Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-29 / 34. szám, Vasárnapi Új Szó

OLVASTUK A milánói TEMPO-ban: Bár az első pillanatra fel sem tűnik, szinte abszolút anarchia uralkodik az autógyártásban. Majd­nem minden autótípusnál másképpen van elhelyezve a sebes­ségfokozat. a szélvédőüveg-mosó, a fűtés és egyéb berendezés kapcsolói. Ha beülünk egy olyan kocsiba, amelyet közelebb­ről még nem ismerünk, alaposan tanulmányoznunk kell, ho­gyan váltsunk sebességet, hol van, melyik kapcsoló stb. Nem beszélve az első és a hátsó ütközőkről. Hogyan teljesíthetik funkciójukat, ha minden egyes típuson különböző magasság­ban helyezik el? Harcolni kell tehát azért, hogy az autógyártó vállalatok megegyezzenek a sebességváltás, a különféle műszerkapcso­lók és az ütközők magasságának egységesítésében Ez is hoz­zájárulna a biztonságosabb közlekedéshez! Milyen jármüvek luRTiíCTiíM közlekedhetnek az autópályán? «mT* tfivra Augusztus 15 i számunkban hírt adtunk arról, hogy a Szö­vetségi Belügyminisztérium 42-es számú rendelete 1971. július 1-vel módosította az 1966-ban kiadott „Közüti közlekedési sza­bályok"-at Ugyanitt bemutattuk a jóváhagyott f fokozatosan már találkozhatunk velükj új jelzőtáblákat is. Mivel igen fon­tos, közérdekű módosításról van szó, lapunkban részletesebben is kitérünk az említett változásokra, j Motorosainknak ajánljuk az ugusztus 15-én közölt új jelzőtáblák megőrzését, mert la punk következő számaiban hivatkozunk rájuk.) Ismertetésünket azzal kezdjük, ami tulajdonképpen kivál­totta a „Közúti közlekedési szabályok" {a továbbiakban 80-as) módosítását. Ez pedig az a tény, hogy folyamatban van a csehszlovák autópálya építése. Hasznos lesz tehát, ha néhány szóval körvonalazzuk az „autópálya" fogalmát — annak el­lenére, hogy a módosítás nem definiálja pontosan. A nemzet­közi egyezmények szerint az autópálya kizárólag gépjármű­forgalomra szolgáló — egymástól zöld sávval vagy más mó­don elválasztott — a két úttesttel és úttestenként legalább két forgalmi sávval kiépített olyan út, amely utat és vasúti pályatestet külön szintben keresztez —, de út abba betor­kollhat és abból elágazhat. Más szóval az autópályának nincs egyszintű kereszteződése úttal, vasútvonallal vagy gyalogát­kelőhellyel. Természetesen a 80-asban rögzített közlekedési szabályok az autópályára is érvényesek, s ezeket egészíti kl u most érvénybe lépő módosítás. Az autópálya a közúti közlekedés meggyorsítását célozza; csupán olyan járművek közlekedhetnek rajta, amelyek sebes­sége meghaladja az óránkénti 50 kilométert. Ki jogosult te­hát arra, hogy igénybe vegye az autópályát? A módosított rendelet ezt is megszabja, méghozzá eléggé részletesen. Az autópályán például tilos: a gyalogoskožlekedés (menetoszlop­ban ís), az állattal vagy állati erővel vontatott járművel ha­ladni. Továbbá nem közlekedhetnek az autópályán a kéziko­csik, kerékpárok, segédmotoros kerékpárok, a munkagépek (az útkarbantartó gépeken kívül), a botkormányos, lánctalpas járművek, traktorok és egyéb mezőgazdasági gépek, amelyek sík területen nem érik el az 50 km/óra sebességet, vagy ame­lyeknél e sebesség túlszárnyalása nem engedélyezett. K •"-• ' ÍSÍ - • M f W & '\ fcfc'-ľ;.;­W Jwfc. -.- ' ­•qBWgW •qBWgW |M||1 1 lg i MRi f Barcelonában a nemzetközi autókiállí­táson mutatta be egy spanyol tervező ezt a „Gato Montés" elnevezésű kétéltűt, amely hat meghajtott kereke révén vízen és a szárazföld legváltozatosabb terepvi­szonyai között is képes közlekedni. A jár­mű-szakemberek között általában az a vélemény, hogy igazi terepjáróhoz leg­alább hat meghajtott kerék szükséges, olyan, illetve ahhoz hasonló, mint a ké­pen látható. Kanadai konstruktőrök most, úgy látszik eredményesen megcáfolták ezt a véleményt. Piacra hoztak egy Ter­ra-Jet elnevezésű, csupán négy meghaj­tott kerékkel rendelkező terepjárót, amelynek a tulajdonságai állítólag mesz­sze meghaladják a több kerékkel ellátott hasonló rendeltetésű jármüvekét. A Terra-Jet bozótban, mocsárban, sziklás ta­lajon, homokban és vízben egyaránt biztonságosan halad és jól kormányoz­ható. Az üvegszálas karosszériájú jármű­vet 28 lóerős, kéthengeres, kétütemű ben­zinmotor hajtja. Szárazföldön 80, vízben pedig 11 kilométeres sebességet képes elérni. Ez utóbbi változatról azonban még nincsen képünk. • Dr. Lubich düsseldorfi (ý,­vos és közlekedési szakértő rá r jött arra, hogy áfonyával /akár lekvár, akár kompót formája ban) alkonyatkor meg lehet ja­vítani az autóvezetők látási ké­pességét. Mint ismeretes, az órákon keresztüli fárasztó ve­zetés a nappali világosság fo­kozatos csökkenése mellett lá­tási zavarokhoz vezet. A közle­kedési orvostan kiváló ismerő­jének a vizsgálataiból megálla­pítható, hogy az áfolya kedve­ző glycosid-tartalma közvet­lenül befolyásolja a látóbíbor képződését. S ez a hatás gyor­sabb és biztonságosabb, mint az eddig megjelelő gyógyszerek alkalmazásával lehetett elérni. • A városok túlzsúfoltságá­nak, de főként a parkolásnak a megkönnyítésére két világcég titokban törpeautókat tervez. Azért titokban, mert amíg az új miniautó elkészül, szeretnék a nagyobb kocsikat eladni. Az egyik autógyár a Volkswagen, a másik a Fiat, mindkettő új modellje hamarosan megjelenik. • Aachenben úttörő újítást léptettek életbe. A parkolóhe­lyet kereső autósokat egy köz­ponti automatikus irányító a legközelebbi, éppen szabad hely­re tereli. Az ottani közlekedés­ügyi miniszter, Reimer szerint ezzel el lehet kerülni, hogy az autóforgalom jelentős része „parkolóhelyet kereső közleke­déssé váljon. Az újítás egyben biztosítja a parkolóhelyek leg­jobb kihasználását. Az Európá­ban első ilyen kísérlet során az aachani belvárosban 37 par­kolóhely-útmutatót állítottak fel 75 fénynyíllal. Mindez öt par­kolóház és négy nagy parkoló­hely összesen 3200 kapacitásá­ra teljed ki. ÉPÜL AUTÓPÁLYA A közúti teherszállítás és sze­mélyszállítás egyre jelentősebb lényező a népgazdaság fejlesz­}ése szempontjából. Ez kitűnik a CSKP XIV. kongresszusán jó­váhagyott ötödik ötéves terv Í rányelveiből is, amelyben töb­>ek között az alábbiakat olvas­hatjuk: „Az úthálózat megja­vítására 1975-ig 17,7 milliárd koronát kell beruháznunk. Ezt fiz összeget elsősorban az út­hálózat korszerűsítésére, az autópálya, a külön szintű ke­reszteződések építésére, és a városi közlekedés megoldására kell fordítani." Az autópálya építése az egyik Jegigényesebb feladat. Tervét 1963-ban hagyta jóvá a kor­mány. Teljes hossza 1711 kilo­méter lesz. A D l-es autópálya Prágától a szovjet határig ve­zet, Szlovákiát TrenCínnél éri el, majd Žilinán,- Prešovon, Mi­clialovcén keresztül folytatódik. (Ennek első, 23 kilométeres tízakaszát — Prága— Mirošovice között — már átadták a for­galomnak). Bratislava ehhez a D-2-es (Brno—Bratislava) au­tópályával kapcsolódik, mely­nek első szakasza (Bratislava— Malacky már épüi. A D—2-es Bratislavánál csatlakozik az eu­rópai autópálya-hálózathoz. S végül a D—61-es — Piesfanyn keresztül — Bratislavát köti össze a D—l-es autópályával. Az autópálya teljes hosszá­nak egyharmada Szlovákia te­rületén épül. Öt évvel ezelőtt még azzal számoltak, hogy — sík terepen — kilométerenként átlag 12,7 millió koronába ke­rül. Az árszint általános növe­kedésének következtében ez az összeg jelenleg 23 millió koro­nát tesz ki, nehezebb terepen 45 millióra emelkedik, sőt lesz? nek „120 milliós" kilométerek is, főleg a hegyvidéken, ahol hidakat és alagutakat kell épí­teni. Az eredeti terv azzal szá­molt, hogy 1971-től évente 60 kilométernyi autópálya készül el (Szlovákiában 20 kilométer), s az ötéves terv folyamán több mint négymilliárd koronát ru­házunk be. A beruházások kor­látozása azonban kiterjedt az autópálya építésére is — eb­ben oz évben a D—2-es vona­lon mindössze hat kilométer épül meg. A jövő évben — 90 millió korona befektetéssel — meg kellene kezdeni a Bratislava— Senec közötti pályaszakasz épí­tését is, s 1975-ben át kellene adni rendeltetésének. A jelenr legi útvonal már 1966 ban túl­terhelt volt, a következő évben pedig 740 kocsiegység haladt át rajta óránként. (Egy kocsi­egység — egy személyautó, a teherautó — két kocsiegység, a motorkerékpár — 0,5 kocsi­egység). 1975-ben viszont már 2154 kocsiegység fog ezen az úton óránként áthaladni, ami háromszoros túlterhelést jelent. Az autópálya jelentőségét nem nagyon kell bizonygatni — nemcsak biztonságosabb közle­kedést jelent, hanem lényege­sen rövidíti a távolságokat is: például a Prága —Brno közötti távolság 194 kilométer lesz, ami 100- km órás állagsebességgel nem egészen két óra alatt meg­tehető. Remélhetőleg a jelenlegi be­ruházási korlátozás nem tar! sokáig, s az elkövetkező évek­ben sikerül behozni a lemara­dást. •••(•••••^••Hi i ( A sportkocsik iránt világszerte nagy az érdeklő­dés — főleg a fiatalok körében. Az utóbbi években erre nálunk is felfigyeltek a szakemberek, s miután a piac egyre inkább megtelik a hazai és a külföld­ről behozott (főleg a Szovjetunióból) kocsikkal, több figyelmet fordíthattak az ilyen egyedi gyártást igény­lő sportkocsik kialakítására is. így megszületett a Skoda 1100-as GT, amely a Škoda márkát sikeresen képviselte a genfi autószalonon. Nemrégen bemuta­tásra került a legújabb, a 110-es GT ís, amelynek prototípusa a Kvasinyi Autógyárban készült (felvé­teleinken). A Škoda 110 GT műszaki adatai: karosszériáját acéllemez és üvegrost kombinációjából alakították ki. Az 1107 köbcentiméteres motor 6500 fordulat­számnál 75 lóerőt fejt kl. A kocsi maximális sebes­sége 180 km/óra, hossza 4060, szélessége 1640, ma­gassága 1120 mm. Üzemanyagtartálya 75 literes. A kocsi szerkesztői elsősorban azt tartották szem m « i "É nóunnu-Hn r>T A SKODA III61 •Ml . előtt, hogy kipróbálják, milyen lehetőségek vannak a sorozatban gyártott aggregátok alkalmazása te­rén. A kocsi bemutatása óta az érdeklődő autósok abban reménykednek, hogy rövidesen kapható is lesz. Sőt, különféle összehasonlítások alapján már szó esett az áráról is, amely — a feltételezések sze­rint 150 000 korona körül mozogna. Csakhogy... Először is felmérést kellene végezni, milyen ér­deklődés mutatkozik az új sportkocsi iránt. A genfi autószalonon aratott siker alapján számítani lehet a külföldi piacra. Ezután pedig gyártóvállalatot kel­lene találni. A járműkutató intézet véleménye sze­rint e célra megfelelne egy 500 négyzetméteres üzem­egység, ahol mintegy száz alkalmazottal megkezdőd­hetne a sportkocsi gyártása. Hogy az érdeklődők beleülhetnek e — és mikor — ebbe a kívülről is impozáns spürt kocsiba —, at­tól függ, akad-e megfelelő gyártóvállalat ... ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom