Új Szó, 1971. július (24. évfolyam, 154-180. szám)

1971-07-04 / 26. szám, Vasárnapi Új Szó

ÉLETE EGYBEFORRT A MUNKÁSMOZGALOMMAL 1944-ben a második világháború borzalmai, az embernek ember által való legyilkolása tetőfokára hágott. Városok, falvak váltak üszkös romhalmazzá, emberek tízezrei váltak családjuktól, ábrándjuktól megfosztott, néma, vádló, érzéstelen hullává. Nap mint nap megteltek a fasiszta haláltáborokba vezető utak a zsidók, a kommunisták ezreinek gyászos menetével. Negyvennégy őszének egyik ködös reggelén, október 23-án a halálba menetelő foglyok közt volt a komáromi (

Komárno I Csevár Ferenc is. Bűne csak annyi mint sok más társának: emberhez méltó módon szeretett volna élni, gyűlölte a vérontást, a fasizmust — kommunista volt. Csevár Ferenc 1894-ben született Komáromban, kitanulta a kőművesmesterséget, majd 1921-ben alapítótagként belépett a kommunista pártba. 1944 novemberében nyilas fasiszták elhurcolták a fronschburgi kőbányába, ahol a sok kínzás és embertelen bánásmód következtében 1945 márciusában elhunyt. Halálának körülményeiről két rabtársa elbeszélése alapján — csak nekik kettőjüknek, Kovács János, és Monduk elvtársaknak sikerült kiszabadulniuk — tudunk beszámolni. „Csevár Ferenc a börtönben is egyike volt a legtöbbet szenvedőknek. Mikor már minden reményünket elvesztettük, ő volt az, aki biztatott bennünket, hogy ezt mindenáron ki kell bírnunk, már nincs messze a szabadulás órája. Remélte, hogy túléljük a borzalmakat. Elvllűsége, bátor magatartása még jobban feldühítette a fasiszta pribékeket, s ezért „külön kezelésbe" is vették. Az egyik ilyen eset alkalmával kapott súlyos sebek megfosztották minden erejétől, s néhány napon belül belehalt sérüléseibe. A társai sem látták őt holtan, de amikor az orvos kijött a cellájából, csak enynyit mondott: vége! Hogy valami közelebbit megtudjunk Csevár Ferenc életéről, üldöztetéséről, ellátogattunk feleségéhez. Csevár Ilonához, aki kérésünkre dióhéjban összefoglalta az ötven évvel ezelőtt történteket. „Mikor összekerültünk az urammal, nem volt semmink, hiszen az ő szülei is szegények voltak, az enyéim is. A férjem értette szakmáját, munkája mindenütt megbecsülést szerzett neki. Aki építkezett, az szívesen felfogadta a dolgos, jó munkást. így aztán lassan sikerült összegyűjtenünk egy kis pénzt építőanyagra, majd munka után és ünnepnapokon az uram egyedül építette fel ezt a házat." A szigeten, ahol egykor Jókainak is volt kertje, áll a még ma ts rendkívül takaros ház, közvetlenül a hömpölygő Dunára nyíló ablakokkal és egy kis gyümölcsössel. Az uram huszonegyben lépett be a pártba, számára az elvtársak, a munkásmozgalom és a harc jelentették az életet.- Gyermekünk nem volt, s mivel férjem nagyon szerette az apróságokat, két fiút örökbe fogadtunk. Amint már említettem, férjemet mindenütt megbecsülték, tagja volt a nemzeti tanácsnak, majd a harmincas években megválasztották helyettes polgármesternek. Ogy érezte, ha csak egy módja van rá, segítenie kell a szegényeken. Sokszor éjfélig dolgozott. Ez volt az az időszak, amikor életének egy részét az irodájában, s másikat pedig a börtönben töltötte. Mikor az emberek pokróccal a kezembe láttak végigmenni a városon, gúnyosan megjegyezték, hogy no, az a kommunista Csevár már megint dutyiba van. Ugyanis mindig takarót és meleg levest vittem be neki, hogy ne fázzon. Az egykori Kossuth téren is tartott beszédeket, s onnan is egyenesen a börtönbe vitték. Jól emlékszem az egyik esetre, amikor mint helyettes polgármester népkonyhát akart kiharcolni a szegények számára. Mikor kilépett az elöljáróságról, körülvette a tömeg, hogy beszéljen. Ekkor megjelentek a csendőrök és ütlegelni kezdték az ártatlan embereket — mert amint később mondták —, azt hitték, hogy kommunista gyűlést tartanak. Nagy verekedés tört ki a munkások és a csendőrök között, az uram is védekezett, s egyet közülük le is ütött valami ócska székdarabbal. Az öccsét, Csevár Józsefet sarokba szorították, s mire a férjem észrevette, már félholtra verték. Beavatkozott, kérte, hogy ne bántsák a testvérét, ekkor mind a kettőjüket lecsukták. 1938-ban, a Horthy-rendszer alatt a kommunisták üldöztetése fokozódott. Ebben az időben történt meg először, hogy a férjem könynyes szemmel jött haza. Később elmondta, hogy megtámadták az utcán, fényes nappal leköpdösték, kiáltozván, hogy itt is egy véres szájú kommunista! Később megtudtam, hogy ugyanaz a munkakerülő volt az, aki az uramat negyvennégyben elvitette. Erre az időre nem szívesen gondolok vissza, még most is elfog a remegés, ha az átélt borzalmakra gondolok, melyek férjem utolsó napjait végigkísérték. „Október 23-án este szokatlan, erős dörömbölésre lettünk figyelmesek. A férjem ment ajtót nyitni. A nyilasok voltak. Te büdös kommunista ... — ez volt a köszöntésük. Elhurcolták. Először a Csillag-börtönben volt, 'onnan november 11-én vitték tovább. Napjaim nagyobb részét a börtön előtt töltöttem, vártam az alkalomra, mikor pillanthatom őt meg, hogy legalább a drótkerítésen keresztül tudjak hozzá szólni. A villanyszerelőtől tudtam meg, mikor van náluk riadó, s mennek sétálni. Egy alkalommal átkiáltott nekem, köménylevest kért. összeszedtem minden ennivalót, ami csak a házban volt, s elindultunk a gyerekekkei együtt. Nem engedtek hozzá, az ennivalót nem adhattam át neki. Ekkor már szovjet csapatok lőtték Soroksárt, azt hittük, hogy két napon belül már Komáromban lesznek. A férjem és a többi elhurcolt előtt is felcsillant a szabadulás órája. Sajnos a harc hetekig elhúzódott. Tizenegyedikén a gyerekek kibicikliztek a börtön elé, majd azzal jöttek vissza, hogy rengeteg szerelvény áll ott, s viszik a cigányokat. Ekkor már tudtam, hogy nagyon nagy baj van, s magamra kaptam a kabátot. A nyilasok párosával terelték a foglyokat a vagonok felé. Kabátot, bőröndöt, minden meleg holmit le kellett adniuk, csak egy szál ruha maradt rajtuk. Megláttam, intettem neki, ő is visszaintett. Átkiáltott, hogy vigyázzak a gyerekekre,' s folytassam ott, ahol ő abbahagyta. Ekkor puskatussal ütötték. Közvetlen előttünk ment a sorban egy ötven év körüli asszony, aki a földre vetette magát, s úgy kiáltozott, hogy nem akar elmenni. A nyilasok a fejét rugdosták. Az uram és társa, Fehér Kálmán ráborultak és testükkel védték, hogy agyon ne verjék a szerencsétlent. Szörnyű volt ezt végignézni, majd bele őrültem. Vojtovics, a nyilasvezér is kijött, s vigyorogva nézte a menetet. Ekkor tettem azt, amit sosem fogok magamnak megbocsájtani. Letérdeltem eléje, s úgy könyörögtem, hogy ne vitesse el a férjemet. Felrúgott. Sikerült ismét elkapni a kabátja szélét, megígértem, hogy 'mindenemet odaadom..., de nem volt benne egy csöpp emberség sem ..." Csevár Ferencné ősz hajú, öreg munkásaszszony, akit az élet megviselt, de nem tört meg. Még ma is tagja a pártnak, bízott és hitt férje búcsúszavaiban, folytatta ott, ahol ő abbahagyta. MALINÁK ISTVÁN A szocializmusért harcolt Csehszlovákia Kommunista Pártja megalapítása 50. évfordulójának alkalmából a somorjai (Satnorín) alapiskola tantestülete és pionírjai felkutatják és gyűjtik a pártra, vagy a párttal kapcsolatos eseményekre vonatkozó emlékeket. Régi lapokat, folyóiratokat böngészve, egy megsárgult folyóiratban a somorjai proletár írónő, Dömötör Teréz írásában egy érdekes sor keltette fel figyelmünket: „Csak a háború után hallottuk, hogy a fogolytáborban titkos nyomdájuk volt a bolsevikoknak, röpiratokkal árasztották el az egész tábort, vitaesteket rendeztek. Egyik itt halt meg, a zsidó temetőben fekszik. Hatalmas temetése volt. Akkor nem tudtuk mire magyarázni. Ginszburgnak hívták". E sorok elolvasása után az iskola honismereti szakkörének tagjai Koday igazgató elvtárssal és Kimerné csapatvezetővel ellátogattak a zsidó temetőbe. Nehezen bár, de sikerült megtalálniuk a keresett •sírt. A sírkövön a következő szöveg olvasható oroszul: A szocializmusért harcolt. 1889— 1917. VIII. 24. Érdekelt a fiatalon elhunyt fogoly személye, s próbáltam érdeklődni utána. Sajnos, Somorján nem tudott róla senki közelebbit mondani. Ezért a Bratislavában élő, somorjai származású régi kommunistához, Stern Jenő elvtárshoz fordultam, s öt faggattam, hallotta-e valaha Ginszburg nevét, és tud-e valamit róla? „Édesapámtól hallottam Ginszburg nevét, s magam is emlékszem még a temetésre — mondotta. Senkinek sem rendeztek az orosz hadifoglyok közül olyan nagy temetést, mint neki. A Somorján tartózkodó rengeteg orosz hadifogoly mind részt vett rajta. A hatóságok ez alkalomból valami lázadástól tartottak, és egy egész század katonát Somorjára rendeltek." A továbbiakban elmondta, hogy az orosz hadifoglyok között sok volt a bolsevik. Jól működő szervezetük a nyomdán kívül Budapesten könyvtárral Is rendelkezett, s onnan Somorjára is jutott el könyv az itt élő foglyoknak. Oroszországból az ottani helyzetről állandóan kaptak híreket, valószínűleg az orosz fogságból hazaszállingózó magyar hadifoglyoktól. • Nem tudtunk meg róla többet, nem tudjuk, honnan való, maradt-e családja, hozzátartozói, csak egyet tudunk: a szocializmusőrt harcolt, s rövid életében a dolgozók jobb sorsának mielőbbi eléréséért fáradozott. A somorjai pionírok elhatározták, hogy az elhagyatott sírt rendbehozzák és ezentúl rendszeresen fogják gondozni. BARTALSKÝNÉ APRÓHIRDETÉS Ä L L A S • A Pozsonypüspöki Szolgáltatóiizem (Podunajské Biskupice) ked vező fizetési feltételekkel azonnal) belépéssel alkalmaz 5 (öt) kéményseprőt.'*Komunálne služby Podunajské Biskupice okr. Bratislava-vidiek ÚF-992 • A bratislavai STAVING, újonnan alakult n.v., Bratislava, Mileliuova 11/a Bratislava főváros és vidéke kiépítésének biztosítására felvesz műszaki-gazdasági dolgozókat a kővetkező munkaszakaszokra: — termelésirányítás — munkagazdaságtan — beszerzési osztály — gyártási előkészítés — gyártási számvetés; felvesz továbbá — darabbérezőket — normamegállapítókat — épülettechnikusokat — építésvezetőket — művezetőket (mestereket) — NHE-dolgozókat HSV + PSV-kézműveseket és szakmunkásokat valamennyi építészeti szakmára: — kőműveseket — ácsokat — vasbetonozókat — épületszerelőket — utcaburkolókat — kőfaragókat — vízszigetelőket — víz- és gázszerelőket — padlóburkolókat — festöket-mázolókat — csőszerelőket' i — üzem- és épületlakatosokat Az érdeklődők az alábbi címen jelentkezzenek: Bratislava, Miletič u. 11/a, IV. em„ 417. sz. ajtó. Elszállásolás biztosítva. STAVING n. v. Bratislava, Miletičova ul. 11/a ŰF 996 • A Safarikovói (Tornaija) Mezőgazdasági Műszaki Középiskola pályázatot hirdet tanári állások betöltésére á következő szakokra: — ökonómiai tantárgyakra — szlovák nyelvre — testnevelésre. Jelentkezhetnek azok, akik a Bratislavai Közgazdasági Főiskolát elvégezték, 111. azok, akik a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola közgazdasági szakán végeztek, valamint azok, akik petLagógial főiskolát végeztek szlovák, illetve testnevelés szakon. Közelebbi felvilágosítást az iskola Igazgatósága ad. Belépés augusztus, illetve szeptember 1 én Továbbá felveszünk egy karbantartót (lehet nyugdíjas is), jelentkezni lehet az iskola Igazgatóságán személyesen vagy írásban. Címünk: Stredná poľnohospodárska technická škola — Šafáriko vo. fiF-978 ADÁSVÉTEL • Kétszobás összkomfortos családi ház eladó, jelige: Sürgősen. Ú-49 • Eladó 40 csatád méh kaptárakkal együtt, 33,5x29 méretű keretekkel. Bellabás József, MoCa 179, okr. Komárno. 0-35 ISMERKEDÉS • 30/180 legény, testi hibával, saját házzal, anyagilag jól szituált, házasság céljából élettársat keres. leiige: Keménykedve. 0 32 • 35 éves lnv. nyugdíjas, nem testi hibával, keres hozzá hasonló 28—35 év közötti leányt vagy elvált asszonyt. írhatnak nem lnvalidok is. Csak személyesen tárgyalok. jelige: Házasság. 0-39 K Ezúton szeretnék megismerkedni nyugdíjas csendőrrel vagy határőrrel. Egyedülálló nő vagyok, bebútorozott kétszobás, saját lakásom van. Jelige: Boldogság. 0-47 • Szoba kiadó Iskoláslány részére. Cím a hirdetőirodában. 0-43 K P S 2 ÖN T Ö • HALASI Zsigmondnak és feleségének Okočra házasságkötésük 25 éves évfordulója alkalmából sok szerencsét, boldogságot. Iioszszú életet kívánna fial, lányai, vejei és unokái ü 892: KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS • Ezúton mondunk kőszunatdt a rokonoknak, az egész járás tanítóinak, ismerősöknek, barátoknak, szomszédoknak, akik hosszú szenvedés után június 4-én 51 éves korában elhunyt drága jó férjemet, fiunkat, édesapánkat, nagyapát CSÖRGEY ISTVÁNT iskola ig. tanítót elkísérték utolsó útjára az ollétejedl IMltečany) temetőbe és koszorúikkal, vlrágadományaíkkal enyhítették mély fájdaimunfájdalmunkat. Felesége és a gyászoló család Ű 40 BEVÁSÁRLÁS EGY CSAPÁSRA RUHACS1PKÉT GYAPOT és POLIÉSZTER FÜGGÖNYÖKET ÁGYNEMŰT KÖTÖFONALAT legjobban otthon nyugodtan és kényelmesen vásárolhat ajánlatunk szerint, melyet kívánat* ra INGYEN MEGKÜLD ZASIIKOVV OBCHODNÍ DÚM A bratislavai J. DIMITROV Vegyipari Művek, a Munkaérdemrend kitüntetettje ozonnali belépéssel nagyobb szómban felvesz tolatélcat betanításra is. Fizetés 2400,— korona, de több is lehet, megegyezés szerint. Nőtlenek számára lakást biztosítunk. Étkezés üzemünk éttermeiben. A munkaerőtoborzást a városi nemzeti bizottság és a kerület járási nemzeti bizottságai is engedélyezték. Bővebb felvilágosítást üzemünk személyzeti osztálya nyújt. Telefon: 177, 24-76 és 20-41 mellékállomás. Chemické závody J. Dimitrova nositeľ Radu práce Bratislava OF-999