Új Szó, 1971. július (24. évfolyam, 154-180. szám)

1971-07-20 / 170. szám, kedd

MAIQR ISTVÁNRA EMLÉKEZTÜNK. 1971. II. 20. Egy nagy család, a kommu­nisták családjának megpróbál­tatásokban edzett 15 tagú cso­portja jött össze a napokban a komáromi (Komárno) járást pártbizottság üléstermében és szeretettel emlékezett vissza a halhatatlan emlékű elvtárs­sal és baráttal, Major István­nal vívott közös harcokra. Meg­emlékeztek arról a kommunista vezetőről, akit a halál már el­ragadott közülünk, de akinek fényes tettei az 50 éves CSKP történetének arany betűkkel írt iapjaiu ragyognak. Szárnyra kell a hír, hogy Ma­jor elvtárs özvegye és lánya Komáromba látogatnak és meg­tekintik a Duna menti Múzeum emeleti termében megrendezett párttörténeti kiállítást. Patkó Béla, Sehlár József, Holczer I.ászló, Holczer Lászlóné, Kiss és Bölcskei elvtársak és még sokan mások szeretettel várták az egykori harcostárs közvet­len hozzátartozóit. Aztán nyílt az ajtó és megjelentek. Család­tagként jöttek egy nagy család közé. A baráti kézfogások után Szabó Imre, a járási pártbi­zottság. titkára meleg szavakkal beszélt a nagy forradalmárról és pártharcosról, Major István­tól. — Major elvtárs özvegyének a s lányának látogatása külön magy öröm számunkra — mon­dotta —, mert a nagy forradal­már és pártharcos emléke, munkássága erős és eltéphetet­len szálakkal kapcsolódik a ko­máromi munkásmozgalomhoz, annak szerves részét képezi. Nagyon hasznosak az ilyen ta­lálkozások, melyek során egy­részt felelevenítjük a mindany­nyiunkat egybefűzö emlékeket és ápoljuk azokat a soha ki nem száradó gyökereket, me­lyekből szocialista jelenünk ki­sarjadt. Ennek a családi körnek a tagjait nem kell egymásnak be­mutatni. Egykor valamennyien váll váll mellett harcoltak. So­kat tudnak egymásról. A közös harcok óta eltelt időszak fo­lyamán a szocialista társadalmi rend nagyszerűségét bizonyí­tandó rengeteg új létesítmény­nyel gazdagodott Komárom és környéke. Akik 15—20 évvel ezelőtt jártak a városban, alig ismernek rá. Akik az egykori utcai tüntetésekben részt vevő tömegek mozgásának irányát mutató jelzéseket keresik a há­zak falán, ma már nem talál­ják meg, mert az akkori épü­letek helyén újak állnak. A város- és járásfejlesztés nagy munkájában soha el nem évülő érdeme van Major Istvánnak és itt ülő harcostársainak. Ha a falvakon élő idős elvtársak — a kommunista mozgalom aktív tagjai — ma összehasonlítják az egykori agrárproletár életét a mai földművesek életével — úgy hiszem nincs is összeha­sonlítási lehetőség, annyira megváltozott, megszépült a mai dolgozó parasztság élete. A fa­lusi emberek jól, rendezett kö­rülmények között élnek. Soha el. nem múló hálával gondolunk Steinér, Mező és Major elvtár­sakra és azokra a sokszor éle­tiikol kockáztató ezrekre, akik­nek mindezt köszönhetjük. - 1921} május elsején láttam először Major elvtársat — em­lékszik vissza Patkó Béla. Egy évvel később egy konferencián voltunk együtt. Mi, akkori fia­talok a marxizmus nagy tanító­ját láttuk Major Istvánban, aki nemcsak nagy tudásra vailó szakszerűséggel, hanem szívé­nek minden melegével szólt hozzánk. Egy-egy szónoklata olyan nagy hatással volt ránk, hogy hajlandók lettünk volna azonnal fegyvert fogni a mun­káshatalom kivívásáért. Major elvtárs nagy barátja volt a Szovjetuniónak. Tanított ben­nünket a világ első szocialista államának munkamódszereire, melyeket mi is alkalmaztunk munkánkban. Amikor Kosuron eldördült a sortűz és süvítetlek a golyók, mellelte álltak és nem mozdultak a földmunká­sok. Major elvtárs hős volt. Mindig az eszmét tartotta szem előtt, melyért kész volt akár az életét is feláldozni. Kommunis­ta volt, aki példaképül szolgált a haladó gondolkodású embe­rek ezreinek a múltban és ra­gyogó példakép ma is. Én is azok közé tartoztam, akik vele együtt cikkeket írtak a Kassai Munkásba és nagy buzgalom­mal terjesztették a lapot. Tud juk jól, hogy nem élhetünk örökké, de míg vagyunk, ezt « rendszert építjük. Ha minden párttag mindig így gondolko dott volna, nem került volna sor 1968-ra! Holczer Lászlóné így emléKe­zett vissza Major Istvánra. — Major elvtárs politikai te­vékenysége idején még fiatal voltam, de társaimmal együtt — lehetőségeinkhez mérten — kivettük részünket a harcból. Major elvtárs életművének, munkásságának példaképként kell állnia minden tisztségvise­lő előtt. A pártapparátus dol­gozói ne alakuljanak át hiva­talnokokká! Maradjanak mindig a nép között. Vegyenek példát Major István szerénységéről. Ö sohasem akart hivalkodni, kitűnni a többiek közül. Forra­dalmárnak született, úgy is halt meg. Meghallgatta a kisembe­rek problémáit, segített, ahol csak tudott. 1945 után sem pi­hent. Nem mondta, hogy elfá­radt. Lelkesen dolgozott tovább. — 1932—1933 telén nagyon hideg volt — mondotta Schlár József. Az egyik vasárnap gyii lést szerveztünk az akkori Kos­suth téren. Mínusz 20 fok hideg volt, ennek ellenére Major elv­tár fedetlen fővel tartotta meg az iinnepi beszédet. Senki sem mozdult a helyéről, pedig a zúzmarás dermedetben a csend­őrök fegyverei is ránk szege­ződtek. Mi akkor kitartottunk. Éppen ezért nem szabadna elő­fordulnia, hogy a május else­jei felvonulásokon — tisztelel a kivételnek — többen szétszé­lednek és nem várják meg az ünnepség végét. Biilcskei elvtárs elmondotta, hogy ezen az összejövetelen azok a párttagok vannak jelen, akik a múltban együtt harcol­tak. Bebizonyosodott, hogy nemcsak a csendőrsortüzek ide­jén tartoztak össze, hanem a válságos 1968—69-es években is. A párt régi, hű harcosai nem inogtak meg. Kommunls fákhoz méltó magatartást tanú­sítottak. — Major elvtárs a felszaba dúlás előtt gyakran beszélt a Moszkvai Rádióban — mondot­ta Trencsík elvtárs. Internáló táborban voltam és több tár­sammal együtt egy közeli ház­ból hallgattuk beszédét. Még ma is hallom erőre, lelkesedés re buzdító szavait. 1957-ben a Szlovák Nemzeti Tanácsban szólalt fel. A többi között a következőket mondotta: „A ha­zánkat felszabadító szovjet had­seregtől egy szép virágosker­tet kaptunk. Vigyázzunk ennek a kertnek a virágaira! Ne en gedjük, hogy idegenek tönkre­tegyék." Igaza volt, 1968-ban nem vi­gyáztunk elég éberen a szocia­lizmus virágos kertjére. Azl mondták az akkori vezetők: a párt kapuja mindenki előtt nyitva áll, de arra már nem gondoltak, hogy őrt is állítsa­nak a kapu elé ...! A komáromi elvtársak Major Istvánra emlékeztek. Harcos életútjának egy-egy epizódját elevenítették fel. Visszapillan­tottak a múltba és erőt merítet­tek azoknak a nagy feladatok­nak az elvégzéséhez, amelyek előttük állnak. — A kommunisták — .mon­dotta az összejövetel végén Szabó Imre — előre tekinte­nek. A múltból pedig tanulnak, okulnak. Soha nem felejtik el azok emlékét, akik egész éle­tükkel a haladás ügyét szolgál­ták és helytálltak a legnehe­zebb időkben is. Ezek közé tar­tozott Major István elvtárs ÍS. KOMLÔSI LAJOS „Erős pártalapszervezetek-erös párt" Beszélgetés FRANTIŠEK POCHYBA elvtárssal, zottság titkárával Túróé kertjének i.v szokták nevezni u martini járást zöl­dellő mezői, erdői, virágos rétjei után. Ma már méltán nevezhetnénk a szocialista ipcirositás szemléltető példájá­nak is. Vállalatai és üzemei jelentós mértékben kiveszik részüket az ország ipari termeléséből. A CSKP XIV. kong resszusának népgazdaságunk ötödik ötéves tervére vonat­kozó irányelvei a martini járás élőt* ís a fejlődés további tehetőségeit nyitják meg. A járás pártszervei és szervezetei most azon tevékenykednek, hogy minden tekintetben meg­alapozzák a CSKP XIV. kongresszusa eredményeinek reali­zálását. Erről beszélgettünk František Pochyba elvtárssal, a járási pártbizottság ipari titkárával. POCHYBA ELVTÁRS beveze­tőben elmondta, hogy a XIV. kongresszus határozatait június 7-én megtárgyalta a járási párt­bizottság plénuma. Ezt követően arra összpontosították igyeke zetüket, hogy a pártaktíva tag­jaival megismertessék a kong­resszus eredményeit. Június fo­lyamán a párttagokat részlete­sen tájékoztatták a kongresszu­si tárgyalások eredményeiről, és belőlük a járás feltételeire vonatkozó legfontosabb követ­keztetésekről. A pártalapszer­vezetek elnökei és az aktivis­ták értekezlete után a járási pártbizottság és elnöksége tag­jai, valamint az aktivisták te­vékeny segítségével a pártalap­szervezetek kidolgozták a CSKP XIV. kongresszusának döntései­ből eredő feladataikat, és eze­ket összehangolták az évzáró taggyűléseken meg a járási pártkonferencián kitűzött cé­lokká'). A kongresszusi határozatok megismertetésére irányuló kam­pány súlypontja júliusban az üzemekben, a szövetkezetekben és az egyes községekben folyó politikai munkára helyeződött át. Az üzemekben, az egységes földművesszövetkezetekben és a községekben nyilvános párt­gyűléseken beszélték meg a ve­zetőségeknek és a pártszerveze­teknek a kongresszusi határo­zatok megvalósítására irányuló munkaprogramját. A CSKP XIV. kongresszusa határozataiból a járásra háru­ló feladatok megvilágításakor nagy súlyt helyeznek arra, hogy a pártbizottságok és a kommunisták figyelmét minden vonalon, de különösen a kultu­rális élet területén a párt ideo­lógiai befolyásának megerősíté­sére irányítsák. Az ideológiai munka egyik legfontosabb fel­adata, hogy az alapszervezetek működési területe konkrét fel­tételeinek megfelelően, a tu­dományos világnézet szellemé ben aktívan befolyásolják az emberek gondolkodásmódját. A pártszervezetek nevelőmun­kájának arra kell irányulnia, hogy az emberekben elmélyít­sék a szocialista öntudatossá­got, a szocialista hazafiságot és a proletár internacionaliz must, megszilárdítsák a tudatos fegyelmet, és a feladatok tel­jesítésére mozgósítsák a dűl gozókat. Az erös pártalapszervezetek erős párt elvének alapján a martini járási pártbizottság nagy gondot fordít a pártszer­vezetek aktivizálására. A párt­szervezetek munkájában nem tűrhetők meg a passzivitás és a formalizmus jelenségei. Emel­lett továbbra is alapvető fel­adatnak tartják a jü oldali opportunizmus és revizionizmus elleni harcot. „A jobboldali op­portunizmus és revizionizmus képviselőit politikailag járá­sunkban is legyőztük, de szer­vezetileg is szét kell őket ver­nünk. Ezen a téren egyes üze­mekben még vannak befejezésre váró feladatok" — hangoztatta Pochyba elvtárs. A JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG állandóan szem előtt tartja, hogy maximális segítséget nyújtson a pártalapszervezetek­nek feladataik teljesítésében. E célból lényegében új alap­pártaktívát épített ki. A párt­aktíva tagjait minden hónapban instrukciós-módszertani gyűlé­seken tájékoztatják az időszerű problémákról.. Teljes mérték­ben tudatosítják, hogy a CSKP XIV kongresszusán kitűzött igényes, de reális program megvalósítását csakis akkor biztosíthatják, ha rendszeresen növelik a pártalapszervezetek aktivitását, és minden kommu­nistát konkrét feladatokkal bíz­nak meg. Arra vezetik az a<ap­szer vezeteket, ragaszkodjanak hozzá, hogy minden párttag teljesítse a pártalapszabályzat­ból eredő kötelességeit és érvé­nyesítse jogait. „Ebben a hónapban értékel-' lük a júniusi taggyűlések lefo­lyását — folytatta tájékoztatá­sát a járási párttitkár. — Bí­ráltuk azokat a pártszerveze­teket, amelyek nem dolgozták ki megfelelően a XIV. kong­resszus határozataiból működé­si területükre háruló feladato­kat. Egyúttal részleteztük a nyilvános pártgyűlések előké­születeit, amelyeket az alap­szervezetek júliusban tartottak, illetve tartanak meg. E gyűlé­sekkel csúcsosodik ki a CSKP XIV. kongresszusa eredményei­vel összefüggő felvilágosító munka azoknak az intézkedé­seknek elfogadásában, amelyek­kel a vállalatok és más szerve­zetek biztosítják az idei fel­adatok maradéktalan teljesíté­sét, az 1972. évi terv kidolgo­zását és az optimális ötéves terv alapanyagának előkészíté­sét. Az ötödik ötéves terv vál­tozatának kidoigozásánál a XIV. kongresszus irányelveiből indu­lunk ki. Szem . előtt tartjuk, hogy a vállalatokban és az üze­mekben intenzív feladatokat lűzzenek ki, a komplex szocia­lista racionalizálással feltárják az üzemen belüli anyagmoz­gatásban, a munkaszervezésben, a munkaidő kihasználásában és más szakaszokon meglevő tar­talékokat, melyek kihasználá­sával a munkatermelékenység és a bruttó termelés növelését legalább olyan mértékben biz­tosíthatjuk, amint azt az 1972. évi feladatok megszabják, és az ötödik ötéves terv irány­elvei az 1972 1975-ös évekre előirányoznak." Pochyba elvtárs a követke­zőkben foglalta össze a mar­tini járási pártszervezet júniusi és júliusi tevékenységének lé­nyegét a XVr. kongresszus ha­tározatai megvalósításával ösz­szefüggésben: AZ ELSŐ FÉL ÉVI TERV egé­szében sikeres leljesítése után meg kell vizsgálni azokat az okokat, amelyek következtében egyes vállalatok nem valósítot­ták meg a terv minőségi mu­tatóit, elsősorban a munkater­melékenység és az átlagos bé­rek közti helyes arányt. Intéz­kedéseket foganatosítottak an­nak biztosítására, hogy a vál­lalatok és az üzemek a nyári szabadságidőben is maradék­talanul teljesítsék a tervfelada­lokat, és jó feltételeket teremt­senek az 1972. évi feladatok valóra váltására. A vállalatok­ban és az üzemekben az ötödik ötéves terv kidolgozásához a pártszervezetek aktív hatást •fejtenek ki, hogy valamennyi munkahelyen a CSKP XIV. kongresszusa Irányelveinek szellemében járjanak el, és az ötödik ötéves terv az össztár­sadalmi érdekek megoldására irányuljon, s a szűk körű, he­lyi, üzemi és vállalati érdekek háttérbe kerüljenek a társadal­mi érdekekkel szemben. Ez egyebek közt azt jelenti, hogy biztosítsák az állóalapok eddi­ginél jobb kihasználását, nö­veljék a műszakok arányát, ne eszközöljenek beruházásokat ott, ahol a meglevő állóalapo­kat nem használják ki kellően. Az anyagi-technikai alapot be­ruházással csakis abban az esetben fejleszthetik tovább, ha a rendelkezésre álló ala­pokat maximálisan kihasznál­ják. a martini járási pártbi­A további problémák, ame­lyekkel a pártszervezetek a tag­gyűléseken és a nyilvános gyű­léseken foglalkoztak és foglal­koznak a munkaidő kihaszná­lásának megjavítása, a techno­lógiai eljárások lökéletesítése, a munkaszervezés és az irá­nyító munka racionalizálása, és további intézkedések meg­valósítása, amelyek arra hi­vatottak, hogy a feladatok tel­jesítése érdekében biztosítsák valamennyi erőforrás maradék­talan kihasználását. A járási pártbizottság gazda­sági komisszió ja és a kiépített széles körű gazdasági aktíva rendszeres tevékenysége arra irányul, hogy sokoldalúan se­gítse a pártszerveket és az alapszervezeteket a CSKP XIV. kongresszusából eredő gazda­sági feladatok maradéktalan megvalósításában. NAGY GONDOT FORDÍTANAK továbbra is a következetes agi­tációs és propagandamunkára. Ennek során népszerűsítik a kiváló dolgozókat és munka­kollektívákat, akik, illetve ame­lyek példát mutatnak a felada­tok öntudatos teljesítésében. A járásban működő, országos hatáskörű intézményekkel ösz­szefüggésben a járási párttit­kár elmondta, hogy a propa­gandában és az agitációban, a CSKP 50 éves történetének is­mertetésében jelentős munkát végzett a vrútkyi Klement Gott­wald Forradalmi Sajtó Múzeum, a martini Szlovák Nemzeti Mú­zeum és más intézmények. „Já­rási pártszervezetünk egyik fontos ieladata a Matica slo­venská, mint szlovák nemzeti intézmény konszolidálása prob­lémájának megoldása — mon­dotta a továbbiakban Pochyba elvtárs. — A Matica slovenská pártszervezetének évzáró tag­gyűlése és a CSKP XiV. kong­resszusa utáni taggyűlése hatá­rozatában magáévá teszi a párt jelenlegi politikáját és konkrét intézkedéseket tűz ki annak érdekében, hogy a Matica slo­venská tevékenységében érvé­nyesítsék a pártkongresszus következtetéseit. A járási párt­bizottság elnöksége júniusi fll&« sén foglalkozott a Matica slo* venská helyzetével. Megállapí­totta, hogy az intézmény kon­szolidálódása azoknak a célok­nak megfelelően megy végbe, amelyeket a járási pártbizott­ság kitűzött, káderintézkedése­ket foganatosítanak azokkal a dolgozókkal szemben, akik jobboldali opportunista és na­cionalista pozíciókon álltak. Az 1971. augusztus 3l-ig megvaló­sításra kerülő intézkedések, a járási pártbizottság elnöksége és plénuma határozatának telje­sítése megteremti annak felté­teleit, hogy a Matica slovenská betöltse küldetését" A járási pántlikai a beszél­getés végén hangoztatta, tuda­tában vannak annak, hogy a XIV. kongresszus által kitűzött igényes feladatok teljesítése minden egyes párttag és vala­mennyi pártonkívüli dolgozó maximális erőfeszítését kívánja meg. Tudatosították, hogy ennek megfelelő munkarendszert kell kiépíteni, melynek egyik leg­fontosabb láncszeme az ellenőr­zés. Áttekintésük van a járási pártbizottság elnöksége és plé­numa minden egyes határozatá­nak teljesítéséről, s az alap­pártaktíva, tagjai valamint a vezető dolgozók útján olyan munkamódszert vezetnek be, hogy a taggyűlések és a párt­bizottsági ülések, továbbá a fel­sőbb pártszervek valamennyi határozatának megvalósítását következetesen ellenőrizzék. A MARTINI JÁRÁSNAK a fel­szabadulás óta megtett fejlő­dése nagyszerűen szemlélteti a kommunista párt tevékenysé­gének, a dolgozók érdekében kifejtett Igyekezetének eredmé­nyeit. „Meggyőződésünk, hogy az ötödik ötéves terv felada­tainak megvalósításával járá­sunk még meggyőzőbb példája lesz Szlovákia szocialista ipa­rosításának" — fejezte be a beszélgetést František Pochyba elvtárs. GAL LASZtO

Next

/
Oldalképek
Tartalom