Új Szó, 1971. július (24. évfolyam, 154-180. szám)

1971-07-23 / 173. szám, péntek

ARAT AZ ORSZÁG Levelezőink! tudósítóink írják A gabonaföldeken most van a munka dandárja. Zúgnak a gépek, szorgoskodnak az emberek. Minden­ki bizakodik, hogy nem hiába. Tudósítóink, levelezőink az alábbiakban számot adnak erről a munkáról. Meg­írják, hogy náluk, a falujukban, a szövetkezetükben, a határukban mit tesznek dolgozóink a termés beta­karítása érdekében. Sikerekről, eredményekről és problémákról írnak ... Ahogy náluk éppen alakulnak a dolgok. És ebből kitűnik az is, hogy úgy összessé­gében, általánosságban már nem is állunk olyan rosz­szul. Pedig a gabonaf> i ,'*' , ," ,' r» most van ám a munka dandárja! JÖL FIZET AZ ÁRPA Negyeden (Neded) kilenc kombájnnal kezdték az aratást. Az első két napon 44 hektárnyi árpát arattak le. Ügy mutatko­zik, hogy 43 mázsás lesz a hek­tárhozam. Ezt a szép eredményt a Dvoran nevű, hazai vetőmag­nak köszönhetik, amely nagyon (ói bevált. Egyetlen probléma az árpa aratásánál, hogy sok helyen megdőlt, s igy kombájn helyett csak kaszálógépekkel dolgozhatnak. A szövetkezetnek 1100 hek­tárnyi aratnivalója van. 180 em­ber dolgozik az aratásnál. Pél­dásan gondoskodnak az aratók ellátásáról. A szövetkezet kony­háján finom ebédeket készíte nek számukra az ügyes kezű szakácsnők. Frissítő italokkal ls bőségesen ellátják az arató­kat. Sört minden nap szál­lít számukra az ógyaliai (Hur­banovo) sörgyár. Sák Pál mérnök úgy véleke dik, hogy az idei termés jó, s ha kedvező marad az időjárás, akkor hamarosan be is fejezik az aratást. Szabó Andorné HAMAROSAN VÉGZÜNK Az udvardi (Dvory nad Zita­vou) szövetkezetben eddig 608 hektárnyi árpát arattunk le. Mindjárt csépelünk is. Már 24 945 métermázsa kicsépelt ár­pa szárad. Búzából 274 hektár­nyit learattunk, 10 978 méter­mázsát pedig kicsépeltünk. 14 kombájn dolgozik a határban. Négy kombájn a šumperki já­rásból érkezett segítségünkre Reméljük, hogy segítségükkel hamarosan be is fejezzük az idei aratást, cséplést. Szmatana Lajos REKORDTERMÉS A kiskövesdi (Malý Kamenec) közösben is jó ütemben halad az aratás. Az egyik táblán, mint­egy 23 hektáron, rekordtermést takarítottak be. Nem kevesebb mint 57 métermázsa búza ter­mett hektáronként ezen a táb­lán. Eredetileg úgy tervezték, hogy tavaszi árpát vetnek majd Ide. November 8-án Bezosztaja búzát vetettek ebbe a táblába. Az előírások értelmében ezt a búzafajtát legkésőbb október 10-ig el kell vetni. Nem sok re­ménnyel kecsegtetett a vetés. De ami a talajelőkészítést, a trágyázást illeti, ez a tábla ugyanúgy megkapta magáét, mint a többi. És íme: soha nem látott rekordtermést adott. Hek­táronként 15 métermázsával többet az átlagnál. Kassai Béla JÖ ÜTEMBEN Az Ung folyó völgyének déli részében is jó ütemben folynak az aratási munkálatok, örven­detes jelenség, hogy az idén nagyobb mértékben használják ki a kombájnokat, mint tavaly. Nagykapos (Veiké Kapušany), Kaposkelecsény (Kapušianske Kfačany) és Szirénfalva (Ptruk­sa) szövetkezetesei eddig több mint 90 vagon gabonát küldtek az állami raktárakba. Már csak órák kérdése, hogy beadási kö­telezettségüket 100 százalékra teljesítsék. Ogy tervezik, hogy­ha kedvező marad az időjárás, akkor július 26 ra befejezik az aratást Horváth Gyula HAJNALI PÁRBESZÉD Korán, nagyon korán indul­tam el, hogy az ipolynyéki (Vi­nica) szövetkezet aratási mun­kálatairól helyzetképet kaphas­sak. Kiderült, hogy a „korán" fogalma egyénenként változó, mert csak néhány javítást vég­ző szerelőt találtam a műhely­ben. Nagypál Gyula műhelyve­zető azonban készségesen tájé­koztatott, hogy a kombájnosok már régen útra keltek és az agronómus is a határt járja. A Nagyoszlások-díílőben ta­láltam rájuk. Mics Sándor cso­portvezető szakértőn vizsgálta a munka menetét. Nem volt kü­lönösebb probléma. Az öt kom­bájn tempósan dolgozott. A "rendrakók után felszedték az árpát és csépeltek. Majd a te­herautók átvették a kombájnok drága terhét és a tisztítóhoz szállították. Csinger Sándor, a szövetkezet agronómusa, ha ke­vés időre, de szabad volt, és szívesen válaszolt néhány kér­désemre. — Sok a munka? — Van bőven. Szövetkeze­tünk szántóterülete 1186 hek­tár. Ebből 575 hektáron ter­mesztünk gabonát. Búzánk 350 hektárnyi, árpánk 225 hektáron termett, öt kombájnunk, köztük az egyik E-512-es német kom­bájn, naponta 20 vagon gabonát csépel ki. — Hogyan fizet az árpa? — Hektáronként 40 méter­mázsát. De némelyik táblán 45 métermázsa is termett. Búzából már szerényebb eredményekre számítunk, mert az őszi száraz­ság miatt nagyon ritkán kelt. —. Raktározási gondok nin­csenek? — Jól álltunk eddig is ezen a téren, de az idén felépítet­tünk egy 1600 négyzetméteres alapterületű, mintegy 150 va­gon termést befogadó gabona­tárolót, így ez minden gondun­kat megoldja. — És a tisztítás? — Két szalag működik. Ná­lunk a tisztítás már gépesített. Naponként 6 ember nyolc va­gon gabonát tisztít. Zsákolás nincs. Felvonók, futószalagok, mechanikus lapátok segítségé­vel kerül a gabona az autókról a tisztítóba, majd vissza az au­tókra. A párbeszéd hamar véget ért, mert az agronómus elvtársat elszólították. Nem maradt hát­ra más, mint szemmel meggyő­ződni arról, hogy amit mondott, az a legteljesebb valóság. Böjtös János MÉG SEMMI BIZTOS Az alistáli (Hroboňovo) szö­vetkezet kilenc évvel ezelőtt kezdte meg a magnemesítő ál­lomások által kikísérletezett ve­tőmagfajták termesztését. Búzá­ból a Bezosztaja fajtát termesz­tik. Az utolsó öt év átlagos ho­zama 41 métermázsa hektáron­ként. Árpából a Diamant és a Jantár fajtát termesztik. Az idei termés betakarítását, úgy, mint máskor is, négy kombájnnal végzik. Ehhez még hármat a žilinai gépállomás küldött. Egy egy kombájnra 110—120 hek­tárnyi aratnivaló jut. Az aratást átlag 16—20 nap alatt szokták elvégezni. Az idei termés átla­gon felülinek ígérkezik. De iga­za van Écsy Tibornak, a szövet­kezet gazdászának: „Amíg a kalászosok a határban alsza­nak, nem lehet semmi biztosat mondani." Bende József GÖMÖRI JELENTÉS A Sajógöinöri (Gemer) Efsz hírnevéhez méltóan vívja az idei kenyércsatát. 770 hektáron vetett kalászosaiból 600 hektár­nyi terület már a tarlóhántást várja. Érdekes, hogy a szövet­kezetnek az aratás kellős köze­pén kézi munkás fölöslege is van. Hogyan csinálják? Külön akciót szerveztek a fiatalok számára, melynek lényege, hogy egy-egy műszak végén a hely­színen fizet a „mozgó pénztá­ros". Azóta valósággal eláraszt­ják a sajógömöri határt a zseb­pénzt kereső fiatalok. Guszona községben más a helyzet. Vasárnap még a veze­tőséget sem találtuk meg a fa­luban. A járókelőktől tudtuk meg, hogy közülük néhányan a Balatonra mentek. Nem vitás: az jobb szórakozás. A határban egy lelket sem találtunk. A szö­vetkezet négy kombájnja közül egyik sem volt üzemben. így magyarázkodott a gépesítő: „Három kombájnos szombaton a késő esti órákig dolgozott, pi­henni kell nekik..," Hittünk szavaiban. Csak az volt furcsa, hogy nem tudott választ adni a kérdésre: „Miért áll a műhely közelében elhagyottan, árván a negyedik kombájn? Veľké Teriakovce szövetkeze­te egyharmadát már elvégezte az aratásnak, 67 vagon termést máris átadtak a felvásárló szer­veknek. Egyébként ebben a szö­vetkezetben dolgozik Vojtech Štrba kombájnos, aki eddigi 40 hektáros teljesítményével járá­si viszonylatban az első helyen áll. Szorosan a nyomában van 38 hektáros teljesítményével Rácz Dezső és Kovács László kombájnos. Ojbáston (Nová Bašta) jeles­re vizsgáztak a sportolók. Dél­előtt közel félszázán vonultak ki a gabonaföldekre, hogy se­gítsenek az aratásban. Nem val­lották kárát a fizikai munká­nak, hiszen a délutáni órákban a zöld gyepen valósággal le­lépték a nagybalogi (Vel. Blh) labdarúgókat: kilenc góllal ter­helték meg hálójukat. Tavaly szlovákiai méretben járásuk hátul kullogott 22,2 mé­termázsás hektáronkénti hoza­mával. Az idén azonban meg­alapozott az óvatos derűlátás, hisz a méhi (Vcelince) egyesí­tett efsz runyai részlegének egyik öthektáros tábláján a Mi­ronovszkaja búzafajtából 64 mé­termázsa termett hektáronként. Simonyiban pedig 120 hektáros területről takarítottak be 40 mé­termázsán felüli átlagtermést. Hacsi Attila ÉSZAK FELÉ Hazánk déli járásaiban nem­sokára befejezik az aratást. Ná­lunk, a privigyei (Prievidza) já­rásban csak most kezdődik. Észak felé haladnak a kombáj­nosok. Nagy szükség van erre, inert a termelési igazgatóság agronómusának, Sestrienka Vla­dimír mérnöknek tájékoztatásá­ból kitűnik: 6900 hektár aratni­való várja a kombájnosokat. Ogy tervezik, hogy a hazai 58 kombájn mellé még 45 kom­bájn érkezik majd a déli járá­sokból. Jankovics Béla Jó tudni, hogy mindenhol felsorakoznak a gépek, az emberek megvívni az idei kenyércsatát. Jó tudni, mert a holnapi kenyérért folytatott küzdelem, munka, komoly ígéret: a jövő ígérete. A Szocialista Ifjúsági Szövetség jelerr.ős mértékben veszi ki részét a tusimicei villamos erőmű építéséből. Az ifjú brigád­munkások tervezett mennyiség ének fele már dolgozik. Az épí­tőmunkába az NDK-beli és a lengyel fiatalok is bekapcso­lódtak. Orvosi tanácsadó Méhcsípés - kígyómarás A meleg rengeteg embert csa­logat napjainkban a természet­be. A tavaszi és a nyári turisz­tika a maga kellemességein kí­vül, amelyet a természet a ma­ga szépségével, tiszta és napsu­garas levegőjével nyújt, bizo­nyos veszélyeket is tartogathat a számunkra. Ilyen veszélyt a napszúráson és a legkülönbö­zőbb baleseteken kívül a méh­csípés és a kígyómarás is je­lenthet. Mivel a nagyobbik ve­szélyt az emberre a kígyómarás jelenti, először ezzel a veszély­lyel foglalkozom. Hazánk a mérsékelt égövön fekszik,- s ezért szerencsére nem sok mérges kígyónak ad otthont. Lényegében csak a vi­pera az a kígyó, amely mérgé­vel a gyengébb egyének és a gyermekek halálát okozhatja. A közönséges vipera (peiias berus) körülbelül 70—80 cm hosszúra nő meg. Mondhatjuk, hogy hazánk egész területén, főképpen azonban a hegyvidé­keken nagyon gyakori kígyó. Fő ismertető jele a sötét-feketé­ből a barnás-szürkéig váltako­zó, az alapszíntől erősen elütő zegzugos (cikcakkos) hátsza­lag, s az oldalak hosszában fel­tűnő sötét foltok. Néha nálunk is előfordulhat a Dél-Európá­ban honos áspis vipera, amely­nak zegzugos rajzolata nincsen, de máskülönben az előbbihez hasonló. Sokszor az ember nem veszi észre a kígyót, s az észrevétle­nül marja meg. A mi kígyóink marása nem fájdalmasabb, mint a méhcsípés. Arról, hogy vipera mart meg bennünket, úgy győ­ződünk meg, hogy vagy láttuk a támadó kígyó hátán a tipikus rajzolatot, vagy a harapás for­májából következtetünk rá. Amíg a siklófélék harapása után a bőr felszínén egy egész fogsor lenyomata látszik, a vi­peramarás után két egymástól mintegy 6—10 milliméterre le­vő vörös pontocskát látunk, amely a két méregfog után ma­radt a bőr felszínén. A kígyó­• A leningrádi Kirov Operá ban bemutatták Andrej Petrov A világ teremtése című új szov­jet balettjét. A balett koreográ­fusai a moszkvai Natalija Ka­szatkin és Vlagyimir Vasziljev, a „mesét" pedig Eduard Stern­berg alakította ki — Jean Effel híres grafikai ciklusából kiin­dulva. A szellemes előadás fő­szerepét Jurij Szavaljov, Mihail Borzsnyikov és Irina Kalpakova táncolja. marás helye vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon gyen­gén vérzik. A nem mérges sik­lók marása minden fájdalom nélkül és gyorsan gyógyul, míg a viperamarás helyén duzzanat keletkezik, amely gyulladásosán bevörösödik és nagyon fájdal­mas. Ha a méreg a véren át az agyba, a szívbe jut, légzési za­varokat, vérkeringési zavarokat és görcsöket okoz. Súlyosabb esetekben halált is. A kígyómarást legjobb meg­előzni, mégpedig úgy, hogy ki­rándulni magas szárú cipőben vagy csizmában megyünk és jól szétnézünk a természetben azon a helyen, ahol le akarunk ülni vagy feküdni. Ha azonban már megesett a baj és kígyó mart meg bennünket, s tudjuk, hogy vipera volt a „ludas", akkor az elsősegély abból áll, hogy a ha­rapás és a szív közötti részt le­kötjük, hogy így lehetőleg a méreg felszívódását lelassítsuk. A marás helyét bevágjuk kés­sel mintegy fél cm mély vágás­sal. A két méregfog helyét a vá­gással összekötjük és ezen alap­vágásra több merőleges vágást végzünk mintegy 4—5 mm-re egymástól, hogy a mart hely jól kivérezzen. Jót tesz, ha a seb­helyet jól kiszívjuk, vagy eny­hén rózsaszínű hipermangánol­dattal kiöblítjük. Öblítésre használhatunk hidrogént és ka­millateát is, vagy, ha más nin­csen, tiszta vizet is. A nagy fáj­dalom leküzdésére jő az áldo­zatnak egy-két féldeci pálinkát adni, vagy erős feketekávét és mielőbb orvoshoz szállítani a megmart embert, ahol a kígyó­marás elleni szérum biztosan megmenti az életét. Gyakrabb, de szerencsére nem olyan veszélyes sérülést je­lent a méh- és a darázscsípés. Általában nagyobb baj nem származik e csípésekből, csak helyi fájdalom és daganat, amely kezelés nélkül is egy-két nap alatt elmúlik. A kezelés ab­ból áll, hogy a szúrás helyére ólomecetes vagy ecetes boroga­tást teszünk. Az esetleg benn­szakadt fullánkot eltávolíthat­juk csipesszel, s a bőrre sós­borszeszt vagy hűsítő kenőcsöt kenünk. Abban az esetben, ha több rovar csíp meg valakit, mielőbb keressük fel az orvosi rendelőt, ahol kalciumot ka­punk. vagy más szükséges ke­zelésben részesülhetünk. Az or­vosi irodalom ismer méhcsípés utáni elhalálozásokat is, ha sok méh csípte meg az áldozatot egyszerre! Dr. JUHÁSZ ISTVÁN 1971. 6

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom