Új Szó, 1971. július (24. évfolyam, 154-180. szám)

1971-07-08 / 160. szám, csütörtök

Százéves a Kelet-szlovákiai Állami Erdőgazdaság V. Machóček felv. SZÜLÖK, NEVELŐK FÓRUMA FELHÍVÁS HELYETT A több mtnt 14 000 embert foglalkoztató Kelet-szlovákiai Állami Erdőgazdaság dolgozói ezekben a napokban emlékez­nek a száz esztendővel ezelőtt Solivar székhellyel létesített erdőgazdaságra, és a kelet­szlovákiai erdőgazdálkodás év­százados múltjára. Az utóbbi negyedszázad alatt, tehát a felszabadulást kö­vetően, Kelet-Szlovákiában 95 ezerről 560 ezer hektárra nőtt az erdőgazdaság által gondo­zott erdők területe. Az 1960-ig Solivaron és Košicén tevékeny­kedő két vállalatból született a területi átszervezés után a je­lenleg Košicén székelő vállalati igazgatóság, melyhez a kerület­ben 32 erdőgazdasági üzem, két építőüzem és egy lótenyésztő üzem tartozik. Az erdőterületek 38,5 száza­lékán tűlevelű, a többin lomb­A munkaidő jobb kihasználá­sával kapcsolatban az SZSZK kormánya tavaly rendeletet ha­gyott jóvá, amely szerint a jnb-k szerdán 18 óráig végzik az ügyintézést. Ezzel lehetősé­get akartak adni a dolgozók­nak, hogy ügyes-bajos dolgai­kat munkaidő után elintézhes­sék. A közelmúltban végzett felmérés azonban azt bizonyít­ja, hogy a lakosság nem él az adott lehetőséggel. A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Nemzeti Bizott­ságot 7—10 óra között naponta mintegy 100 ügyfél keresi fel, de szerdán, a csúsztatott mű­szak alatt 16—18 óra között csak ketten-hárman. A Dolný Kubin-i járásban is hasonló a helyzet. A rimaszombati (Rim. Sobota J és a Bratislava-vidéki járás hivatalnokai panaszkod­nak, hogy bár a lakosságot megfelelő módon tájékoztatták, miszerint az említett napon 9— 18 óráig van fogadási óra, 7 Július Nemčík érdemes mű­vész és František Gtbala akadé­mikus szobrász közös tárlata a komáromi Duna- Tienti Múzeum­ban újabb bizonyítéka a képző­művészet sokrétűségének, tar­talmilag variálódó lehetősé­geinek. 29 festményt és 11 szob­rászati alkotást tekinthetnek meg a látogatók. S ez már ma­gában is elegendő, hogy jelle­mezze a két élvonalbeli szlovák művész alkotásainak értékét, észlelje realista ábrázoló tehet­ségét és megértse mondanivaló­jukat. A Duna nenti Múzeum rend­szeres és céltudatos tárlatai kultúrpolitikai életűnknek és az esztétikai nevelésnek iggn szá­mottevő tényezői lettek. Fontos szerepet kapott itt a gondos szervezés és a jó közérzetet keltő tárlatrendezés, ami fon­tos szempont az állandóan vál­takozó, egymást rendszeresen követő kiállítások prezentálá­sánál. Mert a kiállításrendezés is művészet. Keretbe foglalja a műveket, és megkönnyíti a mű­vész és a közönség kapcsola­tát: a néző zavartalanul élvez­heti a tárlat anyagát, s a kiállí­tás formai szemszöge is tarta­lomdús tevékenységgé válik, miáltal alkotó szerepet kap a inúzeisztikai aktivitás s így a tárlatlátogatás ís. fa terem. A kerületben évente átlagosan egymillió-háromszáz­ezer erdei köbméter fát termel­nek ki és szállítanak a gyűjtő­helyekre. Az erdők nem jönnek létre maguktól, a szakemberektől függ a szükséges famennyiség kitermelésének megalapozása, tehát a facsemeték kiültetése. Ehhez évente közel 300 000 kg különböző famagot kell össze­gyűjteni, több mint 70 millió facsemetét nevelni és közel hatezer hektárt befásítani. Az erdőben végzett munkála­tok elég jelentős részénél, fő­leg a kitermelt fa összegyűjté­sénél mellőzhetetlen segítőtárs a ló. Ezért saját tenyészetük­ben nevelik az erdőgazdálko­dás céljainak megfelelő lóállo­mányt, amely jelenleg 1200-ra tehető. A jubiláló vállalat aránylag órakor már a folyosón várakoz­nak a felek, és szidják a hi­vatalnokokat, „mert későn jár­nak munkába". Hasonló jelen­ségek elkerülése végett a Du­naszerdahelyi Jnb-n szerdán is 7-től 18 óráig van félfogadás. Ä Losonci (Lučenec) Jnb szo­ciális osztályát például egy fél év alatt az említett napon csak 16 ügyfél kereste fel, az iskola­ügyi osztályt pedig mindössze 13-an. így sorolhatnánk tovább Szlo­vákia más járásait is. A felmé­rés megmutatta, hogy a lakos­ság csak nagyon ritkán intézi ügyes-bajos dolgait a szerdai csúsztatott műszak délutáni óráiban. Ennek persze több oka is van. Elsősorban az, hogyha valaki vagyonjogi ügyét szeret­né rendezni, ez nemcsak a nem­zeti bizottság feladatkörébe tar­tozik. Igen ám, de más hivata­lokra a szóban forgó intézke­dés nem vonatkozik, vagyis a hivatali idő ezekben 15, illetve A július 2-án megnyílt tárla­ton Július Nemčík vegyes-tech­nikával készült, hosszúkás ala­kú, panorámaszerű tájképeit láthatjuk. A távoli horizontokon úszó fehér felhőfoszlányok, az azúrkék vizek sejtése, a széltől tépett felhők alatt húzódó zöl­des cserjék, bokrok, vízparti füzek, vagy az okkersárga, vör­henyesen-kanyargós gyalog­utak, rózsaszínekben lebegő ta­vaszi hangulatok, barna-lilás tá­jak mind az élet örömét hirde­tik. Nemčík a természet szerel­mese. Mondanivalója tömör, ké­pei mentesek a fölöslegestől. A realista szobrászművészet arányaiban merészebb, sajáto­san megkomponált alakjaival, dinamikus mellszobraival mu­tatkozik be František Gibala akadémikus szobrászművész. S ha egyik-másik művén érződik is bizonyos vonatkozásban a „részletezően elbeszélő akadé­mikus stílusvezetés", kifejezés­módja mégis feszültséggel telí­tett. Behatóan reagál modelljei­nek külső és belső dinamikájá­ra, világos céltudatossággal rendelkezik, s ezzel korunk em­berének kimeríthetetlen ener­giáját is érzékelteti. Gibala Jellegzetesen szlovák művész. Mestere annak az irányzatnak, amelyet Rodin „in­jól teljesíti feladatát. Az első félév folyamán a fakitermelés tervét 108, az összegyűjtést 104, az elszállítást 99 százalék­ra teljesíti. A tavaszi fásítás tervét 232 hektárral túlszár­nyalták, s így a tervet jóval 100 százalékon felül teljesítették. Kelet-szlovákiai erdőségeink­ben elég gyakran okoznak kárt a viharok és egyéb természeti csapások. Ezek következtében az idén 118 000 erdei köbméter fát kellett feldolgozni. Ezt a feladatot eddig 84 százalékra teljesítette a vállalat. Sikeresen teljesítik a vállalat dolgozói a pártjubileum tiszte­letére vállalt kötelezettségeket, melyek értéke meghaladja a 2,6 millió koronát. A legjobb dolgozókat a hét­végi jubileumi ünnepségen ki­tüntetésben részesítik. Méltán megérdemlik. -ik­16 óráig tart. Tehát a lakosság ezért idegenkedik a késő délu­táni ügyintézéstől. Azt is el kell mondani, hogy a hivatalos idő kitolásához nem alkalmazkod­tak a közlekedési vállalatok sem. Mindezek mellett figye­lembe kell venni azt a ténye­zőt is, hogy a mai járások te­rülete nagy. Éppen ezért a dél­előtti műszakban dolgozók ne­hezen szánják rá magukat, hogy 15 órakor autóbuszra, vo­natra üljenek, mivel a járási székhelyre való utazás hosz­szabb időt vesz igénybe, s at­tól tartanak, hogy nem jutnak be azokba a hivatalokba, ame­lyek ügyüket elintézhetnék. A kormány a közeljövőben is­mét foglalkozik ezzel a kérdés­sel. Több elképzelést, javasla­tot vitat majd meg, s a tanul­ságok leszűrése után intézkedé­seket hoz, hogyan is lehetne a gordiuszi csomót kettévágni, hogy a nemzeti bizottságok a legoptimálisabb körülmények között végezhessék az ügyinté­zést. -nénieth­dított el", s amely továbbfejlő­dött és érlelődött korunk új és progresszív kísérleteiben. Szob­rainak őszintén kimondott hi­telessége igényes és következe­tesen küzdő alkotói magatar­tásra vall. A két .kelet-szlovákiai szárma­zású, most Bratislavában lakó művész lassan jutott el művé­szetük csúcsára. Lépésről lé­pésre kutatták az anyag titkait, míg a festék, az ecset vagy a véső, a fa és a márvány hálá­san idomult gondolataik megva­lósításához, formai alkalmazko­dásukhoz. Munkáik maradandó élményt nyújtanak a Duna men­ti Múzeumba látogató, érdeklő­dő közönségnek és a művészet barátainak egyaránt. —szem— • A francia és a nyugatnémet televízió közös produkciójában színes tévé-filmet ír és rendez a francia film nagy öregje: Jean Re­noir, Yvetot királya címmel. A fő­szereplők: Fernand Sardou, Fran­ootse Arnoul és Jean Carmet. • Peter Sellcrg és Goldie Hawn Játssza a főszerepet az Egy lány a levesemben cimű új angol víg­játékban. • Zola regénye nyoiuűn Geor­ges Franju rendezésében, olasz­francia koprodukcióban készült a Mouret abbé vétke. A film fősze­replője: Gtlilan Hllls és Francls Huster. Sokszor elhangzott már, hogy a pedagógus a Jövő nemzedék formálója, s szinte közhelyként hangzik, hogy a lelkiismerete­sen végzett pedagógiai munka milyen erőfeszítést kíván a pe­dagógusoktól. Talán nem tűnik szerénytelenségnek, ha azt állí­tom, hogy a speciális iskolák­ra, mint a mi esetünkben a lo­sonci (Lučenec) süketnémák gyógypedagógiai iskolájára ez még fokozottabb mértékben ér­vényes. Nyugodt lelkiismerettel állíthatom, hogy pedagógu­saink teljes odaadással végzik ezt az igényes feladatot. Isko­lánk minden pedagógusa tudá­sa legjavát adja, hogy az itt ta­nuló süketnéma és nagyothal­ló gyermekekből általános mű­veltséggel rendelkező, teljes ér­tékű embereket neveljen. Ahhoz azonban, hogy teljes mértékben megoldhassuk ezt a problémát, segítségre van szükségünk. Véleményem szerint Szlová­kia magyarlakta területein sok olyan iskolaköteles gyermek van, aki valamilyen hallássé­rüléssel és beszédhibával küzd. Ezen gyermekek nagy részének a szülei talán nem is tudják, hogy Losoncon működik olyan magyar tannyelvű iskola, ahol gyermekük bentlakásos (inter­nátusos) iskolázást nyerhet. Ezek a gyermekek rendszerint lakhelyükön a rendesen halló és beszélő gyermekekkel jár­nak iskolába. Fogyatékosságuk miatt azonban nem tudnak együtt haladni a többi tanuló­val. Elmaradnak a többiektől, bizonyos kisebbségi érzés lesz úrrá rajtuk. Pedagógustársaim meg tudják ítélni, milyen hát­rányt jelent ez nevelési szem­pontból. Ez kihatással lehet a gyermek egész életére, befolyá­solja jellemének formálódását, szokásainak kialakítását és ál­talában a közösséghez való vi­szonyát. Mindez elkerülhető lenne, ha a szülők a pedagógu­sokkal és a helyi, illetve a já­rási iskolaügyi osztály segítsé­gével gyermeküket idejében a mi iskolánkra küldenék. Iskolánkban 5 éves kortól ve­szünk fel gyermekeket. Ezek a gyermekek az előkészítő évfo­lyamba kerülnek, majd 6 éves korukban rendesen az első év­folyam tanulói lesznek. Az em­lített segítség, amit kérni sze­retnénk, éppen itt mutatkozik. A gyermekek ugyanis nem 5 éves korukban kerülnek hoz­zánk, hanem sokkal később, 8 —10 éves korukban, midőn tel­jes mértékben beigazolódott az előre várható tény, hogy az ilyen gyermekek beiskolázása a teljesen ép gyermekekkel lehe­tetlen. Erre a pedagógusnak sem ideje, sem felkészültsége nincs. Ebből adódik aztán, hogy a gyermek éveket veszít, mert a gyógypedagógiai iskolának teljesen az elején kell kezde­nie, a nagyobb gyerek nehezeb­ben szokja meg új környezetét, nem tudja elvégezni az előírt 9 évfolyamot és nehézséget lesznek az iparitanuló-viszony­ba kerüléskor. Feltétlenül szük­séges tehát, hogy az ilyen fo­gyatékos gyermekeket 5—6 éves korukban hozzák el a mi isko­lánkba. Ezt kívánja a gyermek érdeke, és azt hiszem, a szülőé is. Sokéves tapasztalat alapján állítom, hogy vannak olyan ta­nulók, akik csak kisebb mér­tékben hallássérültek. Az ilyen tanulók talán a pedagógus jó­indulatából gyakran elvégzik az alapiskola 1—5. évfolyamát, ám a probléma a 6—9. évfo­lyamban kezdődik. Bővülnek a tantárgyak, nagyobbak a köve­telmények, a tanuló sokszor tel­jesen Idegen környezetbe kerül. A gyermek ekkor döbben rá, hogy nem tud lépést tartani társaival. Magára marad, ennek következtében bizonytalanná válik, kisebbségi érzésben fog szenvedni. S mindez elkerülhe­tő lenne, ha a szülök idejében gondoskodnának a megfelelő környezetben történő oktatás­ról. Iskolánk sokéves tapasztala-, ta alapján mondhatom, hogy a 6. évfolyamba hozzánk került tanulók jó eredményt értek el és a 9. évfolyam elvégzése után az iparitanuló-intézetekben is megállták a helyüket. Milyen lehetőségei vannak a nálunk tanuló gyermekeknek? Az iskolánkat látogató gyer­mekek (süketnémák, nagyot­hallók, beszédhibásak) a 9. év­folyam elvégzése után iparita­nuló-iskolába jelentkezhetnek. A hallássérült gyermekek szá­mára Kremnicán és Bratislavá­ban van iparitanuló-intézet, ahol az alábbi szakmákat sajá­títhatják el: Kremnicán, a fiúk: asztalos-, szabó-, cipész-, szobafestő-, a leányok: női szabószakmát. Bratislavában, a fiúk: épület­lakatos-, szabó-, kertész-, könyvkötő-szakmát. A jelentkezés formája: A felvételhez a járási isko­laügyi osztály mellett működő szakbizottság (Okresná odbor­ná komisia) ajánlása szüksé­ges. Ugyanott lehet beszerezni a szükséges kérdőívet is. A bizottság által elfogadott kér­dőívet a javaslattal az iskola címére kell eljuttatni. A fel­vételről aztán értesítjük a hoz­zátartozókat. Címünk: ZDŠI pre nepočujú­cich, maď. Lučenec, Štefániko­va 6. MARKOTAN PÁL AZ ÜGYINTÉZÉS KÉRDŐJELEI Július Nemčík: Hanusfalvi hegyvidék (vegyes technika) Kamarakiállítások a Duna menti Múzeumban

Next

/
Oldalképek
Tartalom