Új Szó, 1971. augusztus (24. évfolyam, 181-206. szám)

1971-08-01 / 30. szám, Vasárnapi Új Szó

v Intézmények és neves kutatók vizsgálják a sza bad ido tartalmát és felhasználásának módját A tárgykörrel foglalkozó sok vélemény hallatán az em her joggal gondolná, hogy divatjelenséggel állunk szemben: mint sok mást, ezt is „felkoptok" De nem erról van szó A szabad idö problémája sokkal ré gibb keletű, mint gyakran hisszük Am bármilyen sokan foglalkoznak vele. és bármilyen sokfélekép pen magyarázzák, a szabad idö lényegét tekintve az az idő. amelyet az ember a kötelező munkaidón kívül szabadon, tetszése szerint használ fel művelő désre, vagy más. az egyéniségét, kedvteléseit szol gáló célokra. A szabad időt általában .kétféleképpen használhatjuk fel passzívan vagy aktívan A passzív torma a céltalan henyélés, a semmit tevés, a „pihenés". Az aktív forma: a szórakozva ta nulás, a művelődés Ide tartozik a szabad idő fel használásának mindazon tormája, amelynek legtöbb lenel az ember ugyan aktivan tevékenykedik, de ez nem munka|ellegű tevékenység. A cselekvésválto zással az egyén a munkajellegtől oldódik fel. szaba dul meg A szabod időnek tulaidonképpen csak a szociális ta társadalom ad igazi tartalmat és értéket Itt a munka társadalmilag hasznos cselekedetté, életszük ségletté, a szabad idő pedig a személyiség fejleszté sének nagy lehetőségévé válik A kutatások és a személyi tapasztalatok általa ban azt bizonyítják, hogy szabad ideje minden em beinek van. a szabad időt azonban csak kevesen használ|ák fel tervszerűen és hasznosan Sokan szabad idejükkel nem tudnak mit kezdeni Ez ma gyarázza, hogy sokan a szabad idö kérdésére irá nyitják figyelmüket, és keresik a korszerű megoldás lehetőségét Társadalmi és tömegszervezeteinknek, -valamint a különféle intézményeknek, nem utolsósor ban a művelődési otthonoknak és az ifjúsági klubok nak a sokoldalú, változatos és tartalmas szabad dó eltöltés objektív lehetőségeinek, a szabad idö fel használás elvének, módszereinek és szokásainak a kialakítására irányuló igyekezete szükségszerű, és a kulturális munka magasabb formáját jelenti Az iskolán kívüli felnőttoktatás vonalán napjaink ban nemcsak azok nevelése kerül előtérbe, akik a múltban nem jutottak kultúrához, hanem bizonyos mértékben azoké is, akik a régi társadalomban ia nultak. alakították ki világnézetüket, erkölcsi szoká sukat, Ízlésüket A kapitalista osztálykultúra sajátos jellemvonásokat, nézeteket, erkölcsi magatartást és ízlést formált ki az emberekben És mindezt nemcsak kiformálta, hanem stabilizálta, szokássá mélyítette, merevítette Az emiitett szervek és intézmények a szabad időben történő művelődés sorári a vadha|tá »ok nyesegetésével párhuzamosan tudományos isme­retanyagot juttatnak - vagy kellene, hogy juttas­sanak - mindenkinek A szabad idő célszerű felhasználására kitűnő le hetőséget teremtenek a különféle érdekkörök, ahol a korszerű eszközök igénybevételével a magasabb szinten történő művelődés megértésre talál, és egy re nagyobb tömegeket mozgat meg, von be a társa dalmi-közösségi munkába A szabad időről - és felhasználásának hasznos ságáról - különösen most. a nyári hónapokban cél szerű beszélni A problémával szorosan összefügg a művelődés kérdése. Egykor - kulturális forradalmunk kezdeti szaka szán - beértük az egyszerű terjesztéssel, a kultu rális értékek puszta eladásával vagy közvetítésével Ma a kultúra széles körű terjesztése és népszerűsí­tése önmagában már nem elég A felnőttképzésnek is alkalmazkodnia kell az emberek társadalmi helyze téhez és a társadalmi fejlődés szükségletéhez. Konk rétan ez azt jelenti, hogy a művelődés eredménye nem mérhető le azon a tényen, hogy hány színházi bemutatót és ismeretterjesztő előadást tartottunk, hány filmet néztünk meg, és mennyi könyvet vásá­roltunk A mennyiségi mutató is fontos meghatározó Leg­alábbis egy-egy témakörre vonatkozóan A legfonto sabb azonban az, hogy az emberek, a tömegek mi lyen kultúrát kapnak, és az új ismeretanyagot maguk ban hogyan dolgozzák fel Sem a felnőttképzés, sem a művelődés folyamata nem szűkíthető le mecha­nikus csereviszonyra. nem állhat csupán abból, hogy egyesek közvetítenek, mások meg befogadnok A tömeg- és ai államilag biztosított intézményes jelleg mellett nagyon szükséges - talán a legszük ségesebb - az önképzés, az önművelődés Szabad időnknek ez legyen, a nyári időszakban is, az egyik állandó k i sér ő| e BALÁZS BÉLA

Next

/
Oldalképek
Tartalom