Új Szó, 1971. július (24. évfolyam, 154-180. szám)

1971-07-17 / 168. szám, szombat

A szlovákiai gazdasági feladatok első félévi teljesítéséről VÁCLAV VAČOK ELVTÁRS BESZÉDE AZ SZLKP KÖZPONT! BIZOTTSÁGÁNAK CSÜTÖRTÖKI PLENÁRIS ÜLÉSÉN A népgazdaság további fejlődésének igényes feladatait kifejezően hangsúlyozza az a tény, hogy a jelenlegi helyzet ben. amikor is a szlovákiai népgazdaság alapjában véve már kimerítette a növekedés exten zív forrásait, az állam gazda ságpolitikájának súlypontját a népgazdaság hatékonyságára kell helyezni. Ezért a CSKP XIV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa is gazdaságunk további fejlődése stratégiai irányvonalának, az ökonomika efektivitásának sokoldalú növelését jelölték meg úgy, hogy teljesen érvényesüljenek a nö vekedés intenzív tényezői. — A kongresszusi dokumentumokban, és különösen az ötö dik ötéves terv irányelveiben az ökonomika további fejlődésének ez az iránya abban a követelményben jut kifejezésre, hogy a termelés további növekedését mindenekelőtt a munkatermelékenység fokozása fedezze, emellett részesítsék előnyben az anyagilag és energetikailag kevésbé igényes termelést, és következetesen használják ki az állóalapokat. A népgazdaság eddigi fejlődésének jellemzői a termelés, a teljesítmény és az egyéb mennyiségi mutatók aránylag nagy ütemű növekedése. Másrészt viszont nem kielégítő a gazdasági folyamat minőségi mutatóinak fejlődése. Az ipari bruttó termelés tervét a vállalatok júniusban 102,1, az első fél évben pedig 101,3 százalékra teljesítették. Az első fél évben az ipari termelés fejlődésében kedvezőtlen jelenség volt az időbeli és a szerkezeti egyensúly aránya. A felmérésre kiválasztott 239 vállalat közül a tervezett termelési feladatokat áprilisban 89, májusban 69, júniusban 55 vállalat nem teljesítette. Habár a tervteljesítésben elmaradó vállalatok száma fokozatosan csökken, az általuk okozott termelési kiesés még mindig nagy. Annak, hogy a vállalatok a tervezett feladatokat nem teljesítik, illetőleg annak, hogy a termelés növekedése nem kielégítő, különféle okai vannak. A legsúlyosabbak közé tartoznak a termelés anyagi-műszaki biztosításának problémái, a kapacitások késedelmes üzembe helyezése, a termelési programok hosszadalmas elsajátítása, a gépek gyakori üzemzavara, a műszakok alacsony száma, a munkaidő nem kielégítő kihasználása, a technológiai fegyelem mellőzése, és nem utolsósorban a munkaerők problémái. A globális tervteljesítés mögött jelentős fogyatékosságok rejtőznek. Nem szolgál a kommunisták, a vezető dolgozók — legyenek azok a minisztériumok, a vezérigazgatóságok vagy a vállalatok vezető dolgozói — becsületére, ha a feladatokat nem teljesítik. Például a Dél-szlovákiai Cellulóz- és Papírgyár Párkányban (Štúrovo) csupán 65,6 százalékra teljesíti a tervet, a bratislavai RAVAKO 70,5 százalékra, a Zlaté Moravce-i Calex 89,6_ százalékra, a vágsellyei (Šafa) Duslo 95,2 százalékra, a bratislamai OMNIA 97,1 százalékra, a Slavošovcei Papírgyár 96,7 százalékra, a Lednické RovnéiEgyesült Üveggyár 97,7 százalékra, a Zlatno Közép-szlovákiai Üveggyár 97,9 százalékra stb. Ebből a szempontból pozitívan kell értékelni a dolgozók szorgalmát azokban a vállalatokban, ahol a tervezett feladatokat teljesítik és túlteljesítik. Ilyenek pl. a Slovnaft, a Chemkosvit, a senicai Szlovák Selyemgyár, a V. I. Lenin Gyapjúfeldolgozó Üzemek, a zvolení Bučina és a Vajánl (Vojany) Hőerőmű, ahol júniusban 116 százalékra teljesítették a tervet, és így segítettek behozni azokat a lemaradásokat, amelyek a vízhiány miatt a vízi erőműveknél keletkeztek, de megemlíthető számos más vállalat és üzem is, ahol alkotó módon fogtak hozzá a CSKP KB, és különösen a XIV. kongresszus határozatainak teljesítéséhez, amiért az ezekben a szervezetekben dolgozó kommunistákat őszinte köszönet és elismerés Illeti meg. Különös elismerést érdemelnek elsősorban a szénbányákban dolgozó bányászok, ahol a munkaerőhiány ellenére is már 20 021 tonna szenet fejtettek terven felül, hogy eleget tehessenek egész évi kötelezettségvállalásuknak, miszerint 240 000 tonna szén fejtésével teljesítik túl a tervet. E feladatok biztosítása érdekében eddig 23 szabad szombaton dolgoztak. Általában megállapíthatjuk, hogy nagyon előrehaladtunk a gazdasági konszolidáció folyamatában. Ezt azonban teljes mértékben nem mondhatjuk el a beruházásokról Hiszen az év első öt hónapjában az évi feladatoknak csupán 28,6 százalékát teljesítették a feltételezett 35 százalékkal szemben. Ennek több oka van. Első helyen kell megemlíteni a kivitelezői-szállítói kapcsolatok ban mutatkozó alacsony színvonalú állami fegyelmet, a tervelőkészítés nagy fogyatékosságait, aminek következtében sem az építőipar, sem a technológia szállítói nem biztosítják teljes mértékben az állami terv kötelező feladatait, és nem tartják be a kapacitások üzembe helyezésében tervezett határidőket. Komoly fogyatékosság, hogy az építés műszaki rendszere, amit a központi beruházóknak kellett kidolgozniuk a döntő fontosságú kötelező feladatokra, mellőzik az állami terv feladatait. A Szlovák Tervbizottsúg mostanában az SZSZK kormánya -elé terjeszti az 1971. évi beruházások biztosításáról és az 1972. évi építkezések előkészítéséről szóló jelentést. Szükséges, hogy a központi szervek rendszeresen ellenőrizzék a beruházások tervének teljesítését, és konkrét gazdasági, vagy ahol szükséges, személyi Intézkedéseket foganatosítsanak mindazok ellen, akik a beruházások szakaszán nem teljesítik a tervet. A beruházás további súlyos problémája a költségek állandó növekedése. A Szlovák Tervbizottság és az SZSZK Fejlesztéstigyi és Műszaki Minisztériumának felmérése szerint (az anyagot a legközelebbi napokban tárgyalja a kormány J a beruházók 1971. március 31-ig 392 építkezés tervezett költségének növelését kérték. A költségtöbblet összege 2 849 500 000 korona, ami közel 21 százaléka az eredeti költségeknek. Csupán magában a vegyipar ban 966 millió koronás költségnövelést igényelnek. Elsősorban a petrokémia és a Vajáni II. Hőerőmű kéri a költségek 631 millió koronás növelését. Számos más esetben 32—50 millió koronás költségnövelést igényelnek. Semmivel sem kedvezőbb a helyzet a tervezési előkészületekben az 1972-ben kivitelezendő épületek esetében. 72 központilag kiemelt építkezés közül 4 akciónak a koncepcióját megváltoztatták, 19 építkezésnek még nem hagyták jóvá a tervfeladatait, s 13 építkezés esetében indokolt az az aggodalom, hogy október 15-ig sem hagyják jóvá az egyesített tervmegoldást, tehát a munkálatok 1972-ben sem kezdhetők meg. Olyan fontos építkezésekről van szó, mint a Kelet-szlovákiai Vasmű lakkozott borítóbádoggyártó üzeme, a komáromi (Komárno) új cipőüzem, a Bratislava-keleti égetötelep, a vranovi kombinát lemezgyártő részlege stb. A késedelmes tervelőkészítésért, a költségek állandó növeléséért többnyire közvetlenül a beruházók és felettes szerveik felelősek. Az általuk javasolt építkezések koncepciója nem mindig tisztázott, helytelen költségvetési adatokat jelölnek meg azzal a céllal, hogy az építkezést beiktassák az állami tervbe, bizonyítsák nagyfokú effektivítását stb. Mindez megnehezíti, hogy idejekorán kidolgozzák a tervdokumentációt, megkössék a szerződéseket a szállítókkal, s így veszélyeztetik az állami terv stabilitását.. A tervelőkészítésben tapasztalható fogyatékosságok további oka az, hogy a tervezőintézetek munkája társadalmi szempontból nem eléggé haté kony. Ezek gyakran olyan akciókat terveznek, amelyekkel a terv nem számol, sőt magán munkát végeznek munkaidőben, és ennek következtében hiányzik a tervezési kapacitás ahhoz, hogy idejekorán elkészítsék a központilag kiemelt akciók magas színvonalú dokumentáció ját. Ebben az évben olyan nagy fontosságú kapacitásokat kell üzembe helyezni, mint a podbrezovái Sverma Vasmű Csőgyára, a Kysucké Nové Mesto-i ZVL központi golyóscsapágy-üzeme, a trenčíni TOS nehézmegmunkálója, a Slovnaft polipropilénüzeme, a Tatrasvit felsőruházati cikkeket gyártó üzeme és mások. Az építkezés, valamint a kivi telezők részéről történő feladat teljesítés eddigi üteme bizonyítja, hogy a kapacitások közül nem tudják a tervezett időpontban üzembe helyezni többek kö zött a bratislavai I. hőerőmű építkezését, a harmaneci toa lettpapírgyártó üzemet, a pezinoki fafeldolgozó kombinátot és a turftai cementgyárat. Tekintettel arra, hogy a beruházások az ötödik ötéves terv céljai megvalósításának egyik alapfeltétele, valamint, hogy az 5. ötéves terv szocialista társa dalműnk fejlődésének jelenlegi szakaszában a párt fő programja, szükséges, hogy a beruházások problematikájával ne csak a minisztériumok, a kerületi nemzeti bizottságok és a gazdasági csúcsszervek vezetőségei foglalkozzanak, hanem saját hatáskörükben nagyon komoly gondot fordítsanak a beruházásokra a párt kerületi, járási és összüzemi bizottságai is. Ebben az évben rendkívül igényes feladatok hárulnak az építőiparra Az előzetes jelentések szerint az Építésügyi Minisztérium vállalatai 8569 lakás építését fejezték be, vagyis az évi terv 42,6 százalékát teljesítették. Ezzel túlteljesítették a szlovák kormány által meghatározott feladatot, hogy az első fél évben az egész évre tervezett lakások 35 százalékát adják át. A lakásépítésben a pozitív eredményeket elsősorban júniusban érték el a feladatok rendkívül magas túlteljesítésével. A lakásépítés ez évi eddigi fejlődése feltételezni engedi, hogy folyamatosabban teljesítik az egész évi feladatokat. De tudomásul kell venni, hogy az az aktivitás, ami a CSKP XIV. kongresszusa előtt annyira jellemző volt, csökkenni kezd. Ez már a májusban elért eredményekből látható volt, de sokkal kifejezőbben csökkent az aktivitás júniusban, amikor az Építésügyi Minisztérium egyes vállalatai a feladatokat nem teljesítették, és ezzel kedvezőtlenül befolyásolták az egész tárca tervteljesítését. Elgondolkozható, hogy a nem teljesített tervfeladatoknak legnagyobb része különösen a Doprastavnál és a bratislavai Vízgazdálkodási Építővállalatnál mutatkozik meg. Nem kedvező a helyzet az építkezési munkálatok terjedelmének növekedésében sem, holott ennek a tárca vállalataiban ebben az évben 12,1 százalékkal kell nőnie. Ezzel szemben az utolsó három hónapban az építkezési munkálatok terjedelmének növekedése lelassult. Aggasztó az a tény ls, hogy júniusban 8 vállalat a múlt évi szintet sem érte el. Ezek közé tartozik a kosicei Magasépítő Vállalat, a Hydrostav, a Doprastav, a Termostav és mások. Az ilyen irányú fejlődés nem elégítheti ki az Építésügyi Minisztériumot, a vezérigazgatóságokat, sem a vállalatokat, tehát olyan alapvető intézkedéseket kell foganatosítani, amelyek megfékezik a kedvezőtlen fejlődési tendenciákat. Az építőanyagokat gyártó iparban — ahogy azt a tervteljesítés eddigi eredményei mutatják — az építkezések ellátása az utóbbi öt évben végrehajtott intenzív beruházások következtében lényegesen javult. A termelés ebben az évben több mint 9 százalékkal nőtt, és ez kedvezően érezteti hatását az építkezéseken, az építővállalatokban és az egyéni építkezőknél is. Sőt, szórványosan már a kereslet hiánya tapasztalható. Az iparág előtt most igen fontos feladat áll: a termelést a megrendelők igényei szerint módosítani, kiváló minőségű anyagot szállítani olyan választékban és olyan időpontban, ahogyan azt a megrendelők igénylik. Sajnos, éppen az építőipar anyagi alapjainak építésében tapasztalható ebben az évben a beruházások legalacsonyabb tervteljesítése. Az olyan építkezések állandó késése, mint a gombaszögi (Gombasek) mészgyár, a tornai (Turňa) cementgyár, vagy a tomašovcei kőfeldolgozó veszélyezteti az üzem be helyezés időpontját. Érthetetlen, hogy az olyan vállalatok, mint a Hydrostav és a Kohóépítő Vállalat, amelyek ez évi tervüket globálisan sikeresen teljesítik, az iparág saját anyagi alapjait képező felsorolt építke zéseken elmaradnak a tervtoliesitésben. A mezőgazdaságban az első fél évben a hús- és a tojásfelvásárlás tervét túlteljesítették, a tejfelvásárlási tervet azonban csak 99,2 százalékra teljesítették. Ezért a kelet-szlovákiai kerület mezőgazdasági dolgozói okolhatók, akik csak 95,7 százalékra teljesítik a tervet. Ugyanakkor kiemelést érdemel, hogy a múlt évhez viszonyítva általánosságban kedvező eredményeket érnek el, pl. a húsfelvásárlás növekedése 19 százalék, a tojásé 21 százalék és a tejé 5 százalék. Azonban nyíltan meg kell mondani, hogy az állati termékek termelési és felvásárlási feladatainak túlteljesítésében nagy része van annak, hogy nagyobb mennyiségű takarmányt igényelnek a központi alapokból. Ez tette lehetővé, hogy pótolják a múlt évre tervezett gabona- és krumplitermés kiesését. Azonban a következő években nem kifizetődő az állattenyésztés ilyen méretű növelése behozott takarmányokkal. Ebből a szempontból ismét' hangsúlyozzuk azt a feladatot, amit a mezőgazdaság számára a CSKP XIV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa határozott meg, éspedig, hogy lényegében saját termeléssel kell biztosítani az élelmiszerszükséglet növekedésének fedezését. Ez azonban megköveteli, hogy már most, az aratás időszakában csökkentsük a szemveszteséget, helyesen osszuk szét a gabonatermést, úgy, hogy a tervezett állami feladatok teljesítésén kívül biztosítva legyen a saját takarmányalap. Az SZLKP KB elnöksége megvitatta az aratás politikai, szervezési és anyagi-műszaki biztosításáról szóló jelentést és megállapította, hogy általában kedvezőbbek a feltételek az aratásra mint az elmúlt években, hogy a mezőgazdaság több kombájnnal, szárító- és tisztítóberendezéssel, valamint raktárhelyiséggel rendelkezik. Azonban élesen bírálták azokat a problémákat, amelyek évről évre Ismétlődnek a pótalkatrészek, a gumiabroncsok és más szükségletek biztosításában. Ebből a szempontból olyan intézkedéseket fogadtak el, hogy az őszi munkáknál ezek a problémák már ne ismétlődjenek meg. Ugyancsak intézkedéseket tettek annak érdekében, hogy a be nem fejezett gabonaraktárak befejezését meggyorsítsák. Általában jól és egyenletesen teljesítik az ez évi tervfeladatokat a teherszállítás szakaszán A vasúti teherszállítás az első fél évben 53,1 százalékra, a Csehszlovák Gépkocsifuvarozó Vállalat közúti teherszállító szolgálata pedig 48,4 százalékra teljesítette a tervet. A vasúti közlekedésben az eredményes tervteljesítéshez hozzájárul az elektromos és a Diesel-mozdonyok gazdaságos kihasználása. A kelet-szlovákiai átrakóhelyen keresztül teljesítik a kiviteli és a behozatali feladatokat is, és az áruátrakás folyamatos. Bár a közúti szállítások tervfeladatait globálisan teljesítették, nehézségeket okoz a személy- és különösen a teherszállító gépjárművek hiánya, a gumiabroncsok és a pótalkatrészek hiánya. Ha ezen a területen meg akarjuk akadályozni a lemaradást, akkor mielőbb meg kell kezdeni mégpedig orszigos szempontból a problémák megoldását. A feladatokat a posta szakaszán is jól teljesítik. A telefonközpontok kapacitásbővítésének első félévi feladatait 54 százalékkal túlteljesítették. Üzembs helyezték a 120 kilowattos r<idióleadót Veiké Kostolanyban. a párkányi tetevíziós erősítőt stb. A tervteljesítés ellenére a központi és a helyi hálózat kapacitáshiánya miatt a telefonigénylők száma 30 000-re nőtt. A fő kereskedelmi ágazatokban a kiskereskedelmi forgalom tervét — az első három hónapban tapasztalható bizonyos stagnáció után — április óta túlteljesítik. Az első fél évben a tervet 101,0 százalékra teljesítették, ami az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 5,2 százalékos növekedést jelent. A termelés és a kereskedelem dolgozóinak ebben az évben fokozott gondot kell fordítaniuk arra, hogy felszámolják a belföldi piac szerkezeti fogyatékosságait, sokoldalúan bővítsék és tökéletesítsék elsősorban az iparcikkek választékát, javítsák a gyártmányok minőségét, és olyan konkrét kereskedelempolitikai intézkedéseket érvényesítsenek, amelyek leküzdik a fogyasztóknak a vásárlástól való tartózkodását. A szlovákiai üzemek 1971 első félévi gazdálkodásának előzetes eredményei értékelésekor mélyebben kell elemeznünk a negatív jelenségek és a kísérő jelenségek okait, le kell vonnunk a következtetéseket és intézkedéseket kell tennünk az üzemek vonatkozásában, valamint a pártmunkában is. Az üzemi szféra tevékenységében a legkomolyabb fogyatékosságnak tekintjük: — Az irányító és szervező munka alacsony színvonalát, ami megnyilvánul a mesterek, a szakigazgatók, egyes üzemi igazgatók, vállalati igazgatók, termelési-gazdasági egységek és minisztériumok munkájában; — a dolgozók és a műszaki értelmiség gazdasági gondolkodására gyakorolt hiányos hatást; — egyes üzemekben a munkakezdeményezés és aktivitás gyenge fejlesztését, a kezdeményezés fejlesztése gazdasági és erkölcsi tényezőinek lebecsülését; — az új létesítmények megkésett üzembe helyezését, amit a beruházók és a kivitelezők következetlen munkája okoz; — egyes pártszervezetek rossz munkáját, melyek nemcsak hogy nem gyakorolnak kellő politikai befolyást a dolgozókra, hanem több esetben nem érvénýesítik az alapszabályzat által meghatározott ellenőrzési jogot, nem elég igényesek a vezető dolgozokkal szemben a párthatározatok megvalósításában, és nem biztosítják következetesen a káder- és személyzeti politika elveinek betartását; — komoly fogyatékosságot jelent, hogy a vállalatokban, az üzemekben, a termelési-gazdasági egységekben és a minisztériumokban még nem honosodott meg a feladatok teljesítésének rendszeres ellenőrzése, és nem vonják le a következményeket a feladatok nem teljesítéséből; (Folytatás a i. oldalon)