Új Szó, 1971. július (24. évfolyam, 154-180. szám)

1971-07-11 / 27. szám, Vasárnapi Új Szó

mindenről m m Jogorvoslat a fegyelmi intézkedés ellen A fegyelmi intézkedést ki­mondó határozatot- írásba kell foglalni és ezt kézbesí­teni kell a dolgozónak. Ha fiatalkorú dolgozóról van szó, a határozatot kézbesíte­ni kell a törvényes képvise­lőjének is (rendszerint a szü­lőknek). Nem lehet a dolgozót fe­gyelmivel sújtani, ha nem teljesít olyan utasítást, amely ellentétben áll a jogi előírá­sokkal. Továbbá nem lehet fegyelmiben részesíteni, ha mulasztásáért, illetve vétsé­géért már más büntetésben részesült [pl. elbocsátották), vagy ha ezért büntető eljá­rás során megbüntették. A megrovást kimondó ha­tározat ellen a dolgozó an­nak kézbesítésétől számított 15 napon belül a munkaadó vállalatnál (szervezetnél) ki­fogásokkal élhet. Az ilyen kifogásoknak nincs halasztó hatályuk. Az a vezető dolgozó, aki a megrovást tartalmazó fe­gyelmi intézkedést meghoz­ta, a beadott kifogásoknak teljes mértékben helyt ad­hat, ellenkező esetben köte­les azokat felterjeszteni an­nak, aki az ügyben jogosult dönteni. Az illetékes közvet­len fölérendelt a kifogások­ról végérvényesen dönt: vagy helybenhagyja, vagy hatályon kívül helyezi a ki­fogásolt fegyelmi intézke­dést. Ha a dolgozó nem ért egyet a többi fegyelmi intéz­kedéssel, a nyilvános meg­rovással vagy az illetmé­nyeit érintő intézkedéssel, illetve az esetleges áthelye­zéssel, akkor jogában áll a kézbesítéstől számított 15 napon belül indítványt be­adni a munkajogi viták bi­zottságánál (ezt a bizottsá­got az 1970/23. számú rende­let értelmében kell azokon a munkahelyeken választás­sal létesíteni, ahol legalább 100-an dolgoznak). Ha ki­sebb munkahelyről van szó, vagy abban az esetben, ha a bizc/ttság még nem alakult volna meg, az említett in­dítványt a járásbíróságon le­het beadni, hogy a bizottság döntsön a fegyelmi intézke­dés jogosságát illetően. Az ilyen indítványnak azonban csak akkor van halasztó ha­tálya, ha a fegyelmi intézke­dés a prémium vagy a fize­tés egyéni értékelését képe­ző részének legfeljebb 3 ha­vi csökkentéséből vagy elvé­teléből áll. Az említett bizottság az ügy letárgyalása után a fe­gyelmi intézkedést vagy helvbönhagyja. vagy hatá­lyon kívül helyezi. Az ilyen döntést írásban kell kiadni és annak kézbesítésétőr szá­mított 15 napon belül az ér­dekelt dolgozó indítványt adhat a bírósághoz, a bizott­ság döntésének felülvizsgá­latára. Ha az említett bizottság vagy a járásbíróság jogerő­sen hatályon kívül helyezi a fegyelmi intézkedést, a mun­kaadó vállalat vezetője csak az ilyen határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül hozhat újabb fe­gyelmi intézkedést, de ennél kötelezi őt a bizottság, illet­ve a bíróság jogi nézete. Dr. FÖLDES JÓZSEF Gyógynövények Orbáncfű (HYPERICUM PKP.FORATUM L., ĽUBOVINIK BODKOVANÝ) Az orbáncfű (csengőiinka, hetvenhétlyukú fű, közönsé­ges orbáncfű, lyukaslevelű­fű, kozmadiner, orbáncvirág, patikai csengővirág) az or­báncfűfélék (Hypericaceae) családjába tartozó, bokros, füves helyeken, erdőszéle­ken, erdősávokban, cserjé­sekben termő évelő növény. Szára 50—100 cm magas, egyenes, felállóhengeres, felső részében dúsan elága­zó, levelei keresztben átelle­nesen állnak, hosszas tojás alakúak, épszélűek, tompák, kopaszok, szélükön feketén pontozottak. Felső lapjuk sö­tétebb, alsó oldaluk világo­sabb színű. Virágzata dús virág-, sátorozó bogernyő, a virágok aranysárga színűek. Kézben szétdörzsölve piros­ra festik a kezünket. Termé­se 6—10 mm hosszú, tojás­dad tok. Gyökere orsó alakú, dúsan elágazó. Júniustól szeptemberig virágzik. Virágzáskor gyűjtendő a növény föld feletti része. Ér­tékesebbek a dús, leveles, "virágos ágai. Szárítása 35 C foknál történik, nehogy a virágok elvesszék szép sárga színüket. Jól elzárva, fény­től és nedvességtől védve kell tárolni a drogot. A szá­raz drog fűszeres, balzsa­mos illatú, keserű, összehú­zó ízű. A drogban hatásos anya­gok kombinációja található. Illó olajat, 11 százalék cser­zőanyagot, cukrot, zsírt, phy­tosterint, hyperícint, pseno­dohypericint, quercltrlnt, ni­kotin savat, nikotinsav amydját, sárga hyperozid festéket, C vitamint tartal­maz. A drognak vérnyomás­csökkentő, vizelethajtó, epét serkentő, antiszeptikus, gyul­ladásgátló, ér- és ginekoló­giai gyulladásokat gyógyító tulajdonsága van. A szárított drogból főzött tea aranypiros színű, és gyomorbélfekéiy, magas vér­nyomás, emésztési zavarok, belső és külső vérzések, ve­se — és epebántalmak ellen használják. Továbbá króni­kus szívbajok, idegesség ese­tén alkalmazzák. Jó nyálka­hordó gyomorsavtúltengés­nél is eredményes. Teáját ágyba vizelő gyermekekkel szokták itatni. A krónikus ginekológial gyulladásoknál a Floristen-injekció és Flo­risten forta-injekciókat hasz­nálják. Külsőleg mint toroköblö­gető, égéseket gyógyító és bőrgyógyászati betegségeket borogató gyógyszert hasz­nálják. E komplex erős gyógyha­tást az is igazolja, hogy be­került a legújabb csehszlo­vák gyógyszerkönyv harma­dik kiadásába, és az, hogy a fehérnyulakat orbáncfűvel etetik, és napon hagyják okét, elpusztulnak, mert fo­todinamikus hatása is van. Abból kifolyólag, hogy az al­bínók erősen reagálnak az orbáncfűben levő hiperioin­re. A szőke betegeknél vi­gyázva kell használni! Dr. NAGY GÉZA ORVOS A CSALÁDBAN Mérgező és ehető gombák Ezekben a napokban egyre több gombát talá­lunk a városi piacokon. Ezzel egyidejűleg aggasz­tóan növekszik a gomba­mérgezések száma. Ügy véljük, nem áj-t, ha lapunk hasábjain helyt adunk egy sorozatnak, amelyben az orvos fejti ki véleményét a mérgezések okairól, a megelőzés és az elsősegély lehetőségeiről, valamint a gombaszedés egészségügyi feltételeiről. I. HALÁLOS VESZÉLY Az úgynevezett mérges gombák okozzák a legtöbb gombamérgezést. Ide so­roljuk a légyölő galócát, a párduc galócát, a gyil­kos vagy gumós galócát, a vörhenyes őzlábgombát, a fehérnedvíí tejelőgombát, a sátángombát, a veres vargányát. A mérges gombák néme­lyike különösen azáltal ve­szélyes, hogy könnyen ösz­szetéveszthető egyes ehető gombával. A piros kalapú, fehéren pettyezett légyölő galócát összetévesztik a narancsvörös kalapú, rend­szerint nem pettyezett, ehetó császár galócával. A fénytelen, fehér, sárga, nem sárgásb&rna kalapú és gumós tönkű gyilkos galó­cát a fényes, sárgásfehér vagy barnás kalapú, de nem gumós tönkű, ehető csiperkegombával tévesztik össze. A GYILKOS GALÓCA gyakran okoz végzetes ki­menetelű mérgezést. Ezt a nagyon elterjedt s valóban nehezen megkülönböztet­hető gombafajtát tapaszta­latlan emberek sokszor fél­reismerik, különösen a fia­tal és kifejletlen gombát tekintik ehető csiperke­gombának. Pedig már egy kisebb darab is halált okozhat/ Háromféle méreg talál­ható benne: a vörös vér­sejteket oldó fellin, a fel­loidin és a májat mérgező amanitin. Ez utóbbi már 3—5 ezred milligrammos mennyiségben kioltja a kí­sérleti egér életét. RITKÁN OKOZ MÉRGEZÉST A LÉGYÖLO GALÖCA, s az orvosi beavatkozás sú­lyosabb esetben is eredmé­nyesebb szokott lenni. Mér­ge a muszkarin, amely az idegrendszerre hat, ellen­szere az atropin. E mérget több más gomba is tartal­mazza. Sokan nem tudják, hogy ehető gomba is okozhat mérgezést! A nagy víztartalmú gom­ba fehérjeanyaga gyorsan bomlik. Ennek következté­ben a szennyezett talajról szedett, helytelenül kezelt, hosszú ideig tárolt ehető gombában vagy a friss gombából készült, eltett ételekben mérgező anya­gok képződnek. Az emberi szervezetben a romlott hús okozta mérgezéshez hason­ló állapotot váltanak ki. A MÉRGEZÉS TÜNETEIT nem könnyű felismerni. Nagy ritkán előfordul, hogy a gombás étel elfo­gyasztása után, még mi­előtt megjelennének a rendellenes tünetek, kide­rül, mérges gombát ettünk. Igen gyakori, hogy csak kb. négy óra elteltével lép fel hasfájás, izzadás, nyál­folyás, hányás, dühöngés, bódulat, hasmenés stb. Még súlyosabbak azok az ese­tek, amikor gyilkos galóca okozza a mérgezést, annál inkább, mivel a jellegzetes tünetek csak 8—20 óra múltán jelentkeznek. Akin a gombamérgezés jelei mutatkoznak, azon csak azonnali orvosi be­avatkozással segíthetünk. Az orvosi elsősegélynyúj­tás lényege a gyomormosás és a bélöblítés, a gomba­méreg hatásának gyógy­szeres semlegesítése vagy csökkentése. A gyilkos ga­lóca okozta mérgezés tü­neteinek késői megjelené­•se miatt azonban az orvo­si segítség is eredményte­len maradhat, mert a mé­reg addig már a vérkerin­gésbe jutott, ahonnan a májat, a vesét és a szívet támadja. Dr. SZÁNTÓ GYÖRGY Filatelia A csehszlovák bélyegek gyűjtői kéthónapos szünetet tarthatnak szenvedélyük ki­elégítésében, mivel a soron levő csehszlovák bélyeg­sort csak augusztus 17-én bo­csátja ki a posta. Ekkor je lenik meg a Budapesti Va dásztrófea Kiállítás alkalmá­ra tervezett bélyegsor. Szép tember 2-án három bélyeget bocsát ki a posta a XIV. nemzetközi útépítő kongresz­szus alkalmával. A bélyeg kiadói tervben szerepel to­vábbá a prágai ČKD fennál­lásának 100., és a Munkás Testedző Egyesület 50. évfor­dulója alkalmára tervezett 30 filléres bélyegek kibocsátása. Szeptember 20-án a bratisla vai gyermekkönyv-illusztrá­ciő biennálé alkalmából há­rom bélyegből álló sort bo­csát ki a posta. 1971 harmadik negyedében a Távközlési Minisztérium összesen 18 alkalmi bélyeget ad ki 19,30 Kčs értékben. Az első napi borítékok száma ebben az időszakban 12. A TANULÁS PROBLÉMAI A jé eredmények feltételei Több évi. kutatás bebizo­nyította, hogy minden egész­séges és normális gyermek el tudja végezni az alapis­kolát. Tehát nincs teljesen tehetségtelen gyermek. A gyermek tehetségének kialakulása már születése előtt megkezdődik és függ az anya életmódjától. Szü­letése után pedig a családi neveléstől, a vele való fog­lalkozástól és környezettől Gyermekünk tehetségét már kicsi korában meg tud­juk állapítani. Egyes szavak, versek, vagy más feladatok könnyű és gyors elsajátítása arra enged következtetni, hogy gyermekünknek jó a felfogása, tehát rendelkezik azokkal a feltételekkel, me­lyek szükségesek ahhoz, hogy jó tanuló lehessen. Ez­zel azonban nem szabad megelégednünk. Fejleszteni és tartósítani kell ezt az adottságot. Ha a gyermek valamiben egészen kiváló, például számtanban, zenében vagy másban, ne becsüljük túl ké­pességeit, ne akarjunk erő­vel „zsenit" nevelni belőle, mert akkor a többi tantár­gyat elhanyagolja, lebecsüli. Arra kell nevelnünk gyer­mekünket, hogy minden tan­tárgyat — főleg az alapisko­lában — egyformán kedvel­jen és jól meg is tanuljon. Hiszen egy matematikusnak, vagy egy zenésznek is szük­sége lehet pl. az orosz nyelv­re, egy biológusnak ismernie kell a fizikát és így tovább. Sajnos, elég gyakran elő­fordul az is, hogy a gyer­mek valamelyik tantárgyat nem kedvel, egyre rosszabb eredményeket ér el belőle, megbukik. Amennyiben ezt az I. osztályban észleljük, vitassuk meg a tanítójával a hanyatlás okát, esetleg vi­gyük el a pedagógiai és pszichológiai tanácsadóba, ahol megállapítják, mi okoz­za gyermekünk rossz előme­netelét. A lemaradásnak csak két oka lehet: 1. a gyermek nem akar tanulni, 2. a gyermek nem tud ta­nulni. Az elsőnek említett eset­ben ki kell vizsgálnunk, mi­ért nem akar tanulni a gyer­mek. Ennek több oka lehet: — valamelyik tárgyat nem kedveli; — nem kielégítő a vele való otthoni foglalkozás, túl­ságosan sok a szabad ide­je; — rossz példával járnak elöl a szülők, testvérek. Lebecsülik az iskolát, a tananyagot, esetleg a ta­nítót; — a szülők csak jó ered­ményt várnak gyerme­küktől, feleslegesen, min­den különösebb ok nél­kül büntetik. Az ilyen esetek észlelésé­nél idejében meg kell talál­nunk a módját, hogy gyer­mekünk visszanyerje egyen­súlyát a tanulásban. Ha a gyermek nem tud ta­nulni, bizonyos szellemi hiá­nyosságai lehetnek. Például nem tud összpontosítani, vagy más feladatok megol­dásánál kevés és hiányos a tárgyi tudása. Ebben az esetben az eredményeket csak szívós, rendszeres és kitartó, többszörösen megis­mételt gyakorlással javíthat­juk, amit idejében meg kell kezdenünk, hogy gyerme­künk behozza lemaradását. BELLUS IMRE 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom