Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)
1971-08-03 / 182. szám, kedd
ROMÁN SZERZŐI FILMEK A hagyományos szórakoztató műfajok mellett több érdekes és igényes filmet forgattak az idén a bukaresti stúdiókban. A román filmművészet egyik leg Slérdekesebb debütánsa: Nicalae ' Breban. Harminchét éves újságíró, 1965-ben tűnt fel a román irodalomban, méghozzá igen nagy sikerrel: „Franciska" című első regényével elnyerte a Román Akadémia díját. Két következő regénye: „A gazdák távollétében" és a „Beteg állatok" közül az utóbbit 1968-ban az írószövetség díjával tüntették ki. Dreban egyébként tavaly óta a Román írószövetség hetilapja, a „Romania literara" főszerkesztője. Első kapcsolata a filmművészettel egy forgatókönyv megírása volt: az „Aszszony egy szezonra" című filmet írta, melynek főszereplőjét, Irina Petrescut a legjobb női alakítás díjával tüntették ki az 1969. évi moszkvai fesztiválon. Breban most maga írta filmre és vitte vászonra — a kitűnő operatőr: Aurel Kostrakievici segítségével — „Beteg állatok" című regényét, amely látszólag bűnügyi történet. Három titokzatos bűnügy tartja izgalomban egy kis hegyi falucska közvéleményét, s a nyomozás fantasztikus összefüggésekre derít fényt. A filmben azonban nem a sztori krimi-izgalmai dominálnak, hanem a belső emberi drámák; a szereplők árnyalt jellemrajza és a karakterek pszi• chológiai igazsága. Nicolae Breban a modern filmnyelv eredeti tehetségű mesterének bizonyult ebben az alkotásban; a tér és az idő — az objektív Idő és a szubjektív idő — sajátos kezelésével teljesen egyéni, szuggesztív kifejezésmódon fogalmazta újjá regényét a filmvásznon. Az ígéretes bemutatkozás után a neves író-filmrendező máris újabb alkotását készíti elő: legújabb, még publikálás alatt álló regényét, „A gipszangyal"-t viszi filmre. Egy másik „szerzői film , amely most készül el a bukaresti stúdióban: Malvina Ursianu alkotása, „Az estély". A felszabadulás időszakában játszódó politikai-pszichológiai film az ellenállás egyik fontos epizódját idézi fel számos, karakterisztikusan ábrázolt, sikerült portré révén. A mai román falu problémáival foglalkozik két debütáns rendező: Mircea Moldovan és Gica Gheorghe „Fivérek" c. filmje; a neves román író, Eugen Barbu „A világteremtése" című regényének filmváltozatát készítette el Gheorghe Vitanidis — Irina Petrescu, Liviu Ciulei, Marga Barbu főszereplésével. Egy másik ismert rendező, Manole Marcus — Titus Popovici forgatókönyvéből — kétrészes politikai filmdrámát forgat „A hatalom és az igazság" címmel. A filmben kritikai és elemző hangnemben idézi fel azt a történelmi korszakot, amikor a nagy forradalmi lendület ellentmondásokat is szült; a film analizálja a korszak eseményeit, tendenciáit, sikereit és hibáit, vagyis átfogó képet kíván adni a gyökeres társadalmi változások időszakáról. A háború után játszódik „A huszadik másodperc" című film, Mircea Muresan készülő alkotása. Mai témájú film forgatásába kezdett Mihai Jacob „Echinox" címmel, Andrei Blaier pedig egy különös, csodás elemekkel tűzdelt történetet visz filmre. Címe: „Az elveszett erdő". Említsük meg végül, hogy Lulian Mihu megfilmesíti George Calinescu ismert regényét, az „Emilia rejtélyé"-t; egy fiatal rendező: Timotei Zirsu pedig hozzákezdett első filmje forgatásához, A repülés órái címmel. Úgy véljük, hogy az említett számos új román film között nem kevés akad, amely nemcsak a hazai, hanem a külföldi nézők érdeklődésére is számot tarthat majd. —y—m A kamera tényeket jegyez fel King Vidor a filmművészet jövőjéről King Vidor, az amerikai film egyik legjelentősebb rendezője, Hollywood, az egykori filmfőváros egyik alapítója nagyon borúlátó az amerikai film jövőjét illetően. A híres idős rendező úgy véli, a filmalkotók nevelése sokkal hatékonyabb és jobb a Szovjetunióban, mint az Egyesült Államokban. „A fiatal filmesek a Szovjetunióban, mielőtt önállóan rendezhetnének, négy-öt évig a már ismert rendezők asszisztenseiként dolgoznak. Ez idő alatt alaposan megtanulják a mesterséget. Sokkal jobb módszer ez, mint az amerikai rendezőcsinálás. Az Egyesült Államokban elegendő, ha a fiatalember diák korában forgat egy filmet, vagy készít néhány sikeres reklámprodukciót a tv-nek, s máris filmrendezővé kiáltják ki". A hollywoodi mester enyhe nosztalgiával emlékezik vissza azokra az évekre, amikor a „filmes mesterséget" elsajátította, s a stúdió „minden zugát" át kellett tanulmányoznia. „Amikor végre megkaptam az első önálló film rendezését, pontosan tudtam, mit kell tennem. Az én időmben egy rendező sem volt ez alól kivétel. Ma azoknak, akik döntenek egy produkció sorsáról, fogalmuk sincs, mi is- a rendezés" — jegyzi meg kissé keserűen. „Azt hiszik, mindössze abból áll, hogy kiválasztják a legjobb helyet a felvevőgép számára." Mindezek ellenére meggyőződése, hogy a filmművészet a világtörténet legnagyobb kifejezési eszköze, s ugyanakkor azt vallja, hogy: „A film a legalkalmasabb út az emberi tudat integritásának a megvalósítására. A film igazat mond. Az első és második világháborúban egy kiáltás, egy jelszó elegendő volt arra, hogy a hadizászíó alá gyűjtse az embereket. Egész népek megsemmisítéséről olvastunk. Ilyesmi ma nem fordulhat elő. A filmművészet elősegíti a jelszavak, a propaganda megsemmisítését. A film tényeket jegyez fel, nem dogmákat". „A tábor", a „Párbaj a napon", az „Északnyugati átjáró" és ínég számos híres film alkotója leplezetlen optimizmussal beszél a filmművészet mai előretöréséről. „Mivel a film nincs függő viszonyban az irodalommal és a színházzal, a művész számára a legfontosabb dolog, hogyan fejezze. ki egyéniségét. A modern film lehetőséget nyújt neki erre!' FILMMOZAÍh • Össze) mutatják be az Ablak ház nélkül című legújabb nyugatnémet filmet. Főszerepét egy kezdő hamburgi színésznő, Regine Münch alakítja — a hírek szerint igen nagy sikerrel. • Shakespeare Antonius és Cleopatra című drámáját viszi filmre Charlton Heston. Kettős reladatot szabott ki magának: ő alakítja Antoniust, és ő a film rendezője is. A külső felvételeket Spanyolországban forgatják. • Újból filmre kerül Stuart Mária élete, ezúttal Vanessa Redgrave játssza a tragikus sorsú skót királynőt. Angliai Erzsébetet Glenda Jackson Oscar-díjas filmszínésznő személyesíti meg, aki egy tv-filmben sikerrel alakította ezt a bonyolult figurát. • Czeslaw Wollejko, a kiváló lengyel színész játszotta annak idején a Chopin ifjúsága című filmben a nagy zeneszerzőt. Ewa és Czeslaw Petelski, az ismert filmrendező házaspár nemrég kezdett bele a Kopernikuszról szóló játékfilmbe; ennek egyik főszerepét, Lucas Watzenrode püspököt Chopin e dykori alakítója játssza. • Sintone Signorét alakítja az Özvegy Couderc címszerepét. A fiimet Simenon forgatókönyve alapján P. G. Deferre viszi szalagra. A szerző a forgatókönyvben ezúttal semmi szerepet sem adott Maigret felügyelőnek. IfüllllI A jóga testnevelési rendszere Valószínű, hogy az indiai filozófia materialista nézeteinek hatására alakult ki a jógának — ennek a kétségkívül idealista világnézetnek — ma is helytálló és nemcsak empirikusan, hanem tudományosan is igazolt felfogása, amely szerint rendszeres testgyakorlással az emberi szervek, szervrendszerek és az egész test teljesítőképessége fokozható. Ez persze az ókori indiai testnevelési rendszernek csak „zseniális megsejtése" maradt, akárcsak a görög filozófia atomelmélete. Nagy eredménynek tekinthető azonban, hogy e megsejtés alapján tudatosan szerkesztették meg testgyakorlataikat. így az indiai világnézetekben kavargó aszkéta, hedonista és más, ezekhez hasonló nézetek között a jóga testnevelési rendszere mutatott helyes életszemléletet és életmódot. ~A jógik ugyanis ellenezték és ma is ellenzik a kicsapongó életet, a mértéktelen evést, a szeszfogyasztást és a dohányzást. Ezeket a gondolatokat olvashatjuk Aszen Milanov és Ivanka Boriszova bolgár szerzők „Jóga" (Hatha jóga) magyar nyelvű kiadásának előszavában. Tekintettel arra, hogy a jóga — különösen testnevelési rendszere — széles körű érdeklődésre tart számot, az alábbiakban a jóga tudómányos elemzésére fordítjuk a figyelmet. Eszmefuttatásunk alapjául az idézett műnek a Medicina Könyvkiadó 19G8-ban Budapesten megjelent fordítása szolgált. A TUDOMÁNY NÉZETE Elismerésre méltó és bámulatos az ősi indiai jógik (vagyis jógamesterek, jógatanítók) élettapasztalata, valamint bölcs, biológiailag kipróbált életgyakorlata. A jógik ugyanis évszázadok folyamán kialakították azt az életgyakorlatot, amely teljes mértékben megfelelt az indiai nép létének, szociális életmódjának és a természeti, éghajlati feltételeknek. Az indiai jógik szerint az ember csak akkor válik igazán teljes értékűvé, ha szervezetét, testét és lelkét egyre tökéletesíti. Azt tanítják, hogy a fizikai és szellemi tökéletesség mindenki számára elérhető, ha rendszeresen és kitartóan gyakorol. A jógik szerint a jóga gyakorlásával nemcsak a légzőapparátus, hanem az egész emberi szervezet, az idegrendszer, az agy, a szív, a véredények, a gyomor, a belek, a máj, a vesék, a belső elválasztási mirigyek, a pajzsmirigy, a nemi mirigyek stb. működését, vagyis az egész embert tökéletesíthetjük. Az indiai hatha jógának ez az alapvető tétele rendkívül fontos és lényegében materialista. A jógik rendszerében az izomtevékenység elsősorban izometrikus, statikus jellegű. Hiányoznak a dinamikus-ciklikus gyakorlatok, amelyeknél az izom izotónikusan megrövidül, majd elernyed, és amelyeknél egy meghatározott légzési ciklus sorozatosan ismétlődik, mint pédáu) a futásnál, a többszöri guggolásnál vagy fekvőtámasznál. A hatha jógagyakorlatok eme sajátossága nyilvánvalóan az éghajlattal magyarázható. Indiában a forró éghajlat, a perzselő napsütés miatt a futáshoz hasonló, ciklikus gyakorlatok végzése ésszerűtlen lenne, mivel ezek a testhőmérsékletet jelentősen emelik. A forró időben végzett ciklikus, erőteljes fizikai gyakorlatok miatt a testhőmérséklet fokozódik, a sportban hőguta következtében haláleset is előfordulhat. A jógarendszer túlnyomórészt olyan fizikai gyakorlatokat használ maximális-testformálásra, amelyek aránylag kevés energiaveszteséggel, következésképpen kevés tápanyagfelhasználással jár. A jógázók kevés, de minőségileg teljes értékű táplálékot fogyasztanak. Ez pozitív hatású az egészségükre és hosszú életükre. így nem terhelik feleslegesen az anyagcseréjüket, szívüket, vérkeringésüket, emésztőrendszerüket, májukat és belső kiválasztási mirigyveiket stb. Emellett — ez a legfontosabb — az ilyen táplálkozás nem okoz elhízást és anyagcserezavarokat. A HELYES LÉGZÉS FONTOSSÁGA A jóga fizikai gyakorlatainál nem keletkezik oxigénhiány. Ismeretes, hogy az olyan dinamikus-ciklikus gyakorlatoknál, mint amilyen például a futás, bekövetkezik a hipoxia, azaz oxigénhiány állapota, különösen nagyobb intenzitás esetében. A fokozott légzés a futás közben kialakuló nagy oxigénéhség kifejezője. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy később éppen az oxigénéhség hat serkentőleg a regeneráló oxidációs folyamatokra és serkenti a szervezet fermentumrendszereinek kialakulását, tökéletesedését. A jógagyakorlatoknál ilyen oxigénhiány nem keletkezik. Ezért a jóga széleskörűen alkalmazza az úgynevezett légzésvisszatartást. E gyakorlat miatt a jógarendszert sokan élesen bírálták, mert a múltban azt hitték, hogy a fizikai gyakorlatoknál a légzés minden visszatartása, fékezése helytelen, sőt káros. Ma azonban már tudjuk, hogy ez nem így van. A jógarendszerben a légzés helyes és alaposan kidolgozott szabályok szerinti visszatartása által jelentős oxigénéhség érhető el. A szervezet hozzáedződik a hipoxiális állapotokhoz. Ez rendkívül kedvező hatású a fermentumrendszerekre, a vérképző szervekre, a szív és az agy vérellátására, mivel az artériás rendszert, valamint a kapilláris hálózatot bővíti. Emellett a légzés tudatos visszatartásával lehetővé válik az életbevágóan fontos funkciók tevékeny, akaratlagos irányítása, amivel fokozódik az embernek az a képessége, hogy bizonyos mértékig uralkodjon a szervezetén. Bizonyos, hogy azoknak az embereknek, akik rendszeresen végzik a jógagyakorlatokat, késq öregségükben is mozgékonyak a végtagjaik, bordáik és gerincoszlopuk izületei. Ily módon a jógázók elkerülik az idős embereknél általánosan megfigyelhető, sok panaszt okozó merevséget, izületi fájdalmakat és deformálódásokat. Ml A JÓGA? Sri Jógéndra, a Bombayi Jóga Tudományos Kutató Intézet igazgatója nézete szerint „ ... mivel a jóga ésszerű, nem fér össze a szertartásokkal, vagy a dogmákkal. A jógarendszernek lényegéi ben a vallásokhoz vagy a kultuszokhoz semmiféle köze nincs. Technikája pontos, következetes és tudományos. Alkalmazása a kívánt eredményeket meghozza és ... nem kíván hitet... A jógát sem kaszt, sem hit, sem faj, sem nemzeti hovatartozás, sem vallás nem korlátozhatja ..." A jógát legkielégítebben, legszéleskörűbben az említett szerző határozta meg: „Az ésszerűen értelmezett jóga olyan életmódot jelent, amely teljes fizikai, szellemi és erkölcsi egészséget nyújt", Gupta szerint „a jógatanítás tudomány, és azokat, akik ezzel a tannal foglalkoznak, jógiknak hívják. A jógának nincs köze semmiféle különleges kaszthoz vagy nemzethez, és ezért általánosan alkalmazható, hasznos. A jógának nincs különleges istene, hozzájárul a fizikai és szellemi kultúra kialakításához". AZ ÉLET MŰVÉSZETE A jóga az ésszerűen egészséges és hosszú élet művészete. „Ahhoz, hogy az életnek ezt a nagyszerű művészetét és tudományát elérjük — mondja stúdiumaiban Sri Jógéndra —, ki kell alakítani olyan széles körű önművelést, amely harmonikusan fejleszti a testi és szellemi erőket, és eszményi fizikai állapotot és közérzetet biztosít." A szakemberek mindig hangsúlyozzák a jóga erkölcsi-etikai elemeit is. Úgy vélik, hogy ezek nélkül nem teljes értékű a jóga tanítása, és a gyakorlatok sem érhetik el alapvető feladataikat. Kár, hogy a régebbi időkben a jóga ismerői féltékenyen őrizték tudásukat, és tanításaikat csak azoknak a kiválasztottaknak adták át, akik értékelésük szerint megérdemelték azt, hogy tudósok legyenek. A gyakorlati edzést titokzatosságba burkolták. E hagyomány szigorú őrzése, titokzatossága miatt a jóga körül bizonyos miszticizmus keletkezett. Ez megakadályozta, hogy ez a tanítás az emberiség kultúrájában értékének megfelelő helyre kerüljön. A JÓGA FAJTÁI Tudni kell, hogy a jógatan a maga terjedelmében és eredetiségében egységes, ezért osztályozásával kapcsolatban az ismertebb szerzők között is nagy a véleménykülönbség. Gupta a jóga kilenc fő formáját sorolja fel. Visnu Dévanansa nyolc alosztályt említ. A klasszikus osztályozás a következő: hatha jóga, rádzsa jóga, dnyána jóga, kerme jóga és bhakti jóga. Ezek különböző fokozatain kell áthaladnunk, hogy elérjük a jóga végső célját — a teljes testi egészséget, valamennyi szerv és szervrendszer harmonikus működését és a kiegyensúlyozott pszichikai tevékenységet. A jógik teljes mértékben meg vannak győződve arról, hogy ez a tökéletesség elérhető. Sőt mi több — igyekeznek mindenkit meggyőzni arról, hogy kitartó, rendszeres és helyes gyakorlással minden ember elérheti ezt az állapotot. A hatha jóga az indiai szakemberek szerint a jóga legalacsonyabb fokozata, amely nélkül azonban nem lehet elsajátítani a magasabb fokozatokat. Harmonikus, egészséges és erős test nélkül hatásos, intenzív, pszichikai tevékenység sera végezhető. A hatha jóga céltudatos, célirányos tevékenység útján igyekszik kialakítani az egészséges testet, ezáltal megpróbálja célszerűen szabályozni a szervezet fiziológiai funkcióit, a légzést, az izomtónust és a vérelosztást. Az a jógázó, aki a hatha jógát jól elsajátította, egyszerű módon, akaratlagosan befolyásolhatja a szívműködést is. Akik rendszeresen ős értelmesen tanulmányozzák a hatha jógát, akik a gyakorlatokat fokozatosan és következetesen alkalmazzák, azok egészsége aránylag rövid idő múlva javulni fog — állítják a jógatanítók. A HOSSZÚ ÉLET ÉS A JOGA A hatha jógázó, akinek sikerül elsajátítania a rendszer legmagasabb fokozatait, teljes ellenőrzést gyakorol teste felett, és életét is meghoszszabbíthatja. Sok szerző szerint néhány 80—90 éves jogi 30—40 évesnek látszik. Természetesen nem állítjuk, hogy a magas életkor Indiában általános és tömeges. Ellenkezőleg. A statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy az indiai nép átlagos életkora a legalacsonyabb a világon. De amint már említettük, Indiában és más országokban a jógázók száma igen alacsony. A rendszert elsajátító, fejlett jógázók száma csak az utóbbi időben kezd növekedni. A jógik szerint rendszerüket nemcsak a szervezet megerősítésére, profilaktikus célra, megelőzésre (prevencióra) lehet használni, hanem gyógykezelésre is. Úgy vélekednek, hogy a hatha jóga egyik alapvető célja: küzdelem a szervezet idő előtti elhasználódása, megöregedése ellen, a folyamat megállítása vagy legalábbis lelassítása. Az egyes szervek „kopását", a képességek csökkenését a jógik főleg az idegsejtek helyreállíthatatlan elhasználódásival magyarázzák, ami megfelel az erre a kérdésre vonatkozó pavlovi felfogásnak is. (dj/ 1971. VIII. 6