Új Szó, 1971. június (24. évfolyam, 128-156. szám)

1971-06-01 / 128. szám, kedd

Csehszlovákia Kommunista Pártja Kltf. kongresszusának vitája (Folytatás a 8. oldalról) hogy ez kifizetődő. A fiatal emberek hamar megértették, hol van a helyük. Ifjúsági szervezetünk Szlovákiában a legnagyobb, nagyon fontos szerepet játszolt. Dolgozóink teljes mértékben egyet­értenek az ötéves terv javaslatával, mi­vel megfelel szocialista társadalmunk alapvető szükségleteinek és további fej­lődése iehetőségeinek. Ezek nem kis feladatok. Az ötéves tervet teljesíteni azt jelenti, hogy többek között úgy kell fejleszteni a vállalatot, hogy az évi acéltermelés elérje a 3,6—3,8 millió tonnát, s a termelésben 1975-ben el kell érni a 10 milliárd koronát, s biz­tosítani kell 1 milliárd koronás nyere­séget is. A termelés növelésével egy­idejűleg bővíteni kell a gyártmányok választékát is, és olyan új gyártmá­nyok termelését kell bevezetni, amelyek mint hordozó programok hozzájárul­nak népgazdaságunk szerkezeti válto­zásaih }z. A Kelet-szlovákiai Vasmű elért gaz­dasági eredményei egyértelműen bizo­nyítják, hogy a szovjet berendezések, a szovjet technika, amelyet vállalatunk­ban alkalmazunk — az 1968. évi jobb­oldali demagógia ellenére — kiváló mi­nőségű és egyenrangú az annyira di­csért nyugati technikával. A Szovjet­unióhoz fűződő barátság és együttmű­ködés konkrét formában nyilvánul meg. Ilyen mindenekelőtt a szovjet érc, amellyel a Kelet-szlovákiai Vasmű szük­ségletének 90 százalékát fedezi. Egyetértünk az előadott jelentéssel, az alaszabályzat részleges változásá­val, valamint a népgazdaságfejlesztés ötéves tervének irányelveivel. Biztosít­juk kongresszusunkat, hogy a Kelet­szl Dvákiai Vasmű dolgozói mindent el­követnek azért, hogy a XIV. kongresz­szus határozatait mindennapi kemény kohász munkával valóra váltsák. Emil Mertl elvtárs felszólalása Engedjék meg, hogy a prágai CKD szakágazati vállalat példáján bemutas­sam, hogyan tette lehetővé a Szovjet­unióval való együttműködés az ágazati szakosítást. Ennek az együttműködés­nek köszönhető, hogy a ČKD mozdony­gyára ráállhatott egy sorozatgyártásra, ami egyedülálló egész Európában. A kü­lönféle csipkelődők csak számlálgas­sák a számukra előnyös- mutatókat, mi tudjuk, hogy éppen ez a sorozatgyártás az alapja a munkatermelékenység 'Olyan nagyméretű növekedésének, ami­lyenről az egykori gyártulajdonosok nem is álmodtak. Az utóbbi időben a CKD szakágazati vállalat kapott megbízást arra, hogy a tranzitgázvezeték technológiai beren­dezését szállítsa. E feladat gazdasági és politikai jelentősége, a megrende­lés terjedelme, túlnő azokon a mérete­ken, amelyeket megszoktunk, mert ér­téke közel 2 milliárd korona. Ebben az esetben is nagyra kell értékelnünk a Szovjetunióval való együttműködést, mivel biztosítja számunkra a műszaki dokumentációt, és ezzel elősegíti a ter­melés műszaki előkészítésének meg­gyorsítását. A gazdasági és a pártszervek össz­pontosított erőfeszítéssel igyekeznek teljesíteni mindazokat a fontos meg­rendeléseket, amelyek jelentőségükkel túlnőnek az üzem keretén. A dolgozók részéről teljes megértés és érdeklődés mutatkozik az iránt, hogy olyan beren­dezéseket gyártsanak, amelyek terje­delmükkel és magas paramétereikkel az előretörő tudományos-műszaki for­radalom követelményeinek konkrét al­kalmazását képviselik. Népgazdaságunk további fejlődésé­nek szoros összefüggése a Szovjetunió gazdasági fejlődésével, amelynek irá­nyát érthetően fogalmazta meg az SZKP XXIV. kongresszusának döntése, meg­teremti a kedvező feltételeket ahhoz, hogy az elkövetkező évekre helyesen határozhassuk meg gazdaságpolitikánk irányát. Az a lény, hogy iparunk döntő része független a nyugati piac konjunk­turális változásaitól, és a nyugati tőke gazdaságpolitikájától, jó feltétel arra, hogy hosszú távra és céltudatosan irá­nyítsuk beruházási politikánkat, a fej­lesztés a termelés és az ágazatközi kapcsolatokat, vagyis, hogy gazdasági életünket felesleges veszteségek nél­kül irányíthassuk úgy, hogy egész tár­sadalmunk számára a leghasznosabb legyen. Annak ellenére, hogy rendelkezünk népgazdaságunk racionális irányításá­nak valamennyi feltételével, beleszá­mítva azokat is, amelyek lehetővé te­szik a szocialista nemzetközi munka­megosztást, feladataink a legközelebbi években nem lesznek könnyűek. Elsősorban tovább kell erősíteni és minőségileg javítani a népgazdasági terv irányító szerepét, s ennek kell alárendelni a gazdasági élet valamennyi szakaszát. A tervet kell tiszteletben tartani a termelési prográmok elosz­tásánál, a nemzetközi munkamegosztás­nál, a konkrét gazdasági szerződések . megkötésénél és teljesítésénél, a mun­kaerőtoborzásnál stb. Minden határo­zat ellenőrzése alkalmával fel kell ten­ni a kérdést, hogy a határozat össz­hangban áll-e a népgazdasági terv cél­kitűzéseivel és szerepével, vagy attól eltérő-e. Ennek az elvnek kell érvényesülnie minden szervezeti fokon. Azonban a tervnek csak akkor lehet meg a szük­séges tekintélye, ha a lehető legjob­ban biztosítja a társadalmunk által ki­jelölt célokat. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy nagyobb igényeket Kell támasztani a terv felépítésében részt vevő min­den szerv és minden dolgozó politi­kai és szakmai színvonala iránt. Ezt az elvet azért hangsúlyozom, mert a jelen időszak — amelyben jog­gal követeljük a terv irányító szerepé­nek megerősítését és a megvalósításá­val kapcsolatos fegyelem növelését — lehetővé teszi, hogy a tervvel „leplez­zék a hiányos szakmai és politikai kép­zettséget, vagy a terv összeállításával és teljesítésével kapcsolatos felelőtlén magatartást. Néj)gazciaságunk nagyobb hatékony­sága érdekében alapvető követelmény­nek tartom a radikális változást a fe­lelős irányító dolgozók magatartásá­ban. Itt még állandóan érezhető az opportunizmus, éspedig olyan formá­ban, hogy egyes dolgozók kisebb igé­nyeket támasztanak saját magukkal és alárendeltjeikkel szemben, kitérnek a kockázatok és a konfliktusok elől, el­tűrik a felületességet és a hanyagsá got. Felszólalása további részében Mertl elvtárs a prágai ipar problémáival fog lalkozott. František Zupka elvtárs felszólalása 1971. Pártunk XIV. kongresszusának ta­nácskozásán a párt 251 alapító és ér­demes tagja vesz részt. Engedjék meg, hogy mint ezek egyi­ke, és meggyőződésem, hogy valameny­nyiük egyetértésével, köszönetet mond­jak azért, hogy lehetőségünk van részt venni ezen a valóban történelmi jelen­tőségű kongresszuson. Ez nemcsak nagy megtiszteltetés, ha­nem igazi elégtétel is számunkra, s meggyőzi a munkásosztályt és Cseh­szlovákia egész dolgozó népét, de a nemzetközi kommunista és haladó moz­galmat ls, hogy a mi pártunk, Cseh­szlovákia Kommunista Pártja ismét mar­xista—leninista párt, forradalmi párt. Pártunk ezekben a napokban 50 éyes. Ez az 50 év telítve van a munkásosz­tály, a dolgozó parasztság és a haladó értelmiség forradalmi küzdelmeivel a politikai, a szociális és a nemzetiségi követelésekért, a kizsákmányolás el­len, a szocializmusért. Ezek nem vol­tak mindig könnyű évek. Mi kommunisták sokszor álltunk szemben jóval erősebb ellenséggel, az egész államgépezettel, sok-sok gumi­bottal és fegyverrel, de a különféle előítéletekkel és csökevényekkel is, a saját sorainkban is előforduló kishitű­séggel és radikalizmussal. Olyan ellen­ségeink voltak, akik nem riadtak visz­sza a legbrutálisabb, a legembertele­nebb eszközöktől sem, és úgyszólván egész Európát uralták. Nem hagytuk magunkat! És végül győztünk! Azért győztünk, mert igazságos ügyért harcoltunk. Azért győztünk, mert Marx, Engels és Lenin örökké élő eszméi iránnyítol­tak bennünket. Azért győztünk, mert harcunkban a nemzetközi kommunista mozgalom szi­lárd egységére támaszkodtunk, mert a legnehezebb időkben is elvtársi segít­séget kaptunk a szovjet kommunisták­tól, és a legyőzhetetlen Szovjetunió állt mögöttünk. Azért győztünk, mert hűek marad­tunk azokhoz az eszmékhez és gondo­latokhoz, amelyeket már pártunk ke­letkezésekor a párt alapítói határoztak meg — Bohumil Šmeral, Antonín 9Zá­potocký, Marek Culen, Major István, Karel Kreibich és mások, s amelyet olyan kiváló módon védelmezett, gaz­dagított ós realizált Klement Gottwald a felejthetetlen munkásvezér és harcos Mi, a CSKP alapító és régi tagjai nagy örömmel fogadtuk a múlt fórra dalmi harcokat értékelő szavakat, ami ket Gustáv Husák elvtárs mondott el jelentésében, s amik elhangzottak szá­mos felszólalásban, és a testvérpártok küldötteinek felszólalásaiban is. Ahogy a kongresszus eseményeit fi­gyelem, gondolatban visszatérek az el­múlt időkre. Különösen a párt alapí­tásának első évére, és ismét látom, ho­gyan született a párt a munkásosztály árulói ellen vívott harcban, miíyen ne­hezen és elszántan számolta fel a szo­ciáldemokrata örökséget, milyen nehéz küzdelmet vívott a jobboldali opportu­nistákkal, és harcolnia kellett a szek­tások ellen is. Felidézem, milyen értékes segítséget nyújtott akkor fiatal [jártunknak a he­lyes irány keresésében a Kommunista Internacionálé, és személyesen Vlagyi­mir Iljics Lenin. A párt bolsevizálását célzó törekvés az V. kongresszuson győzedelmeskedett, amikor Klement Gottwald vezetésével győzelmet aratott a lenini forradalmi irányvonal. A párt ezen a következetesen forra­dalmi úton haladva vált népeink elis­mert vezető erejévé. Büszkék vagyunk arra, hogy népeink a kommunisták ve­zetésével, a Szovjetunióval és dicső hadseregével együtt becsületesen részt vállaltak a náci Németország legyőzé­sében és hazánk felszabadításában. Az a bizalom, amit pártunk ezekben a forradalmi harcokban népeinkben ébresztett, feljogosította arra, hogy ki­jelölje országunk és népeink további szocialista fejlődésének útját. Mindazok után, amin átmentünk, gyakran gondolkodtam afelett, hogy miért győztünk 1948 februárjában, és miért voltunk 20 évvel később gyen­gék. Akkor, 1948 februárjában a párt élén a gottwalüi, következetesen marxista­leninista vezetőség állt, amely egy pil­lanatra sem tévesztette szem elől, hogy a párt ereje a párt egységében és a dolgozók tömegeihez fűződő kapcsola­tában rejlik. A párt akkor a Forradalmi Szakszer­vezeti Mozgalomban tömörített munkás­osztályra, a dolgozók, a parasztok és a haladó értelmiség tömegeire támasz­kodott. Ezzel szemben a 60-as években az akkori Novotný-féie vezetőség hibás és következetlen politikája következtében gyengült a párt egysége és a munkás­osztályhoz fűződő kapcsolata. így ala­kult ki a lehetőség arra, hogy a jobb­oldali opportunisták és az ingatag ele­mek eltompítsák a munkásosztály for­radalmi aktivitását, megbénítsák a szakszervezetet és felbomlasszák egy­ségét. Az értelmiség jelentős része nem­csak hogy nem támogatta a pártot, hanem egyenesen ellőne dolgozott. Mindez együtt, és különösen a Dubcek­féle vezetés többségének jobboldali po­litikája nyitott utat az ellenforrada­lom számára, és veszélyeztette a sok­évi forradalmi harccal elért szocialista vívmányokat. Erről az emelvényről én is köszöne­tet akarok mondani a Szovjetuniónak és a többi szövetséges országnak, ame­lyek az ellenforradalom előretörésének idején meggátolták az ellenséges erő­ket, és segítettek nekünk megvédeni mindazt, amit a nemzeti felszabadítási harcban 1948 februárjában és a szocia­lizmus építésének időszakában kihar­coltunk és felépítettünk. Most már rajtunk múlik, hogy to­vábbi szocialista fejlődésünket senki­től ne engedjük megzavarni. Biztosítjuk a kongresszust, hogy fenn­tartás nélkül és teljes mértékben egyet­értünk döntéseivel, és mindent elköve­tünk, hogv erőnkhöz mérten hozzájá­ruljunk megvalósításunkhoz. Zdenék Zuska elvtárs felszólalása Az utóbbi időben legfelsőbb párt- és állami szerveink fokozódó gondot for­dítanak Prága főváros fejlesztési prob­lémáira, a város lakosai mindennapi szükségleteinek biztosítására. Nagyra értékeljük, hogy politikai és közéletünk számos vezető kiválósága, személyes érdeklődést taní.slt Prága iránt. A Ta­nulságok című pártdokumentummal összhangban szilárdul az a tudat is, hogy a főváros fejlődése lényeges be­folyást gyakorol az egész államra. Ezzel szemben egyre erősebben fel­ismerhető Prága ellentétes helyzete, és ebből fokozatosan levonhatók a gya­korlati következtetések. A szocialista fejlődés, amely mélyrehatóan megvál­toztatta egész társadalmunk arculatát, lényeges változásokat idézett elő fővá rosunk életében is. Prága lakosainak 26 százaléka 1945 után épült lakások­ban lakik. Megoldottuk a vízellátás prob­lémáját is, amely 1945-höz viszonyít­va egy főre számítva a négyszeresére nőtt. Korszerűsítettük a városi közle­kedési eszközüket, tehát nem felelnek meg a valóságnak azok a szocialista ellenes irányzatú, negatív jellegű táma­dások, amelyeket még két évvel ezelőtt hallottunk, és amelyek azt állították, hogy Prágáért és a köztársaságért sem­mit sem tettünk. A pártkonferenciákon és a nyilvá­nos gyűléseken elhangzott viták, va­lamint a Moszkva és más fővárosok fej­lődése során szerzett tajjasztalatok egyidejűleg azt bizonyítják, hogy Prá­ga fejlődése sem szerkezetileg, sem minőségileg, sém ütemileg nem állt arányban a szocialista állam fővárosá­nak jelentőségével. A legfőbb fogya­tékosságok közé tartozik az elavult közművesítés, valamint az, hogy a fő­város tüzelőanyag-energetikai mérlegé­ben a dúsított tüzelőanyagok alig 10 százalékban részesülnek, s különösen a munkaerő-probléma, amelynek meg­oldásától függ, hogy Prága a következő ötéves tervidőszakban arányosan fej­lődhessen. Arról van szó, hogy ne kerülgessük az égető problémákat, ne folytassunk róluk meddő vitákat, hanem racioná­lisan és fokozatosan oldjuk meg őket. A hatodik ötéves tervben és a további időszakban még uz átmenetileg nép­szerűtlen Intézkedések árán iš ki kell alakítani Prága dinamikus fejlődésé­nek alapjait. Most az a legfontosabb, hogy követ­kezetesen realizáljuk a CSKP KB el­nökségének és a szövetségi kormány határozatát. Ennek érdelmében ebben az ötéves tervidőszakban az elmúlt öt évhez viszonyítva megkétszereződik az építkezési beruházások terjedelme, és az a feladat, hogy a gazdaságossági szempontok teljes tiszteletben tartásá­val naponta 32 millió korona értékű építőmunkát végezzünk. A CSKP váro­si bizottságának elnöksége jóváhagyta azt a tíz alapvető pontot, amelyek fo­kozatos megoldása a főváros fejlesz­tésének koncepcióját és távlatát jelen­ti, és egyben a fővárosban a Nemzeti Front választási programjának tartal­ma lehet. A metró építésénél rendkívül haté­kony segítséget nyújtanak a világszer­te elismert szovjet szakemberek javas­latai és tapasztalatai, valamint a szov­jet technikában megnvilvánuló nagy­szabású segítség. Biztosítani kell többek közölt a la­kásépítés komplex előkészítését úgy, hogy a tervben rögzített 40 000 lakás valóban a minimum legyen. Ennek mélyreható politikai értelme van. A prágai dolgozók már többször csalódtak amiatt, hogy a meghirdetett feladatokat nem teljesítették. A város­ban a lakásproblémát 1965-ig kellett volna megoldani, azonban még mindig 119 000 lakáskérvényt tartunk nyilván. Ugyanabban az időben kellett volna a prágai levegőt megtisztítani a gőzmoz­donyok füstjétől, ennek ellenére Prága körzetében még mindig 138 ilyen moz­dony van üzemben. Nem teljesítettük azt az egykori célkitűzést sem, hogy a nem gazdaságos és a nem kívánatos üzemeket kitelepítjük a főváros terü­letéről. Ezért tehát fokozott kötelességünk, hogy ne hallogassuk azoknak a kérdé­seknek a megoldását, amelyek azon­nal és beruházáf.i igények nélkül meg­oldhatók. Következetesen biztosítani kell a város ellátását, tisztaságát, a közrendet, és meg kell szilárdítani a szocialista törvényességet. Számos prob­léma megoldásának legfőbb módszere, ha szabad utat hagyunk a prágai dol­gozók kezdeményezésének, a belső tartalékok mozgósításának. Az „Arccal a tömegek felé" jelszót nem úgy értelmezzük, hogy szavakkal, tartalom nélküli proklamációkkal nyer­jük meg az embereket. Arról van szó, hogy ezt a jelszót reális tartalommal tölsük meg. És ez vonatkozik a fővá­rosi nemzeti bizottság által irányított szakaszok 147 000 főnyi dolgozójának egész hadseregére. Jelentős tartalékokat látunk a döntő fontosságú prágai üzemek lehetőségei­ben. Az egyes vezérigazgatóságok és az egyes üzemek dolgozői vállalták, hogy ebben az évben többet gyártanak az ún. hiánycikkekből, amelyek nélkülözhe­tetlenek a lakóházak karbantartása szempontjából. Nem kételkedünk abban, hogy a bel­sőleg összehangolt és szocialista mó­don koordinált igyekezet, amely a párt központi és városi bizottságának ve­zetésével egyesíti a főváros szerveinek és Prága valamennyi becsületes polgá­rának igyekezetét, az egyes kerületek megértésével és a központi szervek ha­tékony segítségével a szocialista rend­szer előnyeit mutató további bizonyí­tékokat eredményez. (Folytatás a 18. uldaloa)

Next

/
Oldalképek
Tartalom