Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-01 / 30. szám, Vasárnapi Új Szó

TEVÉKENYSÉGÜK m UQ SZOLGÁLJA Az érsekújvári (Nové Zámky) CSEMADOK-szer­vezet székházának ablakain beragyognak a júliusi nap sugarai. Az ülésteremben még csend van. ^ssan összejövetelre szállingóznak a vezetőség ragjai, hogy két mérnök felmérése alapján meg­beszéljék a székház alatti kihasználatlan pincehe­Vyiségek klubhelyiségekké való átalakításának munkálatait és lesokszorosítsák a brigádmunkára szóló meghívókat. Szeretnék betekinteni ennek a szervezetnek az életébe; megtudni, hogyan dolgoznak tagjai, ho­gyan terjesztik a szociulista kultúrát, hogyan ápolják a munkásmozgalom hagyományait, hogyan teljesítik a CSKP rájuk vonatkozó határozatait. így hát körútra indulok. — Régi párttagok alapították a CSEMADOK ér­sekújvári szervezetét 1949. március 20-án, — mondja Sidó Zoltán, a szervezet elnöke. Közülük Bajtko Károly jelenleg a járási nemzeti bizottság dolgozója, Hübsch Sámuel a CSEMADOK helyi szervezetének alelnöke, Seres Ernőné pedig az egészségügyi iskola pártszervezetének elnöke. Ez a szervezet alakult meg Szlovákiában elsőként, s jelenleg kb. 800 tagja van. Külön székházzal ren­delkezik, melyben nagyterem, színpad, öltözők, irodahelyiségek és egy épülőfélben levő klubhe­lyiség található. Levezet a pincelabirintusba, megmutogatja, hogy hol lesz a táncterem, a büfé, a klubhelyiség, fel­sorolja, hogy mi minden lesz az egyes termekben, olyan precízen, mintha a berendezést már meg is vásárolták volna. Mikor feljövünk és hozzászokik szemünk a fényhez, folytatja beszámolóját: — Több szakcsoportunk van — mondja. Szín­játszó csoportunkban nagyon sok a műkedvelő, így lehetőség nyílik több műfajjal való foglalkozásra. Színdarabokat Boleman Iván, esztrádműsorokat és operetteket Záhorszky Elemér rendező tanít be. Jó munkájuk illusztrálására hadd említsem meg, hogy pl. az 1970. évi Jókai-napokon egy 30 tagú együttes több díjat nyert Jókai: Szeretve mind a vérpadig c. darabjával, s ugyanaznap egy 120 tagú együttes újvári revfiműsora a CSEMADOK KB-nak a gombaszögi ünnepségre való javaslását érdemel­te ki. A műkedvelők jelenleg a „Leányvásár" című operett és a „Leszállás Párizsban" című színjáték előadására készülnek. Népitánc-csoportunk, mely­nek vezetője Szombath Mária, minden évben díjat nyer Zselízen. Az idén pl. a koreográfiáért nyert díjat. Keller Gábor tánctanár vezette társastánc-cso­portunk tavaly a szlovákiai bajnokság első és az országos verseny második helyezettje volt. Ezen­kívül több nemzetközi táncverseny rendezője és győztese. A honismereti kört Major Ferenc, a szer­vezet titkára vezeti. 1962-től tartanak előadáso­kat. Említésre méltók az 1966-ban a világbéke kér­déseiről és a munkásmozgalomról tartott előadá­sok. Foglalkozik a kör társadatom-politikai és hely­történeti kérdésekkel egyaránt. Feldolgozták pl. Érsekújvár és környéke történelmét. Az előadók CSEMADOK-tagok vagy meghívottak, mint pl. Ma­jor Ferenc, Thirring Gyuláné, Pintér István stb. A „Kassák Lajos ifjúsági klub" életéről Decsi György, a klub vezetője tájékoztat: — Bár a klubélet más helyeken az utóbbi időben lehanyatlott — mondja — nálunk ez nem tapasz­talható. A fiatalok közül legtöbben a tánckörben, az irodaimi színpad műsoraiban és az esztrádcso­portban szerepelnek. Havonta egyszer tartunk előadást kulturális témákkal és időszerű politikai kérdésekkel kapcsolatban — a végén nyílt vitával. 1969. szeptember 22-én a Magyar Néphadsereg Köz­ponti Művészegyüttesének fellépésére meghívtuk az ideiglenesen Érsekújvárban állomásozó szovjet Ijadsereg alakulatainak képviselőit is. Kapcsolatot teremtettünk velük, amely azóta is tart. Közösen ünnepeltük meg pl. a Szovjet Hadsereg napját. Előadásainkban és összejöveteleinken részt vesz­nek fiatal szovjet tisztek Is. Persze, jó fordítóink vannak. Ifjúsági klubunkról és általában a szerve­zetünkről Valerij Nyikolajevics Szimonov cikket írt a Komszomolszkaja Pravdába. Klubunknak tisz­teletbeli tagjai is vannak az idősebbek közül: Si­dó Zoltán, Major Ferenc, Záhorszky Elemér, Rácz Kálmán elvtársak és a Szeghő testvérek. — A szakcsoportok említésreméltó közös akciói közül jelentősek a műsoros keddi esték — kap­csolódik bele újra a beszélgetésbe Sidó Zoltán. Közös műsorral készülünk az évente megrende­zésre kerülő Czuczor-napokra is. » • » — Nagy jelentőséggel bír szervezetünk életében a CSKP megalakulásának 50. évfordulója tisztele­tére tett kötelezettségvállalásaink teljesítése — mondja Major Tamás titkár, az Elektrosvit máso­dik üzemrészlegének ekonómusa. A tagság az év végéig 1200 brigádóra ledolgozását vállalta. En­nek felét már ledolgoztuk a klubhelyiség, a kuli­szaterem és a ruhatár rendbetételénél. A másik felét a klubhelyiségek további munkálatainál dol­gozzuk majd le és persze: az épület környékének csinosításánál. A CSKP felhívásával kapcsolatban a város területén propagációs táblákat helyeztünk el és részt vettünk a Nemzeti Front által rende­zett ünnepségeken mint szereplők és mint nézők is. A CSKP megalakulásának 50. évfordulója alkal­mából a helyi szervezet pártcsoportja ünnepi Ölést tartott. Részi vett rajta Janky János, a kommunis­ta párt 1921. évi lubochňai alakuló gyűlésére kül­dött baloldali szociáldemokraták egyike és Szabó János, Magyarország nyugalmazott belügyminisz­tere, az érsekújvári pártszervezet alapító tagja, aki — mint hozzászóló — az Interhelpóról, a Szovjet­unióbeli Frunze várost alapító brigádosok szövet­kezetéről és a párt múltjáról számolt be. Megáll, hogy rendszerezze gondolatait, aztán folytatja: — Az évforduló alkalmából május 25-én a CSEMADOK székházának nagytermében ünnepi estet tartottunk kb. 600 résztvevővel. Egyike volt a legsikeresebb hasonló jellegű akcióknak Érsek­újvárott. Az estet a Koiláth Gabriella vezette 50 tagú pionírcsoportnak a szocialista táborhoz tar­tozó országok zászlajaival való bevonulása nyitot­ta meg. Ünnepi beszédet Hübsch Sámuel, a CSEMADOK alelnöke mondott. Felvázolta az érsek­újvári járás munkásmozgalmának jelentős állomá­sait, felszólalt Szabó István Magyarország nyugal­mazott altábornagya is, aki a tornóci (Trnovec) sztrájk szervezéséről és a földmunkások mozgal­mairól beszélt. Utána 23 régi pártharcost a CSKP politikájának CSEMADOK általi követését jelképe­ző emlékéremmel tüntettünk ki, majd üdvözlő le­velet küldtünk a CSKP aznap megnyílt kongresz­szusának. A szünetben megnyitottuk a CSKP 50 évét és az érsekújvári pártszervezet működését dokumentáló kiállítást. Igazolványok, röplapok stb. kópiáit tekinthették meg a jelenlevők. Az ün­nepi est második részében a CSEMADOK szak­csoportjai Záhorszky Elemér rendezésében előad­ták Durtajevszkij Szabad szél című operettjét. Be­mutatkozott az újonnan alakult (négy évvel ez­előtt karmester hiányában felbomlott) énekkar is. — A fiatalok nevelése szempontjából — folytat­ja kis szünet után — rendkívül hasznos volt Bajt­ko Károly és Hübsch Sámuel idős kommunisták beszélgetése az ifjúsági klub tagjaival a párt helyi szervezetének megalakulásáról, harcairól és ak­tuális politikai kérdésekről. Szó volt az 1968-ban lerombolt munkaerkölcs megszilárdításáról, a la­kásépítés problémáiról, az iparosításról, és a fia­talok tájékoztatást kaptak arról is, hogy az igé­nyeket az ötéves terv folyamán gyorsabb ütemben elégítik majd ki. Főleg utakat, lakóházakat, és ipari létesítményeket- fognak építeni » * • Egy brosúrát nyújt át Major elvtárs. „Dokumen­tumok a CSKP fejlődéséről és tevékenységéről a Nové Zámky-i járásban 1921—1971." Kiadta az SZLKP JB és a JNB Érsekújváron — olvasom. Az ötödik oldalon egy idézet a CSKP KB-nak felhívá­sáról: „Tisztelettel adózunk azok előtt, akik har­coltak és áldozatot hoztak, tetteik árán megvaló­sult a szocialista jelen, s a haza virágzásnak in­dult. A dicső elődök, munkásforradalmárok, be­csületes hazafiak, és internacionalisták művének folytatói kívánunk lenni. A társadalom jóléte, a béke, a demokrácia és a szocializmus megvalósítá­sa érdekében magasra emeljük az önfeláldozó munka és az internacionalista harc vörös zászla­ját." Néhány adat a terjedelmes dokumentumgyűj­teményből: 1898: Érsekújváron megalakult a magyarországi Szociáldemokrata Párt helyi szervezete. 1919: májusban gyári munkásokból, földműve­sekből és haladó értelmiségiekből létrejön a Vörös Hadsereg. 1920: márciusban valamennyi üzem dolgozói sztrájkolnak Érsekújvárott. 1921: április 15 én Jászfalun (Jasováj, Csúzon (Dubník) és Dögösön (Rastislavice) sztrájkolnak a mezőgazdasági dolgozók. 1921: május 15-én megalakul Érsekújváron a CSKP városi, később körzeti szervezete. 1924: január 22-én a munkások tízperces munka­szünettel adóznak V. I. Lenin halála emlékének. 1929: Szimőn (Zemné) részleges sikerrel végző­dik a kubikusok sztrájkja. 1931: december 15-én a munkanélküliek segély­emelést kérnek és követelik Major István szaba­don bocsátásál. 1936: május 11-én a béremelésért folytatott ér­sekújvári sztrájk részleges sikert eredményez. 1938: szeptemberben Tornócon és Érsekújváron antifasiszta tüntetést szerveznek a köztársaság vé­delmére. 1938: szeptember 8-án Horthy seregei bevonul­nak Érsekújvárba. 1939: szeptemberben megalakul a kommunista párt érsekújvári illegális szervezete." 1945: március 29-én a szovjet hadsereg felszaba­dítja Érsekújvárt. 1945—1971: részletes tájékoztatás a békés épí­tőmunka eredményeiről, képekkel illusztrálva. A brosúrához az anyagot dr. Hofer Lajos, Ker­mét László, Pálenyík Ferenc, Balla Lajos, Szlovák Imre mérnök, Hübsch Sámuel, Bajtko Károly és Ondruch Vilmos gyűjtötték össze. Az utóbbi kivé­telével valamennyien a CSEMADOK tagjai. A do­kumentum-gyűjteményt a járási pártbizottság könyvalakban magyar és szlovák nyelven elküldte minden tömegszervezetnek, s így azzal megismer­kedtek a dolgozók széles tömegei. • » t Üszi Lászlónélól, a CSEMADOK járási titkárnő­jétől egy másik „gyűjteményt" kapok. — Szabó István tartott belőle előadást, — mond­ja. A győri kir. ügyészség dr. Balázs Sándor nevű kir. főügyészhelyettesénél 1940. szeptember 2-án kelt vádiratának másolatát lapozgatom. 55 személy ellen szól. Közöttük találom a már nyugdíjas Pá­lenyík Ferencet, Blaho Károlyt, a járási pártbi­zottság dolgozóját, Bajtko Károlyt, a járási nem? zeti bizottság dolgozóját és a nyugdíjas Chmelár Lajost is. Mind a négyen az érsekújvári CSEMADOK-szervezet tagjai. Mit tettek?! 1939 szeptemberében Pálenyík Ferenc és néhány társa elhatározta, hogy az 1938-ban betiltott CSKP helyi szervezete helyett új szervezetet létesítenek. Beszervezték a már említett elvtársakat, majd a komáromiak, lévaiak, magyardiószegiek, andódiak, muzslaiak és köbölkútiak közül néhányat, és sej­tek alapításával bízták meg őket. Az embereket a valódi, a nem elferdített bel- és külpolitikai helyzetről tájékoztatták, és igyekeztek őket a szo­cializmus ügyének megnyerni. íme az ellenük szóló vádak: az állam és társa­dalom erőszakos felforgatására és a munkás tár­sadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló bűncselekmény, az ezzel kap­csolatos szervezkedési tevékenység, a vagyonos osztály elleni gyűlöletre izgatás stb. Horthy és talpnyalói előtt természetesen bűnnek számított a szociailsta eszmék hirdetése. Az elv­társakat 1944-ben elhurcolták és többször meg­verték. A felszabadulás váltotta meg őket a rab­ságtól. » # » Elgondolkodom: ahol ilyen harcokban edzett, régi kommunisták dolgoznak a CSEMADOK-ban, ott bizonyára az irányításuk alatt felnövekvő fia­tal műkedvelők felelősségérzetévet, pártosságával, elvhűségével és internacionalista szellemével sem lehet baj. Munkájukat a felsőbb szervek értékelik is: — A CSEMADOK nagy aktivitást fejt ki — mondja Máčovský Vincent elvtárs, a járási kultúr­szakosztály vezetője. Jó példája ennek pl. a ké­méndi Éneklő Garam-völgy rendezvény. Biščo Emil, a városi művelődési otthon vezetője elmond­ja, hogy az idén Druga János, Boleman Iván és Szenczi György CSEMADOK-tagok, a JurkovíC Sá­muel emlékérmet kapták munkájukért. — Az 1968-as események alatti néhány súrlódá­son kívül soha egyetlen gyűlésen sem hallottam panaszt a CSEMAODK érsekújvári szervezetével kapcsolatban, — nyilatkozik Bartha István elv­társ, a járási pártbizottság ideológiai osztályának vezetője. Pozitívan értékelem főleg az utóbbi idő­ben a MATíCÁ-val való együttműködését és egész munkáját. Küldetését maradéktalanul teljesíti. Azt hiszem, e néhány mondatban benne van min­den elismerés. Elteszem a jegyzetfüzetem, körütam véget ért. Az Érsekújvári CSEMADOK-szervezet székházá­nak ablakain beragyognak a júliusi nap utolsó sugarai. Az ülésteremben csend van. A sokszoro­sítás befejeződött, az összejövetel végetért. A ve­zetőség tagjai elmentek, hogy szétküldjék a meg­hívókat. Néhány nap múlva már a légkalapács za­jától és a brigádosok nevetésétől lesz hangos az épület. Sok sikert kultúrtársak! jó munkál elvtársaki TÚZSÉR LAJOS Érsekújvári Czuczor napok ünneplése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom