termelékenységének növelését. Az említett célok elérésére a KGST-tagállamok a köveikezű intézkedések megvalósításában állapodtak meg: 1. Egyeztetett program és módszertan alapján 1972 végéig komplex módon ki kell dolgozni a mezőgazdaság és az élelmiszeripar kiválasztott termékfajtáiban az 1985-ig jelentkező szükségletekre, e termékfajták előállítására fis értékesítésére, valamint egyes mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatok ezen időszakig terjedő fejlesztésére vonatkozó prognózisokat, ide értve az anyagi-műszaki bázisuk tudományos-technikai eredmények alapján történő fejlesztésére vonatkozó prognózisokat is. 2. A kidolgozott távlati prognózisok alapján biztosítani kell a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésére irányuló távlati tervek koordinációjának elmélyítését az egyeztetett termékekben és ágazatokban, az érdekelt országok együttműködésének kiszélesítését a mezőgazdasági termelésben és az élelmiszeriparban megvalósítandó szakosításban és kooperációban, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kölcsönös szállításainak bővítését. A kialakult gazdasági kapcsolatokból, ezek további fejlesztéséből és a termelésnövekedés lehetőségeiből kiindulva a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekben jelentkező importszükségletek kielégítésének problémáit lényegében a KGST-tagállamok közötti kölcsönös szállítások révén, hosszú lejáratú megállapodások alapján kell megoldani, ugyanakkor fejleszteni kell az e termékekkel folytatott kereskedelmet harmadik országokkal. 3. 1971-ben meg kell kezdeni a szakosítás elmélyítésére és a nemzetközi szocialista munkamegosztás egyéb formáinak megvalósítására vonatkozó feltételek és lehetőségek tanulmányozását a mezőgazdaság és az élelmiszeripar egyeztetett termelési ágazataiban. 1973 végéig az érdekélt országok között meg kell kötni az ezen ágazatok szakosításával és munkamegosztásával kapcsolatos sokoldalú megállapodásokat a távlati időszakra. Ennek során az országok erőfeszítéseit az egyeztetett ágazatok és termelési ágak legfontosabb fejlesztési problémáinak gyorsabb ütemű megoldására kell összpontosítani. A szocialista nemzetközi munkamegosztás további elmélyítésének kérdéseit az érdekelt KGST-tagállamoknak komplex módon kell vizsgálni, összekapcsolva a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek előállítása és kölcsönös kereskedelme fejlesztésének ösztönzésével kapcsolatos problémákkal. 4. 1972-ben meg kell vizsgálni egyes mezőgazdasági termékfajták előállítása fejlesztésének és értékesítésének, valamint néhány élelmiszeripari ágazatnak az érdekelt országok részéről történő együttes tervezési lehetőségeit és célszerűségét. 5. Tanulmányozni kell és 1973-ig ki kell dolgozni a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek előállításának és a KGST-tagállamokba irányuló exportjának árak és más közgazdasági eszközök segítségével történő ösztönzösének módjait és lehetőségeit.