Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-26 / 202. szám, csütörtök

NAGVMEGYEREN (Galovo) a Csehszlovák Autóforgalmi Vállalat (CSAD) részlege 1953-ban mostoha körülmények között — 3 teherkocsival és 12 dolgozóval — alakult meg. Később, ahogyan megerősödtek a mezőgazdasági üzemek, és felgyorsult az építkezések üteme, egyre inkább emelkedett a teherszállítmány! igény, bővült, fejlődött ez az üzemrészleg is. 1965-ben már 38 tehergépkocsival rendelkeztek, és 90 dolgozó kapott itt munkát. 2. JELENLEG az üzemrészlegnek 151 dolgozója és 50 tehergépkocsija van. A dolgozók közül 64 sofőr, 53 kocsikísérő, a többi pedig javító, szerelő és vezető. Egyébként egy-egy vezetőre 25 beosztott dolgozó jut. 3. FELADATUK: tejszállítás, kőszállítás és magánszállítások vállalása. Havi tervük átlagosan 40—50 000 tonna között mozog, ami 750 000 TKM-nek (tonnakilométernek) felel meg. Bruttó bevételük: 13 millió korona. A gépkocsivezetők júniusi átlagfizetése 2555 korona, a segédmunkásoké pedig 2308 korona volt. 4. SZOCIÁLIS VISZONYAIK jók. Három évvel ezelőtt 3,4 millió korona értékű szociális létesítménnyel gazdagodtak. A dolgozók napi munkájuk után szép, tiszta helyiségekben mosakodhatnak, hideg-meleg víz áll rendelkezésükre, könyvtár szolgálja őket, és szállást is kaphatnak ebben a létesítményben. Saját üdülőjükben, Sklené Teplicén évente négy család üdülhet. Egyébként a részleg dolgozói 550 százalékos teherszállítási előnyben részesülnek, és ha igénylik, 20 ezer koronáig terjedő kölcsönt is kaphatnak. 5. SAJÁT MŰHELYÜKBEN vég zik el a szükséges kisebb javításokat. A közép- és generáljavításokat partnervállalatokkal végeztetik. Különösen elégedettek a Csehszlovák Autóforgalmi Javítóvállalat érsekújvári (Nové Zámky) részlegének munkájával, mert az ottani szerelők gyorsan és pontosan végzik el a javításokat. Saját műhelyük vezetője Paksi Ferdinánd, aki a „Legjobb dolgozó" országos kitüntetést kapta. Tavaly alakult meg a műhelyben VIDko András szerelő munkabrigádja, melynek nyolc tagja van. Vállalták, hogy 1 százalékra csökkentik a javításra kerülő gépek várakozási idejét. Ez 60 000 korona megtakarítást jelent. Vállalásukat egy év alatt 90 000 koronára teljesítették. Most a „Szocialista munkabrigád" cím elnyeréséért versenyeznek. 6. MÉG HÁROM MUNKABRIGÁD versenyez ezért a címért. így Egy tízem tíz hír Várady Árpád munkabrigádja ís, melyben 12 sofőr és 12 kocsikísérő dolgozik. Vállalták, hogy 25 000 koronát takarítanak meg munkaidő utáni fuvarral. Vállalásukat 5 hónap alatt teljesítették. Augusztus elsejére teljesítették pártunk megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére telt 50 000 koronás felajánlásukat is. Közben ilyen feladat teljesítésére is futotta lelkesedésükből: az 1. számú munkabrigáddal közösen az iroda épülete előtt 14 áros területen parkot létesítettek. Megérdemelték- a „Legjobb koliektíva" kitüntetést, s a kétezer koronás pénzjutalmat ennek a munkabrigádnak a tagjai. Egyébként Aradszky György segédmunkás és Lipkovics Árpád munkabrigádjának tagjai is szorgalmasan dolgoznak, mivel mielőbb szeretnék teljesíteni vállalásukat. 7. AZ ÜZEMI PÁRTSZERVEZETNEK 13 tagja van. Bárczi István elvtárs a pártcsoport vezetője. Nagy gondot fordítanak a párttagok oktatására. Havonként rendszeresen tartanak gyűléseket, melyek állandó témája: az üzemi terv teljesítése. 8. SZIGORÚAN ELLENŐRZIK a gépkocsivezetőknél az alkoholfogyasztást. Tavaly tiz személynél mutatkozott alkoholfogyasztás az autóvezetés során. Az idén csak két személynél. Az alkoholt fogyasztó sofőrök fizetéséből 20 százalékot vonnak le. Ha valamelyik gépkocsivezetőnél három esetben észlelnek alkoholfogyasztást, akkor javasolják az illető elbo-' csátását, mert visszaeső alkoholistának minősítik. ! 9' A LEGJOBB DOLGOZOK a részleg vezetője. Bogdán László véleményezése szerint: Várady Árpád, Sáha Zoltán, Simon Adolf, Györök Ferenc, Darida Ferenc és még sokan mások. Jő tőle hallani: „Nagyon kevés olyan ember dolgozik nálunk, akit rossz oldaláról kellene emlegetni". 10. GONDJUK: az alkatrészhiány annak ellenére, hogy a dunaszerdahelyi (Dun. Streda) anyavállalat forgalmi osztálya és Csőka Károly igazgatóhelyettes a problémák megoldásában komoly segítséget nyújtanak. Alkatrészraktár létesítésével próbálják megoldani ezt a komoly gondot. LÁSZLÖ ÁRPÁD MÉLTÓN íiNEPElJK MEG AZ ÉVFUÜDÖLÖT A hét végén tartják meg ünnepi ülésüket az Antifasiszta Harcosok Szlovák Szövetségének járási bizottságai. A slavíni emlékmű és a bolgár partizánok bratislavai emlékművének megkoszorúzása után a főváros lakosai augusztus 27-én a Červený Most melletti réten manifesztációs gyűlésen emlékeznek az évfordulóra. A tábortűz meggyújtása előtt Bratislava fiataljai és dolgozói kulturális-szórakoztató műsort láthatnak. A Jankov-csúcson (topol'üanyi járás), Gután (Kolárovo, komárnói járás), valamint másutt megrendezésre kerülő manifcsztációk az SZNF hazafias és internacionalista hagyományai emelik ki. Banská Bystricán az évforduló előestéjén megkoszorúzzák a szovjet katonák emlékművét. A SZNF Múzeumban nyitják meg az ellenállási tematikájú csehszlovák és szovjet filmek seregszemléjét. Augusztus 28-án a Košice melletti Dargovon és Gelnicén (Spišská Nová Ves-i járás) rendeznek manifesztáiciót, az évforduló napján pedig Toka jíknn (humennéi járás). Szeptember 8-án tartják meg Zlatá Banán (prešovi járás) az SZNF járási ünnepségeit. BELPOLITIKAI KOMMEIMTÄR ERDEKEINK AZONOSAK Vidéki útjai alkalmával bőséges lehetősége kínálkozik az embernek a sűrűn váltakozó kisvárosok és községek megfigyelésére. Egyesekben az országutat virágágyak szegélyezik, a sárgára, kékre vagy zöldre meszelt, piros cseréptetős kis házak ragyognak a tisztaságtól. Joggal feltételezhető, hogy lakóik elégedettek és szeretik fatornyos hazájukat. Akadnak azonban elhanyagolt községek is, amelyeknek az épületeit elfelejtették tatarozni, a bizságos közlekedést az utakon tátongj hatalmas gödrük veszélyeztetik. Szinte örülünk, amikor hátat fordíthatunk az ilyen kellemetlen látványnak és igyekszünk mielőbb elfelejteni a rossz benyomást, melyet minden bizonnyal megtakaríthattunk volna magunknak, ha . . Igen, ha a nemzeti bizottságok tisztségviselőinek sikerülne megértetni a polgárokkal, milyen nagy szükség van segítségükre, arra, hogy mindenki kivegye részét a kisvárosban vagy községben adódó közös munkából. Az utóbbi időben erre nagyon sok a kedvező példa. Hiszen a város- és a falufejlesztési akciók keretében nem egy uszodát, sporttelepet, iskolát, parkot adtak át a polgárok közreműködésével rendeltetésének. Ezekben a községekben a nemzeti bizottságok funkcionáriusai a becsületes, lelkiismeretesen- végzett munka jóleső érzésével számolnak majd be tevékenységükről választóiknak. Ne feledjük azonban, hogy a kisebb-nagyobb eredmények nem csupán a képviselők igyekezetét tükrözik, hanem az egész nemzeti bizottságot, sőt ezen túlmenően a járásét, a kerületét és túlzás nélkül állítható, hogy az egész országra kedvező fényt vetnek. Bár a részletek sem hagyhatók figyelmen kívül pl. az, hogy hány autóbuszmegállót létesítettek valamely községben, vagy hány km-es vonalon javították meg az országutat, milyen hosszú csővezetéket fektettek le, mennyivel járult hozzá a nemzeti bizottság a nyugdíjasok tüzelőanyag-beszerzéséhez, lakásuk rendben tartásához, vagy ruházatuk kiegészítéséhez. De még az ilyen kimutatás alapján sem nyerünk teljes képet népkép viseleti szerveink sikeres munkájáról. Hiszen tagadhatatlan, hogy az utóbbi években életszínvonalunk lényegesen emelkedett. Az 1968 ban és 1989-ben átvészelt nehézségek ellenére sikerült — úgy ahogy — egyensúlyba hozni a piaci keresletet a kínálattal. Az utóbbi öt esztendő során mintegy félmillióra tehető az űj munkaié hetőségek száma. Az egy személyre jutó lakóterület 11,6 négyzetméterre növekedett és kb. 500 ezerrel több a személygépkocsi-tulajdonos hazánkban. Tíz háztartás közül hétből nem hiányzik a tv-készülék és a mosógép sem. A nyugdíjakra fordított kiadá sok az utóbbi öt év során 4 milliárd koronával emelkedtek. A gyermekes családoknak nyújtott anyagi támogatásban is előnyös változások következnek be. Nem, nem holt számok ezek a statisztikai adatok, ellenkezőleg, nagyon is beszédesek. hiszen tényekről van szó, melyek valamennyiünk életmódjában és életkörü'ményeiben is megnyilvánul "ak. Pl. az új. lakótelepeken, a jellegüket gyakran a felismerhetetlenségig megváltoztatott városokban, a családi házak tízezrein észlelhető kedvező gazdasági fejlődésünk, de abf>an is, hogy a hét végét a családok ezrei töltik saját víkendházaikban. Népképviseleti szerveink eredményeit tehát nemcsak az új elárusító boltok, sportpályák stb. létesítésében kell látnunk, hanem azokban a változásokban is, amelyeket szocialista társadalmunk tesz lehetővé. Ne feledjük azon"ban, hogy magától semmi sem valósul meg, és hogy a jó szándék kevés a sikerek biztosításához. A szavakat a tetteknek kell felváltaniuk. Ezért oly fontos, hogy polgáraink segítő kezüket nyújtsák a nemzeti bizottságoknak, hogy kéz a kézben együtt haladva, kölcsönösen kiegészítsék egymást. KARDOS MÁRTA 48. A nop hátralevő részét, s oz éjszako jórészét is dolgozószobámban töltöttem Antonovval... Este a berlini hadművelet problémáinak megvitatásában részt vett az Állami Honvédelmi Bizottság több tagja is. Antonov jelentett. A legfelsőbb főparancsnok valamennyi javaslatot jóváhagyott, és megparancsolta, hogy adjuk ki a szükséges utasításokat a berlini hadászati irányban lefolytatandó döntő hadmüvelet részleges előkészítésére. A berlini tnadművelet A második világháború európai befejező hadműveletének, a berlininek különös volt a jelentősége. Berlin elfoglalásával véglegesen megoldódtak azok a legfontosabb katonapolitikai kérdések, amelyektől sok tekintetben függött Németország háború utáni berendezkedése és helye Európa politikai életében. A fasizmussal való utolsó összecsapásra készülő szovjet fegyveres erők abból a szövetségesekkel történt megálalpodásból indultak ki, hogy Németországnak katonai, gazdasági és politikai feltételek nélkül kapitulálnia kell. A háborúnak ebben a szakaszában fő célunk az volt, hogy teljesen felszámoljuk Németország állami és társadalmi rendszerében a fasizmust, a legszigorúbban felelősségre vonjuk a náci főbűn&söket vadállati tetteikért, a tömeggyrffcosságokért, a pusztításokért, a megszállt országok népeivel, így a mi sokat szenvedett népünkkel szemben is elkövetett kegyetlenségeikért. A berlini hadművelet elgondolását fő vonalaiban már 1944 novemberében meghatároztuk a főhadiszálláson. Ezt a Visztula - oderai, a kelet-poroszországi és a pomerániai hadműveletek idején pontosítottuk. A berlini hadműveleti terv kidolgozása során figyelembe vettük a szövetséges expedíciós erők tevékenységét is. Ezek az erők 1945 márciusának végén és áprilisónak elején elérték a Rajnát, és megkezdték e folyamon való átkelést, hogy azután általános támodást indítsanak Németország központi körzetei ellen. A szövetséges erők főparancsnoksága közelebbi célként azt tűzte ki, hogy felszámolja a csapataival szemben álló ellenséges csoportosítást, és elfoglalja a Ruhr menti ipari körzetet. Ezután azt tervezte, hogy az amerikai és az angol csapatok az Elba felé, o berlini irányban fognak előrenyomulni. Ugyanakkor ki akorta bontakoztatni az amerikai és a francia csapatok déli irányú hadműveleteit, hogy elfoglalják Stuttgart és München körzetét, s kijussanák Ausztria, valamint Csehszlovákia központi körzeteibe. Mint már említettem, bár a jaltai konferencián a szovjet megszállási övezet határát Berlintől jóval nyugatra határozták meg, s hogy a szovjet csapatok az Oderánál és a Neissénél álltak, és felkészültek a berlini hadművelet megindítására, az angolok még mindig arról álmodoztak, hogy Berlint előbb kellene elfoglalni, mint ahogy a Vörös Hadsereg odaérkezik. Bár az amerikai és az angol politikai és katonai vezetők véleménye nem egyezett a háború befejező szakaszában követendő hadászati célokat illetően, a szövetségesek expedíciós erőinek főparancsnoka mégsem mondott le arról a gondolatról, hogy kedvező körülmények esetén elfoglalja Berlint. Eisenhower, amikor 1945. április 7-én tájékoztatta a Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságát a befejező hadmüveletekre vonatkozó elgondolásairól, kijelentette: . ' - Ha Lipcse elfoglalása után úgy alakul a helyzet, hogy nagyobb veszteségek nélkül előrenyomulhatok Berlin felé, ezt fogom tenni. Én voltam az első, aki egyetértettem azzal, hogy a háborút a politikai céloknak megfelelően kell folytatni, és ha a Vezérkari Főnökök Egyesitett Bizottsága úgy határozott, hogy a szövetségeseknek a Berlin elfoglalására irányuló erőfeszítései többet nyomnok a latba a tisztán katonai elképzeléseknél, örömmel valósítom meg e hadműveletre vonatkozó terveit és elképzeléseit. Sztálin tudta, hogy a hitlerista vezetők az utóbbi időben aktív tevékenységet fejtenek ki annak érdekében, hogy megtalálják az angol és amerikoi kormánnyal való különbéke megkötésének módjót. Figyelembe véve a német csapatok reménytelen helyzetét, várható volt, hogy a hitleristák nyugaton beszüntetik az ellenállást, s megnyitják az amerikai és angol csapatok előtt a Berlinbe vezető utat, nehogy a Vörös Hadsereg foglaF[a el a várost. Hogyan is haladt oz angol - amerikai csapatok támadása a Rajna körzetében? Közismert, hogy a hitleristáknak eléggé gyenge volt itt a védelme. Akkor azonban, amikor visszavonultak a Rajna mögé, erős ellenállást szervezhettek volna. De nem tették ezt. Mindenekelőtt azért, mert föerőiket átdobták keletre, a szovjet csapatok ellen. Még amikor a ruhri csoportosítás számára válságosra fordult a helyzet, a német főparancsnokság akkor is a nyugati csoportosítástól vont el erőket, és átdobta azokat a keleti arcvonalra. Az angol - amerikai hadjárat kezdetén a németek 60 rendkívül legyengült hadosztállyal rendelkeztek nyugaton. Ezeknek az erőknek harcértéke 26 feltöltött hadosztályának felelt meg. A szövetségeseknek 80 teljes hadosztályuk volt, s közöttük 23 volt harckocsihadosztóly. Különösen nagy volt a szövetségesek légi fölénye. Légicsapásaikkal gyakorlatilag bármely körzetben, a földön és a levegőben egyaránt megtörhették az ellenség ellenállását. Ily módon az amerikai és angol csapatok könnyűszerrel küzdötték le a Rajnát, és lényegében ellenállásra nem találva szállták meg a folyópartot. A szövetséges csapatok főparancsnoksága nem várta meg a ruhri német csoportosítás felszámolását, hanem sietve a berlini irányban alkalmazta főerőit, hogy kijussanak az Elbához. Március 29-én a főhadiszállás parancsóra ismét Moszkvába érkeztem, magammal hozva frontomnak a berlini hadműveletire vonatkozó tervét. E tervet márciusbon dolgozta ki a fronttörzs és a frontparancsnokság, s valamennyi elvi kérdésben megfelelt a vezérkar és a főhadiszállás elképzeléseinek. Ez lehetővé tette számunkra, hogy részletesen kidolgozott tervet terjesszünk jóváhagyásra a LegfeTsőbb Főparancsnokság elé. Aznap késő este Sztálin magához rendelt kremli dolgozószobájába. Egyedül volt. Kevéssel érkezésem előtt ért véget oz Állami Honvédelmi Bizottság tagjaival folytatott tárgyalása. Csöndesen, az asztalra fektetett kézzel, mintha csak folytatná az imént befejezett beszélgetést, mondotta: - Nyugaton véglegesen összeomlott o német arcvonal, és a németek lóthatóar. nem tesznek semmit, hogy megállítsák az előrenyomuló szövetséges csapatokat. Közben valamennyi fontos irányban erősítik a velünk szemben álló csoportosításaikat. Itt a térkép, nézze meg a német csapatokra vonatkozó legújabb adatokat. Megszívta a pipáját, majd folytatta: - Ügy gondolom, súlyos harcok következnek . . . Azután megkérdezte, hogyan értékelem az ellenséget a berlini irányban. Elővettem a frontfelderítésünk által készített térképet, s a legfelsőbb főpa rancsnok elé tettem. Sztálin figyelmesen tonufmányozni kezdte a berlini hadászati irányban ' levő egész német hadműveletiharcászati csoportosítást. iFolytaiiuk) nprra 1971. VIII. 26.