Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-12 / 190. szám, csütörtök

Történelmi határkő A SZOVJET—INDIAI SZERZŐDÉS Indiában és világszerte nagy elismeréssel értékelik a szerződés jelentőségét Q Gromiko delhi látogatásai 0 Kennedyt nem engedik Kelet-Pakisztánba 1971. VIII. 12 Ďelhi — Az indiai parla­ment tegnapi ülésén örömmel fogadta a szovjet—indiai béke-, barátsági és együttműködési szerződést, amely a PTI sajtó­iroda szerint általános támoga­tásban részesült. A képviselők „az indiai tör­ténelem határkövének", „törté­nelmi jelentőségű eseménynek", „az indiai nép akaratát kifeje­ző szerződésnek" nevezték a szovjet—indiai szerződést. Krisna Menőn független kép­viselő kijelentette: „Az indiai —szovjet kapcsolatok egész történelmében a Szovjetunió mindenkor tiszteletben tartot­ta India szuverén jogait és po­litikai függetlenségét". Az indiai közvélemény is megelégedéssel fogadta a szer­ződést. „A szerződésnek óriási jelentősége van a béke és biz­tonság szavatolása szempontjá­ból nemcsak Ázsiában, hanem az egész világon" — jelentette ki a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában Rao, az Indiai KP Országos Tanácsának főtitkára. A nemzetközi Lenin­békedíjas Aruna Aszaf Ali asz­szony kijelentette, hogy a szer­ződés a két állam népeinek kölcsönös bizalmát fejezi ki, s nem kétséges, hogy a szer­ződés még inkább megszilárdítja az indiai—szovjet barátságot és támogatni fogja az ázsiai bé­két. Szvaran Szingh külügymi­niszter a parlamentben tegnap kijelentette, hogy a szerződés megfelel mindkét ország népei kölcsönös érdekeinek és vá­gyainak. Meggyőződését fejezte ki, hogy ez a szerződés hoz­zájárul majd India és a Szov­jetunió általános együttműkö­désének elmélyítéséhez és ki­bontakozásához. Aláírása nem jelenti azt, hogy India lemond eddigi elnemkötelezettségi kül­politikájáról. A Szovjetunió nagyra értékeli ezt az elnem­kötelezettségi politikát — han­goztatta a külügyminiszter. Világszerte méltatják a szov­jet-indiai szerződés fontosságát. A lengyel lapok kommentárjuk­ban aláhúzzák, hogy ez a szer­ződés újból igazolja a Szovjet­unió békeszerető politikáját, a Szovjetuniónak azt a készségét, hogy együttműködjék minden országgal. A ceyloni sajtó megállapítot­ta, hogy a szovjet—indiai szer­Kommentárunk |y| int Makariosz ciprusi köztársasági elnök Prem Chand vezérőrnagynak, a cip­rusi ENSZ-csapatok parancsno­kának és Osorio Tafallo ENSZ­megbízotjnak jelentette, a tö­rök kormány „légihidat" szán­dékozik létesíteni Törökország és Ciprus között. Ez az intéz­kedés durván sértené Ciprus szuverenitását, komolyan ve­szélyeztethetné a ciprusi görö­gök és törökök 1968 óta folyó tárgyalásait, s újabb véres in­cidenseket idézhetne elő. Ko­moly jelei vannak annak, hogy Törökország durván be akar avatkozni Ciprus helyzetébe, s olyan lépéseket szorgalmaz, amelyek a ciprusi lakosság alapvető érdekei ellen irányul­nak. Mint nemrégen a Haravji című baloldali lap jelentette, Nihat Erim török miniszterel­nök Papadopulosz görög kor­mányfőhöz intézett levelében követelte, hogy a ciprusi kér­dést vagy úgy oldják meg, hogy Törökország és Görögország felosztja egymás között Cip­rust, vagy pedig Ciprus félig függő állam lenne, s a ciprusi törökök teljes autonómiát kap­nának. A Haravji szerint Nihat Erim követelte, hogy Ciprus új státusának szavatolója legyen az Egyesült Államok is, aminek következtében még inkább erő­södne az imperialista hatalmak befolyása e földközi-tengeri szigeten. Ciprus 1959-ig brit igazgatás alatt állott. A második világ­háború után erősödött a sziget­ország lakosságának önrendel­kezési mozgalma, amely azért küzdött, hogy kiáltsák ki Cip­rus függetlenségét és önállósá­gát. Az angolok 1959-ben bele­ződés új fejezetet nyit a két ország kapcsolataiban, és an­nak a véleményének ad kifeje­zést, hogy a szerződés kedve­zően befolyásolja a Szovjetunió és az ázsiai országok viszo­nyát. Az Humanité elsőoldalas cikkben elemezte a Delhiben megkötött szerződés jelentősé­gét. A lap hangsúlyozta, hogy az adott esetben nemcsak a szovjet—indiai kapcsolatok ba­ráti jellegének hangsúlyozásá­ról van szó, hanem egy olyan szerződésről, amely a béke megóvásának eszközéül szolgál abban a térségben, ahol , ag­gasztó tendenciák jelentkeztek. A hivatalos látogatáson In­diában tartózkodó Gromiko szovjet külügyminiszter tegnap látogatást tett Chavan pénzügy­miniszternél, majd Fakhruddin Ali Ahmed földművelésügyi mi­niszternél. Előző nap Giri in­diai köztársasági elnök fogad­ta Gromikót. Indira Gandhi indiai minisz­terelnök nyilatkozott egy bal­oldali hetilapnak. Egyöntetűen értésére adta, hogy az ,;idegen csapatok" fogalmán az ameri­kai fegyveres erők ázsiai je­lenlétét érti. -„Sohasem értünk egyet a dominóelmélettel vagy azzal a doktrínával, amelynek értelmében a délkelet-ázsiai amerikai jelenlét védelmet nyújt ezeknek az államoknak" — hangoztatta a kormányfő s megjegyezte, hogy „a szuvere­nitás legjobb biztosítéka a bel­ső politikai erő és a gazdasági fejlődés". Rawalpindi — Az Indiai — pakisztáni határon tovább tart a feszültség. Az AP szerint a pakisztáni kormány katonai tá­jékoztatója arról számol be, hogy augusztus 2. és 5. között Ke­let-Pakisztánban indla'i sorka­tonasággal való összecsapások során a pakisztáni alakulatok 72 indiai katonát tettek harc­képtelenné. A Calcuttában tartózkodó Ed­ward Kennedy szenátor, aki a kivándorlók és menekültek ügyeivel foglalkozó szenátusi albizottság elnöke, keserűen nyilatkozott a pakisztáni ható­ságok eljárásáról, ugyanis ér­vénytelenítették Kelet-Pakisz­tánba szóló vízumát. A pakisz­táni sajtóiroda azzal vádolta Kennedyt, hogy az indiai pro­paganda hatása alatt áll. LEONYID BREZSNYEV, az SZKP KB főtitkára fogadta Velj­ko Micsunovicsot, Jugoszlávia moszkvai nagykövetét, aki átad­ta neki Joszip Broz Titónak, a . Jugoszláv Kommunisták Szövet­sége elnökének, köztársasági el­nöknek személyes üzenetét. GLEN SEABORG Nobel-díjas tudóssal az "áien, az amerikai atomenergia-szakértők küldött­sége érkezett Novoszibirszkbe, ahol látogatást tett az akadé­miai városkában és néhány órát töltött a nukleáris fizika inté­zetének tudósai körében. A NEGER JOGÁSZOK NEMZE­TI KONFERENCIÁJA elfogadta azt a nyilatkozatot, mely elítéli az amerikai bíróság üldöző magatartását és igazságtalan vádját Angela Dawis ellen. A FRANCIA katonai és polgári atomszakértők nagy csoportjá­nak Papeete haiti városba való érkezése megfigyelők szerint arra enged következtetni, hogy a következő Mururoa szigeti nukleáris kísérletek során fran­cia hidrogénbombát próbálnak ki. NEPÁL a Német Demokrati­kus Köztársasággal való főkon­zuli szintű diplomáciai kapcso­latok létrehozását mérlegeli — közölte Gahendradev Bahádur Radzsbhandri külügyminiszter a nepáli nemzetgyűlésben. OKINAWA fővárosának utcáin az amerikai katonák a tegnapra virradó éjszaka során újabb rendbontási akciókat hajtottak végre. A lakosság és az ameri­kai katonákkal történt összetű­zés során több személy megse­besült. Felvételünk az Apollo-15 legénysége holdutazásának egyik mozzanatát ábrázolja. A holdjármű közelében James B. Irwin látható. (CSTK — UPI felv.J Meglepetések a holdkőzetek vizsgálata során Folytatódik a négyhatalmi tanácskozás Nyugat-Berlin — A Szovjet­unió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaor­szág nagykövetei tegnap foly­tatták tanácskozásaikat a nyu­gat-berlini helyzetről. A tegna­pi találkozó ezen a héten im­már a második volt; az előző, mint ismeretes, 9 óra hosszat tartott. Pjotr Abraszimov szovjet nagykövet kedden látogatást tett Erich Honeckernél, a Né­met Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nál. A látogatás alkalmával Időszerű nemzetközi kérdéseket vitattak meg. Houston — A houstoni hold­laboratórium komoly és meg­fontolt munkatársait lázba hoz­ta az Apollo-15 amerikai űrhajó holdkőzet-rakományának egyik különleges darabja. A mintegy harminc centiméteres holdkőze­tet az elragadtatott tudósok drágakőhöz hasonlítják és vé­leményük szerint az eredeti holdkéregből származik, tehát rendkívül érdekes tudományos következtetésekre ad majd al­kalmat. „Sajnos, csak fegyel­mezetten és bizonyos rendszer betartásával haladhatunk" — mondotta a laboratórium veze­tője, amikor a különleges kőze­tet leltári számmal ellátva fél­retették. Először ugyanis azo­kat a kőzet- és talajmintákat kell megvizsgálni, amelyekről az űrhajósok nem készítettek felvételeket eredeti környeze­tükben, s ezért addig kell ta­nulmányozni" őket, amíg a holdexpedíció tagjainak emlé­kezetében még frissen élnek él­ményeik és megbízható felvilá­gosítást tudnak adni arról, hogy a kőzeteket hol és mikor gyűj­tötték. Az űrközpont kedden fekete­fehér és színes fényképeket tett közzé a holdutazásról. Scott és Irwin összesen 1500 felvételt készített a háromna­pos holdkirándulásról. Jó mi­nőségűek Wordén űrsétájáról készített felvételek is. Tovább folytatódik az űrhajó­sok orvosi vizsgálata. Az orvo­sok szerint általános kondíció­juk még mindig nem érte el az űrutazás előtti szintet. „Vissza­állásuk lassabb, mint gondoltuk, de aggodalomra nincs ok" — mondotta a vizsgálatokat végző orvoscsoport vezetője. Az Apol­lo-15 űrhajósai az őket megelő­ző amerikai űrhajósoknál lé­nyegesen hosszabb időt töltöt­tek az űrben és a súlytalanság állapotában. A problémákat nyilvánvalóan ez a körülmény okozza. A szovjet—nyugatnémet szerződés első eredményei Egon Bahr nyilatkozata Bonn — Egon Bahrnak, a nyugatnémet kancellári hivatal államtitkárának nézete szerint a Szovjetunió és az NSZK kö­zötti szerződés már meghozta első eredményeit, habár még nem ratifikálták. A Sud Deut­sche Zeitungban közölt interjú­jában Bahr a szerződés aláírá­sának első évfordulója alkalmá­egyeztek egy ideiglenes cipru­si kormány megalakításába. A kormány élére Makariosz ér­sek, Ciprus önállóságának régi harcosa került, akit nemsokára államelnökké választottak. 1960. augusztus 16-án kikiáltották Ciprus függetlenségét és egyez­ményeket írtak alá a független köztársaság megalakulásáról. Természetesen kezdettől fogva világos volt, hogy a fiatal köz­Kiéleződik a ciprusi helyzet társaságnak sok buktatót kell átvészelnie. A britek meghagy­ták ciprusi katonai támasz­pontjukat, s a sziget stratégiai jelentősége miatt a NATO is érdeklődni kezdett Ciprus iránt. Ciprus önállóságának kikiáltá­sa azonban még nem oldotta meg a nemzetiségi kérdést, amely különösen élesen jelent­kezik a szigeten s nemegyszer a polgárháború szélére sodor­ta az országot. Ciprusnak mintegy 600 ezer lakosa van. A lakosság 80 szá­zaléka — mintegy félmillió ember — görög. A sziget egyes részein törökök laknak. Számu­kat 120 ezerre becsülik. Több­nyire zárt vidékeken laknak. Bár önigazgatással rendelkez­nek, újabb és újabb kiváltságo­kat követelnek. A nemzetiségi viszályokba éveken át beavat­kozik a török és a görög kor­mány, ami természetesen még bonyolultabbá teszi a helyze­tet. A hatvanas évek első felé­ben Cipruson többször törtek ki véres zavargások, s az a veszély fenyegetett, hogy Cip­rus miatt háborús viszály tá­mad Törökország és Görögor­szág között. A feszültség továb­bi fokozódását az akadályozta meg, hogy az ENSZ zászlaja alatt csapatokat küldtek Cip­rusra, s tárgyalások indultak a szigetlakosság görög és tö­rök részének képviselői között. Makariosz elnök olyan meg­oldásra törekszik, amely szava­tolná Ciprus függetlenségét és tiszteletben tartaná semlegessé­gét. Ezért kényelmetlen az im­perialista köröknek. Szpirosz Kiprianu ciprusi külügyminisz­ter kijelentette: törekvések mu­tatkoznak, hogy olyan megol­dást kényszerítsenek ki, amely a ciprusi nép számára teljesen elfogadhatatlan, és Makariosz elnök félreállítását jelentené, mivel az elnök e „megoldás" útjában áll. A Haravji rámuta­tott arra, hogy a török terv Is Makariosz eltávolítására számít, mivel a ciprusi törökök állító­lag nem bíznak benne. Miután a ciprusi görögök új javaslato­kat terjesztettek elő a ciprusi kérdés megoldására, a török kisebbség azt a látszatot igyek­szik kelteni, hogy nincs értel­me a további tárgyalásoknak, mert nincs remény a megegye­zésre. Denktash, a török kisebb­ség vezetője a török kormány­körökkel folytatott ankarai tárgyalásairól hazatérve kije­lentette, hogy nem tartja hasz­nosnak a további tárgyalásokat. Törökország mind nagyobb nyo­mást gyakorol, s el akarja ér­ni a ciprusi kérdés megoldásá­val kapcsolatos elképzeléseinek megvalósulását. Nihat Erim török miniszterelnök nemrégen kijelentette, hogy a ciprusi kérdés megoldása nélkül lehe­tetlen Törökország és Görögor­szág szorosabb együttműködé­se. Az Egyesült Államok is min­denképpen hozzájárul Maka­riosz elnök pozíciójának gyen­gítéséhez s ahhoz, hogy Ciprus függetlenségével és szuvereni­tásával ellentétben levő meg­állapodást fogadjon el. Maka­riosz elnök nemrégen kijelen­tette, hogy a ciprusi kormány nem tehet további engedménye­ket: ha a tárgyalások kudarcot vallanak, ezért a törökökre há­rul a felelősség. Ebben az eset­ben a ciprusi kormány nem kéri a török, görög és az angol kormány részvételét a további tanácskozáson (ezek a kormá­nyok írták alá 1960-ban a Cip­rusi Köztársaság megalakulá­sáról szóló egyezményt), ha­nem csak az Egyesült Nemze­tek Szervezetének részvételé­hez fog ragaszkodni. A Szovjetunió és a többi test­véri szocialista ország teljes mértékben támogatja a ciprusi nép harcát egysége, szuvereni­tása és területi épsége megőr­zéséért. A szovjet elvi állás­pont jelentőségét a Makariosz elnök júniusi moszkvai látoga­tásáról kiadott közlemény is kidomborította. Makariosz láto­gatása során elégedettségét fe­jezte ki a ciprusi kérdésben képviselt szovjet állásponttal kapcsolatban, s hangoztatta, hogy a szovjet állásfoglalásnak nagy jelentősége van a ciprusi nép számára. JAN BLAN'iKÝ ból rámutatott, hogy e szerző­dés befolyással volt „a légkör javulására" a Szovjetunió és az NSZK közötti kapcsolatokban és pozitívan kihat az európai biztonsági értekezlet előkészíté­sére is. A szerződés aláírásának első évfordulója alkalmából a de­mokratikus nyugatnémet közvé­lemény fokozza harcát a szer­ződés ratifikálásáért. A „Német Békeszövetség" tegnap kiadott nyilatkozatában felszólítja a nyugatnémet közvéleményt, hogy egyre intenzívebben küzd­jön a szerződés ratifikálásáért, amelyet „a nyugatnémet lakos­ság számára létfontosságúnak" tart. A máltai miniszterelnök ultimátuma London — A brit külügymi­nisztérium tegnap nem erősítet­te meg, de nem is cáfolta azo­kat a sajtóhíreket, amelyek szerint Dom Mintoff máltai mi­niszterelnök a brit kormánynak ultimátumot adott, amely sze­rint valamennyi brit katonai egységnek azonnal el kell hagynia a máltai támaszponto­kat, ha a mai napig nem jön létre megállapodás a támasz­pont felhasználásáért fizetendő kárpótlás kérdésében. A brit kormány eddig évente 8,5 millió fontot fizetett Máltá­nak. Egyes jelentések szerint Málta most évi 30 millió fontot követel e támaszpontok haszná­latáért. Nagy-Britannia nyilván­valóan hajlandó többet fizetni, de azt kívánja, hogy a máltai támaszpontok használatáért fi­zetett összegek egy részét a NATO fedezze. Ennek a követelménynek hajlandó eleget tenni az Egye­sült Államok és az NSZK, míg Dánia, Norvégia és Olaszország már visszautasította e követe­lést. A Máltán lévő brit támasz­pontok és NATO központok kérdéséről e napokban titkos tanácskozások folytak a NATO brüsszeli főhadiszállásán. Nagy-Britanniának jelenleg 2800 főnyi katonasága van a máltai támaszpontokon, nagy­részt a légierő tagjai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom