Új Szó, 1971. július (24. évfolyam, 154-180. szám)

1971-07-04 / 26. szám, Vasárnapi Új Szó

Lannston Hughes: ARCSZÍN Hordd: lobogót, lebegőt ne úgy, mint o szemfedőt Hordd, mint a költő hordja a dalt ne mint a sóhajt vogy a |ajt, ÁLOMPOR Gyűjtsd össze hullócsillogok poróból a föld porából, felhők porából, jégverésből, mi sebez, mint o srapnet, álmaid maréknyi porát, és senkinek se add el. AZ IGAZSAG Hogy vak istennő az Igazság ezt jól tudjuk mi, feketék. Kötése gennyes két sebet takar, e két seb talán szem volt régesrég ÉNEK A MÉLYBŐL Régen, túl régen zörgetek öklömön kinyíltak a sebek. Régen, túl régen, s nem jutok oda nem visz a törött boka sehova. Régen túl régen mászom azt a csúcsot. Elakadt lélegzet. Vissza-visszacsúszok. Szilárd talajon vetek lábat végre. Aki látni akar, megláthat a mélybe. KOSZORÚK, KORONÁK Fonj koszorút Leontinnak és Lénának, Akaszd nyakadba, ragyogjon, mint az ék. Koszorúzd meg Sammyt, Sidney-t és Harryst, Koszorúzd meg Cossius Mohamed Ali Clayt. Szemöldök helyett két szemed fölé is koszorút tégy 5 figyeld, mint szárad, törődik fakul. Bór glóriaként és fejed körül, azért csak mind lehull, mind mielőtt még az utcasarkra jutsz, 6 nem pótolja a húst, a kenyeret, s nem a lakbért, mit bezsebel az úr. Koronás, koszorús nagy nevekl Hejl Ralph Bunche-ot szeretem de ebédre őt meg nem ehetem. ÁLMOK A NYOMORNEGYEDBEN Tavaszok könnyű álmai, aranyló légben rügyezők, tápláló gyökerek nélkül, szártalan lebegő, gyermeteg, kis kölyök-álmok semmiben gyökérző virágok. Zalabal Zsigmond fordításai AGYAR színészet Kassa, (Košice) a magyar színművészet felkarolásában jelentős szerepet vitt a régi Magyarországon. Mint mindenütt, azidőben a német színjátszás hódított itt is. A már 1781-ben megkezdődött német nyelvű színielőadások tő pártfogói a német műveltségű főnemesség és a polgárság voltak. 1787-ben lebontották a város piacán levő régi kávéházat, melynek a helyébe épült nagy épülettömb déli részén kapott helyet az új, az akkori kor igényeinek megfelelő színház. Ezt száz és egynéhány év múlva bontják le, mint elavult, nem korszerű épületet s helyébe épül 1897—99-ben a mai színházi épület. Az első magyar színtársulat, melyet Abaújvármegye is támogatott, Kelemen László társulata, 1790. október 25-én tartotta első előadását Budán a vár német színházában, de ötévi tengődés után 1786-ban feloszlott. Nem volt sokkal szerencsésebb a második társulat se, meiy 1807-től 1815-ig működött Pesten és Budán. Hogy a magyar színészet ilyen sikertelenségek dacára sem pusztult el, az Kolozsvár és Kassa érdeme. A Pestről eltávozott színtársulat Miskolcra megy s innen rándul át Kassára először 1816-ban, hol kedvező fogadtatásra talál. 1817-ben ismét Kassán játszik, majd ezután tizenegy évig elhallgatott a magyar szó a kassai színpadon. A társulat színészei szétszéledtek Székesfehérvárra, Kolozsvárra, de mikor itt is válságos lett a helyzet, az egész erdélyi társulat ismét Kassára költözött. Ettől az időtől beszélhetünk igazán kassai színészetről, sőt annak virágzó koráról. A kasmúltjából sai dal- és színjátszó társaság tagjai az akkori magyar színészek legjobbjai voltak, a kassal színház első Intedánsa 1817-ben Péchy István gróf, utána Berzeviczy Vince Báró, kinek elévülhetetlen érdemei voltak a kassai magyar színészet fellendítése körül. Örök dicsősége marad Kassának és a kassal magyar színészetnek, hogy itteni színpadon volt első bemutatója Katona József halhatatlan drámájának a Bánk Bán-nak, 1833. február 15-én. a „Kassai Nemzeti Dal és Színjátszó Társaság" egykori plakátjának tanúsága szerint a főszereplők nem is akármilyen színészek voltak: „II. Endre magyarok királya . Szerdahelyi úr Gertrudis királyné Kantomé asszony Ottó Egressy úr (Gábor) Bánk Bán Bartha úr Melinda a felesége Déryné asszony Petúr bán bichori főispán . . Szentpéteri úr Tiborc Szilágyi úr Biberbach Megyeri úr" A bemutatónak óriási sikere volt. Az újra éš újra kitapsolt színészekkel együtt a közönség a szerzőt is éltette, de Katona József akkor már harmadik éve örök álmát aludta a kecskeméti temetőben. Ám ez a társulat is feloszlott, egy része Budára költözött s így a kassai színészet hőskora megszűnt. A vezérszerepet Buda vette át, melynek társulata 1837 ben bevonult a nemzeti színházba. 1840-től Kassán ismét a német színház vette át a szót és csak a mai időkben vonult be ismét a városba a magyar színészet. BARABÁS JÓZSEF Könözsi István jelvétele a Nyár című ciklusból n