Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-24 / 200. szám, kedd

• ••••••••••••••• -ÚJ FILMEK• ••••••••••••••D A tetovált című francia filmvígjáték a híres komikus, Louis de Funés (balról) és jan Gabin játékára épül. Nyár lévén, filmforgalmazóink jobbára könnyű műfajú filmekből állították össze a mozik műsorát. Vígjátékok, látványos, szórakoztató filmek, bűnügyi történetek — minden változatban és mennyiségben. Igazi kánikulai étrend: könynyen emészthető „kotyvalékok", émelygős limonádék, üdítő jégkockák. Egyetlen céljuk a nézők szellemi képességeit kecselekménye a 30-as években játszódik le, a történet tulajdonképpen időtlen. A film alkotóinak ihletét a szovjet vígjátékok virágkorának művei minden bizonnyal befolyásolták. Az alkotás több képsora a némafilmekre és a régi groteszkekre emlékeztet, melyek a karikatúra, az ötletesség és a helyzetkomikus elemeire épül tek. A cselekmény a főhős száI1ÜI1II jelenet az Aranyborjú című szovjet szatirikus vígjátékból. vésbé igénybe vevő szórakoztatás. Ezeknek a filmeknek a fajtájából való az igen kétes értékű Angelika-filmsorozat, a Hibernatus és A tetovált című francia vígjáték (melyben a kitűnő francia komikus, Louis de Funés mulatságosan csetlik, botlik — félsikerrel), az Edgár Wallace-regények filmváltozata (London sötét szemei, A zöld íjász, A rejtélyes Hektor, a Vendéglő a Temze partján, A pénzhamisító), a Különös párbaj címára szinte korlátlan lehetőségeket nyújt a komikusi képességek kibontakoztatására és Szergej jurszkij teljes mértékben él is ezzel a lehetőséggel. Róbert Youngson procedúr és rendező jóvoltából az idősebb korosztály filmszínházainkban ismét viszontláthatja az amerikai némafilmek dicső aranykorának halhatatlan hőseit. A harminc év mosolya című amerikai montázs-film kockáin megelevenednek a század eleji A hdt'.ninc ši mosolya cf-uű annrikai montázs-film kockája. (Balra a fiatal Chstrlie (J.'.plin.) egyik mű bolgár kémhistória és még néhány kisebb-nagyobb sikerrel vetített film. Az Aranyborjú című szovjet szatirikus vígjáték a sikeresebb alkotások közül való. Mihail Svejcer rendező Uja llf és jev genyij Petrov világszerte ismeri regényéből szellemes vígjátékot kreált. Osztap Bengyer, a regény és a film hőse élő figura: agyafírt szélhámos, gátlástalan pénzhajhász, ellentmondásokkal teli „egyéniség". Tiszavirágéletű sikerei, szellemessége ellenére azonban boldogtalan ernf ber, aki hiába keresi az élet értelmét. Bár a regény — s a film — filmek kedvencei: Charlie Chaplin, Lloyd, Frigó, Laurel és Hardy, akik még ma is é >p oly életszerűek, mint fúl évszázaddal ezelőtt. A filin számos korabeli dokutnentumfelvétel révén híven tükrözi a régmúlt idők légkörét. Több, a filmtörténelem szempontjából igen értékes felvételt is látlia tunk, mint pl. a híres Lumiéretastvérek gyárát, a Wright-testvérek repülőgépét, a San Franciscó-i földrengést, az akkori gépkocsigyártást stb. A 30 év mosolya színes, érdekes kirándulás a múltba, mely során igen jól mulathat a közönség. —ym Automatikus meteorológia Szeszélyes mint az időjárás — mondja a hasonlat. Ez a szólásmondásban megfogalmazott tapasztalat egyetlen falu, egyetlen földrajzi hely meteorológiai viszonyainak a csapongó változandóságát tükrözi. Hát ha még hozzávesszük planétánk hely szerint különböző időjárását, a sarkok dermesztő hidegét, a trópusi őserdők fülledt melegét, a sivatagok rekkentő szárazságát! Az időjárást mérhető fizikai adatok határozzák meg: hőmérséklet, légnyomás, légnedvesség, szélsebesség, napsugárzás, felhőzet, csapadék. A meteorológiai állomásokon felvett mérési adatok leolvasása, továbbítása, összegyűjtése, feldolgozása a hagyományos jnódon, emberek közreműködésével ment végbe. Az így felhalmozódó adattömegre támaszkodik a meteorológiai adatstatisztika, a tudomány, az előrejelzés, a vízi és légi közlekedés időjárásjelző szolgálata. A növekvő igények nyomására az adatok menynyisége egyre szaporodik, egyre több helyről kezd mind több adatot egyre gyakrabban megadni. Egyúttal egyre gyorsabban kell őket feldolgozni, hiszen az előrejelzéssel nem lehet napokig pepecselni. Amikor a repülőgép néhány óra alatt átrepüli az óceánt, az időjárásjelzés nem is korlátozódhat szűk területre. A meteorológiában tehát ugyanazok a szükségletek jelennek meg, mint mindenütt másutt, a termelésben, a közlekedésben, a hírközlésben: többet, jobbat, gyorsabban, mentesen a közreműködő ember szubjektív hibáitól. És e szükségletek kielégítésének az igénye is ugyanoda vezet — az automatizáláshoz. A FEHÉR FOLTOK ELTÜNTETÉSE A „többet" egyik jellemző megnyilatkozása a meteorológiai mérőhálózat kiterjesztése a Föld egész területére, a fehér foltok kiküszöbölése a meteorológiai térképekről. Ez nemcsak azért fontos, mert az ember tevékenysége lassan minden területre — földrajzi értelemben — kiterjed, hanem mellette érvel az a felismerés is, hogy az időjárás alakulásának bonyolult törvényszerűségei területileg hézagos adatokból nem vezethetők le. Ma a Föld egyes részei egyáltalán nem vesznek részt a meteorológiai adatszolgáltatásban, mások csak igen gyéren. A meteorológiai világszervezet anyagi támogatást is ad az erre rászoruló kis országoknak, hogy munkájukkal bekapcsolódhassanak az egész Föld időjáráshelyzetét megragadó szinoptikus kép kialakításába. A tervek szerint három központ fogja feldolgozni az így összegyűlő hatalmas adattömeget — természetesen korszerű számítógépek segítségével: Moszkva Eurázia területére, Washington az amerikai kontinensre, Sidney a déli féltekére. Közöttük az adatcsere egységesített kódolt nyelven, hírközlő mesterséges holdak közvetítésével bonyolódik le. Ez az eljárás a fordítgatásokból származó szubjektív hibákat máris kiküszöböli. A világszervezet további előnyöket is remél az adatfeldolgozás különböző módszereinek bevezetésétől. Azok a kis országok, amelyek az adatok saját célra való feldolgozásához nem rendelkeznek korszerű számítógépes apparátussal, az egységes kódnyelv távadásával regionális számítóközpontok segítségét vehetik igénybe. Végül az egész planetáris hálózat egy hatalmas megismerő szervvé áll össze, amelynek a megfigyelőállomások az érzékszervei, a hírközlő csatornák az idegrendszere, és a nagy számítóközpontok az agya. ÖNMŰKÖDŐ ÁLLOMÁSOK Az automatizálás kezdetleges fokának tekinthetjük a regisztráló műszerek alkalmazását, ami már hosszú múltra tekinthet vissza. Ez azonban nem nélkülözheti az ember közreműködését, aki hóviharban vagy a tűző egyenlítői napsütésben verejtékezve szedi ki a készülékből a regiszlrátumot és juttatja el a feldolgozás helyére. Az igazi automatizálás mégis a mért adatok távadásával kezdődik. Bár a gondolat kézenfekvő és a technikai feltételek is elég régen adottak, rádió-távadó önműködő meteorológiai állomások csak az utóbbi tíz évben jelentek meg. Bennük megnyilatkozik az automatikának egyik nagy egysége: emberi erővel gyakorlatilag megold hatatlan feladatokat lát el. Segítségükkel rend szeres meteorológiai adatszolgáltatást kapunk a Szaharából vagy az Antarktiszról. Ma már készülnek önműködő klímaállomások, amelyek nemcsak a szokványos légköri adatokat regisztrálják, hanem fényimpulzus visszaverődéssel automatikusan mérik a felhők magasságát, a talaj nedvességét, a láthatósági viszonyokat. A kezelt állomásokon naponta négyszer olvassák le az adatokat. Az automatika erős kísértést jelent a leolvasások számának erőteljes szaporítására, és valóban készültek olyan automaták, amelyek tízpercenként rögzítették az adatokat. Az igazság valahol középen lesz: négynél több leolvasás talán hasznos, de a napi 144 oktalanul duzzasztja az adattömeget. ENERGIAELLÁTÁS Természetesen gondoskodni kell a magára hagyott állomás folyamatos energiaellátásáról. Ezek rendszerint az emberi településtől távol, olyan helyeken létesülnek, ahol hálózat vagy más állandó energiaforrás nem áll rendelkezésre. Az első modelleket akkumulátor táplálta, hat hónapos működést biztosító kapacitással. Ennek a megoldásnak tökéletesített változatában szélkerék gondoskodik az akkumulátor újratöltéséről. A technika fejlődése egyre újabb és újabb lehetőségeket nyújt az energiaellátás problémájának megoldására. Találunk olyan szerkezetet, amelyben egy lassan ürülő pakura-tartályhoz csatlakozó égő lángja hővillamos telep melegpontját fűti, és így gondoskodik hónapokon vagy éveken keresztül az önműködő állomás energiaellátásáról. A legérdekesebb és a legkorszerűbb a SNAO (Systems of Nuclear Auxiliary Power), amelyet eredetileg űrtechnikai célokra fejlesztettek kL Ebben a hővillamos elemet valamilyen radioaktív anyag bomlása során keletkező sugárzás fűti. Például a NOMÁD úszó meteorológiai állomás áramforrása két tonnát nyom és a teljesítménye 40 watt. Töltése 13 kg stroncium 90 titanát. BÖJÁK ÉS LÉGGÖMBÖK Az automatizálás e figyelemre méltó eredményeit megismerve azt hihetnénk, hogy ezek sokasága hovatovább az egész Földet benépesíti, és az emberi műszerleolvasókat tudománytörténeti emlékké minősíti át. Azért ne ringassuk magunkat illúziókban: az automaták egyelőre sokkal drágábbak, mint az Informáclólánc élő láncszemei. Igazi fölényét az automatika olyan helyeken mutatja meg, amelyek az ember számára a rendszeres megfigyelés szempontjából megközelíthetetlenek. Ilyen az ég és a tenger. Bolygónk hőmérlegében döntő szerepet játszik az óceánok és a légkör energiacseréje. Az elgőzölgő víztömeg jelentősen befolyásolja a légmozgásokat. A szárazföld és a levegő hőcseréje töredéke az óceán és a légkör közötti energiaátadásnak: a tengervíz minden elpárolgó grammja 750 kalóriát szivattyúz a levegőbe. Jó megoldásként kínálkozik rádióadókkal felszerelt bójákat hinteni szét a világtengereken, amelyek mérik a víz és a levegő hőmérsékletét, a szélsebességét és a párolgást. Sajnos, a probléma ilyen egyszerűen egyelőre nem oldható meg, a lehorganyzásra még nincs megnyugtató eszköz a birtokunkban. A kongurrens módszer a mesterséges holdakról végzett függőleges szondázás, mely a hősugárzás hullámhosszát méri és abból állapítja meg a hőmérsékletet. Itt meg az a baj, hogy csak derült időben működik. A légkörkutatás hagyományos eszközei a léggömbök. A korábbi felszálló léggömbökhöz jó kiegészítésként csatlakoznak újabban a kiegyensúlyozott léggömbök, amelyek 30—40 kilométer magasságban tartósan lebegnek, rádióadójuk segítségével mozgásukat követni lehet, és ezzel jó képet kapunk a magaslégköri áramlásokról, televíziós adójuk pedig informál a felhőzet alakulásáról. Gyors léptekkel halad előre a meteorológiai észlelések hatalmas adattömegének automatikus és gépesített feldolgozása is. A nagy számítóközpontokban születik meg a meteorológiai statisztika, az összefüggések törvényszerűségeit tükröző korrelációk rendszere, és sok helyen már a napi időjáráselőrejelzés magva is. Gépkocsi-fékezés számítógép vezérléssel Ismeretes, hogy hirtelen erős fékezéskor a kerekek „blokkolása" következtében csúszós, jeges úton a gépkocsi megfarolhat, ami súlyos balesetet okozhat. Az Egyesült Államokban évenként 10 000 halálos haleset következik be ilyen okból. A gépkocsi megfarolását helytelen reflex következtében gyakran maga a gépkocsivezető idézi elő, és a helytelen fékezésből származó katasztrófa lefolyása mindig azonos: valamilyen hirtelen felbukkanó akadály miatt a vezető teljes erőből megnyomja a fékpedált, és bár a kocsi csúszni és farolni kezd a blokkolt és így kormányozhatatlan kerekek foly.tán, a vezető lába szinte ráfagy a fékpedálra és azt görcsösen nyomja egészen a katasztrofális ütközésig. A blokkolás elkerülésére korszerű kocsikban ma már elterjedten alkalmazzák a fékhatás-korlátozó szerkezeteket. Ezek azon alapulnak, hogy bizonyos határon túl az olajnyomás és így a fékhatás már nem nőhet tovább, akármennyire nyomják ls a fékpedált. A maximális olajnyomás akkora, hogy a kerekek még éppen ne blokkoljanak. Minthogy azonban a blokkolás és a megfarolás erősen függ az útviszonyoktól és a kocsi vezetési módjától, e megoldás nem ad tökeletes biztonságot. Most kezdenek alkalmazni eloszor olyan teKhatás-szabályozó berendezést, amelyet a kocsi menettulajdonságai vezérelnek, a fekpedalra ható nyomástól függetlenül. A berendezest, amely a tapasztalatlan vezető számára is nagy biztonságot nyújt, a Ford-cég kezdte beépíteni az 1969-es Continental Mark III. és Thunderbtrd típusaiba, 150 dolláros felár ellenében. Az igen hatékony fékhatás-korlátozó a következőképpen működik: minthogy, a tapasztalat szerint a blokkolás főként a hátsó kerekeknél szokott fellépni, ezért a hátsó kerekekre mérő-érzékelők vannak felszerelve, amelyek jelzik a kerekek blokkolását, és e jelzés a kesztyűtartó mögötti miniatűr számítógépbe kerül. A számítógép az érzékelők jelzéseinek feldolgozása alapján a fékfolyadékra ható nyomást úgy szabályozza, mintha a vezető másodpercenként 35—40-szer „pumpálná" a fékpedált. A számítógép áital vezérelt fékezési folyamat közben a vezető veszély nélkül taposhat teljes erejéből a fékpedálra; ennek nincs hatása, és a Iábnyomástól származó fékhatás csak akkor áll ismét helyre, ha az érzékelők jelzik, hogy a kocsi normál menet-állapotban van. (dj)