Új Szó, 1971. július (24. évfolyam, 154-180. szám)

1971-07-03 / 156. szám, szombat

Hazafias kötelesség Hazánk polgári honvédelme fennállásának 20. évfordulóját ünnepli. Az eltelt két évtized alatt a nyugat-szlovákiai kerületben is figyelemre méltó eredményt értek el a polgári honvédelmi rendszer kiépítésében. Ezt bizonyítja a Vörös Csillag Érdemi end is, amelyet az 1965-ös árvíz idején kifejtett munkájukért kapott a nyugat-szlovákiai kerület Polgári Honvédelmi törzskara. A jubileum alkalmából néhány kérdést tettünk fel Ladislav GregoroviC alezredesnek, a törzskar parancsnokának. S> Mondana néhány szót arról, mi tette szükségessé a polgári honvédelem létrehozó sát? — A negyvenes évek nemzetközi politikája, amikor is létrejött a szocialista rendszer, s a világimperiallzmus katonai tömböt (NATO) hívott életre. Ehhez csatlakozott az NSZK is. Egy újabb háború veszélye volt a láthatáron. Ezenkívül Indokínában és Koreában háború dúlt. Hazánk határos az NSZK-val, s így annak revansísta politikája is hozzájárult ahhoz, hogy 1951. július 13-án a kormány rendeletet adott ki a polgárt honvédelemmel kapcsolatban. Mivel azóta változott a nemzetközi helyzet, fejlődött a haditechnika, az említett rendelet módosítására is sor került. • Hogyan veszi ki részét a kerület lakossága hazánk védelmének biztosításából? — Az iskolázásokon kívül, a lakosság egy része kiveszi részét a polgári honvédelem egységeinek munkájából ls. Ezeket az egységeinket különösen jól ismerik a déli járásokban, ahol az árvíz idején segédkeztek a lakosság biztonságba helyezésében, az árvíz rongálta lakások és épületek aszanálásában. Megtanítjuk a lakosságot egészségügyi alapismeretekre, tűz és vegyi fegyverek elleni védekezésre. A tanfolyamokon szerzett tapasztalatokat jól hasznosíthatják a lakóhelyükön, üzemekben, különösen a gazdasági károk elleni küzdelemben. • Az elmúlt húsz év alatt az árvízen kívül hol nyújtottak még segítséget? — A polgári honvédelem az ország védelmi rendszerével összefüggő kérdések egész sorát öleli fel. Ebben a munkájáBÜS • ; ' • ' : * ban együttműködik a hadsereggel, a népi milíciával, segíti munkáját a Polgári Honvédelmi Szövetség (Zvázarm), a Tűzoltószövetség, a Csehszlovák Vöröskereszt és a Szocialista Akadémia is. A honvédelmi feladatok biztosítósa mellett olyan akciókban is részt vettünk, mint a három évvel ezelőtt Bratislava mellett lezuhant repülőgép roncsainak eltakarításában. Bármilyen elemi csapás pusztít is kerületünkben, mindenkor és mindenütt ott vagyunk. Ezen igyekezetünkben és feladataink biztosításában együtt dolgozunk a Magyar Népköztársaság velünk határos megyéjével és járásaival. Természetesen az aktív honvédelem biztosítása mellett nagy súlyt helyezünk a fiatalok hazafias nevelésére is. Különösen e téren van behozni valónk, mivel az 1968-as események nagy kárt okoztak az ideológiai nevelésben. • Milyen jeladatok hárulnak a polqári honvédelemre a XIV. pártkongresszus után? — A feladatok nagyok és felelősségteljesek. A határozat többek között leszögezi: „A párt és az állam védelmi politikájának fontos feladata, hogy osztály- és internacionalista alapokon elmélyítse a lakosság és elsősorban az ifjúság honvédelmi nevelését és felkészítését, megszilárdítsa a nép és a hadsereg egységét úgy, hogy a szocialista hazánk védelme minden állampolgár számára megtisztelő és hazafias kötelesség legyen". Ennek a határozatnak a teljesítéséből a már említett tömegszervezetekkel karöltve mi is kivesszük a részünket és ellenőrizni fogjuk, hogy a feladatokat hogyan hajtják végre. • A jeladatok valóra váltásában nagy szerep jut a nemzeti bizottságoknak Ls? — Igen. A nemzeti bizottságok minden fokán tudatosítani kell, hogy a polgári honvédelemért is felelősek. Elsősorban a kommunista képviselőknek kell szorgalmazni a honvédelem bebiztosítását, az ebből adódó tömegpolitikai munka megvalósítását. Büszkén kijelenthetem, hogy vannak odaadó dolgozóink és állampolgáraink, akik a polgári honvédelem érdekében igen sokat tettek. Ezeknek a jubileum alkalmából kitüntetéseket, emlékplakettet és elismerő oklevelet adunk át. N. J. BELPOLITIKAI KOMMENTÁR BRATISLAVAI KÜLDÖTTSÉG PRÁGÁBAN Tegnap a késő délutáni órákban írták alá Prágában a Bratislavai és a Prágai Fővárosi Nemzeti Bizottság együttműködésének jegyzőkönyvét. Az ünnepélyes aktus után Ladislav Martinák, Bratislava főpolgármestere sajtótájékoztatón ismertette az együttműködési egyezményt. A két főváros közigazgatási vezetői többek közt megállapodtak abban, hogy a politikai tömegmunka és a propaganda-tevékenység terén szerzett tavasztalalokat rendszeresen kicserélik egymással. A kereskedelem terén a két főváros nemzeti bizottsága intézkedik, hogy Bratislavában legyen elegendő prágai jellegű árucikk és viszont. Prágában bratislavai borozót, Bratislavában pedig prágai kocsmát nyitnak. A szlovák fővárosban prágai reprezentációs üzlethelyiséget rendeznek be, s a prágai szlovák könyvkereskedés tevékenységét kibővítik. Ismj Strukturális változások A XIV. pártkongresszus határozata értelmében a műszaki fejlesztésnek lépést kell tartania az ipari termelés strukturális változásai gyorsabb ütemü megvalósításával. Az ötödik ötéves terv irányelvei is igazolják, hogy a kongresszus nem elégedett meg e követelmény puszta kijelentésével, hanem azt konkrét feladatokká formálta. Az irányelvek szerint az ipari termelésnek az ötödik ötéves terv időszakában 34— 38 százalékkal keli emelkednie. Ez aznnhan nem azt jelenti. hogy az ipari termelés fejlesztése 1975-ben a mai helyzet arányosan nagyított képét tükrözné. Éppen ellen kezűleg. Az ötéves terv a gyorsulás differenciált ütemével számol. A termelés zavartalan, gyors növekedése (55— 80 százalék) a legórezhetőbb a vegyiparban lesz. A vegyipar eszerint az elkövetkező öt évben ipari termelésünkből olyan mértékben veszi ki részét, hogy az megfeleljen a műszaki fejlődésből világviszonylatban következő követelményeknek. Ezt a gyors ülemű fejludést elsősorban az egyre növekvő szovjet kőolaj és földgáz szállítások teszik lehetővé. Gazdasági együttműködésünk a Szovjetunióval tehát iparunk .strukturális átállításának egyik feltétele és megbízható támasza. Ugyancsak gyorsabb ütemű fejlődésnek leszünk tanúi a gépiparban. A termelésnek a számításuk szerint ebben az ágazatban 45 százalékos emelkedést kell elérnie. A gépiparban megvalósítandó strukturális változások folyamán annak az elvnek kell érvényesülnie, mely a műszaki igényes programúk fejlesztését részesíti előnyben. A gyors ütemű fejlődést többek között a megmunkáló gépek gyorsabb termelésének is tükröznie kell. Ezen a téren várható 50 százalékos növekedés kétségtelenül jó eredménynek tekinthető. A textil-, a bőrfeldolgozó és cipőgyártásra használt gépek előállításában a lerv 70 százalékos növekedést ír elő. A félvezetők termelésében. a gyengeáramú technikában és a mikroelektronikában 1975-ig 500 százalékos lesz az emelkedés, a számítástechnikában használt berendezésekből pedig háromszor annyit fogunk termelni, mint ma. A terv a személy- és tehergépkocsik, mezőgazdasági gépek stb. gyártásában is soha nem látott eredményeket helyez kilátásba. Az ötéves terv azonban nemcsak az ipari termelés strukturális változásait tartja szem előtt. Más téren is észlelhetők lesznek ezek a változások, mint pl. a kösSekedésben, a mezőgazdaságban. Miért van tehát szükség a strukturális változásukra? Az elmondottakból is kitűnik, hogy a módosítások a népgazdaság hatékonyabbá tételét célozzák. Lehetővé teszik hazánknak, hogy az eddiginél sokkal nagyobb mértékben bekapcsolódjon mindenekelőtt a szocialista országokkal folyó nemzetközi munkamegosztásba, és teret nyújtanak a közös tudományos kutatá soknak is. Mindezek a lehetőségek tehát nem lebecsülendők, mert megteremtik a lakosság anyagi és kulturális szükségleteinek folyamatosabb kielégítését biztosító feltételeket. Ez pedig igen nagy dolog, még ha a nehézségekkel is számol nunk kell, melyek azunban leküzdhetők. Igaz ugyan, hogy egyszerűbb a járt úton baladni és folytatni az ismert termelési programot, mint megszokni az új, műszakilag sokkal igényesebb irányzatot. Mégsem indulhatunk ki ebből a szempontból, mert amint Husák elvtárs is kijelentette a XIV. kongresszuson, többé nem térhetünk ki az érzékeny, megoldásra váró problémák elöl sem. Igen, a nehézségek tagadhatatlanok ugyan, de ez nem azt jelenti, hogy szemet hunyjunk fölöttünk, hanem, hogy kezdeményezően és kedvvel lássunk hozzá a problémák megoldásához, a nehézségek leküzdéséhez. Ennek pedig egyik legfőbb feltétele az ipari termelésben a strukturális változások végrehajtása. -km10. Az ellenség nogy veszteségeket szenvedett, o döntő irányban még mindig három-négyszeres fölényben volt, o harckocsikról nem is beszélve. A vasúti csapatszállítás több oknál fogva akadozott. Az érkező csapatokat gyakran az összpontosítás befejeződése előtt vetették be, pmi kedvezőtlenül hatott a csapatok erkölcsi-politikai szelle mére és harci kitartásukra. Hadműveleti-harcászati védelmünk gyengesége főként abban rejlett, hogy az élőerők és eszközök hiánya miatt nem tudtunk mélyen lépcsőzött védelmet szervezni. Az egységek és magasabbegységek védelme lényegében vonal jellegű volt. A gyors terepjáró vontotás hiányában o parancsnokok nem tudtak széleskörűen manőverezni a tüzérséggel, hogy a szükséges pillanatban segítséget nyújthassanak csapataiknak az ellenség harckocsirohamainak a visszaveréséhez. A frontoknál és a hadseregekben igen kevés harckocsiegység és magasabbegység maradt. Ilyen körülmények között kezdődött meg az elkeseredett ütközet Szmolenszkért Az ellenség szándéka az volt, hogy erös csapással kettészeli Nyugati Frontunkat, Szmolenszk körzetében bekeríti főcsoportosításunkat, és ezzel megnyitja o Moszkva felé vezető utat. A régi város falainál, amely valaha félelmes akadály volt a Moszkva felé előretörő napóleoni sereg útjában, ismét elkeseredett ütközet bontakozott ki, amely két hónapig tartott. A szmolenszki csota fontos szerepet játszott a Nagy Honvédő Háború kezdeti szakaszában. Bór nem sikerült szétzúzni az ellenséget, ahogy azt a főhadiszállás tervezte, de csapásmérő csoportosításait erősen felőrölték. Német tábornokok beismerése szerint a szmolenszki irányban a hitleristák 250 000 katonát és tisztet vesztettek. A szmolenszki csatában a Vörös Hadsereg csopatai a város és a környék lakói egyaránt nagy állhatatosságról tettek tanúbizonyságot. Minden bunkerért és utcáért, minden helyiségért elkeseredett harc folyt. Az ellenséges támadás feltartóztatása a főirányban nagy hadászati siker volt. Ennek eredményeképpen időt nyertünk ahhoz, hogy hadászati tartalékokat képezzünk és moszkvai irányban kiépítsük a védelmet. Szmolenszknél kovácsolódtak össze az első szovjet gárdaalakulatok 1941. július 14-én az Orsa környéki harcokban I. A. Flerov kapitány ütege először alkalmazta a sorozatvető ket - a legendás hírű „Katyusákat". Július végén felhívott Poszkrebiscsev és megkérdezte: - Hol tartózkodik Tyimosenko? - Éppen a Vezérkarnál van és a front helyzetét tárgyaljuk. - Sztálin elvtárs megparancsolta, hogy ön és Tyimosenko azonnal keresse fel a nyaralóban - mondto Poszkrebiscsev Azt hittük, hogy Sztálin további tevékenységéről akar tárgyalni velünk. De kiderült, hogy egészen másért hívott bennünket. Amikor a szobába beléptünk, a Politikai Iroda majdnem valamennyi tagja az asztalnál ült. Sztálin rövid kabátot viselt, a szoba közepén állt, kezében a kialudt pipával, ami annak a jele, hogy rossz hangulatban van. - Nos - mondta - , a Politikai Iroda megtárgyalta Tyimosenkonak a Nyugati Front parancsnoki beosztásában végzett tevékenységét és úgy határozott, hogy felmenti beosztásából. Az a javaslat, hogy Zsukovot nevezzük ki ebbe a beosztásba. Mi a véleményük? - kérdezte Sztálin felém és Tyimosenko felé fordulva. Tyimosenko hallgatott. - Sztálin elvtárs - kezdtem - , a frontparancsnokok gyakori váltogatása súlyosan kihat a hadműveletekre. A parancsnokok kénytelenek súlyos ütközeteket vezetni, anélkül, hogy kellően tájékozódhattak volna a dolgokról. Tyimosenko marsall alig négy hete frontparancsnok. A szmolenszki ütközet során jól megismerte a csapatokat, látta mire képesek. Mindent megtett, amit e beosztásban megtehetett, és majdnem egy hónapon át feltartóztatta az ellenséget Szmolenszk környékén. Ügy hiszem, senki más nem tehetett volna többet. A csapatok bfznak Tyimosenkóban és ez a fö. Azt hiszem, hogy most nem helyes és nem célszerű felmenteni öt a frontparancsnoki beosztás alól. M. I. Kalinyin, aki figyelmesen hallgatott, megszólalt: - Szerintem helyes, amit mond. Sztálin komótosan rágyújtott pipájára és a Politikai Iroda többi tagjára pillantva megszólalt: - Lehet, hogy egyetértünk Zsukovval? - Igaza van, Sztálin elvtárs - mondták többen is. - Tyimosenko talán még rendbehozhatja a helyzetet. Elbocsátottak bennünket, és Tyimosenko parancsot kapott, hogy azonnal utazzék vissza a frontra. A súlyos ütközetek után Szmolenszk környékén ideiglenesen elcsitult a horc. Mindkét fél rendezte csapatait és készült a következő eseményekre. Csak Jelnya körzetében nem szűntek meg oz öszszecsapúsok. A jelnyai kiszögellés, ame lyet német csapatok tartottak megszállva, igen alkalmas megindulási hídfő volt a Moszkva elleni csapáshoz. Ezért o németek minden áron igyekeztek tartani. Az ellenség a leningrádi irányban folytatta a támadást. Ám sikerei ellenére sem tudta menetből áttörni a szovjet csopatok védelmét és elérni a közvetlenül Leningrádba vezető utakat. A szmolenszki ütközet sikerei, az Északi és Északnyugati Front, valamint a Balti Flotta és a repülőerők fokozódó aktivitása komoly rést ütött a ..Barbarossa" terven. De mi történt ezalatt Ukrajnában, ahol a délnyugati irányban a csapatok elkeseredett védelmi harcokat vívtak? Ukrajna elfoglalása különösen fontos volt a németek számóra. A hitleristák igyekeztek minél gyorsabban elfoglalni Ukrajnát, hogy a Szovjetuniót megfoszszák nagy ipari és mezőgazdasági bázisától, és egyúttal megerősítsék saját gazdaságukat a krivoj-rogi érccel, a donyeci szénnel, o nyikopoli mangánérccel és az ukrajnai gabonával. Az események a háború első napjaitól kezdve Ukrajnában sem alakultak úgy. ahogy ez a hitleristák villámháborús tervében szerepelt. A német csapatok csapásai elől visszavonuló Vörös Hadsereg a súlyos veszteségek ellenére bátran ellenállt. A német csapatok, miután a kijevi megerődített körlet szívós ellenállásába ütköztek, éles fordulatot vettek déli irányban, hogy a Bergyicsev - Sztarokonsztantyinov - Pruszkov vonalról visszavonuló 6. és 12. hadseregünk hátába kerüljenek. A Délnyugati Front csapatai a Déli Fronttol együttműködve ellenlökésekkel próbálták megállapítani az ellenség előrenyomulását. Nagy veszteségeket okoztok neki, de nem sikerült megállítaniuk Az ellenség elérte a Dnyepert, áttört Zaporozsje, Dnyepropetrovszk és Ogyeszsza irányában, s ez igen megnehezítette a szovjet csapatok helyzetét az egész délnyugati irányban. De a német csapa toknak is sokba került ez a győzelem, vil 3. Alaposan felőrlődtek és nagy veszteségeket szenvedtek. ^ • IFolytatjuk) " 1971.