Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-29 / 34. szám, Vasárnapi Új Szó

Kiönös A Nagy-Fátra állatállo­mányának bővítése érde­kében különös feladatra vállalkoztak a mošovcel (martini járás) erdőgazda­ság dolgozói: meghonosí­tották a fácánokat. Sike­rült olyan fajtát kinevel­niük, mely a fácánok szá­mára neméppen a legmeg­felelőbb természeti és ég­hajlati viszonyok között is meghonosodott. Legkülönö­sebb kísérletük azonban a zergék meghonosítása volt. Húsz zergét telepítettek a gágyeri völgybe. Eleinte körülkerített, védett he­lyen nevelték a zergéket. Ma viszont már teljesen szabadon élnek. És nem­csak hogy meghonosod­tak, hanem még meg is szaporodtak. Ma már mint­egy ötven zerge él a Nagy Fátra hegyeiben. Egyéb­ként a Fátrán kívül a Ma­gas-Tátrában 570, a Liptói Tátrában pedig 130 zerge él. Benyák József Szereti munkáját Egy a sok közül Miklós Mária, aki a királyhelmeci (Krár. Chlmec) kórház egészségügyi nővére. Min­den vágya az volt, hogy orvosnő lehessen, de saj­nos nem sikerült bejutnia az egyetemre. Végül egészségügyi nővér lett. Szereti a munkáját, melyet meg is becsülnek és a munka-kollektíva nagyon jó. örül, amikor egy-egy beteg gyógyultan hagyja el a kórházat. Igyekszik úgy dolgozni, hogy a távozók mindig szeretettel gondol­janak vissza rá. Ogy érzi, ez munkájáért a legszebb jutalom. Dobos Gáborné A felvételt Tóthpál Gyula készítette Sziklák dísze Nálunk, a rozsnyói (Rož­ňava) járásban a Délszlo­vák Karszt és a Radzini mészkőszikláit gyakran dí­szíti a sárga kövirózsa (Sempervivum hirtum Jusl.J. Fülfü néven is isme­rik. A varjúhájfélék, pozs­gásfüfélék családjába tar­tozik. 10—30 cm magas, évelő növény. Szórtállású mindig ép és nedvdús, pozsgás-húsos, pálhátlan levelekkel. Virágai hal­ványsárgák és bogernyő­ben, vagy kunkorban álla­nak. Hat szirmúak, hat csészelevéllel, csöves ha­rang alakúan összeállók. A szirmok 1 cm-nél jóval hosszabbak, gyakran há­romszor akkorák, mint a csésze. A szár a levélrózsa közepéből nő ki. A tőle­vélrózsa külső levelei nem sokkal nagyobbak a bel­sőknél, többé-kevésbé ösz­szehajlők, ezért a levélró­zsa csaknem gömbös. Száraz, aszályos területe­ken megélő növény. Sejt­jeiben, részben a sejtfal­ban, részben a sejtnedvben található a növény életére nézve oly nagyfontosságú nyálka. Ez arra szolgál, hogy esős időben össze­gyűjtse és elraktározza a vizet. A sokszor nagyon hosszúra nyúló, száraz idő­szakban bizony szükségük ls van életük fenntartásá­hoz az így elraktározott vízre. Román Tibor * i Ahol Hagy Péter cár kovácskodott A bal oldali felvételen látható ház Karlovy Vary mel­lett egy Brezová nevű falucskában épült. Még 1911-ben. A helyén valamikor hámor állott, melyben Nagy Péter cár Is járt. Amikor a cár meglátogatta a hámort, kipró­bálta kovácsmesterl tudását és a hámorban vasból egy patkót és egy vaspálcát kovácsolt. Erre emlékezteti a látogatókat a ház falán elhelyezett, patkóval díszí­tett, cseh és orosz szövegű emléktábla, mely Jobb o'idali felvételünkön látható. Kovács Arpád Egy falu — két érdekesség Debröd (Debrad) község határában a monda sze­rint László király járt csa­patával s az erdőben reme­tékre bukkant. A remeték magukszárította rigóhússal vendégelték meg « király csapatát, de vizet adni nem tudtak, mert nekik sem volt. Erre a király az égiekhez fordult segítsé­gért. Hirtelen fényesség támadt, a király lova dob­bantott Ijedtében, alatta megrepedt á szikla, és an­nak réséből víz buggyant elő. A monda szerint így keletkezett a forrás. Ez a monda ma is él, mint ahogy a debrődieket a remeték étele miatt ma is rigóknak csúfolják a környék lakó­saí. A romok arról tanúskod­nak, hogy kelet-nyugati irányban fekvő, mintegy 17 m hosszú és 7 m széles templom állott valamikor a tisztáson. László király halála után a jászói apát­ság építette a templomot. A XVI. században portyázó törökök felgyújtották. Ar­ról nincs pontos adatunk, hogy mikor. A feltevések szerint, a kisharang, a bronz tűztartó, az arany szentségtartó és a csoda­mondát ábrázoló festmény a debrődi, a nagyharang pedig a lőrinckei templom tulajdona. Dunajszky Géza Szép trófea trtékes, ritka trófea a muflonkos szarva, „csigája". Annál értékesebb, minél vastagabb és ráncosabb. A csehszlovák és egyúttal világrekordot tartó mufloncsigát A. Podolský 1957-ben Üstí nad Labem környékén ejtette el. A CIC pontozás alapján 236,95 pontot kapott. A fel­vételünkön látható muflont Tríbeč hegységben ejtet­ték el. Motesíky Arpád f. • . •• ;.-.<- v í>ysf»í v-., rvimi'i •*•< Nyári jégrevü Hatvanhat esztendővel ezelőtt készítették a képen lát­ható felvételt a dobsinai (Dobšina) jégbarlangban. A jég­barlang természetes jege már akkor lehetőséget bizto­sított a nyári korcsolyázás számára. Nem ls tétováztak a műkorcsolyázók, az akkori viszonyokhoz képest nagy­szerű jégrevűt rendeztek a barlang Jegén. A németek akkori bajnoka, Steiner műkorcsolyázó is fellépett. Nem maradt távol a sajtó sem, hisz a felvételen látható jobb­oldali két férfi közül az egyik Markó Miklós, az „Or­szág-Világ". c. folyóirat szerkesztője. Harczos Andrásné Gabonarakodó Több százezer tonna áru, nagy mennyiségű gabona érkezik hazánkba a Szov­jetunióból. A tiszacsernyői (Čierna nad isou) átrakó­állomás néha csak nehéz körülmények között képes megbirkózni az átrakodás­sal kapcsolatos feladatok­kal. Ezért az igen nagy mennyiségű búza és egyéb termények tárolására, il­letve továbbítására az át­rakőállomástól nem mesz­sze, Dobra (Dobrá) község­ben 171 és fél millió koro­nás beruházással gabona­tárolót építenek. Az egyedülálló építke­zést már az év elején meg­kezdték a humennéi Chem­kostav építővállalat dolgo­zói. Ez az óriási gabona­raktár 2100 vagon kapacitá­sú 38 főépületből, két tranzitraktárból áll majd, ahol évente 1 millió 300 ezer tonna gabonanemű megy át. A létesítmény gé­pi berendezését a Szovjet­unió, az automatikus üze­meltető berendezéseket pe­dig a Német Demokratikus Köztársaság vállalatai szál­lítják. Az építőmunkások vállalták, hogy a tervezett munkálatok értékét még az Idén 1 millió koronás épí­téssel túlteljesítik. Helmect Sándor Számadás A választásokra készülve Negyeden (Neded) a helyi nemzeti bizottság plénuma előtt beszámolt Karkus András elnök arról a mun­káról, melyet a község ve­zetői a lakosság segítségé­vel a múlt választásoktól napjainkig elvégeztek. A számadásban ilyen tételek szerepeltek: 3000 m por­mentes út, 7000 m beton­járda, 1500 m kavlcsozott út, három iskolaépület ja­vítása, két autóbusz-váró­terem, megjavított tűzoltó­szertár, két új élelmiszer­üzlet, korszerű egészség­ügyi központ, kocsmából átépített modern kultúrház 350 férőhelyes nézőtérrel, színpaddal, klubhelyiség­gel, könyvtárral és olvasó­teremmel, 5 új lakótömb, 77 új családi ház. A terveket ismertetve be­jelentette, hogy már meg­rendelték a közvilágítás korszerűsítését, megkezd­ték az új halottasház és a 320 ezer korona értékű sportöltöző építését. Majd a helyi, Járási és kerületi képviselők munkáját érté­kelve bejelentette: csak a tevékeny képviselőket fog­fák újra Jelölni. Szabó Andorné A Martini Gépgyárban 10—12 büfé és 2 önkiszol­gáló falatozó működik. Mé­gis hosszú sorokban vára­koznak mindegyik előtt a munkások, fgy-egy dolgo­zó néha 20—25 percet is várakozással tölt. Mi lehet ennek az oka? Talán a helytelen nyitvatartási idő? Vagy a rossz kiszol­gálás? Esetleg az, hogy né­melyik vásárló négy-öt tár­sa számára is bevásárol? A legtöbben azt mondják, hogy az új önkiszolgáló fa­latozó üzemeltetése megol­daná a problémát. De ez ed­dig csak a tervben szere­pel. Meg kellene nyitni mi­nél előbb! Jáoorka István Szereti a hajózást Baumt Dušan bratislavai lakos azok közé a fiatalok közé tartozik, akik a hajó­zást foglalkozásukul vá­lasztották. 1965 óta Jár­ja a Dunát. Néha hosszú heteken át tartó szolgála­tot ls teljesít. Jól ismeri a Duna menti kikötőket és a Duna menti országok életét. Amikor a dévériyí (Devín) vár fokáról együtt nézegettük a tájat s a vén Dunát, csak rápillantott az órájára s megmondta, hogy a kanyarba forduló gőzhajó mikorra fog meg­érkezni a vár alá. Megálla­pítása helyes volt. Szereti a foglalkozását. Nagyon sok hajósélmény­ről tud beszélni. Reméli, hogy a magyar fiatalok kö­zül is egyre többen vállal­koznak majd arra, hogy ha­jósok legyenek. Érdekes, hogy nagyon'szereti foglal­kozását, de azért így be­szél: „Szép a hajózás, na­gyon szép, de azért a leg­jobb itthon, és ezért az ben­ne a legszebb, amikor már hazafelé hajózunk." Elhi­hetjük. Uontl Irén

Next

/
Oldalképek
Tartalom