Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-07 / 186. szám, szombat

ban meg kell határozni a szabványos vasúti teherkocsikra, azok fő egységeire és pótalkatrészeire vonatkozó műszaki dokumentációknak az országok részére történő átadási határidőit, továbbá a vasüti teherkocsik gyártása megkezdésének határidőit, valamint meg kell határozni a régi, nem szabványos típusú teherkocsik nemzetközi forgalomból való kivonásának időpontját. 2.4. Biztosítani kell a KGST-tagállamok 1435 mm nyomtávú vasúti gördülőanyagának egységesített, önműködő kapcsolókészülékekre való átállítását, egyidőben a nyugat-európai országok gördülőanyagának önműködő kapcsolókészülékekre való átállításával. 2.5. 1973—1974 folyamán meg kell szervezni a KGSTtagállamok közötti gyorsforgalmú vonatok speciális hálózatát a vasutak között kötendő megállapodások alapján. 2.6. Meg kell keresni a KGST-tagállamok háló- és étkezőkocsikat üzemeltető vállalatai együttműködésének leghatékonyabb formáit (e kocsik közlekedési szférájának ki'orjeszťésévelj, és 'lehetőség szerint 1971—1972 folyamán megfelelő megállapodásokat keli kötni. 2.7. Az 1973-ig terjedő időszakban javaslatokat (intézkedéseket) kell kidolgozni és végrehajtani a külkereskedelmi árufuvarozásoknál a vasúti közlekedés üzemeltetési munkájának további tökéletesítésére. Többek között az alábbiakat kell előirányozni: — a rakodási és átrakási munkák egységesített gépesítési eszközeinek szélesebb körű bevezetését, figyelembe véve egyszersmind az átrakás nélküli árufuvarozás kérdésének megoldását a különböző nyomtávval rendelkező vasutak közötti nemzetközi forgalomban; — a határállomások üzemelési tevékenységéről szóló alapelvek kidolgozását és szükség esetén ezen elvek alapján a konkrét határállomásokra vonatkozó megállapodások megkötését; — a KGST-tagállamok közötti nemzetközi forgalmat érintő üzemeltetési szabályok egységesítését (az érvényben levő nemzetközi megállapodások figyelembevételével); — a vasúti kocsi- és áruáramlással kapcsolatos kölcsönös tájékoztatás rendszerének tökéletesítését a nemzetközi forgalomban; — az lrányvonatokkal végzett szállítások szintjének emeiését; — a határállomási művelelek időtartalmának és számának csökkentését; — a szállítások egyenletességének növelését; — az áruk kötegelésének és a gépesített kezelésükhöz szükséges más előkészítési módszereknek széles körű alkalmazását. 3. A tengeri és folyami hajózásban ki keli dolgozni és meg kell valósítani az együttműködés tökéletesítésére irányuló intézkedéseket. Ezen belül: 3.1. 1971—1973-ban ki kell dolgozni és intézkedéseket kell tenni a KGST-tagállamok hajózási vállalatainak a nemzetközi vonal- és tramphajózásban megvalósuló együttműködése formáinak tökéletesítésére, beleértve az új hajózási vonalak létrehozására, valamint a KGST-tagállamok hajóbérlő tevékenységével kapcsolatos szervezeti formák tökéletesítésére Irányuló intézkedések koordinálását. 3.2. Legkésőbb 1972-ben ki kell dolgozni és életbe kell léptetni a KGST-tagállamok külkereskedelmi áruszállításainál a hajótér kölcsönös rendelkezésre bocsátásának általános feltételeit. 3.3. Megállapodást kell kötni a KGSIT-tagállamoknak a nemzetközi tengerhajózásban megvalósuló együttműködése elveiről. A megállapodástervezetet 1971-ben kell előkészíteni. 3.4. 1973-ig javaslatokat kell kidolgozni a KGST-tagállamok hajójavítási szükségleteinek kielégítésére. 3.5. 1971-ben javaslatokat kell kidolgozni a KGSTtagállamoknak a dunai áruszállítások volumeneinek növelésére irányuló együttműködésének fejlesztésére. 4. A gépjárműközlekedés és a közutak területén ki kell dolgozni és meg kell valósítani az együttműködés tökéletesítésére irányuló intézkedéseket. A többi között 1971—3974 folyamán: 4.1. Egyeztetni kell és létre kell hozni a KGST-tagállamok gépjárműfuvarozói közötti együttműködés megfelelő szervezeti formáit, figyelembe véve közös gépjárműközlekedési vállalatok létrehozásának lehetőségét. < 4.2. Biztosítani kell a KGST-tagállamok között a nemzetközi menetrendszerű autóbuszjáratok további fejlesztését és menetrendszerű nemzetközi közúti árufuvarozások megszervezését. 4.3. A nemzetközi útvonalakon diszpécser-rendszereket és műszaki segítségnyújtási rendszereket kell bevezetni. 4.4. A gépjármüközlekedést el kell látni garázsberendezésekkel és tartalék alkatrészekkel. 4.5. A KGST-tagállamok nemzetközi autófőútvonalhálózatát komplex módon keli fejleszteni és felújítani, építésük és átépítésük határidőinek figyelembevételével, 5. A polgári légi közlekedés területén ki kell dolgozni és meg kell valósítani az együttműködés tökéletesítésére irányuló intézkedéseket. A többi között 1971— 1974 években: 5.1. Bővíteni és tökéletesíteni kell a nemzetközi légiiárat-hálózatot. 5.2. Ki kell elégíteni a KGST-tagállamoknak repülőgépek, helikopterek, fedélzeti és földi berendezések terén felmerülő szükségleteit. 5.3. El kell végezni a repülőgépek, repülőgép-hajtóművek és aggregátok javításának szakosítását. 5.4. Ki kell dolgozni a hajózó műszaki és forgalomirányító személyzet közös oktatásának hatékonyabb módszereit. 5.5. Tökéletesíteni kell a tartalék alkatrészekkel és repülőgép-hajtóművekkel való ellátás rendszerét. 5.6. Be kell vezetni a repülőgépek új, hatékonyabb műszaki karbantartási és javítási módszereit. 5.7. Tökéletesíteni kell a KGST-tagállamok együttműködési formáit a légi közlekedés üzemeltetési és kereskedelmi tevékenységében, egyebek között nagy hordképességű és szuperszonikus repülőgépek, valamint egyes nemzetközi légi járatok együttes üzemeltelésében. 6. A csővezetékes szállítás terUletén: 1971—1973-ban intézkedéseket kell kidolgozni a kőolajnak és a földgáznak a KGST-tagállamok közötti csővezetékes szállítása további fejlesztésére, valamint tanulmányozni kell e csővezetékes szállítás petrolkémiai, vegyi és bányaipari termékek szállításához való felhasználásának kérdését. 7. A szállítási folyamat technológiájának tökéletesítése területén komplex intézkedéseket kell kidolgozni és megvalósítani. Többek között: 7.1. 1972-ben sokoldalú megállapodást kell kötni a KGST-tagállamok közötti egységes konténeres szállítási rendszer bevezetésére. 1973-ig a következő intézkedéseket kell végrehajtani: sokoldalúan ki kell dolgozni azokat a műszaki, technológiai, gazdasági és szervezési megoldásokat. amelyek a nemzetközi méretekben egységesített univerzális és speciális konténerek, specializált szállítóeszközök és megfelelő be- és kirakodó berendezések alkalmazására irányulnak. Létre kell hozni a nemzetközi forgalomban a konténeres szállítások megszervezésének haladó formáit, 7.2. A közlekedés területén széles körben be kell vezetni a számítástechnikát és a matematikai módszereket A jelenlegi leghatékonyabb számítástechnikai berendezések és a közlekedési folyamatok automatizálási módszereinek felhasználása mellett, legkésőbb 1975-ig ki kell dolgozni az áruszállítások irányításának automatizált rendszereit, a mozgó közlekedési objektumokról történő önműködő információleolvasás rendszerét, a személyszállításoknál a helyfoglalás és jegyeladás automatizált rendszereit és komplex adattovábbító berendezéseket a nyilvántartás és irányítás automatizált közlekedési rendszerei számára. 7.3. 1971-ben konkretizálni kell a vasúti és a közúti építő- és javítógépek, berendezések és ellenőrző-mérőműszerek, illetve komplex géprendszerek nómenklatúráiét, valamint javaslatokat kell kidolgozni ezek paramétereinek optimális szintig való tökéletesítésére, és fel kell mérni e gépekben mutatkozó távlati szükségleteket. Ennek alapján, szükség esetén, kétoldalú és sokoldalú megállapodásokat kell kötni a KGST-tagállamok között a vasúti és közúti építő- és javítógépek, valamint berendezések gyártására, a kooperáció, a gyáriáaszakosívás és más együttműködési formák összes lehetőségeinek ligyelembevételével. adat Időszerűségét növelik a tudományos-technikai forradalomnak, az együttműködés további elmélyítésének és tökélfctesítésének, a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének követelményei. Ezen az alapon mind a fejlett, mind az iparilag kevésbé fejlett KGST-tagállamok szükségszerűen érdekeltek abban, hogy eredményesen előrehaladjon a gazdasági fejlettségi színvonalak fokozatos közelítésének és kiegyenlítésének folyamata. 2. A KGST tagállamok gazdasági fejlettségi színvonalai fokozatos közelítésének és kiegyenlítésének fő útja mindenekelőtt az egyes országok saját erőfeszítéseinek és forrásainak maximális mozgósítása és hatékony felhasználása, valamint a szocialista nemzetközi munkamegosztás előnyeinek a kihasználása. A KGST-tagállamok, különösen az iparilag kevésbé fejlett tagállamok szempontjából rendkívül fontos minden egyes KGST-tagállam optimális népgazdasági komplexumának kialakításánál az alapvető távlati irányok meghatározása. Egy ilyen komplexum megteremtése a tudományostechnikai forradalom jelenlegi viszonyai között feltételezi a hatékony külgazdasági kapcsolatokat, a nemzetközi gyártásszakosítás és kooperáció fejlesztését és elmélyítését. 3. Azokat a problémákat, amelyek a KGST-tagálla mok gazdasági fejlettségi színvonalának fokozatos közelítésével és kiegyenlítésével függenek össze, az együttmű ködés valamennyi területén és konkrét formáiban figyelembe kell venni. Szükség esetén, az iparilag kevésbé fejlett országok gazdasági életének fejlesztésére kiegészítő eszközként az együttműködés előnyös feltételeit állapíthatják meg. A saját erőfeszítések és erőforrások maximális mozgósítása és hatékony felhasználása mellett; két- és sokoldalúan összehangolt megállapodások alapján, a KGSTtagállamok gazdasági fejlettségi színvonalainak fokozatos közelítéséhez és kiegyenlítéséhez és az iparilag kevésbé fejlett országok számára nyújtandó maximális segítség és közreműködés megadásához az alábbi alapvető utak és eszközök használhatók fel: 3.1. A nemzetközi gyártásszakusításban és kooperációban: — az iparilag kevésbé fejlett országok számára széles körű részvételi lehetőség nyújtása a gyártásszakosításban és a kooperációban, ezen belül a nemzetközi szakosítás és kooperáció területén új termelési ágak kiválasztásában, amennyiben ezek az országok biztosítják a termékek magas műszaki színvonalát és jó minőségét. Ezzel az iparilag kevésbé fejlett országok termékei számára, olyan tartós és állandóan bővülő értékesítési piacot teremtenek a KGST-tagállamokban, amely a termelés export és import nagyfokú gazdasági hatékonyságát biztosítja; — hatékony közreműködés és segítségnyújtás a szakosított termékek magas technikai színvonalának és kiváló minőségének elérésére. 3.2. A tudományos-műszaki együttműködésben. — műszaki közreműködés a létesítmények tervezésében, szerelésében, üzembe helyezésében, egészen a termék előállításának elsajátításáig és sorozatgyártásáig; — az iparilag kévésé fejlett országok bevonása a tudományos-kutató és műszaki tervezési-szerkesztési munkákba, a koordináció, a kooperáció és e munkák együttes megvalósításával, valamint részvételük a KGST-tagállamok által létrehozandó nemzetközi tudományos és műszaki szervezetek különböző formáiban; — műszaki dokumentációk, ipari minták, licencek, valamint a tudományos-kutató és műszaki tervezési-szerkesztési munkák egyéb eredményeinek átadása az érdekelt országok közötti megállapodások alapján, akár díjmentesen, akár pénzügyi térítés feltételei mellett, az egyes országok között létrejött megegyezés szerint, figyelembe véve a dokumentációk tudományos-műszaki színvonalát és értékét; — termelési és szakmai tapasztalatok átadása, továbbá kiváló képzettségű szalckáderek kiküldetése; — az együttműködés fejlesztése a tudományos és műszaki káderek képzésében; — hatékony együttműködés megszervezése a tudományos-műszaki kutatások ellátására speciális készülékekkel, berendezésekkel, műszerekkel és hiánycikket képező anyagokkal; — együttműködés a geológiai kutatómunkálatokban, a természeti kincsek felhasználásában és feldolgozásában; — széles körű műszaki segítségnyújtás a szabványosítás és a metrológia fejlesztésében, a többi között laboratóriumok szervezésével és a szükséges berendezésekkel való felszerelésével. 3.3. Az iparilag kevésbé fejlett országok számára nyújtandó bitelek és ideiglenes preferenciák tekintetében: — a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank által nyújtott hitelek jelenlegi kedvezményes feltételeinek fenntartása olyan országok részére, amelyek exportja kifejezetten idényjellegű; — a Nemzetközi Beruházási Bank hitelnyújtása, a többi között figyelembe véve e bank tevékenységének szerves összehangolását azoknak az intézkedéseknek a rendszerével, amelyek a gazdasági együttműködés továbbfejlesztését, a KGST-tagállamok gazdasági fejlettségi színvonalainak fokozatos közelítését és kiegyenlítését célozzák, betartva a hitelek nagy hatékonyságú felhasználásának elveit. A bank e hitelműveletei nem helyettesítik a hitelnyújtásnak a gazdasági együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási kétoldalú kormányközi megállapodások alapján a gyakorlatban alkalmazott elveit és rendjét. Az együttműködés fejlesztése során, az iparilag kevésbé fejlett KGST-tagállamok megsegítésének, gazdaságuk gyorsabb ós hatékonyabb fejlesztése előmozdításának más formái is kialakulhatnak. 4. A KGST-tagállamok gazdasági fejlettségi színvonalai fokozatos közelítése és kiegyenlítése általános problémájának keretében különleges helyet foglal el a Mongol Népköztársaság hatékonyabb és gyorsabb gazdasági növekedésének a biztosítása. Mongólia népgazdaságában az optimális komplexum megteremtése jelentős beruházásokat és segítségnyújtást igényel a többi KGST-tagállam részéről. Figyelembe véve a Mongol Népköztársaság gazdasági helyzetét és az ezzel kapcsolatos sajátos kérdéseket, a KGST-tagállamok — az érdekelt országok és Mongólia között létrejött megegyezés értelmében — sokoldalúan vagy kétoldalúan speciális intézkedéseket egyeztetnek és dolgoznak ki. Ezek a Mongol Népköztársaság gazdasági élete fejlesztésének meggyorsítására és hatékonyságának , növelésére, továbbá az együttműködés további elmélyítésére és tökéletesítésére, valamint a szocialista gazdasági integráció fejlesztésére irányulnak, figyelembe véve az ország természeti és gazdasági viszonyait. Az intézkedéskoinplexumba tartoznak majd a- többi között: ipari és más létesítmények együttes építése és üzemeltetése az érdekelt országok részéről oly módon, hogy abban pénzügyi, anyagi-technikai eszközökkel és munkaerővel vesznek részt; segítségnyújtás a tervezett kapacitások létesítéséhez és üzembe helyezéséhez és a KGSTtagállamok közreműködésével felépített vállalatoknál a megfelelő tervekben előirányzott műszaki-gazdasági mutatók eléréséhez; különböző hitelek nyújtása kedvezményes feltételek és törlesztési határidők mellett, ezeket külön szerződésekben rögzítik; szükség esetén ösztönző külkereskedelmi árak alkalmazása a mezőgazdasági és feldolgozóipari termékekre avégett, hogy megoldják a mezőgazdaság fejlesztésének és „termelékenysége növelésének, egyes ásványi anyagok és az erdővagyon kitermelésének feladatait; hatékony segítségnyújtás a tudomány fejlesztéséhez és a tudományos-műszaki haladás meggyorsításához a Mongol Népköztársaságban; sokoldalú közreműködés a nemzeti szakkáderek képzésében, továbbá kedvezményes tarifák alapján szakértők és szakmunkások kiküldése; az egyes országok részéről térítésmentes segítségnyújtás a Mongol Népköztársaság számára, kölcsönös megegyezés alapján.