Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-22 / 33. szám, Vasárnapi Új Szó

LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE Beszélgetés Szabó Imre elvtárssal/ a komáromi (Komárno) járási pártbizottság titkárával a választási előkészületekről Nem lehet eléggé hangsúlyozni: a választások sikere azok előkészítésé ben rejlik. A pártkongresszus határozatai iránytűként jelölték meg a ten nivalökat. Világos, érthető a cél. Adottak a megvalósítás társadalmi feltételei is. Éppen ezért közigazgatási, állami berendezésünket, a dolgozók választott szerveit, különböző szintű képviseletét olyan emberekre kell bízni, akik a kongresszusi határozatokat a mindennapi apró gondok között, mozgósítva a polgárokat, a fellelhető anyagi és erkölcsi erőket, maradék nélkül teljesíteni fogják. Tehát nagyon jelentős politikai és szervező munkát igényel a választások megvalósítása. Előkészítése nem lehet formális, mert akkor a kívánt politikai aktivitás elmarad. Nem lehet szervezetlen, mert akkor azok szervezkednének, akikre nincs szüksége társadalmunknak. És össze kell egyeztetni a természetes, jogos közönségigényt a tudatos célokért küzdők elképzeléseivel. Nem lehetetlen feladatok ezek. Lépésről lépésre haladva kell a választási előkészületek során mindezt megvalósítani. Erről beszélgettünk s közben a választási előkészület problémái, már mutatkozó tapasztalatai, tanulságai is felszínre kerültek. • Hogyan kezdték meg a választások előkészítését? — Megnéztük, megvizsgáltuk, init tettünk eddig. Ellenőriztük az 1984-es választásokon ismertetett tervek, ígéretek megvalósítását. Összehasonlítottuk az ígéretet a teljesítéssel. Először a szervek tevékenységét értékeltük. Később, fokozatosan az egyének, a választott képviselők tevékenységé nek értékelését végeztük el. Alulról felfelé. A helyi szervektől kezdve ... • Milyen szempontok szerint értékelték a képviselők munkáját? — Először az illető egyén jellem aését készítettük el. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen jellembeli tulajdonságokkal rendelkezik egy-egy képviselői A jövőt illetően nem bíz hatjuk a dolgozók képviseletét pl, olyan egyénekre, akik az elmúlt választási időszak alatt nagyon meg kedvelték az alkoholt s egyre gyakf rabban néznek a pohár fenekére... Azokra sem, akik látszatsikerekre tö rekedtek: irreális követeléseket hangoztattak s úgy léptek a választók elé, mint akik a felsőbb szervekkel szemben küzdenek, harcolnak ezen követelések megvalósításáért... Akik funkciójukkal közvetlenül, vagy közvetve visszaéltek ós önös anyagi érdekekért küzdöttek... Tudatosítottuk. hogy a képviselők munkája a megválasztással csak kezdődött • Hogyan fogadták az érdekeltek az ilyen értékelést? — Mielőtt pontosan felelnék erre a kérdésre, talán elmondom, hogy ezt az értékelő munkát az illető képviselők jelenlétében végeztük el. Férfia san, egyenesen, szemtől szembe megmondtuk, ha valamilyen probléma felmerült. És kerültük a képviselők munkájának, tevékenységének értékelése során a formalizmust. Nem azt tartottuk döntőnek, hogy például ki hányszor jelent meg a gyűléseken, hanem a tényeket, a tetteket értékeltük. Ezért csaknem konfliktusmentesen zajlott le a munkának ez a szakasza. És az alsóbb, valamint a járási szervek között sem került sor nézeteltérésre. Pedig éppen ennek az elemző-értékelő tevékenységnek a következménye, hogy nagyméretű személyváltozásokra kerül majd sor. Még járási szinten is ... • Ez az értékelés bizonyos következtetéseket eredményezeit. Milyen jellegűek voltak ezek? — Az elemző-értékelő munka bizonyos szintézist mutatott: szépítés nélkül, a maga kendőzetlen valóságában megmutatta, hogy az előző választások hol zajlottak le formálisan. Figyelmeztetett bennünket, hogy ügyelni kell a választott-fizetett funkcionáriusok személyének megválasztásánál a hozzáértésre. És törődni kell ezeknek az embereknek a továbbképzésével. Nem titok: a választott-fize • tett funkcionáriusok testületében éppen ezért ugyancsak jelentős személyváltozásokra kerül majd sor. • A változások elhatározása tehát szükségszerű. Bizonyára érdekli az embereket, a választókat az is, hogy milyen változásokra kerül sor. Erre vonatkozólag előrejelzést kaphatunk? — Komoly kérdés ez, mert nem lehet egyszerűen csak így felelni: igen, újakat fogunk javasolni a régiek helyett, újakat, fiatalokat, újakat és nőket... Nagyon komolyan meg kell fontolni, hogy a célok megvalósításához megfelelő, társadalmi, politikai, erkölcsi szempontból kifogástalan személyeket javasoljunk s ugyanakkor a választók társadalmi összetétele arányában fiatalokat, és nőket is javasoljunk. Sok, nagyon sok függ a jő agitációs-propagációs munkától. Hatékony politikai munkát kell vállalniuk a kommunistáknak és azoknak a pártonkívülieknek ls, akik szívügyüknek tartják a kongresszus határozatainak megvalósítását. • Mit tettek eddig az agitációs munka fellendítése érdekében? — Megszerveztük az agitációs központokat. Járásunkban közügy az agitáció. Az üzemek, a szövetkezetek is támogatják az agitációs központokat. Anyagiakkal, erkölcsiekkel egyaránt. Az agitációs-propagációs munka főpróbája volt az aratási időszakban kifejtett tevékenység. Nem túlzás: a főpróba sikerült. A járási pártbizottság már kidolgozott egy bizonyos „útmutatót". Ebben nemcsak módszertani tanácsokat kapnak az agitációs központok dolgozói, hanem konkrét utasításokat ls: mit kell tenniük: A Népművelési Ház módszertani dolgo zói öt körzetre osztották fel a járást és körzetenként megkezdték a felkészítést: jelszók írása, dekorációs anyagok felhasználása, faliújságok készítése. Az agitációs központok dolgozóinak több mint fele a régi szokáshoz híven még mindig tanító, de örvendetes jelenség, hogy egyre nagyobb számban mások is kiveszik részüket ebből a nagyon fontos munkából. Bízunk az agitációs-propagációs munka sikerében. Jók a feltételeink a jó választásokhoz. • Hogyan kapcsolják be a fiatalokat a közéletbe? — Tarthatatlan az az általánosítás, hogy a mai fiatalok nem jók, hanyagok, követelőzők, és így tovább .»« Igaz, hogy türelmetlenek. De ha felhasználjuk a türelmetlenségüket, nyert ügyünk van. Igaz, hogy Igényes. A fiatalok funkcióba állítása pártvonalon sikerült. Járási szinten is. A sörgyári Darázs elvtárs és a plénum többi fiatal tagjai jól dolgoztak. Jő a kapcsolat a járási pártbizottság és a SZISZ járási bizottsága között. A fiatalok meghálálják, ha bíznak bennük. És mi bízunk. Nincs okunk ty bizalmatlanságra. Miért is volna? Láttuk, tapasztaltuk, hogy a közügyek iránt érdeklődnek. Amikor a hajógyári fiatalokkal, vagy az ipari iskolában, vagy a virti fiatalok körében beszélgetéseket szerveztünk', örömmel tapasztaltuk érdeklődésüket. Leültünk velük beszélgetni négy órakor, de még hat órakor szó sem volt arról, hogy talán befejeztük volna a beszélgetést. A közügyek érdeklik a fiatalokat. Mi pedig szívesen teret adunk nekik arra, hogy kivegyék részüket a közéletből, hiszen a választások során a korbeli folytonosságot ls biztosítani fogjuk. • A jelöltek között milyen arányban kapnak képviseletet a fiatalok és a nők? — Még nem alakult ki pontosan az arányszám. Tudjuk, hogy a nők és a fiatalok esetében a mutatkozó aktív ténykedés még mindig nem fejezi ki a lakosság összetételét. Nem szabad tehát spontán politikai munkát végezni, hogy biztosítsuk a helyes arányszámot. Inkább szervező-politikai munkát kell kifejteni. Már megkezdtük. A kiválasztás azonban komoly feladat. Nem hamarkodjuk el. Következetes. körültekintő lépés eredménye lesz, ha majd a választók elé állunk: íme, ezeket a fiatalokat, ezeket a nőket javasoljuk. Ez azonban a következő lépés. Csak így biztosíthatjuk a választások sikerét. Ha lépésről lépésre haladunk előre. HAJDG ANDRAS Ml TÖRTÉNT AUGUSZTUS HATODIKÁN ? Holdfogyatkozások akkor keletkeznek, ha a Hold belép a Föld árnyékába. A körülményektől függően bekövetkezhet teljes holdfogyatkozás, ha a Hold egész korongja belép teljes árnyékba. Részleges holdfogyatkozás, ha a Hold csak egy része halad át a teljes árnyékon. Félárnyékos fogyatkozás, amikor a Hold csak a fólárnyékot szeli át. Ezt legtöbbször nem is számítják a fogyatkozások közé. Holdfogyatkozás csak holdtöltekor jöhet létre, amikor a Hold szembenállásban (oppozícióban) van a Nappal. Jellegzetességük, hogy a Föld minden részéről láthatók, ahol a horizont felett vannak. Tízennyolc éves periódusban ismétlődnek, hasonlóan mint a napfogyatkozások. Ez alatt az idő alatt 28 holdfogyatkozás következett be, s ebből a fele körülbelül részleges. Egy évben legtöbb három, viszont vannak olyan évek, amelyekben egyetlenegy sem következik be. A Hold pályája 5,2 fokos szöget zár be a Föld pályájával, ezért nem jelentkezhet minden holdtöltekor, csak amikor a Hold közel van a felszálló, vagy leszálló csomóhoz. ' A Hold közepes távolságában a Föld teljes ár nyéka körülbelül háromszorosa a Hold átmérőjének. A jelenség megfigyelése már az időszámításunk előtt is fontos feladata volt a csillagászoknak Feljegyzések vannak Mezopotámiából az ie. 2402-es és ie. 2282-es évből, Kínából szintén származik egy feljegyzés ie. 1135-ből. Persze ezek egyedüli feljegyzések. Részletesebben az ie. 8-ik századtól vannak feljegyzések szintén Mezopotámiából, majd később egész Európából. Ezeknek a feljegyzéseknek a jelentősége kétféle, s nagyon értékes adatokat szolgáltat a csil tagászok részére. így fedezték fel a Hold mozgásának látszólagos gyorsulását, ami a Föld tengelykörüli forgásának lassulásával magyarázható. Ez nagyon kis érték, amit csak több évszázad fáradtságos méréseiből lehet kimutatni. Második jelentősége az időszámításban van. Sokszor határozatlanok vagyunk, hol egyik vagy másik történelmi esemény melyik évben történt. Itt segítenek a holdfogyatkozásokról fennmaradt feljegyzések Rekövetkezésüket ki tudjuk számítani több évre előre vagy visszamenőleg, ami lehetővé teszi az egyes események időrendi besorolását. A történelmi jelentőségű holdfogyatkozásokból feltüntetjük az ie. 412 évit, ami Plutarchos leírása szerint nagy rétaületet keltett a római tengerészek között Szicíliában. Feljegyezték továbbá, hogy a pydnil ütközet előtt is fontos szerepet játszott. Itt győzték le a makedón királyt, Perzeuszt a római konzul Aemilie harcosai. Sulpicius Gallus, aki szintén római konzul volt, előre jelezte bekövetkezésének idejét és közölte a római hadsereggel, míg a makedón hadsereg erről nem tudott, s megijedve a különleges égi jelenségtől, megadta magát a rómaiaknak. Ezek szerint az ütközet ie, 167. szeptember 21-én volt. A XVf. századtól kezdve nagyobb figyelmet szenteltek megfigyelésének. Felhasználták a földrajzi hosszúság meghatározására. Mivel mindenhol ugyanabban az időben történik, elég összehasonlítani a helyi idővel két hely megfigyelési ada tait és ezzel meghatározhatjuk a földrajzi hoszszúságukat. Ha a mérés pontossága nem is volt nagy, mégis gyakran használták ezt a módszert egész a XVIII. század második feléig. Ma a holdfogyatkozásoknak nagy jelentőségük van az atmoszféra magasabb rétegeinek kutatásában. A csillagászoknak a fogyatkozás megfigyelése annyi munkát ad, hogy nincs idejük gyönyörködni a szép, színekben gazdag jelenségben. Azok részére, akik még nem láttak holdfogyatkozást röviden ismertetjük a jelenség lefolyását. A fogyatkozás a félárnyékba való belépéssel kezdődik. Ez a nem informált megfigyelőnek csalódást okoz, mert gyakorlatilag nem figyelhető meg. A félárnyék sűrűsége a szélein 'olyan kicsi, hogy az első nyomait a gyakorlatlan szem csak később veszi észre, amikor a Hold már körülbelül a feléig van az árnyékban. A Hold bal oldalán (keleti részén) szürkés árnyalatot veszünk észre, ami gyorsan terjed, míg el nem éri a teljes árnyék szélét. Ez a kezdete a részleges fogyatkozásnak. A Hold fokozatosan a teljes árnyékba kerül, amelynek közepe majdnem átlátszatlan. Amikor a Hold egész felületével belép a teljes árnyékba, elkezdődik a teljes holdfogyatkozás. Ez a -legszebb része a fogyatkozásnak. A Hold barnás, vöröses árnyalatot kap. Aa elsötétült égen megjelennek a csillagok és köztiik tündököl a színes köntösbe öltözött Hold. Korongja térhatást ébreszt a szemlélőben, amint változtatja fényességét egyik szélétől a másikig. A múltban megfigyeltek olyan holdfogyatkozásokat is, amikor a Hold korongja teljesen elsötétült. Ha a fogyatkozás elérte a maximumát, az előző jelenségek a fogyatkozás végéig a fordított sorrendben mennak végbe. Az augusztus hatodikai fogyatkozás így ruent végbe: AJIold belépése a félárnyékba (TI) 17 óra 58,0 pere A Hold belépése a teljes árnyékba (T2) 18 óra 55,1 perc A teljes fogyatkozás kezdete (T3) 19 óra 53,1 perc A fogyatkozás közepe (T4) 20 óra 43,2 perc A teljes fogyatkozás vége (T5| 21 óra 33,2 perc A Hold kilépése a teljes árnyékból (T6| 22 óra 31,3 perc A Hold kilépése a félárnyékból (T7| 23 óra 28,2 perc Ezt a fogyatkozást nálunk sajnos csak részben lehetett megfigyelni, mivel a Hold 19 óra 30 perckor kel. Ezen kívül a Nap is zavaró hatást gyakorolt, mert csak 19 óra 36 perckor nyugodott le. IFI MOLNÁR IVAN