Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-22 / 33. szám, Vasárnapi Új Szó

Mamaia egyik legvonzóbb szórakozóhelye a Török bár meg a hosszú utat a gyárkaputól a tengerig. Közvetlen a sátorváros szélén, egy hajításnyira a tengertől, az önkiszolgáló étteremben bő választékot kínálnak kész ételekből. Minden ételből egy adagot kitesznek az üveglapok mögé. A vendég csupán rámutat egy ételre és az elárusító szavak nélkül is megérti a kívánságát. így próbálják áthidalni a nyelvi akadályt, amely a szomszédos étteremben gyak ran okoz derültséget. A sátortábor másik részén, lombos fák alatt zenés étterem várja a ROMÁNIAI RIPORT i—

n SzWWWH jöjjön Isztambulba ... Szeretné megismerni Ogyesszát? ... Látta már Kairót és Athént? ... Egy nap alatt megismerheti Várnát... Ezt a lehetőséget főként a nyugati turisták használják ki. A csehszlovákok elsősorban az egynapos kirándulások iránt érdeklödnek. Találkoztam olyan egyénnel, aki két napot töltött Constancában s elpanaszolta, hogy nem látott semmi érdekeset. Előnyösebb csoportosan, vezetővel menni várost nézni. A kiránduló csoportok vezetői tanárok, jól ismerik a történelmet és a műemlékeket. Aki egyedül bolyong Románia legnagyobb kikötővárosában, az sok időt veszít, amíg eljut a nevezetesebb helyekre. Főként a belváros gazdag műemlékekben. A néptanács épülete előtt a nagy római költő, Publius Ovidius Naso szobrában gyönyörködhetünk, az épület mögött a tengerparton pedig már messziről felfigyeltünk a csoportokba tömörült emberekre, akik a híres mozaikot szemlélik. 1960-ban egy ház alapjának ásása közben bukkantak rá a nagyméretű mozaikra, amely becslések szerint 1700 éve készült. Úgy vélik, egy reprezentatív épület padlózata lehetett. A Népmí|vészeti Múzeum külön érdekessége az ikongyűjtemény. Azok, akik a szobrokat kedvelik, a Régészeti Múzeumban 24, szinte teljesen ép márványszobrot láthatnak. Ezeket 1960-ban, a régi állomás lebontásakor találták. Csodálatos a fehér márványból készült Fortuna-szobor. Aki felkapaszkodik a török időket idéző minaret mészkőlépcsőjén, ötven méter magasból gyönyörködhet a városképben. Unaloműzés C

onstanca felett a repülőgép ab lakán kitekintve „ízelítőt" kaptunk a román tengerpart szépségéből. Csodálatos, suttogja szomszédom, s távcsövét egy pillanatra sem mozdítja el az ablaküvegtől. Tenger . .. Tenger ... A Fekete-tenger kétszáznegyvenöt kilométeres szakászon mossa Románia határát. Amit most látunk, ez a tengerpart egyik legismertebb része. A Mamaia név „bejárta" a világot. Hosszú évekig ez volt a „román mágnes", amely vonzotta a külföldiek tízezreit. Ma. már az Eforie Nord és a Mangália név is szinte azonos vonzerejű. Sőt, ez utóbbi — a turisztikai szakemberek szerint — néhány év múlva a tengerpart gyöngye lesz. ( Az icfő = pénz Romániában a tengerpart fejlesztésének terve a szigorúan ellenőrzött feladatok közé tartozik. Tények bizonyítják. hogy átlag egy év alatt építik fel a nyolc-tízemeletes szállodákat. Ahol júniusban az alapokat ásták, ott a jövő év júniusában üzemképes szálloda várja a vendégeket. Találkoztam egy brnói mérnökkel, aki 1965 óta már negyedszer tölti szabadságát a tengerparton. Építész, fel tudja mérni a változásokat. — A gépi felszerelésük nem jobb, mint a miénk, s egy-egy ilyen épületen körülbelül ugyanannyi munkás dolgozik, mint nálunk — mondja a mérnök. — De itt gyorsabb a munkaütem. jobban kihasználják a munkaidőt és pontosabb az anyagellátás. . . (Mindez viszont nálunk is megvalósítható! j Az országot járva itt' éreztem a legkonkrétabban, hogy: az idő = pénz. E meghatározás több, mint jelszó. Valóban gombamódra szaporodnak az új szállodák, éttermek, szórakozóhelyek. A tengerparton az „idő" az idényt jelenti. Ezt próbálják meg nyújtani az elő- és utószezon árainak lényeges csökkentésével. Az eredmény: júniusban a főidény előtt a Mamaián 58 szállodában a helyek 90 százalékát lefoglalták a külföldiek. Az egész tengerparton egy központból — Mamaiából — irányítják és szervezik a vendégekről való gondoskodást. Ezt a sokrétű tevékenységet a Litoral turisztikai szervezet végzi. — A vendég pihenni és szórakozni akar, s mi ezt az óhaját igyekszünk teljesíteni — mondja Bojoi Gheorghe, a szervezet gazdasági igazgatója. — Minden tevékenységünk azt a célt szolgálja, hogy megszerettessük a román tengerpartot. Ez számunkra nem frázis, hanem komoly feladat. A fejlesztés ütemét egy számmal szeretném érzékeltetni. Az idén a szállodákban és campingházakban 15 400 vendéggel tudunk többet fogadni egyszerre, mint a múlt évben. A Saturnus és a Neptunus II. üdülőtelepekre az idén érkeztek az első turisták. Tavaly másfél millió vendégünk volt, az idén kétmillióra számítunk. Az elmúlt évben a csehszlovák turisták főként azt kifogásolták, hogy a szállodától messze van az étterem. Történt-e javulás e téren? — Nemcsak a csehszlovákok, a németek és mások is szóvá tették, hogy kevés a vendéglátóipari létesítményünk. E téren valóban lényeges változás történt. Az idén harminc új éttermet helyeztünk üzembe. Megfelelő raktárhelyiségekkel rendelkezünk, így biztosítani tudjuk a zökkenőmentes ellátást. A tengerparti vendégsereg jó étvágyát bizonyltja, hogy a főidényben egyetlen napon kilencven tonna húst, húsz tonna felvágottat, húsz tonna halat, kétszázhetven tonna kenyeret, 300 000 üveg sört, ngyanennyi hűsítőitalt, 110 000 liter ásványvizet, 40 000 liter tejet, 10 00U kiló fagylaltot, valamint 600 tonna gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak el. Persze, a házigazdának is vannak ssjátos gondjai. A tengerparton 25 000 alkalmazottat foglalkoztatnak. A pincérek és a szállodai alkalmazottak között sok a fő- és középiskolás fiatal Ügyesek, szolgálatkészek, elsősoiban ők beszélik az idegen nyelveket. Az éttermeket látogatva érezni, hogy kevés a vendéglátóipari szakember. A nyári hónapokra az alkalmazottakat az egész országból, de főként Dobrudzsa megyéből toborozzák. Azt mondják, a felvételi követelmények lényegesen magasabbak, mint az elmúlt évben, de a sürgetett minőségi javulás még évek kérdése. A pincérek, szakácsok, portások, liftesek stb. télen más szakmában dolgoznak. Az igazgatóságon azt latolgatják, hogy a legjobb szakmunkásokat egész évben foglalkoztatni kellene s ezek tanítanák az idénymunkásokat a szakma titkaira. A szakemberhiány főként abból adódik, hogy a román idegenforgalom lényegében csak kétévtizedes múlttal rendelkezik. Hiszen 1949-ben a tengerparton mindössze 500 vendéget tudtak elhelyezni szállodában. Ez a szám 1965ben 37 000 volt, az idén eléri a 100 ezret és 1975-ben egyszerre 132 000 vendéget tudnak elhelyezni korszerű szállodákban. Sátorváros Mikor az autóbusz elhagyja a szállodasort, még néhány kilométert gördül észak felé a végállomásig. Az út jobb oldalán húzódó rendezett sétányokat liget váltja fel, mely lenyúlik a tengerparti fövényig. Bal oldalon a Sintghiol-tó kétezer hektárnyi tükre vonzza a kezdő vitorlázókat. A tenger és a tó között itt csak egy keskeny földsáv, — az országút és a liget — a választó vonal. Az autóbusz végállomásánál a tengerparti részen élősövény-kerítés öleli körül a tarka sátorvárost. Rögtön a kapu mellett román és cseh nyelven olvashatunk tájékoztatást. A hazaiak „cseh táborként" tartják számon e területet. A név pontosan fedi a valóságot. Most, Kladno, Praha, Liberec, Ostrava.. . olvasom a sátorok közül kikandikáló táblákon. Csehországi üzemek bérelnek itt évek óta területet. Ök gondoskodnak a sátorokról s arról is, hogy dolgozóik kényelmesen tehessék vendégeket. Itt elsősorban a szomszédos „mini-hotelok" lakói étkeznek. Az építőket dicséri, hogy a családi házakra emlékeztető egyemeletes, kis szállodák mellett, még a faltól alig kétméternyire levő fák ls megmaradtak. Ezek nyújtanak árnyékot a füvön heverésző vendégeknek. Fák és bokrok szegélyezik a 30—50 méter széles homokstrandot ls. Akik megúnják a fürdést és a napozást, az árnyékba húzódhatnak. Itt még nem nyüzsög akkora tömeg a homokszőnyegen, mint a szállodák előtti strandon. Ezt a „gondozatlan" északi részt a sátortábor lakóin kívül azok látogatják, akik a csendet és a magányt kedvelik. Igaz, itt nincsen cementjárda a homokstrand szélén, s nem vezet kikövezett ösvény a ligetbe, de a tenger vize éppen olyan felüdülést nyújt, mint a szállodák előtt. Aktív pihenés Vannak akik reggeltől késő estig a tengerben lubickolnak vagy a homokon nyújtóznak. Találkoztam olyan családdal, aki a két hét alatt egyszer ment be a Mamaiaról Constancába „megnézni az üzleteket". Pihenni jöttünk, jelentette ki a férfi nagyon határozottan s elvette a kedvem a további kérdezgetéstől. Persze a csehszlovákiai turisták döntő többsége az aktív pihenés híve. Egy ostravai bányász ezt így fogalmazta meg: összekötjük a kellemeset a hasznossal és legalább egy arasznyit szeretnénk megismerni Romániából. A megismeréshez számtalan lehetőséget kínál a Litoral turisztikai szervezet. Minden szállodában — a felvonóval szemben elhelyezett hirdető táblákon — négy-öt nyelven írott színes plakátok csábítják a vendégeket: Egy nap elegendő arra, hogy megtekintsük Mangáliát, az új Venus üdülőtelepet és eljutunk egészen a bolgár határig. Sokan látogatnak el a Duna-deltába, a vadászokat viszont a dumbraveni erdő, a horgászokat az agigeai tó vonzza. Aki okosan osztja be idejét, az két hét alatt a több mint kétszáz kilométer hosszú tengerpart minden nagyobb nevezetességét megtekintheti. Ezrek várják a Mamaián minden nap azt a pillanatot, amikor a kéklő messzeségben előbukkan a tengerből a Nap korongjának széle. Csodálatos a napkelte, de aki este a tengerről figyelheti a szállodasor fényeit, annak a napkeltéhez hasonló feledhetetlen élményben lesz része. A tengerpart éjjeli élete hasonló a nagyvároséhoz. Jóformán éjfélig hullámzik a tarka tömeg a több mint négy kilométer hosszú sétányon, az éttermekben éjfélig szól a zene. A moziban a szabadtéri színpadon és a cirkuszban estéről estére foglaltak a helyek. A románok évekig csak szállodákat építettek, de nem biztosítottak megfelelő lehetőséget a pénzköltéshez. Ezt a mulasztást az utóbbi két évben pótolták. Ma francia és angol klubok, első osztályú bárok, játékkaszinók kínálnak szórakozási lehetőséget, elsősorban a nyugati vendégeknek. A tengerparti szórakoztató ipart szervező szakemberek már tapasztalatból tudják, hogy vannak olyan vendégek is, akiknek a fürdés csupán másodlagos, ők a Riviérára, a jugoszláv tengerpartra és Mamaiára elsősorban szórakozni járnak. Persze, könnyű eldobálni a mások munkájából származó pénzt. A román tengerpartra látogató külföldi turisták döntő többsége, egész évben megtakarított pénzén pihen és szórakozik. A vendéglátók érdeme: elsősorban ennek a tömegnek igyekeznek évről évre színvonalasabb pihenési és szórakozási lehetőséget teremteni, hogy a vendégek megszeressék a román tengerpartot, s a jövő évben is itt töltsék szabadságukat. CSETÖ JÁNOS