Új Szó, 1971. július (24. évfolyam, 154-180. szám)

1971-07-28 / 177. szám, szerda

Szűnjék meg a vérengzés Szudánban! A világ közvéleménye felháborodottan tiltakozik Nimeri véres terrorja ellen HADMÜVELET A KAMBODZSAI SZABADSÁGHARCOSOK ELLEN Kharlúm — Abdelkhalid Mah­gubot, a Szudáni Kommunista Párt főtitkárát azzal vádolják, hogy „a sikertelen puccs agya" volt, jelentette a MBNA sajtó­iroda Khartúmból. A legnagyobb afrikai kommunista párt főtit­kárának pere tegnap kezdődött meg egy katonai bíróság előtt. A MENA szerint azzal vádolják, hogy „felelős a kommunista tottak, amelyek kegyetlen íté­leteket hoznak semmiben sem vétkes emberek százaival szem­ban. Sok kommunistát és más hazafit ítéltek halálra, néhány halálos ítéletet már végre is hajtottak. Veszélybe került a szudáni nép sok száz hű fiának élete, akik önfeláldozóan harcoltak az imperializmus és a reakció Nimeri szudáni elnök megerősítette Safie Ahmed el-Seiknek, a Szakszervezeti Világszövetség Lenin-békedíjas alelnökének halálos ítéletét, amelyet már végre is hajtottak. (ČSTK felvétele) párt tevékenységének annak el­lenére történt felújításáért, hogy a pártot betiltották". Azért is felelősségre vonják, hogy két hónappal ezelőtt megszökött börtönéből. Khartúmi hírek sze­rint az ügyész halálbüntetés ki­szabását kéri Mahgubra. A MENA további bírósági íté­letekről adott hírt. Musztafa Khugali egyetemi tanárt 12 és Zuhair K-aszemet 4 évi börtönre ítélték azzal a váddal, hogy részt vettek a július 19-i puccs­ban. Ez volt az első eset, hogy a katonai bíróság nem halálos ítéletet hozott. A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa a szovjet dol­gozók milliói nevében elítélte Safieh al-Seiknek, a Szudáni Szakszervezeti Szövetség főtit­kárának kivégzését. A TASZSZ a szudáni esemé­nyekkel kapcsolatban az alábbi nyilatkozatot adta ki. „Szudánból aggasztó közle menyek érkeznek a kommunis­ták és más szudáni hazafiak tö­meges letartóztatásáról. Napon­ta rendezik a házkutatásokat, hogy felkutassák és letartóztas­sák a kommunistákat és más demokratákat, valamennyiüket a július 19-i mozgalomban való -részvétel vádjával. A hazafiakkal való leszámo­lásra katonai bíróságokat alaki­ellen Szudán szabadságáért és függetlenségéért. Köztük van a nemzetközi kommunista, mun­kás- és nemzeti felszabadító mozgalom kiemelkedő személyi­sége, Abdelkhalid Halek Mah­gub, a Szudáni Kommunista Párt központi Bizottságának főtitká­ra. Safie Ahmed el-Seiket, a Szudáni Szakszervezeti Szövet­ség főtitkárát, a Szakszervezeti Világszöveség Lenin-békedíjas alelnökét már kivégezték. A ha­zafiakkal vaió leszámolást a szudáni sajtó, rádió és televízió hisztérikus, kommunistaellenes kampánya kíséri. A Szudáni Kommunista Párt úgy vált ismeretessé, mint az imperialista uralom ellen, az ország nemzeti felszabadításáért vívott küzdelem következetes és engesztelhetetlen harcosa. Aktív részvevője volt a Szudáni Egyesült Felszabadítás! Front­nak, amely fontos szerepet töl­tött be a függetlenség kivívásá­ben és Szudánnak köztársaság­gá való kikiáltásában. Az utób­bi években a szudáni kommu­nisták következetesen harcoltak a nemzeti függetlenség megszi­lárdításáért és az országnak a társadalmi haladás útján való fejlődéséért. Határozottan le­leplezték azokat az erőket, ame­lyek-visszájára akarták fordíta­ni az ország pozitív fejlődését. A széles körű megtorló hadjá­rat a kommunisták ellen, akik mindenkor mélységes hazafias álláspontot foglaltak el, teljes ellentétben áll a demokrácia és a társadalmi fejlődés Szudán­ban meghirdetett elveivel. A véres terrort és a Szudán­ban szított antikommunizmust helyesléssel fogadták világszer­te az imperialista és reakciós körök. És ezen nincs mit cso­dálkozni, mert minden kommu­nistaellenes megmozdulás, bár­milyen ürüggyel valósítsák is meg, csapás az ország vala­mennyi valóban demokratikus és hazafias erejére, a reakció ügyét szolgálja, gyengíti a nem­zeti erők sorainak egységét az Imperializmus és a reakció el­len vívott harcban. A szovjet emberek, akik mély­ségesen rokonszenveznek a ba­ráti szudáni néppel, aggodalom­mal figyelik a szudáni esemé­nyek alakulását. A világ haladó közvéleményével együtt kifeje­zik azt a reményüket, hogy a szudáni vezetőség tudatára éb­red, milyen veszélyes az út, amelyre taszítja az országot, felismeri, milyen veszélyt te­remt magára a szudáni demok­ratikus forradalom sorsára néz­ve, és lesz ereje ahhoz, hogy visszatérjen minden nemzeti, hazafias erő egysége megerő­sítésének útjára, amely biztosít­ja a sikert az imperializmus és a reakció ellen, a függetlenség megszilárdításáért, a Szudáni Demokratikus Köztársaság tár­sadalmi hatadásáért vívott harc­ban." A szudáni hazafiak véres ül­dözése miatt táviratban vagy le­vélben tiltakozott a szudáni ve­zetőknél a Francia Kommunista Párt, az Olasz Általános Szak­szervezeti Munkásszövetség és Nagy-Britannia Kommunista Pártja. Kiáltványban ítélte el a szudáni vérengzéseket a Szabad Német Szakszervezeti Szövet­ség, az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottsága. Ang­liában országszerte terjed a til­takozó mozgalom a szudáni ki-1 végzések ellen. A Szíriai és a Libanoni Kom­munista Párt kiáltványt adott kí, s ebben a szudáni véres meg­torlások beszüntetésére szólított fel. KENNEDY-MÜZEUMOT létesí­tenek a dallasi könyvraktár épületében, ahonnan Lee Har­vey Oswald állítólag leadta a gyilkos lövéseket Kennedy el­nökre. KOLUMBIA ÉS VENEZUELA szakszervezeti képviselői Bogo­tában tartott együttes ülésükön állandó bizottságot létesítettek a két állam dolgozói követelmé­nyeiért vívóit harc egybehango­lására. Phnom Penh — Lon Nol több mint 500 főnyi csapatai nagy­arányú hadműveletet kezdtek a fővárostól délre a kambodzsai partizánok ellen. A hadművelet­ben szárazföldi és- tengerészeti egységek vesznek részt, s célja a kambodzsai hazafias erők utánpótlási vonalainak megsza­kítása. A Phnom Penh-i szóvivő sze­rint azonban a kormány csapa­tok eddig nem értek el sikert. A partizánok ugyanis ügyes manőverezéssel kitérnek az el­lenség elől, és csapatalkat más helyeken további akciókra össz­pontosítják. A Kambodzsában harcoló sai­goni katonák garázdálkodása az utóbbi időben annyira elfa­jult, hogy a Lon Nol-féle ható­ságok kénytelenek voltak hiva­talos jegyzékben tiltakozni a saigoni kormánynál. A jegyzék emlékeztet arra, hogy a saigoni katonák legyilkolják a polgári lakosságot, rabolnak, fosztogat nak, egész falvakat perzselnek fel és megerőszakolják a nőket. Lon Nol saigoni „szövetsége­sei" garázdálkodása ellen már a múlt hét végén is jegyzékben tiltakozott. Saigon — A dél-vietnami ha­zafias erők tegnap virradatkor behatoltak egy Saigon közelé­ben levő amerikai és dél-vietna mi katonai támaszpontra, s megsemmisítettek négy helikop­tert. Az akció során két ameri­kai katona megsebesült. A Mars—2 és Mars—3 sikeresen folytatják útjukat Moszkva — A TASZSZ tudó­sítója jelenti a kozmikus táv­irányító központból: A Mars—2 és a Mars—3 jel­zésű szovjet automatikus űrál­lomások, amelyeket május 19-én illetve 28-án Juttattak bolygó­közi pályára, folytatják útjukat. Kedden közép-európai idő sze­rint reggel 4 óráig az űrállo­más 17 580 000, illetve 16 400 000 kilométerre távolodott el a Földtől. A repülés ideje alatt a Mars—2 állomással 43, a Mars —3 állomással pedig 38 alka­lommal létesítettek kapcsolást. A ballisztikus mérési adatok tanúsága szerint a bolygóközi űrállomások pályájának parit méterei a megadott határok kö­zött mozognak. A telemetrikus adatok a fedélzeti rendszerek és a tudományos berendezések kifogástalan működéséről t<« núskodnak. A kutatási programnak meg felelően a Mars feVé vezető úton tudományos kísérleteket végeznek a bolygóközi kozmi kus térség és az égitestek fizi­kai jellemzőinek vizsgálata cél­jából. néhány sorban A STRATÉGIAI fegyverzet korlátozásáról folyó szovjet— amerikai tárgyalások (SALT) tegnap délelőtt Helsinkiben a szovjet nagykövetség székházá­ban folytatódtak. AZ INDIAI PTI hírügynökség hivatalos forrásokra hivatkoz­va jelentette, hogy pakisztáni csapatok tűz alá vették Gandak nyugat-bengáliai határvidéki falut. A pakisztáni kormány hi­vatalos képviselője viszont az­zal vádolta az indiai kormányt, hogy fegyveres erői a Kelet­Pakisztánban levő Komilla vá­rosát lőtték. A HIVATALOS közlésekkel el­lentétben kilenc sebesültje van a hétfői lisszaboni tüntetések­nek, írja az O Seculo című por­tugál lap keddi száma. A lisz­szaboni bank alkalmazottai hét­fői tüntetésükön követelték be­börtönzött szakszervezeti veze­tőjük, Daniel Cabrita szabadon­bocsátását. ALVA MYRDAL miniszter, a genfi leszerelési értekezleten részt vevő svéd küldöttség ve­zetője az értekezlet tegnapi ülésén állást foglalt a földalat­ti nukleáris kísérleteket betiltó szerződés mielőbbi kidolgozása mellett. A MUNKAÜGYI minisztérium statisztikai adatai szerint ez év júniusában Franciaországban 310 600 munkanélküli volt. vagyis csaknem egy százalékkal több, mint májusban. TIZEDIK napja tart az Egye­sült Államokban 120 ezer vas­úti dolgozó bérkövetelési sztrájkja. AZ AMERIKAI Western Union társaság 17 000 alkalmazottja, akik június 1-én sztrájkba lép­tek, ma újra felveszik a mun­kát. A szakszervezeti szövetség képviselői ugyanis a társaság vezetőségével megállapodtak ab­ban, hogy az új kétéves kollek­tív szerződés a bérek tízszáza­lékos növekedését, az alkalma­zottak munkafeltételeinek és nyugdíjbiztosításának megjaví tását szavatolja. 1971. VII. 28. D ekövetkezett az, ami már D hetek óta várható volt. A parlamentet megválasztása után alig másfél évvel felosz­latták, és október 10-re új vá­lasztásokat írtak ki. Joggal mondhatjuk, hogy Kreisky és kormánya „támadás­ba való menekülést" választot­ta. Mitől fél a kormány? A szocialista párt (SPÖJ a legutóbbi választások előtt, és közvetlenül kormányra Jutása után nagy ígéreteket tett. Ezek közül a legfontosabbakat nem teljesítette. Azt ígérte: „A szö­vetségi kormány nagy reform­programot valósít meg, amely­nek célja a lakosság jóléte és haladása". Ebből semmi sem valósult meg. Kreisky kormánya alatt a drágulás még rohamosabb volt, mint az előző néppárti kor­mány alatt, és üteme egyre fo­kozódik. A kommunisták által követelt árrögzítést elutasítot­ták. A kifejezetten megígért bér­adóreform is elmaradt. Az tör­tént, hogy minden kivívott bér­és fizetésemelés nagy része is­mét elesik adók címén, mivel a munkások és az alkalmazot­tak fizetésük emelkedésével magasabb adóosztályba kerül­nek. A szocialista párt a legutób­bi parlamenti választásokon elért sikerét nagymértékben annak az ígéretének köszön­hette, hogy a szövetségi hadse­regben a tényleges katonai szolgálat idejét 6 hónapra csök­kentik. A valóságban azonban a „szövetségi hadsereg reform­járól" kiadott törvény értelmé­ben a szolgálati idő ahelyett, hogy lerövidülne, az eddigi nyolc és fél hónap helyett ki­lenc hónapra hosszabbodik. Igaz ugyan, hogy az ÚJ törvény értelmében a tényleges szolgá­lat ideje hat hónap, de ehhez járul még 60 napi kötelező fegyvergyakorlut. A szövetségi hadseregben egy hétnek öt nap számít, 60 napi fegyvergyakor­lat tehát 12 teljes hetet, vagy­is három hónapot jelent. Ezen felül az új törvény olyan rendelkezést tartalmaz, amely a mindenkori kormányt felhatalmazza, hogy „válság idején" minden hadköteles osztrák férfit korlátlan időre hadgyakorlatra behívhasson. A parlament megkérdezése nélkül részleges, vagy teljes mozgósí­tást rendelhet el. Azt pedig, hogy mikor van „válság" — maga a kormány határozza meg! Ezáltal a kormány pél­dául sztrájk esetén katonai szolgálatra hívhatja be a sztráj­kolókat. A Volksstimme Joggal mutatott rá főszerkesztőjének, Hans Kait elvtársnak a vezér­cikkében arra, hogy a minden­kori kormány felhatalmazása arra, hogy a hadköteles osztrák polgárokat meghatározatlan időre katonai szolgálatra hív­hatja be, ebben a tekintetben még az amerikai elnök teljha­talmát is meghaladja. A demokráciára különösen veszélyes az új törvényben elő­irányzott rendelkezés, amellyel hivatásos katonákból álló ké­Választások Ausztriában szültségi egységeket állítanak fel, amelyeknek létszáma ere­detileg 15 000 fő lett volna — de a törvény e tekintetben nem tartalmaz korlátozást. A szocialista párti kormány e törvényével eleget tett a reakciós militarista erők fő kí­vánságának, amelyek ezen fe­lül az osztrák szövetségi had­seregnek a NATO védőszárnya szerepét szánják. Ez szöges el­lentétben áll Ausztria semleges­ségével. A szocialista párti kor­mány militarista politikájának egyik jele volt az is, hogy Kreisky javaslatára Lütgendorf reakciós tábornokot nevezték ki hadügyminiszterré. A szocialista párti kormány általában a jobboldali erőkre támaszkodik. (Jellemző az is, hogy a kormányban négy volt náci ül.) Az Osztrák Kommu­nista Párt választási felhívásá­ban rámutat, hogy a szocialista párti kormány jobboldali irány ­zatával még arcátlanabb fellé­pésre bátorította a reakciós és Ausztria-ellenes erőket. Ehhez hozzájárult csendes szövetkezé­se a német nacionalista szélső­séges reakciós FPÖ-vel (az úgynevezett Szabadságpárttal). A szocialista párt vezetősége Kreiskyvel az élén mindenek­előtt azért tartja kodvezőnek új válasetások kiírását, mert aggódik amiatt, hogy a néptö­megek egyre szélesebb köreiben fokozódik a csalódottság és a kijózanodás az „első osztrák szocialista kormány" be nem tartott ígéretei miatt. Attól fél, hogy ez az elégedetlenség még inkább éleződne a jövő év tava­száig, amikor a választásokra sor került volna. Az új válasz­tások kiírásának egyik további oka az, hogy a nagy polgári párt, az ÜVP választási veresé­géből- még nem ocsúdott fel, és továbbra is belső ellentétek gyengítik. A szocialista párti kisebbségi kormány az FPÖ támogatásáért bizonyos árat fizetett, mégpe­dig az új választási rendszerrel. A szocialista párt és a Szabad­ságpárt az új választási rend­szerben közösen megállapodott, és e rendszer előnyös a Sza­badságpárt számára. így azután nem csoda, hogy az FPÖ bele­egyezett az új választások ki­írásába, hiszen ezáltal esik nyerhet. Feltételezhető, hogy mind a háfom — jelenleg a parlament­ben képviselt — párt a válasz­tási küzdelem során nagy de­magógiával lép fel. A szocialis­ta párt mindenekelőtt azért igyekszik megnyerni a válasz­tók szavazatait,, hogy abszolút többséget biztosítson a maga számára. Nagyon kétséges azonban, hogy eléri-e ezt a célját. Ha igen, ez a többség csak nagyon szoros lesz. S eb­ben az esetben is az FPÖ-r^ kell támaszkodnia, illetve az FIJÜ el­várja, hogy továbbra is „csen­des koalícióban" maradjon ve­le. Ugyanakkor azonban lehet­séges egy újabb SPÖ—ÖVP koalíció is, különösen akkor, ha Ausztria igazi urai, a nagy­tőkések a Nagyiparosok Szö­vetsége útján ezt sürgetni fog­ják. Az új választási rendszer — habár elsősorban az FPÖ érde­keit tartja szem előtt ~íc a kommunisták számára is kedve­zőbb lehetőségeket teremt, hogy valóra váltsák jelszavu­kat: „Kommunistákat a parla­mentbe!" Ez azonban — amint az OKP Központi Bizottságának plénuma hangsúlyozta — olyan offenzív választási küzdelmet tesz szükségessé, amelyben a párt minden erejét latba vetve szocialista alternatívát állít a tőkésrendszer három pártjával szemben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom