Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-29 / 34. szám, Vasárnapi Új Szó

H A£Ó 1944... I. AZ APA: „1925-ben letteiu párttag. Kisebb-nagyobb felada­tokat vállalva a kommunista mozgalomnak szenteltem éle­tem javát. A Szlovák Nemzeti Felkelés kirobbanásakor is po­litikai fogolyként harmadik hó­napja voltam már az ilavai bör­tönben ... Innen szabadulva csatlakoztam a felkeléshez . . 1944 tavaszán nem is maga a bebörtönzés ténye bántott, ha­nem a jogtalan meghurcolás és rám szabott szabadságvesztés szerencsétlen időpontja. Két ok­ból is. Az egyik: tagja voltam a felkelést előkészítő körzeti il­legális bizottságnak, s fogságba esésem napjától csupán kusza értesüléseket kaphattam az elő­készületek üteméről, nyílt fa­sisztaellenes harcunk sikerének esélyeiről. A másik ok ember­ként s férjként izgatott: fele­ségem augusztus végére várta második gyermekünk születését. Nagyon nehezen viseltem el, hogy nem lehettem mellette s csak néha-néha kaptam tőle is sgy-egy szűkszavú üzenetet, mi­szerint „minden rendben van, jól vagyunk" . . . Úgy emlékszem, mintha ma lenne: a felkelés kirobbanásá­nak híre is épp ilyen lelki-gon­dolatbeli kalandozás során ért! Néhány fogolytársammal verő­fényes napsütésben, a fegyőrök legkisebb ellenállása nélkül tá­vozhattam. A Valašská Bélá i hegyekbe menekültünk, ahol a parancsnoktól akit arra kértein: Bajtársakként fogadtak, egy-egy szelet kenyérrel és szalámival kínáltak. Kihallgatást kértem a parancsnoktól akit arra kértem: mielőbb engedjen a családom­hoz, ők még nem tudják, hogy kiszabadultam Haváról s a he­gyekben vagyok Sőt, lehet, hogy már boldog apa is lettem közbeni... A parancsnok šzó nélkül beleegyezett távozásom­ba s így Nováky irányában Prievidza felé indultain. A fa­siszták közben azonban meg­szállták Topolčanyt, Partizán­sket és a közeli környéket s így elvágták utamat. A hónapok óta várt néhány napos otthoni pihenő helyett ismét a hegyek­be kényszerültem. Az- első éj­szakán egy partizáncsoport fegyvereit őriztem, majd Ptáční­kon keresztül Žiar nad Hro­nom-ra jutottam, ahol Nálepka kapitány egyik őrsével találkoz­tam. Csatlakoztam hozzájuk. Már másnap gépkocsikon Čau­šába mentünk, ahol a parancs szerint védekező állásokat fog­laltunk el. Első harci feladat­ként német golyószóró fészke­ket kellett megtisztítanunk. Né hány nappal később a hradeci völgyön keresztül egészen Handlováíg vonultunk vissza és Lovčica községnél állapodtunk meg Ismét megdobbant a szí­vem: egy ugrásnyira voltam szeretteimtől! Kertelés nélkül bevallottam parancsnokomnak, hogy május óta nem voltaip ott­hon és tíz-tizennégy napja kel­lett szülnie a feleségemnek is... — Nyolc nap iuúlva Žiar nad Hronom visszaszerzésénél leszünk bevetve. Ott találko­zunk — mondta és barátságos vállveregetéssel utamra enge­dett. A viszontlátás örömteli és fe­lejthetetlen voltt A bölcsőben kedves-síró gyerekhang foga­dott! ... — Mikor született? — kérdeztem óvatosan karjaimba emelve a pólyást. — A legjobb­kor.: huszonkilencedikén — mondta csöndesen, sugárzó szemmel a feleségem És nyolc nappal később ott voltam a Žiar nad Hronom kör­nyéki erdőben. Feleségem, lá­nyom mellett most már a fiam­ért is harcoltam ..." II. A FIÚ: Magas, szőke, jó megjelenésű fiatalember. Több mint negyedszázados életútja az első pillanatra a szürke hétköz napok sablonjának tűnik: az is­kola, a tényleges katonai szol­gálat, a munkahely és három éve a család .. . Huszonhét esztendő tömör váza ez Beszélgetünk. — A gyerekkorom? Kortár­saimhoz hasonlóan már játszi­könnyed, gondtalan és vidám. A nyolc általános után a bánya­ipari szakközépiskolában érett­ségiztem. Alig dolgoztam egy fél esztendeig, amikor két évre bevonultam katonának. Sokban tanulságos, eseménygazdag hu­szonnégy hónapot töltöttem az angyalbőrben. Leszerelésem után véglegesen is a handlovai bányakörzetben helyezkedtem el. Teljesítménytáblázatokat ké­y szítek. ellenőrzöm azok gazda­ságosságát, teljesíthetőségét. Kévését ül az íróasztalnál. Szinte minden nap ő is [eeresz­- kedik a. „mélybe", hogy a hely­színen lássa: mire képes a gép és mire a bányász? ... Kényes kérdés, hiszen a tét nem kisebb mint egy egy gép gazdaságos­sága és <i bányász havi kerese­te . .. '— Elköltözne? — Valamikor Bratislavába vagy Košicére vágyódtam, ma azonban már aligha mennék el innen. A feleségem is környék­beli, közös barátaink vannak itt. És senki sem vegye képmu­tatásnak vagy szentimentaliz­musnak, de apám miatt, az ő emlékei révén is szeretem azt a vidéket ... Búcsúzásnál bevallja: jó ér­zés augusztus 29-én születésna­pot ülni. És a családi ünnepség során ilyenkor mindig szóba ke­rülnek az immár huszonhét év­vel ezelőtti események . . . B. L. Az érettségizett diákok egy részére a nagy vizsga után újabb izgalom várt: az egyetemi, felvételi. Ez érthető, hiszen a köve­telmények ma már olyan nagyok a jelentkezőkkel szemben, hogy olykor még a színjeles tanulók­nak sem sikerül bejutni­uk az egyetemre. Dóka Rudolf azok közé tar­tozik, akik már túlvan nak az Izgalmakon, fel vették a Bratislavai Ve­gyészeti Főiskolára. TUL AZ — Nehéz volt a felvételi? — érdeklődtünk a megnyerő te­kintetű. atlétatermetű fiatalembertől. — Bizony nem volt könnyű — mondja, s hangjából kivehető, hogy nagyon örül. — Különösen az írásbeli vizsga volt megle­pően nehéz Rudi a ( Želiezovce 1 zselizi magyar tannyelvű gimnáziumban érettségizett, méghozzá minden tantárgyból jelesre. Az isko­lának nagyon sokat köszönhet. Kivált Mácsady Jánost, a volt kémia szakos tanárt dicséri, akinek köszönheti a tantárgy meg­szerelését. Annvjra megkedvelte a kémiát, hogy nélküle to­vábbi életét már el sem tudja képzelni. — Miért' érdekel éppen a kémia? — kérdeztük — Mert végtelen lehetőségeket kínál a kutatásra, a felfede­zésekre. Különösen a szerves kémia. Azért is tetszik, mert ösz­szefügg a biológiával. Ha lehet, később biokémiai ágazatot választok. — Milyen diáknak tartod magad: aki szorgalmasan tanul, uaqy aki fiqyelmesen hallgatja az előadásokat? Elgondolkodva válaszol: — Kicsit figyelek, kicsit tanulok — mondja mosolyogva. — Az elkövetkező időszakra vonatkozóan azonban elhatároztam, hogy nagyon nekifekszem a tanulásnak. — Mit fogsz a legjobban sajnálni a gimnáziumból? — Mindenekelőtt a jó kollektívát. Huszonhármait voltunk az osztályban. Tízen jelentkeztünk főiskolára, s nyolcat közü­lünk fel is vettek. Néhányan az osztálytársaim közül felépít­ményű iskolán folytatják tanulmányaikat. Vegyészeire csup in egyedül jelentkeztem Kedvtelései iránt érdekiődve megtudtuk, hogv; sokat sportol. Szereti a jó társaságot. Imádja a komoly és a beatzenét. Sokat zongorázik és gitározik. Rajong az irodalomért. Nem érez szorongást, noha tudja, kemény munka vár rá. Bizalmát az is növeli, hogy kitűnően ismeri a szlovák nyelvet. Reméli, hogy elvégzi az egyetemet. Minél többet beszélgetek Dóka Rudolffal, annál inkább az a meggyőződésem támad, hogy olyan fiatal, aki bízik önmagá­ban; s nem riad vissza semmilyen nehézségtől Olyan fiatal, amilyenre a jövő társadalmának szüksége van F, r. & -íx GYERMEKVILÁG ^ Készítsd el! EJTŐERNYŐ, PAPÍRREPÜLŐ Az ejtőernyő papírszalvétá­ból készül. Hajtsd össze há­romszög alakúra, majd még egy hajtással az 1. ábrán lát­ható ékalakra, s egy ívesen görbülő ollóvágással szabd ki, kör formájúra. A középpont­ban egymást átmetsző négy hajtásvonalra ragassz négy cérnaszálat (2.J. Minden szál 3—4 arasznyi hosszú legyen; középső részüket ragasztózd be, s fektesd őket egymás után a körlapra. Ha van cellux ra­gasztószalagod, azzal ls dol­gozhatsz! A nyolc kiálló cér­navéget egyenlő hosszúra fog­va kötözd össze egy csomó­ba (3. j, s erősítsd a végükre a radírból faragott ejtőernyőst (4.). A pálcika lábú és karú emberke lassú libegéssel fog aláereszkedni, ha teraszról, függőfolyosóról a mélybe bo­csátod! A kis papírrepülő törzse egy műanyag szívószál, hossza 180 mm. A szárnyat felébe hajtott 100X160 mm méretű írópapírból szabď- ki, fesztá­volsága így 160 mm lesz, mély­sége 50. Hogy bal és jobb fele pontosan egyezzen, félbehajt­va, együtt vágd (5. J. A nyíllal jelzett, középső csücskét vágd le, így kis lyukat kapsz, ezen dugd át a törzs-szívószálat, s a beragasztozott kétrétű pa­pírszárnyat ragaszd fel a törzs végétől 40 mm-nyire (6.J. Száradás előtt hajlítgasd a szárny két felét kissé felfelé, úgy, hogy elölről nézve eny­hén emelkedő V-betü formát mutassanak. A „farok" 40 mm széles, 100 mm hoszú papír­csíkból áll. Felébe hajtva, s belül fele magasságig bera­gasztózva illeszd a törzs vé­gére (7.J, vágd felfelé keske nyedőre és nyisd szét a két végét egészen a vízszintes helyzetig. A törzs elejébe dugj drót gemkapcsot (8.J, és gyu­fapálcából vágott ékkel szt>­rítsd be. A gemkapocssúly előre-hátra tologatásával egyensúlyozhatod röpítéskor a gépet. A szárnyak ívelt ol­dalalt (9.) repítés előtt törd kissé felfelé. Bella Jeruchimovics: KahiscIL­Pétya és Vova kimentek az udvarra. Észreveszik — két ka­kas viaskodik egymással. A ken­dermagos jól-állja a csatát — tá­mad. A vörös szintén legény a talpán, nem adja meg magát egykönnyen. Közelebb mentek a fiúk — Mit gondolsz, miért verek­szenek? — kérdezi Pétya. — Szerintem a búzán kaptak össze — mondja Vova. — Szerintem a kukoricán — ellenkezik Pétya. — Nem igaz! A búzán! — — Nem! Á kukoricán! — mér­geskedett Pétya, és odavágott Vovának. Úgy összecsaptak, hogy még a kakasok is megfeledkeztek saját viadalukról. Közelebb mentek, és élvezték a két „ka­kas" dulakodását. — Láttad? — kukorékolt lel­kesedve a vörös. — Hol vagyunk mi tőlük?l — irigykedett a kendermagos. — Érdekes, de min veszhet­tek össze? — Biztosan egy karaj kenyé­ren. —. Biztosan — egyezett bele a vörös. Aztán nézték, hogyan üti egymást Vova és Pétya. Néz­ték, és tanultak tőlük. Fordította: BELLUS IMRE / Z 3 s t r S 9 lV M v X H X 11 x <3" \ 1i x yj­x 16 11 X rt X X 13 X to 2! X « Z3 X 2S XI it X zr X — il i) X 30 x 34 x 31 — 33 34­X X 3y X X 3i 31 X 3> 39 x <0 *r I X « x ii i I*­X VÍZSZINTES: 1. Egy ismert köz mondás első része ía nyíl irá­nyában folytatva). 11. Van ilyen utazás is. 12. Az ősmagyarok to­temállata. 13. Japán pénzegység. 14. Illat. 15. Bő. 16. Háború, küz­dés. 17. A hajók szélmentes ol­dala fordítva. 20. Evőeszköz (ék. h.). 21. Hangtalan móló. 22. Méhlakás. 24. A közmondás har tnadik része 26. Régi római pénz fordiva. 27. A közmondás befejező része. 28. Lányom fér­je. 30. Omladék. 31. Hajdan 32. Személynévmás. 33. Pusztít. 36. Karó szlovákul. 37. Hozz visz­szalH 38. Az első bárkás 40 Puha. 41. Fegyverét használja-e? Visszafelé. 42. Kalandos regé­nyeiről híres francia regényíró 44. ... Edgár Allan amerikai költő, novellaíró. FÜGGŐLEGES: 2. Agyúval lő. 3. Hegység a SZU-ban Európa és Ázsia határán. 4. Keresztül. 5.' Kemencének van. 6. Kikötővá­ros Algériában. 7. Bázisok vizes oldata. 8. Két jegyű mássalhang­zó fordítva. 9. Testrész. 10. Ku­tat. 14. A közmondás második része (a nyíl irányában folytat­va). 18. Az É. — amerikai in­diánok könnyű csónakja. 19. Folyóinkban és állóvizeinkben gyakori ragadozó halfajta. 22. Kalória egynemű betűi. 23. Til­tószó. 24 Több utca talalkozó helyei 25. — zúg ikerszava. — 29. Vigyázón. 32. Nyugat-afrikai független köztársaság. 34. Ma­gától távolít-e (fordítva) 35. Fátum. 36. Nyereg része. 38. Oj görögül. 39. Éva, Nóra, Sári. 42. Vörösmarty Mihály. 43 Epe széleí. Beküldte: Molnár Mária, Perbenyik Augusztus 15-i rejtvényünk megfejtése: Akkor sem hisznek a hazugnak, amikor igazai mond Könyvjutalomban részesült: Ifj. Havrilla Dénes, Král. Chlmec, Gyönyör Gabriella. De mandtce, Fischer Tivadar. Teše­díkovo, Kutrucz Gizella, ImeF, Herceg Sándor, Fülek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom