Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-10 / 188. szám, kedd

• ••••••••••••••• -OJ filmek•••••••••••••••• A SZÉP DRAGONYOS HÁLÓJÁBAN (cseh) A felügyelő naplójából alcímet viselhetné a Prága város bűnösei című filmsorozat, melynek második része a Szép dragonyos hálójában címmsl kerül a mozik műsorára. A sorozat első része a Habocska és Esernyőcske, a kaszszafűrók világát elevenítette fel; a második rész Prága város bűnösei közül újabbal ismertet meg bennünket: egy házasságszédelgő szép dragonyossal, akiért csak úgy bomlanak a nők. A körülrajongott szépfiú szerelmi kalandjai azonban csak egy banális történet kidolgozását tették volna lehetővé. a forgatókönyvíró ezért a cselekményt egy gyilkossággal is „megtoldotta" s természetes, hogy a nőhódító a gyilkosság gyanúsítottja lesz. A szép dragonyos azonban nem gyilkos, csak házasságszédelgő, aki sorra zúzza a nők szívét. de amíg ez kiderül, számos bonyodalom támad a jámbor Zdychynec felügyelő életében. aki jövendő vejének tekinti a dragonyost. Jól ismeri őt, s egyszer csak a „fess huszártiszt" a gyilkosság gyanújába keveredik. Az ostoba felügyelő mái;-már szinte teljesen bizonyos a „jövendőbeli" bűnösségében. Családja felett a tragédia árnya lebeg, de semmi izgalom, hiszen a film nem tragédia, hanem vígjáték, így végül is minden tisztázódik. Könnyed, humoros hangvétel lelletnzi lirí Sequens rendező filmjét, aki szolid vígjátékot, pikáns szatírát kreált jifí Marek ötletgazdag forgatókönyvéből. A film tényleges és véres bűnténnyel kezdődik, de váratlanul átcsap a piros nadrágos huszártiszt derűs históriájába. Az alkotók — a két balkezes Zdychynec felügyelő és a megfontolt. higgadt Vacátko rendőrtanácsos segítségével szellemesen bonyolították a társadalomkritikát is tartalmazó bűnügyi mag köré ágyazott cselekményt. A kövér, kemény kalajjos rendőrtiszviselők mellől nem hiányzik a szép özvegy — a vonzó kerítőnő, a rászedett leányzó, a romantikus lelkű, tisztességtudó úrilányok és a jómódú kispolgárok. A színes film az alkotó jóvoltából elénk varázsolja a korabeli Prága átmoszféráját, a „régi békeidők" idilli cseh kispolgári légkörét, amit a zenei aláfestés — Zdenék Líška munkája — még hitelesebbé tesz. A film helyenként kissé vontatott, de azért így is kellemes nyári szórakozást nyújt a nézőknek. A közönség régi kedvenceit láthatja a filmvásznon: Jaroslav Marvant, Vacátko rendőrtanácsos szerepében, Vladimír MenSíket, Zdychynec felügyelő alakítóját. Kvéta Fia lovát, a szép özvegy megszemélyesítőjét. Stella Zázvorkovát, a felügyelő kispolgár feleségét és Josef Ábrahámot, a szép dragonyos megformáló iát. Vladimír Menšík és Stella Zázvorková A szép dragonyos hálójában című cseh film egyik jelenetében. A REZIDENS REMÉNYE (szovjet) A szovjet filmgyártás az utóbbi években különféle bűnügyi, kaland- és kémtörténetek filmrevitelével gazdagította a könnyebb fajsúlyú műfajok széles skáláját. Ez a műfaji változatosság és sokszínűség a szov. Jet kinematográfia előnyére vált, hiszen nem mondunk újat, ha azt állítjuk, hogy a filmrajongók népes tábora a kalandot, az izgalmat, a könnyed szórakozást sokra becsüli. Színvonalas, eredeti filmötletekből, melyek nem „szűkölködnek" izgalmakban, fordulatokban s amellett művészi feldolgozással párosulnak, hiány van. Ezért csakis örömmel fogadhatjuk a többrészes szovjet filmtörténet műsorra tűzését, mely jó kikapcsolódást igéi.- a nézőknek. A rezidens reménye a címe Venjamin Dorman kétrészes filmjének. melynek szerves folytatása A rezidens tévedése. A rendező a szovjet kémelhárító szervek nehéz munkáját, a nyugati hírszerzők és titkos ügynökök ellen folytatott harcát vitte vászonra. A történet A REMEK ANGELIKA stratégiailag fontos objektumokkal kapcsolatos titkos információk körül bonyolódik. A kétrészes film befejezését követően a szovjet Gorkij Stúdióban elkészült a sorozat további két része, melynek címe A rezidens leleplezi a kártyákat és A rezidens sorsa. Az izgalmas kalandtörténet folytatását szeptemberben láthatjuk filmszínházainkban. A filmsorozat főszereplője Georgij Sztyepanovics Zzsenov igen egyénien oldotta meg a reá háruló feladatot. A rendezőnek személyében sikerült olyan központi alakot teremtenie, aki átfogja az egész történetet. Eredeti alakítása és a filmsorozat sikere révén hazájában rendkívüli népszerűségre tett szert. Az alkotás ábrázolja a kémelhárítók személyiségét, kitartását, képességeit, munkáját, mellyel hazájuk ügyét szolgálják. A film a téma időszerűsége révén szélesebb társadalmi összefüggéseket is nyer, tehát nem öncélú kalandtörténet. (francia - olasz - ny. német) Hol volt, liol nem volt, volt egyszer egy Angelika, s olyan sokáig élt, míg csak meg nem teltek a mozik kasszái. Mert Angelika fáradhatatlan, (helyesebben állandó kasszasiker), ezért mindig visszatér: filmszínházainkban iminár ötödször! Bemard Borderie rendező, ez a derék iparos a siker és a népszerűség érdekében mindent megtesz: a hűséges Angelikát újabbnál újabb helyzetekbe „helyezi", hogy a sikersorozat folytatódjon, melynek se vége, se hosszal Az Angelika-sorozat az olcsó kommersz-produkciók iskolapéldája. Könnyedén, rutinnal, minden eredetiség nélkül vonultatja fel az ilyen fajtájú kellékeit: az igen átlátszó veszélyeket és fordulatokat. Ez a film sem emelkedik ki elődei nek sorából, mert nem tud újabbat, érdekesebbet nyújtani azoímál. Michele Mercier úgy látszik, az Angelika révén válik „halhatatlanná" ... —y m — Hlllllffi AZ IDÖEGYStG űi definíciója Hosszú idő óta az időegységet csillagászati megfigyelésből származtatták: a másodperc a közepes szolidáris nap 86 400-ad része. Űjabb megállapítások saerint azonban a Föld forgása nem elég egyenletes ahhoz, hogy a korszerű tudomány egyre növekvő igényei számára elég pontos időmércét szolgáltasson. Ugyanis a Föld saját tengely körüli forgássebessége egy éven belül periódikus ingadozásokat mutat, amelyek ugyan elég kicsinyek, mégis elegendőek ahhoz, hogy a Föld tengely kQrüli forgása alapján 1900tól mostanáig mért idő több mint 30 másodperccel kevesebbnek adódjék, mint a Főidnek a Nap körüli keringése alapján mért idő. AZ EPHEMEROS MÁSODPERC Az időmérés pontosabbá tétele céljából a Nemzetközi Mértékügyi Hivatal (Bureau International des Poids et Mesures) 1956-ban a másodperc új definícióját fogadta el. Ez annyiban tért el az előző definíciótól, hogy a másodpercet nem egy nap, hanem egy év alatt eltelt időből származtatta; az elfogadott megfogalmazás szerint a másodperc az 1900: január elsejéhez tartozó trópikus év 1/31 556 925 része. Ezt a másodpercet „ephemeris" másodpercnek nevezték el, és ennek ingadozása csupán egy nagyságrenddel kisebb, mint a szoláris napból származtatott másodpercé. Ma már azonban az egyre növekvő pontossági igényeket ez a másodperc-definíció sem képes kielégíteni. Ezenkívül nagv hátránya az is, hogy ennek alapján közvetlen összehasonlítással nem lehet mérni egy ismeretlen időtartamot, minthogy a meghatározás szerinti másodperc idejét csak visszamenőlegesen — több évre való átlagérték-képzéssel — lehet meghatározni. Közben az atomfizika és mikrohullámú technika rohamos fejlődése lehetővé tette bizonyos atomok és molekulák alacsonyabb energiaállapotainak gerjesztését oly módon, hogy a gerjesztéskor létrejövő sugárzás frekvenciája az elektromágneses hullámok spektrumának mikrohullámú részébe essék. Ezt a frekvenciát azután — tehát a másodpercenkénti rezgések számat, amely kizárólag az atom állapotától függ — mérni lehetett oly módon, hogy összehasonlították egy kvarckristály-oszcillátor alkalmas rendszámú harmonikusával, amelyet frekvenciasorkszorozás útján állítottak elő. Nyilvánvalóvá vált teliát, hogy célszerű a másodperc definiálásánál úgy eljárni, hogy megfelelően választott atomrezonancia esetén fellépő elektromágneses sugárzás bizonyos számú periódusát tekintjük egy másodperc idejének. Ilyen módon az időegység előállítása könnyebben —. és főleg sokkal gyorsabban — lehetséges, mint az ephemeris másodperc esetében. ATOM MÁSODPERC Ilyen előzmények után határozta el a Nemzetközi Mértékügyi Hivatal legutóbbi párizsi ülésén a másodperc atomrezonancián alapuló definícióját, amely szerint „a másodperc egyenlő a cézium-133 atom két hiperfinom szintje közötti átmenetkor fellépő sugárzás 9192 631770 periódusának idejével". Ezt a frekvenciát igen nagy gondossággal úgy választották ki, hogy kísérleti eszközökkel na lehessen megkülönböztetni az új definíció szerinti másodpercet a régi, csillagászati megfigyelésből származtatott másodperctől. Így tehát nincs szükség változtatásokra a régi másodpercről az új másodpercre való áttéréskor. Miben lejlett az új atommásodperc definíciójának jelentősége? Az egyik tényező a pontosság lényeges növekedése, a cézium-atomóránál a mai metrológia legkényesebbb igényeit is ki lehet elégíteni, hiszen 3000 évenként csupán egy másodperces eltéréssel kell nfile számolni. A másik lényeges tényező pedig az, hogy bármilyen, precíziós úton előállított időtartamot viszonylag rövid idő, 1—2 óra alatt keilő pontossággal öszsze lehet hasonlítani a cézium-atomóra időegységével, és így többé nincs szükség a csillagászati időegységgel való összehasonlításhoz szükséges több éves időre. CÉZIUM ATOMÓRA A cézium-atomóra bonyolult és költséges szerkezet, ezért ilyent csak nagy szabványügyi intézetek, mértékügyi hivatalok készítenek. Külföldi rádióállomások tudományos mérések számára külön hullámhosszakon sugároznak időjeleket, és ezeket ma már cézium-atomórával állítják elő. Ezeket az időjeleket nagyobb laboratóriumok és kutatóintézetek megfelelő vevőkészülékekkel veszik, így tehát az idő-normális egyidejűleg sok helyen rendelkezésre állhat. Ma már kereskedelmi forgalomban kaphatók a kvarcórák, amelyek termosztátban elhelyezett kvarckristály rezgéséből származtatják az időt. Nincs tehát akadály annak, hogy ezeket a rendkívül pontos a kvarcórákat közvetlenül a cézium-atomrezonancia alapján hitelesítsék. Várható, hogy a közeljövőben a céziumon kívül más atomoktól származó sugárzásokat is fel fognak használni precíziós időegység előállítására, és ezáltal a fizikai alapkutatásokban döntő fontosságú pontosság tovább lesz növelhető. KECSEGTETŐ ARAMF0RRAS - A LEGCELLA Tizennégy amerikai cég fejlesztette ki nemrégiben és a Lesona vállalat kezdte gyártani azt az új áramforrást, amelyet elég nehéz kategorizálni. Primer elem? Akkumulátor? Üzemanyagcella? A hagyományos telepekben az energia tárolási helye és az áramszolgáltatás forrása a két elektród. Az új horganyelemben csak az egyik elektród, a horgany energiatároló, amely a külső levegőből folyamatosan felvett oxigénnél horganyoxiddá alakul át. A feszültséget a horganyanőd és a levegő belépési pontját jelző „katód" között kapják, ez azonban a kémiai folyamatban semmi szerepet sem játszik. Az új áramforrás tehát mintegy a klasszikus primer-elem és az üzemanyagcella működését kombinálja. Lényeges tulajdonsága, amely elődeitől megkülönbözteti: akár úgy üzemeltethető, mint egy primer elem, akár pedig úgy, mint egy újra tölthető akkumulátor. Primer elemként is regenerálható: a kimerült anódot kell csupán új apóddal kicserélni. HOGYAN MŰKÖDIK? Az elem felépítése a következő: a porózus horganylemezből készült anód elektrolitként káliumhidroxid oldattal van itatva. A zárlatmentességet papírfedés biztosítja. Az elektrolit csak katalizátorként dolgozik: a levegő oxigénjét mohón felvevő kálilúg az oxigént az anódhoz szállítja. A papírba csomagolt anódlemezt mindkét oldalon körülfogja a két „levegő katód". Ezek a katódok jelentik tulajdonképpen a találmány lényegét. Sűrű fémháló hordozza a porózus, de víztaszító műanyagot, amely a levegő oxigénjét átengedi, de az elektrolit kiszivárgását meggátolja. így készen is van a cella, külön burkoló tartályra nincs szüksége. Kisülés alatt a katódon nincs változás, de az anódlemez horganyoxiddá alakul át. Lényeges azonban az, hogy ez a folyamat az anódot nem passziválja. Az 1,4 voltos üresjárási feszültség még az anód 90 százalékos elhasználódása esetén is 1,2 volt felelt marad. A cella további előnye nagy hőmérséklet-állandósága. Kapacitása még mínusz 40 C fokon is csaknem azonos a szobahőmérsékleten mérhető kapacitással. A gyártás szabadalmát Európára az angol Crompton Parkinson Ltd. vette meg. ÜJRATÖLTHETÖ CELLÁK A kutatás most az újratölthető, tehát akkumulátorszerű cellára irányul. A töltésnél az elektrokémiai folyamat fordított: a horganyoxid az anódon horgannyá változik vissza, a katódon pedig a töltőáram hatására oxigén lép ki. Ogy látszik, hogy ez a feladat, a horgany regenerálása a nehezebben megoldható kérdés. A tölthető celláknak igen nagy jemntősége lehet járművek energiaellátásában, elsősorban az üzemeken belüli anyagmozgatáshoz használt emelővillás targoncáknál. Ezeket ;na kizárólag ólomakkumulátorok táplálják, amelyek nem drágák, üzembiztosak is, de a kocsinak a hasznos terhen kívül az akkumulátorok igen nagy holtsúlyát is hordoznia kell. A légcellás telep a holtsúlyt kb. tizedére, akkumulátorként használva pedig az ötödére tudná csökkenteni, vagy azonos súllyal a targoncák sokkal hosszabb munkaperiódusokra, több műszakos üzemre volnának alkalmasak. Az igazán nagy felhasználási terület azonban az elektromobil lenne. A villamos hajtású gépkocsinak sok előnye van. A hajtás tengelykapcsoló és sebességváltó nélküli folyamatos szabályozást tesz lehetővé; az egyenáramú elektromotor jól indít, mert a legnagyobb nyomatékot álló helyzetben adja, az elmaradó mechanikus szerkezetek előnye, hogy a nagyvárosi forgalomban minden figyelem a vezetésre koncentrálható. Minden előnyével szemben áll azonban, hogy például egy 100 kilogrammos kocsinak 300 kg súlyú akkumulátorra van szüksége, és egy töltéssel csak kb. 60 kilométeres utat tud megtenni, mindössze 40 km/óra sebességgel. A számítások szerint a légcellás akkumulátorokkal felszerelt autóval 80 km/óra sebesség érhető el és hatósugara 300 kilométer lesz, ami már megközelíti a benzinüzemű kocsik tankolási távolságát. Az elképzelés az, hogy a szervíz állomáson az elhasznált anódokat újakkal pótolják, a kiemelt anódokat pedig regenerálják. RÁDIÓAKTÍV VILLÁMHÁRÍTÓ Ismeretes, hogv a villámlásnál jelentős szerepet játszik a levegő ionizációja. A kisülést egy ionizált csatorna kialakulása előzi meg, és ez határozza meg lényegében a villám útját is. A levegő ionizációját radioaktív sugárzással ls elé lehet idézni. Innen származik a radioaktív villámhárítók alapgondolata. A klasszikus villámhárítóval szemben a radioaktív villámhárító nem fém csúcsban, hanem radioaktív anyagot tartalmazó, megfelelően védett tartályban végződik. A tartály kiképzése olyan, hogy a radioaktív sugárzás zöme felfelé irányul. Az ilyen villámhárítóval való villámvédelem a tapasztalatok szerint csak 2000 négyzetméternél nagyobb felületű objektumok esetében gazdaságos. 1971.